• ajtók

Ajtók és ablakok kiválasztási szempontjai

Lakások, lakóépületek külső formai megjelenése erőteljesen függ a beépített nyílászáró szerkezetektől. A lakásbejá­ratnak a homlokzat megformálásában hangsúlyos szerepet kellene kapni, saj­nos nálunk ez csak sokadik szempont­ként kerül szóba. Ez számtalan dolog­ból következik, közte a szemlélet és a már megszokott alárendeltség miatt. A bejárat lényegében a családi ház fóku­sza, amely „rávezeti” az érkezőt az épületre. Végül pedig, de nem utolsó sorban egy lakásbejárat és annak kör­nyezete alapján az érkező véleményt fó­rnál a tervezőről, a tulajdonosról, az ott lakókról.

3/250 ábra Lakásbejárat elő lépcsővel és előtetővel

3/251 ábra Lakásbejárati ajtó fedett bejárati lépcső­vel

3/252 ábra Fülkeszerű bejárat különleges egyedi ajtóval

Bejárati ajtók

A lakásbejárati ajtók formavilága óriási. A bejárati ajtók túlnyomó többsége geréb tokos kivitelű. Elhelyezésüknél, illetve beépítésüknél régebben rabicolást készítettek. Ma a korszerű homlok­zati nyílászárókat a tokok szabályszerű kiékelésével és a tokokra szegezett be­építő kapocslemezek rögzítésével he­lyezik el (3/255 – 3/257 ábra). A tokok körülzárására rugalmas tömítő zsinórok és helyszínen habosított anyagok hasz­nálhatók.

3/253 ábra Lakásbejárat előtetővel és árnyékoló fallal

3/254 ábra Lakóház télikerttel

3/255 ábra Bejárati ajtó elhelyezése a) kiékelési helyek; b) rögzítő fülek felszerelése az ajtótok falbekötéséhez; 1 tokkeret; 2 falnyílás; 3 ter­helt ék; 4 támasztó ék; 5 acéllemez rögzítő fül; 6 aj­tópánt; 7 nyílószárny; 8 zár

3/256 ábra Bejárati ajtó tokrészlete 1 tokkeret; 2 elasztikus kitt; 3 porán hab; 4 rögzítő fülek; 5 fúrt tipli; 6 facsavar; 7 takaróléc; 8 főfal; 9 vakolat; 10 káva

3/257 ábra Egyedi készítésű bejárati ajtó

Ablakok

Az ablakok típusát, méreteit tervezés­kor határozzák meg. Homlokzatformá­ló szerepén túl igen fontos a benapozás és a szellőzés, és maga a beépítés. A homlokzattervezés hangsúlyos ele­me az ablak, mint építészeti formaelem. Ahhoz, hogy egy ház karaktere más le­gyen, mint a többié, nem kell feltétlenül egyedi ablakot tervezni, a típusabla­kok is beépíthetők egyedi elrendezéssel és módon (3/258 ábra). Az esetleg fel­merülő egyedi igényeket – pl. télikert, ablakkert, francia erkély – is az épület karakteréhez illesztve kell kielégíteni (3/259 ábra).

A benapozás mértékét a vonatkozó előírások szerint az adott alapterületű helyiség üvegfelületeinek arányában határozzák meg. A szabályok egysége­sen értelmezik a legrosszabb és az opti­mális benapozási feltételeket, mert a tá­jolást és a felületeket tekintik mértéka­dónak.

Az ablakkávákat a több száz éves vá­raknál is amiatt képezték ki ferdére, hogy a benapozás, illetve a bevilágítás a lehető legtökéletesebb legyen. Ma­napság ez a megoldás többé-kevésbé már elfelejtődött, pedig egy 60 cm-es tokszélességű ablaknál, ahol a vakolt fal közel ugyanennyi, a merőleges felü­letek sokat rontanak a benapozás felté­teleiben. Érdemes a káváknál kívül, vagy ha lehet, belül alkalmazni ezt a ki­alakítást (3/260, 3/261 ábra). A benapo­zás akkor a legjobb, ha a besugárzás ideje alatt a fény a lakótérből a lehető legnagyobb padozati felületet pásztázza át, azaz, ha a mérhető felület és időegy­ség hányadosa maximális.

3/258 ábra Lakóház franciaerkéllyel és ablakkeret­tel

3/259 ábra Franciaerkély virágvályúval a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 virágvályú; 2 fel­fekvési vállak; 3 horgonyzó karmok; 4 kifolyócső; 5 korlát; 6 bádogozás; 7 főfal, M: mellvédmagas­ság, x = max 12 cm

3/260 ábra Benapozás ablakoknál a) szokványos kialakítás esetén; b) lesarkított kávával készülő ablaknál; belső falmélyedéssel kiképezett kávánál

3/261 ábra Benapozás eltérő ablak­magasságok esetén a) hagyományos megoldás; b) csök­kentett mellvéddel, virágvályúval ki­alakított megoldásnál; c) csökkentett mellvéddel, áttört könyöklőráccsal; d) erkélyajtónál (M = szabvány szerinti kötelező mellvédmagasság)

3/262 ábra Ablakhoz sorolt paneles szellőzőkkel ki­egészített homlokzati nyílászárók

3/263 ábra Ablakokkal összeépített szellőztetek a) parapet-; b) szemöldök-; c) parapet- és szemöldök-résszellőzők; d) ablakkal összeépített panelszellőző

3/264 ábra Ablakként tervezett panelszellőző rész­letei 1 tokkeret; 2 soroló horony; 3 zsalukeret; 4 fix zsa­lu; 5 vízorr horony; 6 tömítő profil; 7 diópánt; 8 nyí­lókeret; 9 lemezborító; 10 hőszigetelés; 11 szú­nyogháló; 12 szorító keretléc; 13 prof Hozott bur­kolat

3/265 ábra Nyitható ablakzsaluk, mint hangsúlyos homlokzatformáló elemek

3/266 ábra Fix és állítható, egyenes, ferde és íves ablakzsalu-táblák

3/267 ábra Ablakzsaluk ablak- és ablakkáva-csatlakoztatásai 1 kávára, kávába süllyesztve; 2 kává­ra, kiemelve; 3 kávakeretbe szerelve; 4 ablakhoz szerelt kivető pánttal

3/268 ábra Ablak mellvédfal rácsos magasítása

3/269 ábra Dekoratív fém rácsozattal ellátott fran­ciaerkély

3/270 ábra Különleges vagyonvédelmi rács

3/271 ábra Korlátráccsal lezárt falnyílás

3/272 ábra Falazással egyidejűleg, helytelenül be­épített ablak 1 tok; 2 fal; 3 szegezés

3/273 ábra Falazással egyidejűleg, helyesen beépí­tett ablak 1 ablaktokkeret; 2 főfal; 3 szegezett bekötés; 4 bitu­rán csík

3/274 ábra Ablak utólagos falnyílásba helyezése a) szabálytalan; b) szabályos ékeléssel; 1 ablak; 2 terhelő ék; 3 szorító ék; 4 támasztó ék; 5 falnyí­lás; 6 elhelyezési hézag; 7 könyöklő; 8 nyílószárny; a…b = 1-1 cm; c = 2-3 cm

3/275 ábra Ablak és káva kapcsolata 1 főfal; 2 ablakkeret; 3 facsavar; 4 rögzítő lemez; 5 fúrt tipli; 6 facsavaros kapcsolás; 7 helyszíni ha­bosítású tömítés; 8 vakolat; 9 homlokzati felület­kezelés; x = kávaméret

Az előírások szerint a bevilágítandó felületek 2/3 részének a szellőzés érde­kében nyithatónak kell lennie. Az egyes országok saját adottságainak megfelelő­en a természetes szellőzéshez szükséges nyitható felületet az épület, illetve he­lyiségeik adottságai, valamint a szellőztetési igények szerint, egymástól eléggé eltérően határozzák meg.

Energetikai szempontból egy nyíló­szárnyas ablak hőátbocsátási tényezője 30%-kal rosszabb egy fix üvegezésű ablakénál, vagy egy üvegfalénál. A fej­lett országok ablaktípusai kibővülnek ún. rés- vagy panelszellőzőkkel, ame­lyek a helyiség filtrációs igényei szerint állíthatók, kézzel vagy automatikus mó­don. A panelszellőzők tulajdonképpen olyan ablakok, amelyek külső oldalán zsalulevelekhez hasonló, fixzsalus szel­lőző rács van. Sorolásuk és beépítésük azonos az ablakokéval (3/262-.3/264 ábra).

Az egyre több helyen használt árnyé­kolók az ablak és a ház adottságaihoz mérten, különböző fix- és állítható zsalukkal készülnek. Építészeti formaele­mekként kedvezően vagy éppen kedvezőtlenül befolyásolhatják az épületek külső megjelenését (3/265-3/267 áb­ra). Jelentőségük nem elhanyagolható vagyonvédelmi és energiatakarékossá­gi szempontból sem.

Az ablakrácsok egy időben szinte el­veszítették jelentőségüket. Ma azon­ban újra egyre erőteljesebb az igény irántuk. Rácsok számos igényre készül­nek, pl. mellvédfalak magasítására, va­gyonvédelmi célokra vagy franciaerké­lyek korlátrácsozataként (3/268-3/271 ábra).

Ablakbeépítések

Az ablakok beépítése tájegységenként, az egyéni elképzelések szerint változik. Beépíthetők a falazással egy időben és utólag is.

A falazással egy időben elhelyezett ablakoknál a kitűzött helyen szintbe és függőbe állítják az ablakot vagy erkélyajtót, akár gyári fóliacsomagolás­ban, akár anélkül. Több szempontból szabálytalan és helytelen gyakorlat az, hogy a téglasorokat egyszerűen a tok­hoz ütköztetik, és a tokot soronként a falhoz szegezik (3/272 ábra).

A megol­dás műszakilag helytelen voltát a követ­kezőkkel támasztjuk alá:

• a felső soroknál a habarcstömítés kis­zakadhat, és a tok korongba lejjebb hullik, majd azt ívesre kinyomja;
• száradásnál az ablak mozgását nem követi rugalmas hőszigetelő anyag;
• a kávák vakolása miatt az ablak nyí­lószárnyai alig funkcionálnak (a kis hely miatt).

A falazással egyidejűleg természete­sen szabályosan és tökéletesen is be­építhető egy ablak, csak pontosan kö­vetni kell a technológiai előírásokat (3/273 ábra).

A legjobb azonban, ha az ablakot az épület szerkezetkész állapotában, eset­leg már a belső vakolások és betonozá­sok után építjük be, mert így elkerülhe­tők a sérülések, és az építési vizek sem károsítják az ablak érzékeny részeit (fák, vasalások, pácok, üveg stb.). A káva nélküli szerkezetek vakolása után az ablakok utólagosan igen egy­szerűen elhelyezhetők (3/274…3/278 ábra). Az ábrák szerinti technológiát követve, látható, hogy a támasztópapucsok pontos rögzítésével, helyszínen csak az egyirányú függőlegest kell mér­ni az ablak végleges helyre történő be­emelésénél, az oldalsó ékelések elhe­lyezésekor.

Az ablakok külső, szerelt ablakkö­nyöklői ugyancsak egyszerűen beépít­hetők (3/279 ábra). Az épületek szerke­zetkész állapotához természetesen a ké­mények, szellőzők, lépcsők, erkélyek is hozzá tartoznak, de ezekkel a következő kötetekben foglalkozunk részletesen.

3/276 ábra Ablak elhelyezésének előkészítése a) káva kimérése; b) káva függőzése kitűzéssel; c) habarcshézagba szegezett ideiglenes támasztó papucsok (4 db) elhelyezése

3/277 ábra Ablak elhelyezése előkészített falnyílásba a) a rögzítő lemezzel ellátott ablak bepróbálása, fu­rathelyek kijelölése; b) furatok és tiplizések; c) ab­lak végleges behelyezése, ütköztetve a támasztó papucsokhoz, rögzítő lemezek facsavaros rögzíté­se, d) a szabad nyílások tömítése helyi habosítás­sal, végül az oldalsó és felső ékek, valamint a támasztópapucs eltávolítása

3/278 ábra Ablakra szerelt rögzítő lemezek 1 ablak; 2 rögzítő lemez; 3 szegező furatok

3/279 ábra Ablakkönyöklő szerelése zsaluzott ke­retre (svéd példa) 1-4 munkafázisok; 1 főfal; 2 ablaktokkeret; 3 fém rögzítő lemez; 4 rés; 5 kemény (hab) hőszigetelés; 6 zsaluzat; 7 kampós szegek; 8 perlit beton; 9 ide­iglenes zsaluzat; 10 szegezett fémszalag; 11 horganyzott lemez könyöklő; 12 belső ablakkönyöklő; 13 ágyazó réteg; 14 vakolat

Tartóvázhoz szerelt homlokzati nyílászárók alkot­ják a ház arculatát.