Homlokzati falak, kéthéjú falak hőszigetelése
Századunk első nyolc évtizedének épületei 90-95%-ban hagyományos, tömör téglafalakkal készültek. Hő-technikai szempontból legfeljebb a felét teljesítik annak az értéknek, ami ma kívánatos. Az égetett agyagnak a hőszigetelő képessége jó, de nagy testsűrűsége miatt a tömör téglából készült fal a legjobb hővezető a hagyományos falazati rendszerek között. A jó hővezető anyagok általában rossz hőszigetelő képességűek, a rossz hővezető tulajdonságú anyagok pedig jó hőszigetelők (2.24. ábra). Az utóbbi néhány évtizedben a téglagyárak javarészben átálltak az üreges falazóelemek gyártására.
Az üreges falazóelemek előnyei
Az üreges falazóelemeknek több előnyük is van, például azonos térfogatú falszerkezethez jóval kevesebb falazóelem szükséges, mint tömör tégla esetén. A kisebb fajlagos térfogat miatt az elemek kiégetéséhez kevesebb energia kell, hőszigetelő képességük pedig legalább másfélszerese a hagyományos téglák hőszigetelő képességének. A bekevert szerves és szervetlen adalékok, pl. fűrészpor vagy polisztirolgyöngy égetéskor kiégnek, így a falazóelem pórusosabb lesz, ami hőtechnikai szempontból további előnyöket jelent (2.25. ábra). A porózus, üreges falazóelemekből 2-3 szintes épületek építhetők, ennél nagyobb épülethez azonban csak teherhordó váz kitöltő falazataként használhatók.
Az utóbbi másfél évtized fejlesztési eredményeinek köszönhetően megjelentek a hőszigetelő lemezbetétekkel ellátott, különböző márkanevek alatt forgalmazott, nagyjából azonos hőtechnikai és statikai tulajdonságokat mutató kerámia anyagú falazó elemek. Az egy- vagy kétsoros polisztirolgyöngy lemezbetét elhelyezése jelentősen megnöveli a fal hőszigetelő képességét. A falazat természetesen hőszigetelő betét nélkül is megépíthető, azonban hőszigetelő képessége is kisebb lesz, mint az előbbi falazaté (2.26. ábra).
A korszerű falazati rendszerek általánosan használt falazóelemei a hazánkban is ismert, rövid ideig forgalmazott HEBEL és az idehaza is gyártott YTONG könnyű falazóelemek. Az ezekből készülő pórusbeton falazatok (sejtbeton) kiváló hőszigetelő képességűek, ráadásul igen jól terhelhetők. Az YTONG falazatok hőszigetelés tekintetében megfelelnek mind a hazai, mind az EURO szabványnak is (2.27. ábra).
A falazatok hőtechnikai jellemzői a szerkezet külső vagy belső oldalán elhelyezett pótlólagos hőszigetelő réteggel még kedvezőbbé tehetők (2.28-2.29. ábra). A számtalan megoldás közül csak a páratechnikai követelményeket is kielégítő rétegfelépítések jöhetnek szóba. A legtökéletesebb megoldás a kéthéjú hőszigetelés, ám elterjedését gátolja magas költsége, ára ugyanis jelenleg az egyhéjú, külső hőszigeteléssel kiegészített falszerkezetnek körülbelül duplája.
Amennyiben a külső oldali hőszigetelés elkészítése bármilyen ok miatt nem lehetséges (pl. kész homlokzat, túlzott állványköltség stb.), szóba kerülhet a belső oldali hőszigetelés. Ez azonban nem igazán ad jó eredményt, hiszen téli fűtésnél a belső hőszigetelés megakadályozza a határoló fal hőtároló képességének kihasználását. Ez azt jelenti, hogy a fűtés leállásakor azonnal hűlni kezd a belső tér is, nyáron viszont a nap sugárzási energiáját a külső fal betárolja, és az éjszaka folyamán – a belső hőszigetelésnek köszönhetően ugyan kissé tompítva – ontja a meleget befelé. A kétoldali hőszigetelés elvileg ideális lehetne, de a bonyolult szerkezet az esetleges pontatlan kivitelezés miatt a valóságban sok bosszúságot okozhat. Ezért nem célszerű készíteni.
2.24. ábra. A hőáramlás útja hagyományos téglafalnál a) vakolatlan falnál; b) vakolt falnál
2.25. ábra. A hőáramlás útja üreges téglafalnál a) vakolatlan falnál; b) vakolt falnál
2.26. ábra. A hőáram útja különleges, üreges téglából készülő téglafalnál a) vakolatlan falnál; b) vakolt falnál
2.27. ábra. YTONG falazatok a) kétoldalt vakolt; b) belül vakolt, kívül burkolt; c) belül vakolt, „kettős” falként
A következő fejezetekben ismertetésre kerülő hőszigeteléseket a szakirodalomban és a terveken többféleképpen jelölik (2.30. ábra), de a hőszigetelés típusára nem utalnak a jelölések. Ezért a rétegek elnevezéseinek felsorolásából vagy a mellékelt műszaki leírásból kell tisztázni a hőszigetelés anyagát, illetve fajtáját.
A hőszigetelések legfontosabb jellemzői a következők:
- halmazállapot és testsűrűség (kg/m3);
- járható vagy nem járható;
- táblás vagy paplanszerű;
- páratartalomra, nedvességre, vízre való reagálás;
- nedvességtartalom;
- hővezetési tényező;
- kémiai ellenálló képesség (pl. polisztirol lemez esetleg nem alkalmazható);
- tűzállósági (éghetőségi) besorolás;
- felületi tapadó szilárdság (ragasztás és rögzítés miatt);
- rétegelválási szilárdság (szálas anyagoknál);
- bedolgozhatóság;
- várható zsugorodás, alakváltozás;
- vághatóság, alakíthatóság, hajlíthatóság;
- hangelnyelő, hangszigetelő képesség;
- csomagolási és szállítási jellemzők;
- gyártási és pihentetési idő (időpont);
- tárolási követelmények;
- bedolgozási (alkalmazási) leírás, munkavédelmi követelmények;
- van-e esetleg utóbomlása és azzal kapcsolatos tennivalók.
Az itt felsoroltak egy részét a termékgyártó ugyan feltünteti a termékismertetőben, előfordul azonban – tartva a kedvezőtlen gazdasági következményektől -, hogy a kevésbé előnyös anyagjellemzőket az ismertetőből egyszerűen „kifelejtik”.
2.28. ábra. Téglafalak fokozott hőszigetelése a) kéthéjú falszerkezet külön külső burkolati réteggel; b) egyhéjú falszerkezet külső hőszigeteléssel; c) egyhéjú falszerkezet belső oldali hőszigeteléssel; d) kétoldali hőszigetelés: rossz megoldás; 1 téglafal; 2 homlokzati takaró (vagy fedő-) vakolat; 3 homlokzati alapvakolat; 4 belső vakolat; 5 külső héj (burkolat fal stb.); 6 szellőztetett légjárat; 7 táblás hőszigetelés; 8 hőszigetelés ragasztó rétege; 9 speciális nemes vakolat; 10 speciál védő- és alapvakolat; 11 helyszínen felhordott (pl. perlit habarcs) hőszigetelés
2.29. ábra. Kéthéjú falszerkezetek vízszintes metszete a) külön fallal; b) fali hevederrel; c) kiemelt hevederrel; d) félig kiemelt hevederre szerelt burkolati réteggel. 1 határoló főfal; 2 belső vakolat; 3 táblás hőszigetelés; 4 szellőztetett légrés; 5 burkolati fal; 6 nyers téglafelület; 7 függőleges heveder; 8 fekvő heveder; 9 elemes vagy táblás burkolati réteg
2.30. ábra. Hőszigetelő anyagok jelölése a) szálas anyagú; b) mikro cellás (pl. polisztirol hab); c) cement vagy műanyag kötésű faréteg közé sajtolt mikro cellás (polisztirol) hab, HERATEKTA; d) szálas faforgács, cement (vagy műanyag) kötéssel, HERAKLIT; e) helyszínen felhordott hőszigetelő réteg (perlit, polisztirol gyöngy; fűrészpor stb.)
2.31. ábra. Belső oldalán vakolt határoló tömör téglafal, külső nyersen maradó felülettel. (Mélyhézagolásnál a fuga mélység és a belső vakolatsík közötti méret a hőtechnikai keresztmetszet.) 1 falazótégla, 2 nagyszilárdságú tömör tégla; 3 belső vakolat; 4 nyers felület; 5 mély fugázás
2.32. ábra. Két oldalon vakolt téglafal 1 téglafal; 2 belső vakolat; 3 vakolósín; 4 homlokzati vakolat; 5 különböző textúrájú homlokzati felületek
Határoló falak mint hőszigetelők
A határoló falak között legrosszabb hőtechnikai jellemzői az egyrétegű, beton és hagyományos tömör téglából épülő falszerkezeteknek vannak, amelyeknél a vakolat ugyan némileg javít a helyzeten, de csak elenyésző mértékben (2.31.-2.33. ábra). Szerencsére ilyen falazatokkal ma már egészen ritkán épülnek házak, legfeljebb időszakos tartózkodásra szolgáló, fűtetlen épületek esetén.
A kétrétegű falak már jobbak, mint az előzőek
A kettőzött (egyhéjú) falszerkezetek a teherhordó határoló fal külső felületének burkolásával készülnek. Az üreges falazó téglából épülő teherhordó falak már önmagukban is jobb hőszigetelő képességűek, amit a külső burkolati fal, valamint a belső fal és a burkolat közé helyezett hőszigetelő réteg még fokozhat (2.34.-2.36. ábra). „Szellőzetlen”, azaz egyhéjú szerkezetek falrétegei közé célszerű habosított műanyag bázisú hőszigetelést beépíteni, mivel a falszerkezetben lejátszódó párakicsapódás, azaz a nedvesség a szálas anyagot tönkreteheti. A folyamat vége a szervetlen szálas anyagok leépülése (elporladása), a szervesek gombásodása, korhadása.
A megkívánt hőtechnikai követelményeket a falszerkezet képtelen kielégíteni, a lejátszódó folyamat a falakon „kivirágzásokat” okoz, és a nedves falak bűze elviselhetetlenné teheti a bentlakók életét. Természetesen léteznek olyan rétegrendben felépített szerkezetek, ahol a pára vagy be sem kerülhet a szálas anyagú hőszigetelő rétegbe, vagy átszellőztetik a hőszigetelő réteget. A lényeg az, hogy olyan megoldást kell választani, hogy a bejutott nedvesség eltávozhasson a szerkezetből. A bonyolultabb megoldások azonban könnyen elronthatok a kivitelezéskor, nagy szakmai pontosságot követelnek, amellett meglehetősen sokba kerülnek. A szerkezeti és épületfizikai szempontokat, valamint a költségüket és kivitelezhetőségüket tekintve a leggazdaságosabban az egyhéjúak kategóriájába tartozó külső, utólagosan is felhordható hőszigetelések készíthetők el.
Az utólagos hőszigetelés készítése alatt az épület általában zavartalanul lakható. Akár helyszínen felhordott (monolit) kész hőszigetelő alapvakolattal, akár perlites, rabicolt rétegekkel, akár táblás lemezekből ragasztva készül a hőszigetelés, nagyon fontos, hogy a hőszigetelés a fedő- és záró rétegnél megfelelően le legyen zárva, hogy a csapadék ne juthasson be a szerkezet belsejébe (2.37.-2.41. ábra).
2.33. ábra. Két oldalon vakolt vályogfal 1 vályogtégla; 2 belső vakolat; 3 mélyített fuga (a jobb tapadás érdekében); 4 szegezés; 5 horganyzott huzalháló vagy rabicháló feszítés; 6 alapvakolat mint összefüggő rabic réteg; 7 felületi nemes vakolat
2.34. ábra. Kétrétegű, egyhéjú külső határoló téglafal 1 határoló téglafal; 2 burkolati fal; 3 ragasztó habarcsréteg; 4 kapocs; 5 nyers felület; 6 belső vakolat
2.35. ábra. Háromrétegű, egyhéjú külső határoló téglafal helyszínen készített hőszigetelő réteggel. 1 téglafal; 2 belső vakolat; 3 burkolati téglafal nyers felülettel; 4 perlit beton kibetonozás; 5 összekötő kapocs
2.36. ábra. Háromrétegű, egyhéjú külső határoló téglafal táblás hőszigetelő réteggel. (A falazással egy időben elhelyezett szigetelést a beszorító habarcsréteg egyesíti épületfizikai szempontból a főfallal) 1 téglafal; 2 vakolat; 3 AUSTROTHERM polisztirol táblás hőszigetelés; 4 beszorító habarcsréteg; 5 burkolati nyers téglafal; 6 összekötő kapocselem; 7 ék alakú perlit beton kikenés; 8 kondenzációs biztonsági szigetelés; 9 talajpár elleni lábazati szigetelés
2.37. ábra. Külső hőszigetelő alapvakolat 1 határoló főfal; 2 belső vakolat; 3 gúzolás, fröcskölés; 4 hőszigetelő alapvakolat; 5 kiegyenlítő alapvakolat; 6 nemes vakolat
2.38. ábra. Külső perlit rabic hőszigetelés nemes vakolati réteggel 1 főfal; 2 belső vakolat; 3 rabicháló; 4 rögzítő kampósszeg; 5 perlit rabic; 6 kiegyenlítő alapvakolat; 7 nemes vakolat
2.39. ábra. Épület külső hőszigetelése táblás ragasztott hőszigetelő lemezzel 1 főfal; 2 belső vakolat; 3 ragasztó réteg; 4 hőszigetelő (pl. expandált polisztirol) lapok; 5 alapvakolat; 6 struktúráit felület; 7 tartóprofil; 8 talajpára elleni szigetelés
2.40. ábra. Teljes vagy korszerű hőszigetelő: (TERRANOVA, LASSELSBERGER, BAUMIT) rendszerek 1 főfal; 2 belső oldalfalvakolat; 3 ragasztó réteg (sávos); 4 expandált polisztirol lapok EPS-F, AT-H2; 5 üvegszál szövet; 6 rögzítő elem (tipli); 7 glettelt üvegszál rögzítő habarcs; 8 kiegyenlítő alapvakolat; 9 nemes-vakolati réteg felületi eldolgozással; 10 tartóprofil; 11 talajpára elleni szigetelés
2.41. ábra. Falak utólagos hőszigetelésére (a régi vakolat leverése nélkül is) alkalmazható korszerű homlokzati (ISPO) rendszer 1 alsó (kezdő) tartó fémprofil; 2 közbenső soroló és függesztő „T” profil; 3 álló soroló borda; 4 tipli/csavaros függesztés; 5 szálas és táblás (kemény) szigetelőlemez; 6 alapvakolat; 7 üvegszál háló; 8 nemes vakolat; 9 függesztő profil (horony); 10 épület régi vakolata; 11 határoló fal
2.42. ábra. Kéthéjú határoló fal közbenső „zártcellás” légréteggel 1 üreges téglafal; 2 belső vakolat; 3 légrés; 4 tömörfugás köpenyfal, nyers felülettel; 5 felhajtott „kondenz lemez”; 6 kapocs; 7 talajpára elleni szigetelés
2.43. ábra. Kéthéjú – szellőztetett – határoló főfal, utólagosan falazott burkolati téglafallal, sávos beszellőzéssel 1 főfal; 2 belső vakolat; 3 szálas hőszigetelő réteg; 4 nyers felületű burkolati köpenyfal; 5 légrés; 6 szellőztetőnyílás; 7 légjárat; 8 háromnegyedes téglák; 9 ferde kikenés; 10 kondenz lemez; 11 kapocs, csepplemezzel; 12 talajnedvesség elleni szigetelés
2.44. ábra. Kéthéjú – szellőztetett – határoló fal kőporos vakolattal, egypontos beszellőzéssel 1 főfal; 2 vakolat; 3 szálas hőszigetelés; 4 köpenyfal; 5 homlokzati vakolat; 6 kapocs; 7 légjárat; 8 légrés; 9 egypontos be-szellőzés; 10 kibetonozás; 11 vízszigetelés
Kéthéjú falak
A következőkben a kettőzött vagy kéthéjú falszerkezeteket mutatjuk be, összevetve és értékelve hőtechnikai jellemzőiket.
A legközönségesebb megoldás, ha -a teherhordó főfal külső oldalánál egy légréteget hagyva – a falat egyszerűen megkettőzik (2.42. ábra). A külön hőszigetelés behelyezése nélküli légréteg egy cellát képez. A hőtechnikai számításnál mindhárom réteget figyelembe kell venni. Amennyiben a falazat átszellőztetett légréteggel készült, a külső köpeny egyrészt mint „légterelő” burkolat funkcionál (2.43.-2.44. ábra), másrészt védi kívülről a falat.
A szellőző légréteg nyáron hűti a falfelületet, télen védi a falszerkezetet a széltől. Párakiegyenlítő hatásának köszönhetően megakadályozza a szigetelőréteg idő előtti tönkremenetelét. A kéthéjú falak burkolt változatánál a főfalakra ragasztott (vagy egyéb módon rögzített) hőszigetelésre – légréteg közbeiktatásával – függőleges és vízszintes irányú vázra szerelt, elemes vagy táblás burkolat kerül (2.45. ábra).
A továbbiakban a leggyakrabban előforduló és a legtökéletesebbnek számító megoldások közül mutatunk be néhányat, ahol az alsó beszellőzés sávos és pontonkénti megoldása is látható (2.46.-2.48. ábra) A burkolati falaknál különösen nagy jelentőségű az alsó egyenletes (osztott) szellőzősáv kialakítása, a szórt függönyszerű szellőzés biztosítása miatt. A felső kiszellőzést általában a burkolati fal legmagasabb pontjánál, az eresz vagy az oromzat felső pontja körül kell lehetővé tenni (2.49. ábra).
A burkolati köpenyfal mögötti légrés kiszellőztetésénél a kitorkolás (kiszellőzés) nyílásának, illetve nyílás-sávjának elhelyezése az ún. csüngő ereszek alatt a legkedvezőtlenebb, mert a szellőztetés intenzitása így a minimumra csökken (2.50. ábra). A felső kiszellőztetéseknek különleges megoldásai közül is bemutatunk néhányat, például a 2.51. ábrán látható esetet, ahol a lenyúló eresz miatt nem lehetséges az ún. „hónaljszellőzés”. Ebben az esetben a megoldást a tető síkja fölé vezetés jelenti, a felső sávos kiszellőzést egy sor szellőzőcserép teszi lehetővé.
2.45. ábra. Külső határoló fal hőszigetelés feletti, szellőztetett elemes burkolattal 1 főfal; 2 vakolat; 3 szálas hőszigetelés; 4 függőleges heveder; 5 rögzítés; 6 légjárat; 7 keresztheveder; 8 eternit burkolat; 9 szegezés; 10 alsó légrés; 11 talajpára elleni szigetelés
2.46. ábra. Homlokzati burkolat sávos alsó szellőzővel, lyukacsos burkoló téglából a) metszet; b) nézet; 1 főfal; 2 hőszigetelés; 3 légrés; 4 kapocs, cseppkoronggal; 5 nyers burkolati fal; 6 tűző kapocs rögzítés; 7 alsó szellőző sáv; 8 kondenz lemez sáv; 9 vízszigetelés; 10 lábazati fal
2.47. ábra. Homlokzati burkolati fal pontonkénti szellőztetése és 2.48. ábra. Homlokzati burkolati fal sávos szellőztetése (fent)
2.49. ábra. Homlokzati kiszellőzés 1 burkolati fal; 2 légrés; 3 hőszigetelés; 4 kiszellőzés nyílása
2.50. ábra. Rosszul megszerkesztett homlokzati kiszellőzés (ez esetben a szellőzés hatékonysága nagy mértékben csökken) 1 burkolati fal; 2 kiszellőző nyílás; 3 légrés; 4 hőszigetelés; 5 kapocs; 6 főfal; 7 fölső lezárás
Ha a magas tetők tetőzetének ún. rétegszellőztetését a homlokzati fal légrétegével összekötjük, egy jóval kedvezőbben együttdolgozó egységet kapunk (2.52. ábra). A megoldás külön előnye, hogy nyári melegben, a tető alatti réteg felforrósodásával párhuzamosan a járatokban nagyobb intenzitású légáramlás indul meg, ami a határoló falat is hűti. A burkolt légjáratoknál – ahol a falfelület nem lég tömör – a szellőző résnek természetesen nincs akkora jelentősége. Ilyenkor a tetőhéj szellőzése egyéb módon, például ritkított ereszdeszkázással is hozzákapcsolható a homlokzati légréteghez (2.53. ábra).
A homlokzati burkolatok kiszellőzésének kényes pontját jelentik az ablakok és azok környezetei, amelyek közül a 2.54.-2.57. ábrákon mutatunk be néhányat.
Kihasználva a HEBEL, az YTONG és gázbeton elemek szegezhetőségét, vakolathelyettesítő burkolat alátétheveder nélkül is készíthető a fal külső vagy belső felületének borítására (2.58.-2.61. ábra). Példaként látható egy készház lábazati csomópont, ahol a lábazat egyedi megoldású, a határoló falak előre gyártott szerkezetekből készültek, a burkolati köpenyfal pedig utólagos falazással, a helyszínen készült (2.62. ábra).
2.51. ábra. Homlokzati burkolati fal kiszellőztetése a tetősík fölé, szellőző cserépsoron keresztül 1 homlokzati vakolat; 2 burkolati fal; 3 légrés; 4 hőszigetelés; 5 kapocs; 6 „túlnyomásos” légtér; 7 szellőző rés (szellőzőcserép); 8 tető beszellőzését biztosító szellőzőcserép sor; 9 légjárat; 10 gátlemez, deszka
2.52. ábra. Párhuzamos szellőzőjáratú tető határoló fal 1 burkolati fal; 2 függőleges légrés; 3 hőszigetelés; 4 fölső habarcskenés; 5 tető-közbenső héj szellőzés; 6 fólia; 7 tetőszellőzés; 8 madárháló; 9 cserépfedés; 10 tömör ereszdeszkázat
2.53. ábra. Kapcsolt szellőzőjáratú tető/határoló fal 1 homlokzatburkolat; 2 lécezés; 3 légrés (és függőleges heveder); 4 hőszigetelés; 5 hézagos ereszdeszkázat; 6 légtér; 7 kapcsolódó sáv; 8 tetőszellőző kapcsolt járata; 9 fedés szellőzése; 10 fedés; 11 habarcs-kikenés; 12 fólia; 13 madárháló
2.54. ábra. Homlokzati burkolati fal ablak csomóponti részlete 1 főfal; 2 burkolati fal; 3 függőleges szigetelés; 4 ablakkeret körüli hőszigetelés; 5 tömör fuga; 6 fugázás; 7 légrés; 8 kapocs, cseppkoronggal; 9 elasztikus fugázó anyag; 10 takaró profilléc; 11 könyöklő; 12 ablak belső bélés; 13 HERAKLITH alátétbélés; 14 vakolat; 15 kondenz lemez sáv
2.55. ábra. Homlokzati köpenyfal burkoló téglából a) metszet; b) nézet; 1 burkolati fal; 2 légrés; 3 kapocs; 4 csupaszlemez; 5 él tégla parapet burkolat; 6 boltozat; 7 fugarés; 8 hőszigetelés (kemény); 9 szálas hőszigetelés; 10 kemény keretszigetelés; 11 habarcskikenés; 12 főfal; 13 vasbeton koszorú; 14 vasbeton kiváltó; 15 födém; 16 redőnyszekrény; 17 redőny; 18 vezetősín; 19 ablakbádogozás; 20 vízmentes kapcsolatlezárás
2.56. ábra. Homlokzati köpenyfal előre gyártott burkolati áthidalóval és könyökelemmel, alsó-fölső sávszellőzővel a) metszet; b) nézet; 1 burkolati fal; 2 légrés; 3 kapocs; 4 kondenz lemez; 5 vasalt könnyűbeton elem; 6 vízorr; 7 rés (fuga) szellőző; 8 kemény hőszigetelő lemez csík; 9 függőleges, szálas hőszigetelés; 10 előre gyártott redőnyszekrény; 11 redőny; 12 redőnysín; 13 ablakbádogozás; 14 szegő elem; 15 főfal; 16 vasbeton áthidaló; 17 födém
2.57. ábra. Vakolt homlokzati burkolati fal ablakkal, pontonkénti szellőzőkkel
2.58. ábra. Homlokzat kiselemes (eternit) lemez burkolattal
2.59. ábra. YTONG falazat homlokzati burkolata, vakolatlan falra szegezve, a) nézet; b) metszet; 1 YTONG falazat; 2 alsó távtartó vízorr léc; 3 kezdő feles sor; 4 közbenső egész elem; 5 oldalsó fal elem; 6 szegezés
2.60. ábra. Furnérlemezből készülő, belső vakolat helyettesítő burkolat YTONG falazat fedésére 1 záró feles elem; 2 egész elem; 3 alsó kezdő léc; 4 falazat
2.61. ábra. Burkolati elem készítése 3-4 mm-es furnérlemezből a) közbenső elemek; b) záró elemek; 1 furnérlemez gyalult (és csiszolt) oldalélekkel; 2 3 mm átmérőjű furat (a szegezéshez)
2.62. ábra. Előre gyártott lakóház lábazati részlete, szellőztetett burkolati fallal 1 fa anyagú falváz; 2 keretváz; 3 hevederek; 4 gipszkarton aljlemez; 5 soroló léc; 6 felületi gipszkarton burkolat; 7 kemény táblás hőszigetelés; 8 szálas táblás hőszigetelés; 9 kapocs; 10 nyerstégla fal; 11 szellőzőnyílás; 12 kondenzációs tér; 13 vízszigetelés; 14 falváz külső burkolata, gipszkarton; 15 fólia; 16 ferde kikenés; 17 légrés