• vakolatok

Korszerű vakolatok és hőszvigetelő vakolatrendszerek

A vakolatkészítés menete

A vakolóhabarcs tökéletes felhordá­sakor szigorúan be kell tartani az alábbiakat:

• a vakolat felépítményt a falazat, a védővakolatot pedig az alapvakolat típusa szerint kell megválasztani;
• megfelelő tapadásközvetítőket, va­kolaterősítőket és hordozókat kell alkalmazni;
• szigorúan be kell tartani a vakolat­rendszer forgalmazójának és a va­kolat gyártójának előírásait.

Ha egy épületen belül különböző gyártók különböző típusú vakolatait használjuk, vizsgálni kell összeférhetőségüket. Vakolni csak akkor szabad, ha a leve­gő, a falazat és a vakolóanyag hőmér­séklete 5 °C felett van. A falazat hő­mérsékletének legalább 1 nappal a vakolás megkezdése előtt, a vakolás alatt és 2 nappal a vakolás után (a va­kolóanyag fajtájától függően ez az idő hosszabb is lehet) 5 °C felett kell lennie.

A megfelelő szilárdulási (kikeményedési) folyamat érdekében olyan szel­lőzésről kell gondoskodni, amely nem jár túl gyors vízelvonással. A va­kolatot nem szabad gyors felmelegí­tésnek kitenni, vagy szárító berende­zést használni.

Kültéri vakolásoknál, átnedvesedett alapfelület, ill. falazat esetén külön figyelni kell arra, hogy a felület eléggé száraz legyen. Ugyanígy ügyelni kell arra is, hogy meleg és/ vagy napsütéses időben a vakolandó felület ne melegedjen túl. A vakolatokat védeni kell a gyors ki­száradástól, szükség esetén a felhor­dás után néhány napig a felületet nedvesíteni kell. Szélsőséges időjá­rásnál megfelelő védő intézkedéseket kell hozni.

A vakolóanyag tárolása

Az építőanyagokat az időjárás hatá­sai és a talajnedvesség ellen védett, szennyeződésmentes helyen kell tá­rolni. Az anyagtároló hely ill. siló nagysá­gát és méretét a tárolási és kivitele­zési idő alapján kell meghatározni. A nedves vakolatokat közvetlenül a szállítás után fel kell dolgozni.

Vakolóhabarcsok keverése

A vakolóhabarcsokat a gyártó által megadott összetétel és a meghatáro­zott keverési arány szerint kell össze­állítani. Helyszínen kevert vakolóhabarcsoknál ez a kötőanyagra, a töltő­anyagra és a víz arányára vonatkozik, készhabarcsoknál az adalékanyagra is.

A keverést és a felhordást (ha a keve­rés és a felhordás egy munkafolyamatban történik) a habarcstípusnak megfelelő eszközzel (keverő, vakoló-gép) kell végezni.

A habarcsot annyi ideig kell keverni, amíg teljes tömegében egyenletes lesz. A gépi keverés jobb, mint a ké­zi. Készhabarcsoknál használjunk a gyártó által javasolt keverőgépet, és tartsuk be a keverési időre vonatkozó utasításokat. A keveréshez és szállításhoz használt gépeket és tárolókat tisztán kell tarta­ni. Ne feledkezzünk meg a használat előtti benedvesítésről.

Tapadásközvetítők és vakolóhabarcsok

A tapadó habarcsokat és vakolóha­barcsokat a felhasználásig óvni kell a szennyeződésektől. Az anyagokat még a szilárdulási, illetve a kötési fo­lyamat beindulása előtt fel kell hasz­nálni, már kötésnek indult anyagot felhígítani és felhasználni tilos! A felhordás végezhető kézzel vagy géppel. A választás a vakolóhabarcs, ill. a tapadásközvetítő típusától és a gyártó erre vonatkozó utasításaitól függ.

Tapadásközvetítők felhordása

A gúzolót teljes felületen kell felhor­dani, és a szilárdulás beindulása után utókezelés szükséges. A gipszvakolatok tapadó hídja általá­ban alapozó, amit felkeverés után a teljes felületre kell felhordani.

A tapadó hidat a vakolandó felület és a vakolóhabarcs alapján, a gyártó adatait figyelembe véve kell kiválasz­tani. Mész-, cementes mészvakolat-és cementvakolatok esetén a tapadás­közvetítő általában gúz anyag, tömör, gyengén nedvszívó betonfelületek esetén azonban tapadó habarcsot vagy tapadó tejet kell felhordani. A tapadó habarcs (vékonyágyas habarcs) készítése esetén a gyártó utasításait a további munkafolyamatoknál (pl. friss és frissre felhordás, várakozási idő, utókezelés stb.) is maradéktala­nul be kell tartani. A tapadó tej felhor­dása során az anyagot – a cement le­ülepedésének elkerülése érdekében – többször fel kell keverni. Egyszerre csak akkora felületet szabad bekenni, hogy a felhordás „friss a frissre” jel­lege megmaradjon.

Vakolóhabarcsok felhordása

A vakolóhabarcsok felhordása előtt mindig gondoljunk arra, hogy – az időjárástól és/vagy a termékelőírá­soktól függően – szükség lehet a va­kolandó felület hatásos előnedvesítésére, a tapadó hídnak viszont a felhor­dás idejére már ki kell száradnia. Vastag rétegű vakolatoknál – a vakolóhabarcstól függően – többrétegű felhordás is szükséges lehet. Az egyes vakolatrétegeket géppel vagy kézzel, egyenletesen kell felhor­dani, majd a felületet le kell húzni. A különféle felhordási módok, pl. hogy „friss a frissre” felhordási mód, vagy az egyes rétegek között a vára­kozási időt be kell tartani és a felüle­tet a következő réteghez előkészíteni (pl. érdesíteni, felkarcolni), mindig a vakolóhabarcs tulajdonságától függe­nek, ill. az egyes felhasználási útmu­tatók adják meg.

Többrétegű vakolatok egyes rétegeit és az esetleges vezető sávokat mindig ugyanolyan minőségű habarccsal kell készíteni. Az alsó réteg lehúzásakor ügyelni kell arra, hogy a felületen ne képződjön elválasztó réteg! Vakolóprofilok (pl. vezetősín, élve­dé) használatakor a mögöttük ma­radó üreget a vakoláshoz használt ha­barccsal kell kitölteni. Egy felület esetleges későbbi vakolá­sánál ugyanolyan minőségű anyagot kell használni, amilyen az eredeti volt.

A tágulási hézagokat nem szabad be­vakolni, hanem funkciójuknak és helyzetüknek megfelelően kell kiké­pezni azokat.

Belső vakolatok felhordása

Egyrétegű, gipszes alapvakolatra való fedővakoláskor különleges elő­készületek szükségesek (pl. a glettelt vagy dörzsölt felületeket érdesíteni kell, nedvszívás-kiegyenlítő réteget kell felhordani stb.) Vastag vakolatrétegek készítésekor az egymást követő vakolatrétegeket „friss a frissre” módon kell felhor­dani.

Külső vakolatok felhordása

Külső vakolás esetén a fedővakolatot csak az alapvakolat kikeményedése után lehet az alapvakolatra felhordani. Vékony rétegű mész-cement kötésű nemes vakolat, szilikátbázisú vakolat, műgyantavakolat és egyéb vékony ré­tegű fedővakolat hőszigetelő alapva­kolatra vagy durva szemcséjű cemen­tes mészvakolat alapvakolatra készül­het. A gyártó előírásai szerint szüksé­ges lehet az alapvakolat különleges előkészítése, esetleg egy közbenső réteg felhordása is. A vakolatvastagság gúzolás nélküli vakolat esetén az alapfelület és a fe­dővakolat fölső síkja közötti méretből 4 mm simító vastagságot levonva adódik.

A minimális rétegvastagságot a tech­nológiai, épületfizikai, felhordás tech­nikai követelmények, valamint a va­kolat felületi tulajdonságai határoz­zák meg. A tervezésnél nem a mini­mális rétegvastagsággal, hanem a va­kolatvastagság középértékével, a név­leges vakolatvastagsággal kell szá­molni, ahol már az egyenetlenségi el­téréseket (az alapfal és a vakolat) is figyelembe kell venni. A vakolatvas­tagsági középérték természetesen mindig nagyobb, mint a minimális ré­tegvastagság.

Vakolaterősítések

A vakolaterősítések ellensúlyozzák a repedések káros következményeit.

Megerősített gúzolás

Funkciója megegyezik a vakolattartó­éval. A réteget a teljes felületet ta­karva kell felvinni, és készítésénél kü­lönösen figyelni kell a következőkre:

• a dróthálót a felületen 10 cm átla­polással kell fektetni;
• a megerősített gúz anyag legkisebb rétegvastagsága 8 mm;
• a dróthálót megközelítőleg a gúzréteg közepébe kell beágyazni (eh­hez célszerű távolságtartót használni).

Fektetett üvegszövet

Az üvegszövet lyukbőségét a vakoló­habarcs szemcsemérete alapján kell megválasztani, gondosan ügyelve a következőkre:

• először fel kell hordani a tervezett rétegvastagság 2/3 részének megfe­lelő vastagságot;
• az üvegszövetet úgy kell elhelyezni, hogy min. 25 cm-rel túlnyúljon a veszélyeztetett területen, és az át-lapolások legalább 10 cm-es széle­sek legyenek;
• a megfelelően elhelyezett üvegszö­vetre fel kell hordani a kívánt ré­tegvastagságú vakolóhabarcsot.

Gipszvakolatoknál egy munkamenet­ben legfeljebb 20 m² erősíthető meg és vakolható készre. „Friss a frissre” felhordási mód esetén figyelni kell ar­ra, hogy az alsó réteg ne száradjon ki. Födémeken nagy felületű vakolaterő­sítés nem készíthető.

Felsimított üvegszövet

Az üvegszövet lyukbőségét a simító-habarcs homokjának szemcsemérete alapján kell megválasztani, úgy, hogy az legalább a legnagyobb szemcseát­mérő háromszorosa legyen. Figye­lembe kell venni a gyártó cég előírá­sait. Az üvegszövet beágyazásánál ügyelni kell arra, hogy mindkét oldala a simítóhabarccsal fedett legyen, és a réteg­vastagság elérje a gyártó által meg­adott vastagságot. Az üvegszövet csak az alapvakolat megfelelő kikeményedése után helyezhető fel.

Vakolathordozók

A vakolathordozó réteg önálló réteg­nek számít. A hordozók rögzítését és bevakolását a gyártó előírásai szerint kell elvégezni (pl. Heraklith; Heratekta stb.).

Állásidő

Az egyes vakolatrétegek felhordása közötti várakozási időt lényegesen befolyásolják a következő tényezők:

• az alapfelület tulajdonságai;
• a vakolóhabarcs típusa;
• a vakolat felépítmény;
• a vakolatvastagság;
• az időjárás;
• a szellőzési lehetőségek.

A következő várakozási idők átlagos irányadó értékekként vehetők figye­lembe – feltéve, hogy a gyártó nem határoz meg ettől eltérő várakozási időt:

• gúzolás: 3 nap;
• cementes mészvakolat alapvakolat: 14 nap;
• készhabarcsok: mindig a gyártó adata szerint;
• felsimított üvegszövet: 7 nap.

A kész vakolattal szemben támasztott követelmények.

A vakolatnak az alapfelülettel szilárd kapcsolatban kell lennie. A kiszáradt vakolatfelület megjelenése olyan le­gyen, hogy mind struktúrájában, mind színében megfeleljen az előírá­soknak.

A kész vakolatban nem lehetnek bu­borékok, és a felület normál fénynél nem mutathat egyenetlenségeket. Az élek és fugák egyenesek legyenek. A kész vakolaton nem lehetnek 0,2 mm-nél nagyobb repedések. Amennyiben egy meglévő épület homlokzatán repedések láthatók, az épület felújítás előtt a repedések okát, illetve azok veszélyességének fokát meg kell állapítani. A repedé­sek keletkezhetnek különböző terhe­lések, túl gyors kiszáradás, zsugoro­dás, lassú alakváltozás, különböző építőanyagok helytelen csatlakozta­tása és nyitva hagyott fugák miatt.

Hazai gyártású korszerű vakolatok

Hazai szárazvakolat gyártó cégek:

• Magyar TERRANOVA Építőanyag ipari Kft.2085 Pilisvörösvár, Bécsi út
• LASSELSBERGER KNAUF Építőanyag ipari Kft.8202 Veszprém, Házgyári u. 9.
• BAUMIT Kft.1103 Budapest X., Noszlopy u. 2.
• ISPO Dekorputz Kft6726 Szeged, Temesvári krt. 48.
• Vakolat kiegészítők  (vakolóprofilok) gyártója és forgalmazója a PROTEKTORWERK Hungária Kft. 1106 Budapest X., Jászberényi út 38-72.

Vakolóprofilok

Az előbb felsorolt szárazvakolat ­gyártók is kínálnak vakolataikhoz, fő­ként hőszigetelő rendszereikhez jel­legzetes sarok-, lábazati, esetleg végprofilokat.

A PROTEKTORWERK Kft. által gyártott fémprofilok nemcsak egysze­rűen vakolati profilok, hanem az épü­letek külső és belső hőszigetelő rend­szerei mellett, a burkolatokhoz, a sze­relt válaszfalakhoz és az álmennyeze­tekhez is széles körben, pontosan il­leszthetők.

A következőkben szemléletes ábra­anyaggal kiegészítve külön foglalko­zunk a belső vakolatoknál, a homlok­zati vakolatoknál, a homlokzati hőszi­getelő vakolatoknál és a fokozott igé­nyeket kielégítő hőszigetelő rendsze­reknél alkalmazott profilokkal.

A profilok lehetnek:

• mindkét oldalukon tűzi horganyzottak és
• horganyzott, kétoldalt poliészter bevonattal ellátottak.

Anyaguk lehet:

• alumínium;
• eloxált alumínium;
• rozsdamentes acél;
• kemény PVC;
• lágy PVC.

A hengerléssel, hajlítással, stanzolással előállított fémprofilok, valamint az extrudálással gyártott PVC-szalagok különleges igényeket is kielégíte­nek.

A profilok kiválasztásánál figyelembe kell venni:

• a felhasználási területet (külső vagy belső);
• a vakolat vagy hőszigetelés vastag­ságát;
• a profil hosszát;
• a profil darabolhatóságát.

A profilok kézi darabolóval vagy fémfűrésszel vághatok. Gyorsvágó nem használható, mert a horganyozás megsérül, és azonnal, már a beépítés­kor megkezdődik az oxidációs folya­mat, amely a profil tönkremenetelé­hez vezet.

A profilok rögzíthetők:

• habarcsragasztással;
• szegezéssel vagy dübeles kapcso­lással;
• a két módszer kombinálásával.

Habarcsos rögzítés esetén a habarcs­tól függően kell a profil anyagát meg­választani. Mész, cement, mész-ce­ment kötőanyag-bázisú habarcsoknál a profilok anyaga bármi lehet, gipszes habarcsoknál azonban már jóval ki­sebb körből választunk.

Szegezés vagy kapcsolás általában az ún. készházaknál, faházaknál fordul elő, de gyakori a lábazati kezdősor rögzítésénél, ill. kapcsolásánál is. Szárazon rögzítés esetén is előfordul­hat kiegészítő habarcsos kapcsolat, azonban eszünkbe se jusson, hogy a felragasztott fémprofilokat utólag, szegezéssel vagy tiplivel rögzítsük.

Horganyzott acéllemez profilok a kö­vetkező vakolatokhoz használhatók:

• mészvakolatok;
• cementes mészvakolat vakolatok;
• belső gipszvakolatok. Alumíniumprofil alkalmazható a kö­vetkező belső vakolatokhoz:
• gipszvakolatok;
• műgyanta vakolatok;
• vékony vakolatok. Rozsdamentes acél  vakolóprofilok használhatók:
• homlokzatvakolatoknál;
• homlokzatok hőszigetelésénél;
• lakóépületek párás, vizes helyisé­geinél, és ahol a levegő relatív ned­vességtartalma legfeljebb 75%;
• ha a nedvesedés előre látható;
• ha különleges körülmények miatt a szerkezet korrózióvédelme szüksé­ges.

A rozsdamentes PROTEKTOR profilok tartóssága csak akkor garantált, ha a felülete fém tiszta, sima és pórus­mentes. A tisztításhoz a kereskede­lemben kapható tisztítószerek hasz­nálhatók, a profilokat tisztítás után tiszta vízzel alaposan le kell öblíteni. A széles választék óriási alkalmazási lehetőségeket tesz lehetővé a kor­szerű vakolási technikák terén. A va­kolóprofilok a korszerű habarcsok alkalmazását, valamint a korszerű vakoló és hőszigetelő vakoló eljárás tel­jes gépesítését biztosítják, épülete­ken kívül és belül egyaránt. A felületi védőfóliát – függetlenül an­nak fajtájától – beépítés után el kell távolítani, mivel a felületi fólia hő- és fényhatásokra elöregedhet és már nem húzható le, legfeljebb klórozással távolítható el. Savval való fóliale­mosás és falmosás után a teljes fém­felületet át kell mosni tiszta vízzel. Horganyzott felületet savval lemosni nem szabad.

A kívül maradó fémfelületek habarcstól való megtisztítása különös gondosságot igényel, spatula vagy csiszolópapír nem használ­ható a száraz habarcs eltávolítására. A habarcsot műanyagból vagy puha­fából készült simítókkal, könnyedén dörzsölve kell letakarítani, a legjobb, ha a friss habarcsot még a teljes szá­radás előtt, száraz ecsettel vagy ruha­darabbal letisztítjuk. Profilok betervezésénél elsődleges szempont a gazdaságosság, valamint a vakolatnak megfelelő szelvény és anyag kiválasztása. A szakkatalógusokban a profilok szá­mozásánál látható négyjegyű szám, a profil típusszáma alapján rendelhe­tők meg a kiválasztott profilok.

A típusszám első számjegye az anyag­ra utal:

• l-es (pl.: 1106) horganyzott felület;
• 2-es (pl.: 2201) rozsdamentes acél;
• 3-as (pl.: 3744) PVC (műanyag);
• 9-es (pl.: 9078) alumínium; Egyedi igényekhez sárgaréz használ­ható, ezt azonban a 9-es számcsopor­ton belül külön fel kell tüntetni (5.1.-5.3. ábra).

Belső vakolatok

A hagyományos vagy korszerű anya­gok közötti választás az építész és építtető közös döntése, amelynek meghozatala előtt az összes előnyt és hátrányt végig kell gondolni.

A szárazhabarccsal való vakolás elő­nyei a következők:

• nem kell a helyszínen oltott meszet tárolni;
• nincs szükség helyszíni habarcske­verésre;
• mindig a felhasználás igényeinek megfelelő mennyiség keverhető be egyszerre;
• az osztályozott szemszerkezet ki­váló minőségű munkát eredményez, mivel
• a szemcseelosztás tökéletes;
• könnyű az eldolgozás, így a réteg­vastagság a lehető legkisebb lehet;
• keletkező belső és felületi feszült­ség kicsi, a kész vakolat nem repe­dezik;
• a kötőanyag mennyiség ideális, a habarcs nem lesz sem „kövér”, sem „sovány”, tehát az időtállóság biz­tosított.

Az egyszerre csak kis mennyiségben bekevert habarcs is rendelkezik a fel­sorolt jó tulajdonságokkal, ellentét­ben a hagyományos habarcsokkal, ahol a „receptura” szerint kevert ha­barcsadagok minősége általában nem azonos. Jól mutatják ezt a vakolatja­vítások, ahol a kis mennyiségben be­kevert javítóhabarcs hol kövér, hol sovány lett, és a javítások helyei 1-2 éven belül, térképszerűen megmutat­ják az eltérő habarcsminőségeket.

A vakolatok pihentetése

Korszerű vakolási technikával vég­zett vakolási munkák esetén egyes szakemberek szerint nem szükséges az előírt várakozási időt betartani, ez azonban semmiképpen sem fogad­ható el, a gyártó erre vonatkozó uta­sításait feltétlenül be kell tartani. A gázolásnál ez az idő 1-3 nap, alapva­kolatnál 7-14 nap, ami egy lakóház­nál akár egy teljes hónapot is jelent­het. Szokták mondani, hogy a hagyományos vakolás fele annyi idő alatt készen van, az előírások szerint azon­ban a hagyományos vakolatoknál is az előbb felsoroltakkal azonos vára­kozási időket kellene tartani, amivel azonban – sajnálatos módon – több­nyire nem törődnek. A század elején, valamint a 30-as években épült házaknál még betartották ezeket a vára­kozási időket, sőt, abban az évben, amikor az épület elkészült, egyáltalán nem vakolták be, sem belül, sem kí­vül.

Ez látszik is az ilyen korú épüle­tek vakolatain, és nemegyszer bizony megirigyelheti a vakolat minőségét az összecsapott módon kivitelezett mai épület tulajdonosa. A habarcs kötéséhez szükséges idő alatt – ez egyben a száradási idő, amit várakozási időnek is neveznek – a ha­barcsok mindegyike térfogatcsökke­nésen megy át, és bizonyos mérték­ben zsugorodik. Egy kisméretű téglá­ból épülő ház egy szintjén belül 35-40 vízszintes habarcsréteggel, blokk­téglából vagy egyéb korszerű falazó téglából épülő háznál 15-20 vízszin­tes habarcsréteggel számolva, a fala­zást követő 30 nap alatt a teljes bel­magasság 3-6 mm-rel, egy év alatt pedig további 1-2 mm-rel csökken. Ekkor a végleges terheknek már 75-85%-a átadódik a falazatokra.

Tetőtér beépítéses vagy emeletes la­kóháznál ez együttesen már 1-2 cm is lehet, így tehát, ha a frissen elké­szült falat azonnal vakolnák, a vako­lat a fal alakváltozásából adódóan már a felhordást követően – ha szem­mel még nem észlelhetően is – kez­dene leválni a falfelületről. A vakolóhabarcs kötőereje – vagyis a szilárdsága – tehát mindig egy kate­góriával kisebb legyen a falazati ha­barcs minőségénél, azért, hogy a fala­zat terheléséből és a száradásából adódó méretváltozással (csökkenés­sel) a felületi réteg (a vakolat) lépést tarthasson, anélkül, hogy leválna a falról.

A második probléma a vakolatréte­gek pihentetési ideje. Gúzolásnál a pihentetési idő elsősorban a megfe­lelő kötés miatt szükséges, hiszen az 1 mm-t alig meghaladó vastagsága miatt a zsugorodásból eredő feszült­ségek jelentéktelenek. Az alapvako­latok pihentetése már lényeges a zsu­gorodás szempontjából is, és erősen befolyásolja a minőséget, de elsősor­ban az élettartamot. Ezért fontos a 28 napos kötési időszaknak legalább felét bevárni, amikor a térfogatcsök­kenést okozó zsugorodás iránya in­kább már a falra merőleges. Ennél gyorsabb munkavégzés esetén elke­rülhetetlenül megjelennek a falra me­rőleges hajszálrepedések, és a térfo­gatváltozás gyengíti a felületi tapa­dást is. Emiatt a felület „felszakad”, az élettartam a felére csökken.

5.1. ábra. PROTEKTOR vakolóprofilok.

5.2. ábra. PROTEKTOR vakoló-, lezáró és lábazati profilok belső vakoláshoz.

5.3. ábra. Vakolóprofil vágása karos lemez­ollóval.

Gúzoló munkák

A gúzoló réteget fogadó kellően ki­száradt fal felülete:

• megfelelően előnedvesített;
• pormentesített;
• fellazult részektől mentes;
• zsaluolajtól nem szennyezett;
• a betonfelület egyenletes;
• foltosodástól (mészkivirágzástól stb.) mentes legyen.

A gyárilag előcsomagolt előfröcskölt anyagok használhatók a hagyomá­nyos falazóelemekből készült falaza­tok alapvakolás előtti felület előké­szítésére is. A cementes előfröcskölés (gúzolás) – amellett, hogy biztosítja a megfelelő tapadó felületet az alap­vakolat számára – megakadályozza, hogy a falszerkezet elszívja az alapva­kolatból a nedvességet.

A gúzolás menete a következő:

• a falfelület előkészítése;
• a gúzoló habarcs bekeverése;
• a felhordás.

A keverés végezhető kézzel (ládá­ban), habarcskeverő géppel vagy fú­rógépre szerelt keverőszárral. Egy­szerre csak annyit kell megkeverni, hogy két órán belül elfogyjon. Az előnedvesített felületre hagyományos kőművesszerszámokkal vagy vakoló-géppel hordják fel a gúzoló anyagot. Azoknál a vakolóhabarcsoknál, ame­lyeknél a gúzolás egyébként elmarad­hatna, a nedvszívó falazatok közötti betonfelületeken (pl. áthidalóknál) sűrűbb anyagból célszerű gúzolni.

Sima betonfelületek esetén a gúzolás előtt (vagy helyett) – amennyiben a felületi érdesítés nem lehetséges – tapadó hidat kell készíteni (pl. KNAUF betonkontakt 90 anyagból). A vezetősávot helyettesítő fémprofi­lok gúzolás előtt is elhelyezhetők, de célszerűbb utólag felragasztani, mert így az „élek” könnyebben megtisztít­hatók (5.4.-5.10. ábra). Gúzoló anyagot gyártó cégek a Terra-nova, a Baumit és a Lasselsberger.

5.4. ábra. Vakolóprofil, PROTEKTOR elemei a) sarok profil; b) felragasztás a falra belső vakoláshoz; c) felragasztás a nyers homlok­zatra.

5.5. ábra. Vakolóprofilok belső oldalfalvakolathoz.

5.6. ábra. PROTEKTOR sarokprofil belső ol­dalfalvakolattal a) vékonyvakolathoz; b) vé­konyvakolathoz, nagy tapadó felülettel; c) vastagabb (10-15 mm) vakolathoz; 1: 2274 és 9074 él profil; 2: 9177 és 9178 él profil; 3: 1007-es 1008 él profil; 4 tapadó rács; 5: vé­konyvakolat 3-5 mm-es vastagságban; 6 fe­lületi vakolat simított felülettel.

Normál alapvakolatok

A normál alapvakolatok gúzolt belső falfelületre hordhatók fel, kézi vako­lás esetén:

• fémprofil vakolósínnel;
• helyszíni vakolósávval és
• vezetősáv (és profilléc) nélkül.

A szárazvakolatból kevert korszerű vakolatok régi és új épületek falainál és mennyezeteinél felhasználhatók, egyenletes, szennyeződéstől, portól mentes és megfelelően előnedvesített sík felületeken. Az alapvakolat a va­kolatgyártó előírásainak megfelelő­en, de legalább félnapos gázolásra – betonfelületnél egynaposra – hordható fel, egy rétegben, 2 cm-es vas­tagságig. Ennél vastagabb vakolatré­tegekhez a gúzolást a vakolás előtt „egyengessük” ki, úgy, hogy a takaró réteg – mint alapvakolat – egy össze­függő felületet adjon a simítás előtt. A második réteg és első kiegyenlítő réteg közötti pihentetési idő legalább egy nap legyen, és az alsó kiegyenlítő vakolat felületét a következő réteg jobb tapadása érdekében frissen fel kell érdesíteni.

A felhordandó szárazvakolat beke­verhető vagy kézi erővel, ládában, vagy szabadon ejtő rendszerű ha­barcskeverő géppel. Alapvakolatot gyártó cégek a Bau­mit, a Lasselsberger és a Terranova.

Gépi alapvakolat készítése

A felület és anyag előkészítése azonos a normál vakolatokéval, azzal a kiegészítéssel, hogy normál vakolat géppel nem hordható fel, fordítva azonban igen, „gépi” szárazvakolat kézzel felhordható. A gépi vakolat – eltérő szemszerkezeti rendszere miatt – kézi vakoláshoz csak akkor használ­ható, ha a felületek mérete miatt a gépi felhordás lehetetlen, és a mennyiség olyan csekély, hogy nem érdemes külön „kézi” szárazhabar­csot helyszínre szállítani és keverni. A gépi vakolatok rétegvastagsága legfeljebb 2,5 cm lehet, ennél na­gyobb vastagsághoz elővakolás szük­séges.

A 2,5 cm-nél vastagabb réteg­nél az elővakolást – fémprofil vakoló-lécek esetén – nem kell teljesen le­húzni, csak annyira, hogy a „lécezett” felület alatt legalább 10 mm megma­radjon a végleges felületi réteg feldol­gozásához és lehúzásához. Erősen nedvszívó falazatoknál, továbbá szá­raz, szeles időben vízsugárral perme­tezve elő kell nedvesíteni a felületet. Az előfröcskölt falazatot óvni kell a gyors kiszáradástól (árnyékolással és permetezéssel). Ha a vakolás meg­kezdése és az élőfröcskölés között hosszabb idő telt el, a műveletet meg kell ismételni, mert ha az előfröcskölt felület „üveges”, a felhordott alapva­kolat megcsúszik, és lefolyik a gúzolt felületről.

Az, hogy a vakolatok alatt szüksé­ges-e gúzolás vagy nem, gyártónként változó. Egyes gyártók a kedvezőbb ár miatt – kizárólag belső vakolásoknál – közvetlenül, előnedvesített falra is ajánlják szárazhabarcs terméküket. Felhasználás előtt ellenőrizzük, hogy a választott vakolattípus gúzolt vagy „natúr” falra hordható-e fel (ezt vagy a papírzsákon, vagy – ömlesztett áru­nál – a szállítási bizonylaton mindig feltünteti a gyártó). Az ideális képlékenységű anyag jól bedolgozható, így az anyagveszteség minimális.

A gépi vakolat – speciális összetételénél és adalékainál fogva – hosszabb bedolgozási időt enged meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vakolat nem „sül” rá a falra, tehát van idő a felhordásra. Gépi va­kolat esetén állandó minőségű, gaz­daságos, gyors, korszerű vakolási technológia alkalmazható, amely a tartozékok (él védő, vakolatvezető sín, speciális kéziszerszámok) hasz­nálatával még kedvezőbb lehet. A gépi vakolat bármilyen vakológéppel gazdaságosan felhordható, a rétegvastagságtól függően egy vagy két rétegben. Téglafalazat esetén a réteg­vastagság 2 cm, de min. 1 cm legyen, betonfelület esetén min. 1 cm. Fö­démvakolásnál egy rétegben legfel­jebb 1 cm vastagságú vakolat hord­ható fel.

A vakolatot egyenletesen, „vakolat­lánc” formában kell a falazatra és a födémre felhordani. A vakolás meg­kezdése előtt a kitöredezett falrészeket és nagyobb hiányosságokat vako­lattal, esetleg téglával pótolni kell, hogy lehetőleg azonos rétegvastag­ságú vakolatot kelljen felszórni. A felhordott vakolatot fa vagy műanyag (H vagy trapéz alakú), esetleg alumí­nium lehúzóval (kartecsnivel) kell el­simítani, és ha szükséges, vakolattal kiegyenlíteni.

Belső vakolásoknál a meghúzott gépi vakolatot – amely ujj nyomáspróbával ellenőrizhető – szükség esetén vízzel kissé meg kell nedvesíteni, és sziva­csos dörzsölővel eldörzsölni, de ha a felület minősége megkívánja, belső simítóhabarcsot kell ráhordani. A dörzsölhetőségig eltelt idő függ a fa­lazat nedvszívó képességétől, a réteg­vastagságtól, a hőmérséklettől és a levegő nedvességtartalmától. Különböző falazó anyagok csatlako­zásánál a dörzsölés előtt vagy dilatá­ciós hézagot kell készíteni, úgy, hogy a bevágás vagy az aljzatig érjen, vagy a felületeket a vakolás megkezdése előtt, legalább 10 cm-es átfedéssel rabicolni kell.

Minden olyan felületet, amelyre ége­tett kerámiaburkolat kerül, egyenle­tesen le kell húzni és szükség szerint tömöríteni kell, dörzsölni azonban nem szükséges A felület egyenletes­ségére fokozottan kell ügyelni. Gépi vakolásoknál a simítás (dörzsö­lés) saját anyagából vagy külön réteg feldolgozásával – a pihentetett felületre felhordva – végezhető el. Gépi vakolatot gyártó cégek a Lasselsberger, a Terranova és a Baumit.

5.7. ábra.

5.8. ábra

5.9. ábra

5.10. ábra

Gipszes belső vakolatok

A gipszes belső vakolatok habarcs­anyaga abban különbözik a normál és gépi belső vakolóhabarcstól, hogy a kötőanyag (mész és cement helyett) mészhidrát és gipsz, a töltőanyag pe­dig dolomit és homok vagy perlit és homok.

Kedvező szemmegoszlásuk miatt a gipszes vakolatok kézi és gépi felhor­dásra egyaránt alkalmasak. A cement­kötésű felületeket (gúzok) és a beton­szerkezeteket külön alapozni kell, a gipsz és a cement kedvezőtlen kémiai reakciója miatt. Natúr téglafalaknál gúzolás nem szükséges. Az alapfelüle­tet ugyanúgy kell elkészíteni, mint a normál vakolatoknál, az előnedvesítés mindenképpen szükséges. A habarcs keverhető kézzel vagy sza­badesésű habarcskeverővel.

A megkevert anyagot „nedveset a nedvesre” elv szerint, oldalfalon 1-1,5 cm vastagságban, mennyeze­ten pedig 0,5.. .0,8 cm vastagságban, vakolókanállal vagy serpenyővel kell felhordani. Erősen nedvszívó vako­latalapoknál a falfelületet híg ha­barccsal elő kell fröcskölni, különö­sen gépi vakoláshoz. A felületet alu­mínium vagy H kartecsnivel egyenlít­jük ki, ill. tömörítjük, és ha szüksé­ges, új réteget készítünk. Megfelelő várakozási idő után a felületet vízzel be kell permetezni és szivacsos simítóval „filcezni”, majd rozsdamentes anyagú simítóval el kell glettelni.

Fal­burkolat, ill. dörzsölt vakolat készíté­sekor ez az utolsó fázis elmaradhat. A glettelés előtti vakolatrétegek nem megfelelő tömörítése, ill. nem ele­gendően hosszú várakozási idő esetén gletteléskor a felületen légbuborékok keletkeznek, amelyek ronthatják a felület minőségét. Gipszes vakolatok­nál a felületi simítást lehetőleg saját anyagával végezzük. Amennyiben valami miatt cement kö­tőanyagú simítóréteg készül, a pihentetési idő eltelte után az alapvako­latra – speciális alapozó anyagból – tapadó hidat kell készíteni. Gipszes vakolatot gyártó cég a Terra­nova.

Belső simító vakolatok

Az épületek belső falfelületeinek si­mító habarcsrétege vagy perlites hő­szigetelésekre, vagy megszilárdult alapvakolatokra készül, 3-5 mm vastagságban, hőszigetelő alapvako­latra 2-7 nap, alapvakolatra 1-2 nap elteltével. A gépi alapvakolatokra, ill. a hagyományos módon készített alapvakolatokra felhordott simító ha­barcsréteg festhető és tapétázható. A papírzsákokban forgalomba hozott vakolatot az építési helyszínen kever­jük össze vízzel, vagy betonkeverő­ben, vagy fúrógépbe fogott keverő-szárral, ill. kézzel, habarcsládában.

A simítóhabarcs megfelelő szilárdsá­gú, por- és szennyeződésmentes alap­vakolatra hordható fel. Felhordás előtt az alapvakolatot egyenletesen nedvesíteni kell, kivéve az 1-2 napos­nál fiatalabb alapvakolatokat, ahol a nedvesítés elmaradhat. A simítóhabarcs simítóval vagy ser­penyővel hordható fel az alapfelület­re, az alapvakolat felületének minő­ségétől függő vastagságban. Ha a fel­hordott simítóhabarcsot simító szer­számmal egyenletesen eldolgozzuk, majd a felületet glett vassal lesimít­juk, tökéletesen sima felületet ka­punk.

Belső vakolatok készítésének szabályai

• Az alap- és simító vakolat +5 és + 25 °C közötti hőmérséklet mel­lett készíthető.
• Hőszigetelő alapvakolat +5 és +20 °C közötti hőmérséklet esetén készíthető.
• A vakolat kötési ideje alatt biztosí­tani kell a megfelelő légállapotot, szükség esetén szellőztetni kell.
• Az összekevert habarcsot 60 per­cen belül fel kell hordani, és a fe­lületet 1,5 órán belül kell kialakí­tani.
• A habarcshoz semmilyen kiegé­szítő anyagot nem szabad hozzáad­ni, elszennyeződött anyagot újra felhasználni tilos.
• A gyors száradást és a kiszáradást többszöri permetezéssel kell mega­kadályozni.

Homlokzati vakolatok

A korszerű homlokzati vakolatok és vakolatrendszerek korszerű techniká­val gyártott habarcsai biztosítják a tö­kéletes bedolgozhatóságot, időtálló és esztétikus felületet adnak. A hom­lokzati vakolatokat ritkán veszik fi­gyelembe hőszigetelő rétegként, pe­dig egy átlagos hagyományos szerke­zet hőtechnikai tulajdonságait akár 8-10%-kai is módosíthatják.

Hőtechnikai szempontból az elsődle­ges hibaforrás általában az ablak, mert a helytelen vagy rossz csatlakoz­tatás nemcsak rontja a hőszigetelési jellemzőket, hanem a homlokzatva­kolat is sebezhetővé válik, és a lemállások az ablak körül megkezdődnek. Ezt jól megfigyelhetjük a néhány év­tizedes házak homlokzatain. Nagyon fontos az elasztikus, rugalmas ablak­fal és ablak-homlokzat vakolat csat­lakoztatás (5.11.-5.12. ábra). Korszerű megoldást jelentenek azok az utólag elhelyezhető ablakok, ame­lyek falnyílásainál vakolóprofilokkal készül a teljes homlokzatvakolat, és az ablakokat rugalmas csatlakozta­tással, ún. „vízmentes” tömítéssel, utólag helyezik be (5.13. ábra).

A belső vakolatokhoz hasonlóan, a korszerű vakolási technikát a homlok­zatoknál is a készhabarcsok és vako­lóprofilok együttes alkalmazása jelen­ti. A vakolóprofilok nemcsak a munka hatékonyságát segítik, hanem a terve­zett vakolási vastagságot és a felületek egyenletes eldolgozását is. Igen fontos az él, a káva és a lábazati zárások sta­bilitása és időtállósága, de az esztéti­kus megjelenés is – gondoljunk csak a hagyományos technikával készülő lá­bazati lezárásokra, ahol az él néhány év elteltével teljesen lepusztul. A fémprofilokat a felületi gúzolás után célszerű felragasztani, ill. rögzíteni a homlokzatra. A gúzolás előtt felszerelt profilok ragasztóinak felü­leti tapadása gyengébb, „árnyékfelü­letüknél” a tapadó híd minősége nem megfelelő, a gúzolás után sok tisztí­tási munka szükséges.

A fémprofilok a korszerű, fokozott követelményeknek megfelelő hőszi­getelő rendszerek ragasztóhabarcsai­val, valamint megfelelő konziszten­ciájára kevert homlokzati „kézi” szá­razhabarccsal egyaránt jól felragaszthatók. Gépi homlokzatvakolatok szá­razhabarcsából is keverhető ragasztóhabarcs, ha a homlokzat egyébként abból készül. A profilok az alapvako­lat készítése előtt legalább 6 órával, és a gúzolás után min. 1 nappal rak­hatók fel.

A profilok felragasztásának technoló­giai sorrendje:

• a sarokprofilok felragasztása;
• a lábazati elemek elhelyezése;
• a vakolósávot helyettesítő vakoló-profil és a káva élek elemeinek fel­ragasztása a zsinórozott felületen.

A vakolósáv-profil azonos a belső va­kolatoknál alkalmazottakkal (lásd az 5.8. ábrát). A kávákhoz a sarkoknál alkalmazott típust kell használni a va­kolatvastagságtól függően. Vastagabb vakolathoz a vakolósáv-profilt ki­emelten, vastagabb ragasztó habarc­csal kell elhelyezni. A vakolósáv-profilok síkját mindig az alapvakolat­hoz kell illeszteni, tehát a zsinórozott felületnél a látszó sarok-, ill. él profiloknál 4-5 mm-rel beljebb legyen ez a vonal, a kialakuló rést a nemes va­kolat fogja kitölteni. Ugyanezt mond­hatjuk el fröcskölt felületeknél is, ahol a takarást a felületi simító alap­vakolat tölti majd ki (5.14.-5.21. áb­ra). A fémprofilokat általában a fe­lületet lezáró éleknél és lábazatok­nál, valamint az ereszek alatt helye­zik el, és a közbenső felületeken ha­gyományos technikával egyenletesre húzzák le a vakolatot.

5.11. ábra. Ablakelhelyezés homlokzati va­kolás előtt, elasztikus tömítő masszával ágyazott takaróléc borítással 1 homlokzati vakolat; 2 főfal; 3 ablaktok; 4 rugalmas tok/ fal kapcsolat (porán); 5 utólagos takaróléc; 6 sziloplaszt rugalmas és vízmentes tömítés; 7 belső vakolás.

5.12. ábra. Homlokzatvakolás után szerelt redőnykeret-takarás és vízmentes takarópro­fil, előre elhelyezett ablakhoz 1 homlokzati vakolat; 2 főfal; 3 ablak; 4 rugalmas tömítő kapcsolás; 5 fa redőnykeret, utólag szerelve; 6 elasztikus tömítő massza; 7 takaró sarok­profil.

5.13. ábra. Homlokzatvakolás után elhelye­zett ablak szerkezeti csatlakoztatása 1 hom­lokzat vakolat; 2 főfal; 3 ablak; 4 rugalmas tömítés; 5 fugaszil; 6 utólagos rugalmas tö­mítés (sziloplaszt); 7 belső vakolat; 8 hom­lokzati vakolóprofil (a vakolás és ablakelhe­lyezés előtt beépítve).

Homlokzatok gúzolása

A homlokzatok alapvakolata alá – függetlenül a fajtájától és a vastagsá­gától – minden esetben gúzolni kell a fogadó falfelületet. A várakozási (pi­hentetési vagy kötési) idő gyártón­ként változik, de ez minimum 1 nap. A gyártó utasítását feltétlenül figye­lembe kell venni (ez a szállító műbi­zonylaton vagy a papírzsákon megta­lálható).

A gúzolás mint előfröcskölés végez­hető kézzel, nagyobb összefüggő fe­lületeknél pedig géppel is, a nehezen hozzáférhető felületeknél, ereszaljak­nál, káváknál kézi munkával kiegé­szítve.

A gúzolandó felület előkészítése a következő:

• felületi egyenetlenségeket ki kell pótolni rabicolással vagy kifalazással;
• felületeket portalanítani kell;
• a régi foltos falakat le kell tisztíta­ni, kerülni kell azonban a sósavas tisztítószereket;
• a régi, meglazult vakolatot el kell távolítani, a felületet le kell drótkefézni;
• gondoskodni kell a nyílászárók, ereszek, lábazat megfelelő takará­sáról.

Gúzolás előtt az elemekből falazott szerkezetet – nedvszívó képességétől függően – elő kell nedvesíteni, úgy, hogy a falazat 2 cm vastagságban át­nedvesedjen. Sima betonfelületeket a gúzolás előtt legalább egy nappal elő kell készíteni megfelelő tapadó hidakkal (pl. Betokontakt 90-nel).

A gúz anyag keverhető kézzel, hagyo­mányos keverőládában, fúrógépszárral egybeépített keverővel és szabad­esésű habarcskeverővel. A keverési idő a habarcskeverőnél 5 perc. A keverőbe először a vizet, majd a száraz­habarcsot kell beleönteni.

A felület utókezelése addig szüksé­ges:

• amíg a takaró (alap) vakolatot fel nem hordjuk; vagy
• a kötési időn belül nyáron két hé­tig, ősszel-tavasszal néhány napig (ez alatt a nedvesen tartott felüle­tet kell érteni).

5.16. ábra.

5.17.ábra.

5.18.ábra.

5.19. ábra.

5.20. ábra. Függőleges dilatációs horony­kialakítás homlokzati nemes vakolatnál PRO­TEKTOR profilokkal 1 PROTEKTOR profilok (méretválaszték 5.19. ábránál lévő lezárók, kivéve 2231/2201); 2 műanyag él profil; 3 elasztikus kitöltő anyag (pl. sziloplaszt); 4 alapvakolat; 5 nemes vakolat.

5.21. ábra. Vízszintes homlokzati dilatációs hornyok kialakítása homlokzati nemes vako­latnál PROTEKTOR profilokkal 1 lábazati 1229 típusú profil; 2 záró 1226 típusú profil; 3 lábazati PVC vízorros profil; 4 fölső záró PVC profil, pattintva; 5 alapvakolat; 6 nemes vakolat; 7 vízszintes dilatáció.

5.22. ábra. Homlokzati struktúrák.

Homlokzati alapvakolatok

Homlokzati alapvakolat korszerű va­kolási technikával zsákos és silóban tárolt „ömlesztett” szárazhabarcsból készíthető, helyszíni keveréssel és a keveréssel párhuzamos kézi, ill. gépi felhordással. Az alapvakolat réteg­vastagsága természetesen függ az igé­nyelt (tervezett) mérettől, de az egyenlőtlen falfelületek miatt több­nyire a felület a meghatározó. A leg­kisebb egy rétegben felhordható vas­tagság 1 cm, a legvastagabb 2 cm. A kiálló felületeken a vékonyabb vako­lattal fedett rész nem lehet több, mint a felület 1%-a.

A homlokzati alapvakolat készítésé­nek sorrendje:

• a felület gúzolása és pihentetése;
• a sarok- és él profilok elhelyezése;
• a felület kiegyenlítése (kiálló ré­szek levésése, mélyedések elővakolása);
• az alapvakolat felhordása;
• a kávák kikenése;
• a felület érdesítése, ill. saját anyag­gal való simítás esetén a simítóréteg elkészítése.

Figyelem: a saját anyaggal való simí­tás csak finomabb nemes vakolati ré­teg alatt (előtt) végezhető. Igényes homlokzatoknál és színezett falfelü­leteknél minden esetben pihentetett alapvakolatra kell felhordani a simítóréteget, annál is inkább, mivel a ha­barcsgyártók garanciavállalása is csak ekkor érvényes.

A habarcs keverhető kézzel, habarcs­ládában vagy habarcskeverő géppel. A legtökéletesebb a vakológép, ahol a keverés és a feldolgozás együtt és egy időben történik. A falra való felhordás hagyományos kőműves szerszámokkal sokkal las­sabb, mint a gépi vakolásnál, ahol az egyenletes felhordás egyenletes tapa­dást és eldolgozhatóságot jelent. Utóbbinál a nem hasznosítható hulla­dék nem éri el az 1.. .2%-ot, ellentét­ben a kézi felhordással, ahol ez ennek többszöröse is lehet. Alapvakolat gyártó cégek a Lassels­berger, a Baumit és a Terranova.

Simító homlokzati vakolatok

A simító homlokzati szárazvakolatok könnyen, egyenletes és vékony réteg­ben hordhatók fel, megfelelően fedő (takaró) és simítható felületet adva a homlokzatszínezés számára. A simítóhabarcs kézi erővel, legalább 1-2 napos alapvakolatra hordható. Nagyobb felületeknél, tűzfalaknál a gépi felhordás egyenletesebb és simíthatóbb felületet ad, az átfedések­ből adódó hullámosodások majdnem tökéletesen eltüntethetők. Ha a simítandó alapvakolat 1-2 nap­nál régebbi, akkor előnedvesítés fel­tétlenül szükséges. A simítóhabarccsal végezzünk próbavakolást, hogy meghatározhassuk azt a legnagyobb felületet, amelyre a felhordás még tö­kéletesen végezhető.

Felületi javításoknál, régi felületek átsimításánál a simítóvakolatba a jobb eldolgozhatóság érdekében ke­verjünk „Tapadó emulzió H” anyagot. Ezt előre vízzel kell keverni 1:5 emul­zió: víz arányban, majd az így előke­vert „oldatot” kell a keverővízhez, il­letve szárazhabarcs keverésénél az egészhez adni. Egyéb adalékszert ne keverjünk a simítóhabarcsba. Régi, kiszáradt vakolatok és alapvakolatok előnedvesítésénél „befejező réteg­ként” is célszerű a tapadó emulziós előnedvesítés.

Nemes vakolatok

Az épület homlokzatának karakterét és az épület külső megjelenését a ne­mes vakolat felületi rétege adja meg (5.24. ábra).

Anyaguk, struktúrájuk és szemszer­kezetük szerint a nemes vakolatok kü­lönböző csoportokba sorolhatók. A nemes vakolat fehércement, mészhid­rát és dolomitőrlemény, valamint szí­nezőanyagok keveréke. A gyártónként más és más színválasztékban be­szerezhető vakolatokból más és más képlékenységű vakolatmassza kever­hető.

A nemes vakolat felületi struktúráját és a bedolgozhatóságát a szemszerke­zet erősen meghatározza. Szemszer­kezet szempontjából az anyag a kö­vetkező csoportokba sorolható: 0,1-2,0 mm-ig finomszemcsés; 2,0-4,0 mm-ig középszemcsés; 4,0-6,0 mm-ig nagyszemcsés; 6,0 mm-től durvaszemcsés. Ezt a csoportosítást a hazai gyártók időnként eltérő módon tüntetik fel, mivel hazai szabvány erről nem ren­delkezik. Az előbbi csoportosítás az EURO szabvány és a DIN előírása szerinti, a készülő MSZ-nél ez termé­szetesen lehet más is.

A finomszemcsés anyagok általában fröcskölő nemes vakolatként használ­hatók. A középszemcsés habarcsból különböző dörzsvakolatok készíthetők, a nagyszemcsés kapart struktú­rájú felületekhez ideális. A durva­szemcsés habarcsot ritkábban, főleg nagyobb felületek rusztikus, csapott vagy csurgatott, esetleg kéregvakola­taként alkalmazzák. A nemes vakolatok előre elkészített és  pihentetett,   legalább  egyhetes alapvakolatokra hordhatók fel, sok­kal jobb azonban a két- vagy több he­tes várakozás, mert ezekre már na­gyobb biztonsággal dolgozható fel bármelyik nemes vakolat.

A nemes­ vakolathoz az alapvakolatot:

• 0,1-2,0 mm szemszerkezetű fröcskölt vagy dörzsölt anyagokhoz felületében simítva kell elkészíteni;
• 2,0-4,0 mm közötti szemszerke­zetből készülő felületeknél durván kell lehúzni, legjobb a kész felüle­tet egy-két órás szikkadás után gya­lulatlan deszka élével átdörzsölni;
• 4,0 mm feletti szemszerkezetű ne­mes vakolat fogadásához habarcsos kanál élével vagy „szegezett fésű­vel” kell rovátkolni.

A nemes vakolati szárazhabarcsokat a gyártó utasítása szerinti vízmennyi­séggel, szabadesésű habarcskeverővel kell megkeverni. Annak ellenére, hogy a gyártók garantálják a keverési és színpontosságot, érdemes az össze­függő homlokzati felületekre egy­szerre lekeverni a teljes mennyiséget. A habarcsládában tárolt anyagot a felhasználás ütemének megfelelően többször át kell keverni. A nemes va­kolat anyaga természetesen kézzel is keverhető, csak jóval tovább tart.

5.23. ábra. Homlokzati alapvakolatok a) előfröcskölés (gúzolás); b) gépi alapvakolat; c) lehúzás fogas fémlehúzóval; d) lehúzás vakolóléccel.

5.24. ábra. Nemes vakolat struktúrák a) dörzsölt; b) finom, kapart; c) durva, kapart; d) fröcskölt.

5.25. ábra. Nyers nemes vakolati struktúrák különleges változatai a) szórt; b) mosott finomszemcsés; c) mosott durvaszemcsés; d) kéregvakolat.

Dörzsölt nemes vakolatok

Dörzsölt nemes vakolat a gyári cso­magolás és ajánlás szerint már 1,0 mm szemszerkezetű anyagból is készíthe­tő, de sokkal jobb 2-3 mm szemcse­méretű anyag. A 3-4 mm szemcse­méretű anyag dörzsvakolathoz még alkalmas, a munkahézagok összedol­gozása azonban már nehézkes, nyá­ron pedig úgyszólván lehetetlen. Na­gyobb szemcséjű anyag esetén a mun­kát jól előnedvesített felületen, ta­vasszal vagy ősszel végezzük. Több hetes alapvakolat előnedvesítését már előző napon tanácsos egy réteg­ben elvégezni, hogy a feldolgozás napján való nedvesítéskor már las­sabb legyen a nedvesség elszívása.

A felhordáshoz használható rozsda­mentes acél vagy műanyag simítólehúzó (hóbli). A simítás szerszámai a műanyag, filc, polisztirol, esetleg szi­vacs anyagú simítok. A simítást álta­lában körkörösen végzik, hogy a gu­ruló szemcsék nyomai kirajzolódja­nak. A munkahézagok összedolgozá­sánál is a körkörös simítás a legked­vezőbb, mert így kevésbé látszódnak meg a csatlakozási helyek. Előfordul­hat függőleges, vízszintes vagy ferde irányú dörzsölés is. A felület feldolgozásának megkez­dése előtt feltétlenül végezzünk va­kolást egy-két m² nagyságú területen, hogy meggyőződhessünk az előnedvesítés hatékonyságáról is és a ha­barcs konzisztenciájának megfelelő voltáról is.

A dörzsvakolat felhordását általában a falfelület bal alsó sarkában kezd­jük, és alulról fölfelé, jobb oldali irányba folytatjuk. (Balkezes kőmű­vesek ezt éppen fordítva végzik.) A dörzsvakolat felhordásához legalább két szakember kell, az első a felhor­dáshoz, a második az eldolgozáshoz, a simító dörzsöléshez. Több állvány­szintes homlokzatnál, a legfölső szin­ten kezdve a felhordást, az állvány padlószintjétől fölfelé haladva, gyak­ran találkozhatunk minden szinten „beöregedett” csatlakozásokkal (stócokkal). Ilyen technológiai sorrend­ben végzett munkánál még 50 év múlva is látható az állvány padló­szintjeinek száma, ül. helye.

Na­gyobb szemcseméret és nagyobb összefüggő felületek esetén célsze­rűbb a függőleges dörzsölést választa­ni, mivel így a dörzsölés iránya lent­ről azonos a felfelé haladás irányával, tehát vízszintes munkahézag már biz­tosan nem lesz, a függőleges pedig -a függőleges dörzsölési iránynak kö­szönhetően – szinte észrevehetetlen. A függőleges és ferde dörzsirány to­vábbi előnye, hogy a téli csapadék kevésbé tud benne megülni, ellentét­ben a vízszintes dörzsiránnyal. A szakemberek a függőleges irányú dör­zsöléssel készített felületeknek 15-25%-kaé hosszabb élettartamot jósolnak, ráadásul a függőleges dörzsirányú dörzsölt nemes vakolat felüle­tek a szennyeződéstől kevésbé szür­külnek el.

A homlokzati foltosodás -a házi pók telelő fészkelése és nyári bábosodása miatt – dörzsölt homlok­zatfelületnél minimális, kapart hom­lokzatoknál azonban jóval nagyobb. A pókháló olyan tökéletesen tud ta­padni a nemes vakolat pórusos felüle­tére, hogy vízsugárral sem lehet telje­sen eltüntetni a szürke foltokat. Dörzsölt nemes vakolat gyártó cégek a Baumit, a Lasselsberger és a Terra-nova.

Kapart nemes vakolatok

A kapart struktúrájú nemes vakolatot 2, 3 és 4 mm-es szemcseméretben csomagolják. A „kapart” nemes va­kolat felhordási vastagságát a legna­gyobb szemcseméret határozza meg, a nagyobb szemcsék mennyisége pe­dig döntő a struktúrára nézve. Fontos tudni, hogy „kapart” felirattal ellátott zsákból vett anyag dörzsölt nemes va­kolat készítésére nem alkalmas, mert a dörzsfelületben sok lesz a gördülő szem, így a felületi struktúra teljesen egyedi és egyenetlen lesz, és a mun­kahézagokat pedig nem lehet jól összedolgozni. Ugyanez persze for­dítva sem tanácsos, mert ez esetben nincs mit „kikaparni”.

A kapart nemes vakolatok feldolgo­zási módszere és eszközei megegyez­nek a dörzsölt nemes vakolatnál leír­takkal, nem szükséges azonban erő­teljes előnedvesítés. Az előnedvesítésnél különös gondot kell fordítani az alapvakolat alatti vasbeton és betonfelületekre (pl. vasbeton áthi­daló), ahol az előnedvesítésnek gyen­gének és permetszerűnek kell lennie (a felületi száradás miatt). A kaparáshoz a teljes felületnek egyszerre kell kiszáradnia.

Az anyag felhordási vastagsága a ma­ximális szemnagyság 2,5-3-szorosa, ami a kaparás során átlag 1/3 részével csökken. Kapart nemes vakolatnál a feldolgozást meg kell tervezni: az összefüggő felületeket egyszerre kell felhordani, és egyszerre kell kika­parni is. A délelőtt felhordott felület nyári időszakban már délután jól ka­parható, ősszel és tavasszal azonban már gondosabb szervezés szükséges, mert a délben felhordott anyag már nem biztos, hogy délután ugyanúgy kaparható, mint az aznap reggel fel­kent első fele.

Ősszel és párás időben a legjobb a délutáni feldolgozás és a másnap reggeli kikaparás, de ehhez a falat jobban elő kell nedvesíteni. A kaparás a kőporos vakolatok kaparásához használt szerszámokkal vé­gezhető, elkészülte után a teljes felü­letet puha kefével egyenletesen át kell kefélni, hogy a meglazult szemek kihulljanak.

A kaparásnál kihullott anyag újbóli bekeverése tilos, a már bekevert, de nem feldolgozott anyag nem használ­ható fel.

5.26. ábra. Fröcskölt homlokzatvakolat si­mított ablakkerettel a) finom fröcskölt; b) durva fröcskölt hengerelt lehúzással.

5.27. ábra. Különleges felületképzés ne­mes vakolatból a) kanálnyomott felülettel; b) műanyag spatulával húzott; c) hengerrel hú­zott és a felületi éleket lesimítva (csurgatott-hoz hasonló).

Szórt és fröcskölt nemes vakolatok

A simított falfelületre kerülő fröcs­költ nemes vakolat – a többi vakolat­hoz képest kevesebb anyagszükség­lete miatt – a legkisebb költségű va­kolatfajtának számít, azonban nem annyira időtálló, mint a dörzsölt vagy a kapart vakolat, ennélfogva hosszabb távon már nem nevezhető a leggazdaságosabbnak. Fröcskölt nemes vakolat alapanyaga­ként legjobb a max. 2 mm szemnagy­ságú anyag, mivel az egyenletes fel­hordás és terítés ebből a legegysze­rűbb. A szórt vagy fröcskölt nemes vakolatot simított falfelületre hord­ják fel, amit a fröcskölés előtti napon egyenletesen, permetszerűen elő kell nedvesíteni.

Aznapi előnedvesítés csak a nyári nagy melegben jöhet szó­ba, mivel e vakolattípusnál a szórás egyenletessége éppen a tapadó ala­pon, azaz az alapvakolat nedvszívó képességén múlik. A felhordás vé­gezhető kézi fröcsköléssel, seprűvel vagy szitán átcsapva, szórással. Ez utóbbi azonban nem ad egyenletes felületet, emiatt inkább régi épülete­ken vagy „antik” környezetben alkal­mazzák, rusztikusabb felülete miatt. A felhordást minimum két rétegben, ősszel és tavasszal pedig három réteg­ben kell végezni, ugyanannyi mennyi­ségre vonatkoztatva. Az alapvakolatot a nemes vakolat szórása előtt 1-2 nappal egyszer híg mésztejjel átme­szelik, hogy az alapfelület jól látszód­jék.

A fröcsköléshez szükséges nemes va­kolat bekeverésénél a szükséges képlékenységet,   vagyis   a   ke verővíz mennyiségét az alapvakolat nedv­szívó képessége határozza meg, emi­att próbavakolást kell végezni.

A fröcskölést a falfelületen:

• kézi fröcskölő géppel fentről lefelé,
• csapóseprűvel pedig alulról felfelé kell végezni, mert így jobban lát­juk, hogy a takarás megfelelő-e.

A fröcsköléshez gyárilag csomagolt speciális anyagot használjunk. Sajnos így is előfordulhat, hogy a felületen hajszálrepedések jelennek meg, ami minőségében elfogadhatatlan felüle­tet jelent.

Csapott nemes vakolat

A csapott nemes vakolat jellegében és struktúrájában hasonlít a szórt ne­mes vakolathoz, azonban sokkal egy­szerűbb elkészíteni. A fogadó falfelületet elegendő léccel lehúzni, az alapot azonban nem sza­bad karcolni, mert az a megszáradt nemes vakolaton keresztül látszani fog.

Csapott nemes vakolathoz max. 8 mm-es szemcseméretű durva alapanyag használható. A nagy szemcseméret miatt egyenletesen és szépen fel­csapni csak kőműves serpenyővel vagy speciális habarcskanállal lehet. A felhordást alulról felfelé, a teljes mennyiségben, egy rétegben felhord­va, után javítások nélkül kell végezni, mert másképp még az egyszerre be­kevert anyagból is más színárnyalatú felület keletkezik.

A nagy szemcseméretből adódóan a 6-8 mm átlagvastagságú vakolatré­teg egyes helyeken akár 10-12 mm vastagságú is lehet, ami miatt a vako­lat csak nagy felületeken, esetleg osz­tott felületek egy-egy mezőinél érvé­nyesülhet. Sérülésekre igen érzékeny, ezért forgalmas helyeken, pl. járdák mellett nem alkalmazható.

Tiroli vakolat

A „tiroli vakolat” elnevezés hazánk­ban egy előkevert nemes vakolat már­kaneve, azonban nem ugyanaz, mint Németországban, Ausztriában vagy Olaszországban.

Az idehaza forgalomba hozott tiroli nemes vakolat általában 4 mm maxi­mális szemcsenagyságú. Feldolgozási módja közel azonos a dörzsölt vako­latéval, a kissé egyenetlenül felhor­dott felület eldolgozásánál az erőtel­jes vízszintes irányú dörzsöléskor a szemek akár 10.. .20 cm-t is gurul­nak, így alakul ki a tiroli vakolatra jellemző barázdált felület. Tiroli nemes vakolatot gyártó cég a Lasselsberger.

Különleges nemes vakolati felületek

Ugyanabból a száraz nemes vakolat­ból a jól és egyenletesen előkészített, pihentetett alapvakolatra többféle fe­lületi struktúrájú vakolatréteg készít­hető. A két rétegben fröcsköléssel fel­hordott, de eltérő szemcseszerkezetű nemes vakolatnál először a durvább, majd a finomabb anyagot kell felhordani. A durva alapréteget natúr (ez olcsóbb), a felső réteget pedig a kí­vánt színben és finomsággal kell elké­szíteni (5.25.a ábra).

A különleges struktúrájú „mosott” nemes vakolat (5.25.b, c ábra) készítésekor az alapvakolatra közép-, nagy- vagy durvaszemcsés anyagot hordunk fel, majd kanállal lehúzva, 5.. .10 perc pihentetés után nedves meszelővel átmeszeljük. Kéregvakolat készítésekor a sűrűbb és kanállal feldobott nemes vakolatot „dombszerűen” szétkenjük, majd vi­zes lapos ecsettel a felületet „össze­mossuk”. A próbavakolat készítésé­hez közép-, nagy- és durvaszemcsés anyag egyaránt megfelel, sőt az eset­leg kilátszó szemek fokozzák a ha­tást. Olaszországban ezt a vakolatot nevezik tiroli vakolatnak (5.25.d ábra).

„Fröcskölt” utánzat készíthető, ha a finom anyagot simítóval felhúzzuk, majd festőhengerrel vagy speciális gumihengerrel azonnal megdolgoz­zuk, amivel durvább felületet kapunk (5.26. ábra). Ezzel a módszerrel a fe­lületi takarás egyszerűbben kialakít­ható, mint a fröcskölt vakolatok ese­tén.

Kanálnyomós nemes vakolat közép­szemcsés anyagból készíthető, úgy, hogy a felhordott anyagot kőműveskanál lapjával azonnal egyenletesen átkenjük, kanálnyom-mintát hagyva (5.27.a ábra). Ha egy hasonlóan fel­hordott, képlékeny felületet fentről lefelé áthúzunk egy lágy műanyag lappal vagy spatulával, különleges hatású felületet kapunk (5.27.b ábra). Csurgatott felülethez hasonló felület készíthető, ha a frissen felhordott fi­nom- vagy középszemcsés anyagot a falra kenjük, majd egészen képlé­keny állapotában hornyolt gumihen­gerrel vagy hullámos élű műanyag lappal lefelé húzzuk. Ha a „csurga­tott” felület 5.. .10%-át már a szikkadás első perceiben elsimítjuk, elke­rülhetjük a későbbi letöredezést. Külső és belső felületként is készít­hető (5.27.C ábra).

Kétrétegű nemes vakolatok alsó réte­géhez felhasználható az esetleg meg­maradt, be nem kevert anyag is. Az alsó réteg lehet az előzőek bármelyi­ke, a felső réteg pedig a kívánt szín­ben, fröcsköléssel készíthető el (5.28. ábra). Bármivel is próbálkozunk, próbava­kolást mindenképpen érdemes készí­teni, hogy meghatározhassuk azt a legkedvezőbb vastagságot, amelynél a lehető legkevesebb hajszálrepedés keletkezik (5.29. ábra).

5.28. ábra. Kétrétegű nemes vakolati struk­túrák: finom dörzsölt-kapart kéreg/fröcskölt felület

5.29. ábra. Különleges, belsőépítészetben alkalmazott nemes vakolat struktúrák a) dur­va ecsettel és lappal lehúzva; b) körkörös, lapos ecsettel; c) függőleges barázdált, fogazott műanyag lappal lehúzva; d) karcolt (ez kevésbé éles eszközzel karcolható a finom anyagú képlékeny nemes vakolati rétegbe)

5.30. ábra. Homlokzati vakolat készítése, él védő profilokkal

5.31. ábra. Egyprofilú élvédő PROTEKTOR szelvényekből, homlokzati hőszigetelő vako­lathoz, látszó éllel