• hőszigetelés

Fokozott hőszigetelési rendszerek

Korunk egyik fő követelménye az épületek tökéletes hőszigetelése. A teljes homlokzati hőszigetelés részei a szigetelés, a burkoló réteg és a va­kolat. A homlokzat nemcsak megha­tározza – színével és struktúrájával – házunk megjelenését, hanem egyben védi is az időjárás viszontagságai el­len, továbbá hőtároló feladata is van.

Az épületek túlnyomó többsége va­kolt homlokzatokkal készül, amelyek rendszeres karbantartó munkára szo­rulnak annak érdekében, hogy az időjárásnak ellenálljanak és védő funkciójukat megőrizzék. Egy szok­ványos tatarozás azonban általában nem felel meg a korszerű követelmé­nyeknek, gazdasági megfontolások, környezetvédelmi szempontok, a komfort és a higiénia iránt megnöve­kedett igények, valamint az épületek értékállósága komolyabb módszere­ket követelnek.

Egy négyzetméternyi hagyományos falszerkezetű homlokzatra számolva évenként 11,5 liter fűtőolaj vagy ezzel egyenértékű szén, gáz vagy áram szükséges a belső tér megfelelő hő­mérsékleten tartásához. Ha egy hom­lokzatot fokozott hőszigetelésű rend­szerrel látunk el, a hőveszteség, és ezáltal a fűtési költség is jelentősen csökken, a fűtőolaj-felhasználás pél­dául m²-enként 5,0-5,5 liter lesz. A fokozott hőszigetelésű rendszer -a beruházás költségének megtérülése után – haszna tisztán kimutatható, különösen az energiaárak folyamatos növekedése miatt.

A tüzelőanyag megtakarítás egyben kisebb szennye­zőanyag kibocsátást is jelent. Az épülethomlokzatok fokozott hő­szigetelésű rendszerekkel való utóla­gos kiegészítése már eddig is több millió tonnával csökkentette hazánk­ban a szén-dioxid kibocsátását. A szén-dioxidon kívül évente félmil­lió tonna egyéb szennyezőanyag ke­rül a levegőbe a fűtés során, és ezek­nek több mint a fele mérgező hatású szén-monoxid. Ezután következik a foszfor és az erdőket károsító kén-di­oxid, a levegőben lévő apró szilárd részecskék, valamint a porok és a ter­mészetre és az emberre veszélyes szénhidrogének.

5.42. ábra. Lakóház energiafogyasztása a) hagyományos falazatú, régi építésű épület­nél; b) korszerű falazóelemből, ma épülő há­zaknál; c) fokozott hő védelemmel ellátott épületnél (azonos ablak, padozati és padlás­téri hőszigetelés, valamint fűtő berendezés mellett jól látható a megtakarítás).

5.43. ábra. Teljes hőszigetelő rendszer készítés technológiája 1 lábazati szegő elhe­lyezése; 2 ragasztó felrakása a polisztirol lapra; 3 hőszigetelés felragasztása; 4 felületi egyengetés; 5 káva körüldolgozása; 6 előfúrás a tiplihez; 7 tiplizés; 8 él védők felragasz­tása; 9 burkolati réteg felhordása géppel; 10 felhordás glett vassal; 11 háló beágyazása; 12 vékonyvakolat készítése.

Ma már nem halogatható tovább a rövid távon költségesebbnek látszó, hosszú távon azonban gazdaságosabb és környezetkímélő megoldások be­vezetése.

A fokozott hőszigetelésű rendszerek bizonyos értelemben megoldják a probléma egy részét, hiszen a keve­sebb tüzelési igény miatt csökken a szennyezőanyag kibocsátás, függetle­nül attól, hogy olajjal, szénnel, gázzal, villannyal vagy táv hővel fűtenek. Rosszul szigetelt külső falak esetén a külső falak belső oldala jóval hide­gebb az egyéb belső falfelületeknél. A hideg falfelületek mentén a levegő is lehűl, és hideg légáramlatként süllyed lefelé, és ezáltal kellemetlen lég­áramlás alakul ki a helyiségekben.

A megfelelő hőérzetet nyújtó hőmér­séklet csak nagy energiaráfordítással érhető el. A fokozott hőszigetelésű rendszerrel ellátott homlokzatnál a határoló fal belső felülete érezhetően melegebb, és nem alakulhat ki kelle­metlen légáramlás. A melegebb bel­ső falfelületeknek köszönhetően már 20 °C léghőmérséklet mellett is kelle­mes hőérzet teremthető. Mindehhez az is hozzájárul, hogy a külső oldalu­kon szigetelt falak hőtároló hatása kedvezőbb, a hideg felületű falaknál jól megfigyelhető páralecsapódás itt nem fordulhat elő.

Penészgombák és nedves fal

Az állandóan nedves fal ideális tápta­laja az egészségre is káros penész­gombáknak és spóráiknak. Az épület rendeltetésszerű használata során keletkező pára egy része szellőztetéssel távozik, kisebb részének azonban a falakon keresztül kell kijutnia a sza­badba, azaz a külső falaknak megfe­lelő diffúzióképességük kell, hogy le­gyen. Egy jól elkészített hőszigetelő rendszer ennek a követelménynek is tökéletesen eleget tesz, ezenkívül megvédi a homlokzatot a hidegtől, a melegtől, a széltől és az időjárás egyéb viszontagságaitól.

A nappali és éjszakai, még inkább a nyári és a téli hőingadozás miatt a homlokzat építőanyagai hol tágul­nak, hol összehúzódnak, ennek mér­téke azonban különböző, ami feszült­ségeket gerjeszt, és ez gyakran repe­déseket okoz. A hőszigetelő rend­szerrel készülő homlokzatok anyagai­nak hő okozta mozgása jóval kisebb, így elmaradnak az oly bosszantó re­pedések. A csekély mértékű hőmér­sékletingadozás alkalmassá teszi a rendszert a repedezett homlokzatok tartós felújítására is, a meglévő repe­dések eltűnnek a hőszigetelő rend­szer mögött, az új burkolat pedig el­lenáll a repedésképződésnek.

A hőszigetelő rendszerrel készített homlokzat felújítás különösen gyor­san megtérül, főleg, ha már amúgy is időszerű a homlokzat tatarozása. A ház fekvésétől függően a homlok­zatokat rendszeresen fel kell újítani. A repedezett homlokzatok visszatérő problémát jelentenek, még újravako­lásnál sem biztos a tartós eredmény. A hőszigetelő rendszerrel ez a prob­léma tartósan megoldható, az ener­gia megtakarítás érzékelhető (5.42. ábra). A korszerű rendszerek természetesen új épületeknél valósíthatók meg leg­kisebb ráfordítással. A költségmegta­karítást elemezve nézzünk meg egy példát.

Egy épülő 100 m²-es földszintes lakás 150 m²-es homlokzatánál a 4 körítő főfal keresztmetszete oly mértékben csökkenthető, hogy a lakás ugyan­azon bruttó alapterületen belül 2-4 m²-el nagyobb lehetne, viszont ennek az alapterület növekedésnek a költsé­géből a homlokzatvakolat alatti kor­szerű hőszigetelés kiegészítőivel együtt elkészíthető. Természetesen a bruttó alapterület csökkenése, valamint a korszerű szerkezet kisebb terhe miatt az alapozási költség is csökkenhet, akár 8 %-kal is. Az épület „üzemeltetési” költségében már egyértelmű a nyereség, a nyári hűvös lakás pedig kánikulában felér egy fő­nyereménnyel. Háromszintes háznál az előbbi leve­zetés még kedvezőbb eredményeket ad.

A hőszigetelő rendszerek részei

A hőszigetelő rendszer három része a hőszigetelés, a burkolóréteg és a va­kolat. A hőszigetelő réteget kevésbé gyúlékony, alak- és térfogattartó po­lisztirolhab lemezekből állítják össze, amelyek egészségügyi szempontból teljesen ártalmatlanok. Bármilyen vakolatfajta elkészíthető többféle alapanyag bázissal és rétegvastagság­gal (5.43. ábra).

A homlokzati hőszigetelő rendszerek kivitelezéséhez további kiegészítők is szükségesek: alsó lezáró lábazatido­mok, a külső peremekhez él védő sze­gélyek, a hőszigetelőlapok rögzítésé­hez tiplik, szigetelőszalag a vízálló csatlakozásokhoz. A hőszigetelő rendszer gyakorlatilag bármilyen homlokzati építőanyagra felszerelhe­tő, függetlenül attól, hogy régi vagy új épületről van szó. A hazai építőanyag piacon egyre több cég jelent meg az elmúlt évek­ben nyugat-európai színvonalú hőszi­getelő rendszerekkel és azok kiegé­szítőivel.

A következő felsorolást a hazai üzembe állás sorrendjében állí­tottuk össze:

• Magyar TERRANOVA Építőanyag ipari Kft. 2085 Pilisvörösvár, Bécsi út
• LASSELSBERGER KNAUF Építőanyag ipari Kft. 8202 Veszprém, Házgyár u. 9.
• BAUMIT 1103 Budapest X., Noszlopy u. 2.
• ISPO Dekorputz Kft. 6726 Szeged, Temesvári krt. 48.
• AUSTROTHERM Hőszigetelő anyag Gyártó Kft 9028 Győr, Fehérvári u. 75.
• PROTEKTORWERK Hungária Kft. 1106 Budapest X., Jászberényi út 38-72.

A hőszigetelő rendszer minden eset­ben az épület határoló falainak külső felületére kerül, vagy a főfalhoz, vagy az épületvázhoz rögzítve. A hőszige­telés hatékonyságának érdekében a záró épületrészek (padlás, pince) hő­szigetelése lehetőleg teljes felületen csatlakozzon a homlokzat hőszigete­léséhez.

Az alsó, lábazati indításnál a rögzíté­sen és kapcsoláson, valamint a töké­letes vízelvezetésen túl más problé­mák is adódhatnak:

• a lábazat alsó élét védeni kell a me­chanikai sérülésektől, annál is in­kább, mivel amúgy is ez a hely az épület legsérülékenyebb része;
• az alsó rögzítést tökéletesen kell kialakítani, mivel ez a kapcsolat van leginkább kitéve az időjárás káros hatásainak (pl. a szél szívó hatásának);
• az épület körüli járdától fölfelé mérve 1,2-1,5 m magasságban há­lós erősítést kell a burkolati réteg alá beépíteni;
• a homlokzati hőszigetelés alsó ré­sze és a fűtött tér közötti hőhidat minél nagyobb mértékben takarni kell a felületi réteggel (5.44. ábra);
• pinceszint esetén jól megoldható a takarás (5.45. ábra).

Sem az utólag készülő, sem az új épü­let egyidejűleg készülő egyhéjú hőszi­getelése nem ültethető a járdára, mert a járda téli fagy okozta mozgása miatt a hőszigetelő réteg 1-2 tél után felszakadozik és tönkremegy. A fel­csapódó eső és hólé ellen megfelelő védelmet kell kialakítani. A faltöveket tetőteraszokon, tetőker­tek esetén is hasonlóan kell védeni a csapóeső, a hó és a hólé káros hatásá­tól (5.46. ábra).

Tetőkerteknél külön gondot kell fordítani a következőkre:

• a tetőszigetelést a biztonsági hóha­tár (40 cm) fölé kell vezetni egy összefüggő rétegben;
• a faltő és a talajréteg közötti víz­szintes méret a talaj és a fagy moz­gása miatt legalább 30-40 cm le­gyen;
• a nemes vakolati réteg lehetőleg a hóhatár felett kezdődjön.

A tartószerkezettel, illetve a koszorú­val egybe betonozottan készülő erké­lyek esetén a koszorúknál kialakuló hőhíd és az időtállóság miatt egy­aránt fontos a víz- és fagymentes hőszigetelés, valamint az erkély megfe­lelő kapcsolata. Ma már léteznek ugyan ún. hőhíd megszakítók, ame­lyek beépítésével a probléma az új épületeknél részben megoldható, de a hőszigetelésre szoruló házak erké­lyeinél – hazánkban legalább 90-95%-ban ilyen kialakításúak az erké­lyek – még az 5.47. ábra szerinti megoldásokat kell alkalmazni. Mind az erkélyeknél, mind a tera­szoknál védekezni kell a csapóeső ellen, és a lábazatoknál említett erősí­tést itt is célszerű – főként függőfolyosós házaknál – beépíteni.

A teraszokhoz és erkélyekhez ha­sonló fontosságú az épületfalakhoz kapcsolódó tetők feletti fokozott hő-védelem pontos megtervezése és kivi­telezése (5.48. ábra). A tetősík felett legalább 20 cm magas faltő bádogot kell elhelyezni, amely a fölötte lévő falról és a tetősíktól megoldja a csapadékelvezetést. A padlástéri belső hőmérséklet és a fűtött tér közötti hőmérsékletkülönbség 5-10°C-kal kevesebb, mint a szabadban, ezért itt is vizsgálni kell a csökkentett mér­tékű többlet hőszigetelés szükségessé­gét.

Az is megfelelő lehet, ha a pad­lástérben ugyanolyan anyagú hőszigetelést, de fele vastagságban készí­tünk, mint a homlokzati hőszigetelés. Hőtechnikai és épületfizikai szem­pontból a legkritikusabb pontot az ablakok és a hőszigetelés csatlakozta­tása jelenti (5.49.-5.52. ábra). A homlokzati nyílászárók legnagyobb része fából készül, aminek közismer­ten nagy az időjárás függősége, mivel a fa és a falak eltérően viselkednek télen és nyáron. Igen fontos, hogy a csapadék tökéletes távoltartása meg­oldott legyen.

Speciális hibaforrás az ablakkönyök­lők hőszigetelése és a biztonságos, mechanikai sérüléseknek ellenálló könyöklő kialakítása (5.53. ábra). Mindenképpen törekedni kell a hő-híd kiküszöbölésére (lásd az 5.53.b ábrát).

5.44. ábra. Egyhéjú homlokzati hőszigete­lés és lábazat kapcsolata.

5.45. ábra. Alápincézett épület egyhéjú külső hőszigetelése a) rossz megoldás; b) jó megoldás.

5.46. ábra. Tetőkert és a faltő csatlakozása fokozott hő védelemmel készített homlokzat­nál 1 polisztirol hőszigetelés (pl. AUSTRO-THERM); 2 ragasztó réteg; 3 felhajlott tető­szigetelés; 4 üvegszövet csík; 5 üvegszövet ágyazó réteg; 6 TERRANOVA, BAUMIT, LASSELSBERGER, ISPO nemes vakolati fedőré­teg; 7 sziloplaszt kitöltés; 8 szegőkő; 9 szi­várgó réteg; 10 talaj (bio réteg).

5.47. ábra. Erkély és egyhéjú homlokzati hőszigetelő rendszer kapcsolata a) fal hőszi­getelése, lábazati megszakítással; b) foko­zott alsó hőszigetelő gallér beépítése; c) ki­egészítő fölső hőszigeteléssel ellátva; d) az alsó és fölső hőszigetelés- meghosszabbítás­sal 1 főfal; 2 ragasztó réteg; 3 hőszigetelés (pl. AUSTR0THERM); 4 habarcsba ágyazott üvegszövet; 5 BAUMIT; LASSELSBERGER; ISPO; TERRANOVA felületi nemes vakolat; 6 PROTEKTOR alsó tartóprofil; 7 kerámialába­zat; 8 rugalmas vízmentes tömítés; 9 padló­burkolat ágyazó réteggel; 10 úsztatóréteg, mint hőszigetelés, AUSTROTHERM; 11 vízszi­getelés; 12 alsó hőszigetelő „gallér”.

5.48. ábra. Fokozott hő védelmű épülethom­lokzat és tető csatlakozása a) falsíkra merő­leges lejtésű tetőnél; b) falsíkkal párhuza­mos tetőlejtésnél 1 főfal; 2 ragasztó réteg; 3 hőszigetelés (pl. AUSTROTHERM); 4 burko­lati rétegbe ágyazott üvegszövet; 5 ISPO; BAUMIT; LASSELSBERGER; TERRANOVA ne­mes vakolati réteg (rendszer); 6 PROTEKTOR lábazati fémprofil; 7 faltő bádog; 8 durva va­kolat; 9 tetőszerkezet; 10 cserépfedés; 11 alátét deszkázat (ellenléc).

5.49. ábra. Jól beépített ablak és tökéletes hőszigetelés 1 BAUMIT; LASSELSBERGER; IPSO; TERRANOVA homlokzati nemes vako­lati rendszer; 2 üvegszövet; 3 hőszigetelés (pl. AUSTROTHERM); 4 ragasztó réteg; 5 fő­fal; 6 ablaktok; 7 hőszigetelő tömítés; 8 ru­galmas tömítő massza; 9 elasztikus csík (ra­gasztva); 10 takaróprofil; 11 belső vakolat; 12 ágyazó habarcs; 13 ablakbádog; 14 fuga­szil vízmentes csatlakozó.

5.50. ábra. Homlokzati hőszigetelés után elhelyezett ablak kapcsolása és tömítése 1 BAUMIT; LASSELSBERGER; IPSO; TERRA­NOVA homlokzati nemes vakolati rendszer; 2 üvegszövet; 3 hőszigetelés (pl. AUSTRO­THERM); 4 ragasztó réteg; 5 PROTEKTOR fal­vég profil; 6 ablak; 7 porán hab kitöltés; 8 elasztikus tömítő szalag; 9 tömítő massza; 10 takaróprofil; 11 belső vakolat; 12 ágyazó ha­barcs; 13 hőszigetelő légrés; 14 kő ablakkö­nyöklő; 15 vízelvezető; 16 vízorr.

5.51. ábra. Fém fogadókeret utólagos ab­lakelhelyezéshez 1 BAUMIT; LASSELSBER­GER; IPSO; TERRANOVA homlokzati nemes ­vakolati rendszer; 2 üvegszövet; 3 hőszigete­lés (pl. AUSTROTHERM); 4 ragasztó réteg; 5 főfal; 6 PROTEKTOR falvég profil mint szere­lőkeret; 7 hőszigetelési kitöltés; 8 rugalmas kitöltés; 9 takaróprofil; 10 ablak; 11 belső vakolat; 12 rögzítő lemez; 13 lehorgonyzás; 14 ablakbádog; 15 vízmentes sziloplaszt ki­töltés.

5.52. ábra. Faablak fogadó kerethez készülő homlokzati hőszigetelő rendszer 1 BAUMIT; LASSELSBERGER; IPSO; TERRANOVA hom­lokzati nemes vakolati rendszer; 2 üvegszö­vet; 3 hőszigetelés (pl. AUSTROTHERM); 4 ragasztó réteg; 5 főfal; 6 főfal; 7 szerelőke­ret; 8 porán hőszigetelés; 9 takaróprofil; 10 elasztikus kitöltés; 11 belső vakolat; 12 bitu­rán csík; 13 fogazott takaróléc; 14 ablaktok; 15 ablakbádog; 16 vízmentes merevítő borda; 17 vízmentes kitöltés.

5.53. ábra. Ablak könyöklők homlokzati csomópontjai; a) jó hőszigetelés, gyenge me­chanikai védelem; b) jó hőszigetelés, meg­bízható védelmet nyújtó külső könyöklődesz­kával; c) tökéletes mechanikai védelem, rossz hőszigetelés 1 ragasztó réteg; 2 hőszi­getelés (pl. AUSTROTHERM); 3 I, B, T, LB homlokzati hőszigetelő rendszer nemes vako­lattal; 4 kapcsoló (rögzítő) szegő; 5 kapocs­lemez; 6 kapcsolt ablakbádog; 7 külső ab­lakdeszka; 8 kő vagy műkő ablakkönyöklő, vízorral; 9 ablak; 10 vízmentes tömítés.

5.54. ábra. Redőnyszekrény előtti össze­függő homlokzati hőszigetelés 1 hőszigetelő redőnyszekrény; 2 hőszigetelő réteg (pl. AUS­TROTHERM); 3 dübel; 4…5 TERRANOVA; BAUMIT; ISPO; LASSELSBERGER teljes hom­lokzati hőszigetelő rendszer; 6 koszorú vagy áthidaló; 7 alsó takarókeret; 8 tartóprofil; 9 függesztek; 10 orrlemez; 11 vízorr; 12 redőny.

5.55. ábra. Külső lamellás árnyékoló és homlokzati hőszigetelés 1 reluxa; 2 kötényle­mez; 3 tiplis függesztés; 4 konzollemez; 5 erősítő üvegszövet csík; 6 felhajtott üvegszö­vet; 7 hőszigetelés (pl. AUSTROTHERM); 8 dübelezés; 9 üvegszövet ágyazó habarccsal; 10 ISPO; BAUMIT; TERRANOVA; LASSELS­BERGER teljes hőszigetelő rendszer nemes ­vakolattal; 11 főfal; 12 hőhíd-megszakító.

5.56. ábra. Egyhéjú homlokzati hőszigetelő ­rendszer és korszerű könnyített profilkeret az ablak körül 1 káva; 2 ragasztó réteg; 3 po­lisztirol hőszigetelő réteg (pl. AUSTRO­THERM); 4 ágyazó massza; 5 üvegszövet; 6 ragasztó massza; 7 BAUMIT; AUSTRO­THERM; TERRANOVA könnyített párkánypro­fil; 8 káva kivakolása; 9 nemes vakolati réteg.

5.57. ábra. „Kiülő” épülettömeg hőszigete­lésének víz- és kifagyás mentes megoldása. 1 határoló fal; 2 koszorúgerenda; 3 ragasztó réteg; 4 hőszigetelés (pl. AUSTROTHERM); 5 dübelezés; 6…7 ISPO; BAUMIT; LASSELS­BERGER; TERRANOVA homlokzati nemes va­kolati rendszer; 8 vízorr.

Az ablakszemöldökök csomóponti csatlakoztatásai azonosak a függőle­ges káváknál, falvégeknél alkalma­zott megoldásokkal. Kissé bonyolul­tabb a helyzet a külső árnyékolóval felszerelt ablakoknál, ahol a redőny vagy a reluxa nagy helyigénye és szer­kezete növeli a költségeket (5.54.-5.55. ábra). A függesztett takarások­hoz egyedi megoldást kell kidolgozni, szem előtt tartva a biztonságos függesztést, a vízmentességet. Az ablakok körüli keretpárkányt a hőszigetelt homlokzati rendszer teherbíró felületi burkolati rétegére kell ragasztani, ügyelve arra, hogy ne maradjanak hőhidak (5.56. ábra) a kávák mentén.

A keretpárkány felra­gasztás előtt a be glettelt üvegszövetet 2-3 napig pihentetni kell, majd a hő­szigetelő lemez ragasztásához hasz­nált ragasztóhabarccsal a keretpár­kány felragasztható. Az esetleges épülettömeg mozgatá­sokkal kialakuló kiugró falrészek, va­lamint loggiák és kapualjak feletti fö­dém és a falsík csatlakozása hőtech­nikai és a csapadékvíz elvezetése szempontjából is külön gondosságot igényel. Ne feledkezzünk meg a víz­orr beépítéséről a szükséges helyeken (5.57. ábra). Kiképezhető a vízorr speciális, lábazatokhoz gyártott PROTEKTOR profilszelvényekből, azonban a fémfelület nem nyújt ked­vező látványt a konzolos lemez alsó felületén.

Épülethomlokzatok fölső lezárásánál törekedni kell a tökéletes és „vihar­mentes” kapcsolásra, mert szeles és viharos időben a felületet érő szívó­hatás a tetők alatti zugokban a legna­gyobb, főleg lapos tetőknél (5.58.-5.59. ábra). Magas tetőknél, nyitott vagy szellőztetett ereszaljaknál, a rá­csozott, „dobozos” ereszdeszkázatnál a lezáró „L” PROTEKTOR profilok a legjobbak. Az ereszdeszkának – fém profil hiányában – nekidolgozott hőszigetelő rendszer a fölső épület­rész komplett hőszigetelését nem ké­pes tökéletesen megoldani, ráadásul a deszkák miatt néhány éven belül el­kerülhetetlen a néhány centis kipattogzás az ereszaljon.

A hőszigetelések anyagai

Az egyhéjú, külső oldali hőszigete­léssel készülő falszerkezetek hőszige­telésére csak olyan anyagok használ­hatók, amelyek biztonságosan felra­gaszthatók, és amelyek háló vagy nem korhadó anyagú szövet segítsé­gével vízzáró vagy víztaszító felület­képzéssel láthatók el. A hőszigetelési szempontból számításba vehető mű­anyag habok mechanikai tulajdonsá­gait és árát figyelembe véve, a legelő­nyösebb a polisztirolhab használata.

A szerkezet előnyei:

• a külső oldali hőszigetelésnek kö­szönhetően a falszerkezet hőtároló képessége nő, a fal hő mozgásából adódó feszültségek és így a repe­désképződések viszont csökken­nek;
• páradiffúzió szempontjából a fal­szerkezet kedvezőbb, feltéve, ha szakszerűen készült.

A rétegfelépítés tervezésénél igen fontos, hogy a külső oldali műanyag vakolat kis értékű páradiffúziós ellen­állása ismert legyen. Külső oldali po­lisztirol hab hőszigetelés tervezésekor a habanyag utózsugorodását is figye­lembe kell venni. Az utózsugorodás – amelynek mértéke függ az anyagtí­pustól, a feldolgozás és a bedolgozás módjától – általában 3-5 év elteltével szűnik meg.

A polisztirolhab utózsugorodása 0,15-0,40%, ami az anyag pihente­tésével csökkenthető: háromhavi tárolás után 0,14-0,30%, félévi táro­lás után 0,11-0,24%-os értékre. A zsugorodás mértéke függvénye a test­sűrűségnek is, növekedésével nő a zsugorodás és az utózsugorodás, ezért 20 kg/m³-nél nagyobb testsűrűségű polisztirolhabot nem célszerű alkal­mazni. A 20 kg/m³ testsűrűségű, nem pihentetett habnál 3,5 mm/m (0,35 %) utózsugorodással lehet számolni. 15 kg/m³ testsűrűség alá szilárdsági okokból nem szabad lemenni.

A hőszigetelés utózsugorodását a hő-mozgással együtt kell figyelembe ven­ni. A polisztirolhab hőtágulási együtthatója 0,056 mm/m °C. Ha a hőszigetelést hideg időben (pl. +3-5°C-on építik be, akkor nyáron a hőtágulás az utózsugorodást ellen­súlyozza, és ha a falfelület hőmérsék­lete nem lépi túl a +60°C-ot, káro­sodás nem keletkezik. Ezért lénye­ges, hogy a felületképzés főleg a D-i és Ny-i homlokzatokon világos színű legyen.

Ha nyáron nagy melegben építik be a  habot,   akkor  az  összehúzódás összeadódik az utózsugorodással. Ha a homlokzatképzésnél a hőtágu­lási és utózsugorodási mozgások nem tudják egymást kiegyenlíteni, a téli időszakban a fugák megnövekedése miatt hőhidak keletkeznek, itt a ned­vesség lecsapódás hatására a vakolat meggyengül, és a keletkező húzófe­szültségek miatt összerepedezik. Ahhoz, hogy a polisztirolhab zsugo­rodási és kontrakciós erőit ellensú­lyozzuk, olyan ragasztó anyag (vako­lat) szükséges, amely merev, és a fel­lépő erők hatására képlékeny alak­változás nem, rugalmas alakváltozás pedig egészen csekély mértékben lép fel.

A ragasztó és bevonó anyag nyíró- és húzószilárdsága nagyobb le­gyen, mint a zsugorodási és kontrak­ciós erők felületegységre eső összege. A zsugorodási feszültség a polisztirol­hab minden centiméter vastagságára számítva 350 N/fm értékre tehető, te­hát utózsugorodásból származó káro­sodás nem jön létre, ha a hőszigetelő lemezt a fal felületén megfelelően rögzítik és kellő szilárdságú fedőré­teggel látják el, illetve minél vasta­gabb a habréteg, annál szilárdabb rögzítés és vakolatréteg szükséges. A polisztirolhab lemezek tapadási ereje a lemez keresztirányú bemetszéseivel vagy profilírozásával növel­hető. Bemetszés nélküli lemezt leg­feljebb 30 mm vastagságban és leg­alább 6 hónapi pihentetés után sza­bad beépíteni.

A nagy hőtágulási együtthatójú vakolatok a lehűlési pe­riódusban megrepednek, felmelege­dési periódusban pedig könnyen le­válnak, felpúposodnak. A műanyag adalékú cementvakolat hőtágulási együtthatója 0,015 mm/m °C, ami csak negyedrésze a polisztirolhab hő-tágulási együtthatójának. A polisztirol lemezekből készülő homlokzati hőszigetelés tűzveszélyes­ségi besorolása beépítve, megfelelő takaróréteggel vakolva B-I-es.

Egyhéjú homlokzati hőszigeteléshez – az előbb bemutatott polisztirolhab lemezen kívül – a következő termé­kek használhatók:

• Heraklith;
• Heratekta lemez;
• Bitumoperlit (táblás);
• Expandált parafa lemez;
• Szálas kőzetgyapot.

A szerves anyagú hőszigetelések a belső kémiai bomlási folyamatok és a páradiffúziós jellemzők miatt nagy szerkezeti vastagsághoz speciális ese­tekben alkalmazhatók. A Heratekta lemezek nemcsak mint zsaluzószigetelő és burkoló elemek, hanem mint fokozott hőszigetelésű rétegek is kez­denek elterjedni. Páradiffúziós ellen­állása csekély mértékben tér el a po­lisztirol lemezétől, hátránya, hogy sű­rűbb dübelezés (a felületi feszültségek miatt) és erősebb térháló szükséges.

A szálas kőzetgyapot lemez alkalma­zását az ISPO cég kezdte el több mint másfél évtizede, a kísérleti bevezetés óta több millió m² került beépítésre. Természetesen – mint mindennek – ennek is van előnye és hátránya. A hátrány elsősorban az idegenkedés­ből és az alkalmazási technika isme­retének hiányából adódik, továbbá, hogy a rögzítéshez – dübelezéshez – pontosabb tervező munka szükséges, nehogy a rögzítés után olyan feszült­ségek lépjenek fel, amelyek tönkrete­szik a szálas szerkezetű anyagot.

Előnyei:

• „A” tűzveszélyességi osztályba tar­tozása miatt A/I kategóriába so­rolva bárhol beépíthető;
• pihentetési időre nincs szükség, azonnal beépíthető;
• savas, gőzös üzemek környezeté­ben megbízható tartóssága;
• páradiffúziós ellenállása minimális. Sajnos, az e rendszerhez szükséges hőszigetelő anyag gyártása hazánk­ban még nem indult meg, a DIN előírásai szerinti gyártás előkészítése azonban folyik.

Homlokzati hőszigetelő rendszerek tervezése és kivitelezése

A fokozott hő védelemnek megfelelő épülethomlokzat tervezése során meg kell határozni:

• a hőszigetelés vastagságát;
• a hőszigetelő anyag típusát;
• az alkalmazott anyagok rétegtervét és a felületi struktúrát;
• az előzőek és az épület magassága alapján:
• a hőszigetelés ragasztását és
• a hőszigetelés „dübeles” kapcso­latának kiosztását.

Hőtechnikai tervezés

Az érvényben lévő hőtechnikai szab­vány az MSZ 04-140/2-91. Ez már nem az egyes épülethatároló szerke­zetekre ír elő korlátozást (mint pl. a 0,7 W/m²K fal követelményérték a korábbi szabványokban), hanem a fű­tött teret, mint egységet kezeli, és a határoló felületek átlagos hőátbocsátási értékének szab határt. Ennek megfelelően már nem beszél­hetünk csak a falazat szükséges hőszi­getelésének vastagságáról, ezt mindig együtt kell kezelni az egyéb, fűtött te­ret határoló szerkezetek hőszigetelő­ képességével.A hőszigetelés minimális vastagságát a szabvány szerint a hőérzeti és állag­védelmi követelmények kielégíthető­sége határozza meg. A hőszigetelés maximális vastagságát pedig gazdasá­gossági vizsgálattal lehet meghatá­rozni.

A hőszigetelés rögzítése

A táblás anyagú hőszigetelések ra­gasztással vagy dübelezéssel kapcsol­hatók a falszerkezetekhez (esetleg mindkettővel). Ragasztásnál az elemeket megfelelő ragasztó habarccsal a falhoz ragaszt­ják (5.60. ábra). A nálunk alkalma­zott 1000/500 mm-es hőszigetelő táb­lákra a gyártók javaslata szerint ra­gasztó az anyag középre, domború felülettel, sávosan és teljes felületen vihető fel. Költségét tekintve a leg­kedvezőbb az a megoldás, amelyikhez a legkevesebb anyag szükséges minőség szerint pedig az, amelyik egyenletesen ragasztó felületet ad.

A megfelelő módszer több szempont figyelembevételével határozható meg. Egyenlőtlen falfelület esetén legjobb a középre vagy sávokban fel­hordott ragasztó anyag. Egyenletes falra vagy régi homlokzatvakolatra való ragasztásnál a tábla teljes felüle­tén fogazottan le kell húzni az anya­got.

A ragasztó anyag felhordása előtt – a próbavakolás mintájára – próbara­gasztással megállapítható, hogy adott mennyiségben felhordva, a hőszige­telő anyag falra ragasztásakor a felü­let hány %-a fog megfelelően tapad­ni. A gyártó adatai csak tájékoztató jellegűek, a valóságban a ragasztóha­barcs falanként más és más ered­ménnyel tapad. A kisméretű tömör téglából készült falazat felületén 20%-ot tesznek ki a fugák mélyedé­sei, egyes blokktéglák esetén ez keve­sebb, mint 10%.

Emiatt a ragasztóha­barcs először a hézagokat tölti ki, csak ezután terül el a habarcs, és ta­pasztja egymáshoz a felületeket. Ezért a fugákat a ragasztás előtti na­pon le kell zárni, pl. egyszerű faldör­zsöléssel. Azoknál az épületeknél, ahol a falak felületi egyenetlensége csak vakolással egyenlíthető ki, min­denképpen szükséges a kiegyenlítő habarcsréteg is, mert a hőszigetelés felett már csak néhány mm korrigál­ható.

A felületi ragasztás felhordása előtt:

• a betonfelületeket (pl. áthidaló) legalább 1 nappal gúz anyaggal mindenképpen meg kell csapni;
• a ragasztással párhuzamosan a fala­kat az egyenletes nedvszívás és a könnyű bedolgozhatóság érdeké­ben portalanítani és előnedvesíteni kell.

A hőszigetelő lapok homlokzati ra­gasztását és „dübeles” kapcsolatát méretezni kell az épületet érő szélteherre. A következőkben a Dortmundi Egyetem (Nr. 9222 sz.) 1992-ben közreadott vizsgálati eredményét ismertetjük a kapcsolatok méretezé­sére. A hazai szabvány (MSZ 15021/1) a szélterhelést a szívott épületsíkon tekinti mértékadónak. Minél maga­sabb egy épület, annál inkább ki van téve a szélből és viharból adódó ne­gatív hatásoknak, amiket egy héj-elemmel „öltöztetett” háznál a követ­kezők szerint kell figyelembe venni:

• szélteher torló nyomását (W);
• alaki tényezőket (k);
• 1,2 értékű biztonsági tényezőt (c).

A szélteher torló nyomásának (W) számításánál az alaki tényezőnek nagy szerepe van, szívott oldalra nézve az épület homlokzatának szé­lesség/magasság függvényében (k) (5.61. ábra). Minél magasabb és kes­kenyebb egy homlokzat, annál na­gyobb a szívott felület. A számítást ellenőrzésképpen az épület minden oldalára el kell végezni.

5.60. ábra. Ragasztóhabarcs hőszigetelő elemeken elhelyezve a) pontonkénti; b) kö­rül, sávos; c) egyenletes.

5.61. ábra. Alaki tényező számítása épület­homlokzatoknál.

5.62. ábra. 1000/500 mm-es homlokzati hő­szigetelő táblák dübeles kapcsolása ragasz­tással a)…d) dübel/m2: e) elegendő csak ra­gasztás.

A k * c * W képlet szerint például 14 m homlokzatszélesség és 30 m ma­gasság esetén a legfölső 3 m-es sáv­ban a falat érő szívóerő (vagyis a fe­lületi tapadó szilárdság) 0,4 x 1,2 x 1,00 – 0,48 kN/m² A dübeles kapcsolat megtervezése­kor a DIN kategóriái és a Dortmundi kísérleti mérés alapján a következőt kell szem előtt tartani (5.62.-5.63. ábra). A hőszigetelés dübeles rögzí­tése az épületmagasság függvényében egyre inkább előtérbe kerül; az ábra szerint 3,0 m magasságig a dübelezés elmaradhat, felette pedig változó mértékben szükséges (5.64. ábra).

A ragasztásra, dübelezésre vonat­kozó alapinformációk birtokában a dübel anyagát, hosszát, tárcsaméretét az épületszerkezetek függvényében kell meghatározni, természetesen nem mindegy, hogy üreges téglába vagy vasbeton falba fúrjuk és ütjük be a tiplit (5.65. ábra). Az ábra sze­rint „T” min. méret tömör falra vonat­kozik, üreges téglák esetén a bordák átfúrt keresztmetszeti méreteit össze­gezni kell. A tárcsás tiplik (dübelek) anyaga nagy szilárdságú műanyag, a feszítő csavar pedig kemény műanyagból vagy oxidációtól védett acélból készül (5.66. ábra).

A szakí­tószilárdságig méretezett tárcsafelü­letet esetenként kiegészítő koronggal kell kapcsolni, a következőket figye­lembe véve:

• vékony polisztirol lemez esetén, amikor a tárcsaméret kevés, kisza­kadhat, főleg magasabb épületek felső szintjeinél;
• szálas hőszigetelő lemezeknél (5.67. ábra).

A nyugat-európai országokban a homlokzati hőszigetelő rendszerek­nek számos változata alakult ki az el­múlt 3 évtizedben. Az 50-es évek vé­gén egy hűtőtoronynál alkalmazott külső burkolat a további fejlődés ki­induló pontja volt. Az ilyen rendsze­reknek nálunk is már több, mint egy évtizedes múltjuk van, és természete­sen folyamatosan fejlődnek, mind a technológia, mind az alkalmazott anyagok tekintetében. Ma már nem­csak a szakemberek, hanem a laiku­sok is egyre szélesebb körben ismerik fel a rendszer jelentőségét.

A hőszigetelő rendszer kivitelezése

Az alkalmazott technológiák alapjá­ban véve hasonlítanak egymáshoz; a cél, de sok esetben a főbb anyagok lényegében azonosak, csak a ragasz­tók és felületi anyagok összetételében különböznek.

A komplex hőszigetelő rendszer készítésének technológiai sorrendje:

• Tervezés: meg kell határozni a hő­szigetelés vastagságát, anyagát, rögzítését, ki kell választani a felü­let textúráját és színét.
• Műszaki előkészítés: Szükség ese­tén meg kell kérni az építési enge­délyt. Az anyagok beszerzése után következik az állványozás, a mun­katerület előkészítése stb.
• Az alapréteg és a hőszigetelő réteg elkészítése.
• A fedő-, ill. színező réteg felhordá­sa.
• A kapcsolódó utólagos épületjaví­tások és színezések, bádogozások stb. elhelyezése.

5.63. ábra. A dübelek számának változása az épületek széltől „szívott” homlokzatánál.

5.64. ábra. A homlokzati ragasztás felületi %-a az épület magasságának függvényében.

5.65. ábra. Tárcsás tipli méretei és elhe­lyezése hőszigetelés/fal kapcsolatánál (mé­retek, mm).

5.66. ábra. Tárcsás dübelek a) műanyag feszítőszeggel; b) fémszeggel; c) kiegészítő korong laza hőszigeteléshez.

5.67. ábra. Hőszigetelések kapcsolása a) tárcsás dübel polisztirol lemezhez, tömör falhoz; b) tárcsás dübel kiegészítő koronggal, szálas hőszigeteléshez, üreges falazathoz 1 polisztirol hőszigetelés; 2 szálas hőszigetelés; 3 tárcsás dübel; 4 feszítő szeg; 5 korong; 6 betonfal; 7 téglafal.

5.68. ábra. Homlokzati hőszigetelő rend­szer készítése hagyományos technológiával A előkészítés; B tartóheveder felszerelése; C az alsó védőéi (mint üvegszövet csík) felra­gasztása; D hőszigetelő táblák ragasztása; E a hőszigetelés elemeinek kötésbe való he­lyezése; F felület csiszolása és dübeles rögzítés; G beágyazó massza felhordása, az üvegszövet be glettelése; H alapozó (tapadó-híd) felhordása ecsettel; a nemes vakolat fel­hordása és a felületi strukturálása 1 hatá­roló fal; 2 lábazat; 3 ideiglenes támaszléc; 4 ragasztó habarcs; 5 él védő üvegszövet csík; 6 hőszigetelő tábla; 7 ragasztó habarcs; 8 felhajtott üvegszövet; 9 gyalu; 10 előfúrás; 11 dübeles kapcsolás; 12 felületi habarcsré­teg; 13 felhordó szerszám; 14 üvegszövet; 15 beágyazás; 16 kész felület; 17 tapadásnövelő felhordása; 18 nemes vakolat fogadó felület; 19 vakoló sarokléc; 20 alsó él léc; 21 támasz; 22 nemes vakolati réteg; 23 végleges struk­túra.

5.70. ábra. Üvegszövet elhelyezése; A átfe­dés; B sarokerősítés; C sarok áthajtott erősí­tése.

Hagyományos technológiával készülő homlokzati hőszigetelés

Hagyományos technológia alatt első­sorban a különböző tartó, ill. rögzítő profilok nélküli technológiát értjük, ahol a kivitelezés sorrendje a követ­kező (5.68. ábra):

• az épület állványozásának elkészí­tése;
• a falfelület portalanítása;
• az anyagok előkészítése;
• az alsó tartóheveder ideiglenes fel­helyezése a tervezett alsó (él) vo­nalához;
• az alsó él védő erősítő sáv felragasz­tása a falra úgy, hogy a ragasztás szélessége min. 10 cm legyen, a sáv szélessége pedig a ragasztási széles­ség + a hőszigetelés vastagsága + 10 cm legyen;
• a hőszigetelő táblák „próbaragasz­tása”;
• a végleges hőszigetelő réteg felra­gasztása, ahol ügyelni kell arra, hogy az ütköző felületekhez – a hőhíd kialakulásának veszélye miatt – ne kerüljön ragasztóhabarcs;
• a ragasztás után egy-két napos pi­hentetés, majd a felület élektől és kiálló sorjáktól való lecsiszolása kézi csiszolóval vagy speciális gya­luval;
• az előfúrás a dübeles rögzítéshez, majd a tökéletes tapadás érdeké­ben a furatok portalanítása vékony műanyagcsővel vagy kézi pumpá­val;
• a dübelek elhelyezése (5.69. ábra);
• a kezdő (alsó) lábazati üvegszál szö­vet csík ragasztott felhajtása;
• a beágyazó vagy burkoló massza felhordása rozsdamentes acélból készült simítóval, 2-4 mm vastag­ságban (a vastagság meghatározá­sánál lényeges, hogy az egyes gyár­tók az anyagot milyen vastagságra méretezték, ill. vizsgáltatták be (ez a mértékadó);
• az üvegszövet elhelyezése, vagyis a beágyazás.

Az üvegszövetet mindig föntről lefe­lé, a felhordott beágyazó masszába gletteljük bele, úgy, hogy az üvegszö­vet fölött az előzőekben felhordott massza elsimítható legyen, mert en­nek hiányában a felület belevegősödik és a kifagyás elkerülhetetlen. Glett anyag csak simító és kiegyenlítő felületként használható, foltokban a lehető legkisebb mennyiségben. A fe­lületi üvegszövet toldása, egymás melletti takarása legalább 10 cm szé­lességű legyen (5.70. ábra). Ajánla­tos a terítést saroktól kezdeni, ahol az áthajtás megerősíti az él védelmét, és „visszafogja” a hőszigetelő anyag­ban keletkező feszültséget.

Termé­szetesen az is elegendő, ha egy leg­alább (min.) 20 cm széles sávot előre, erősítőként felragasztunk a sarokra. Az erősítő sáv szélessége a hőszige­telő réteg vastagságának legalább négyszerese legyen. Az erősebben igénybevett helyeken, pl. járdák mellett és függőfolyosó­kon, az ún. „kerékpáreffektus” mi­att, az alsó sávban egy teljes sávot fel glettelhetünk az üvegszövetből „keresztbe”. Az ISPO cég erre egy „erő­sített” üvegszövet betétet fejlesztett ki, amit nem kell duplázni.

5.71. ábra. Fémprofilok beépítése homlok­zati hőszigetelő rendszerhez.

5.72. ábra. Lábazati egy vízorros szegő PROTEKTOR profilokból, homlokzati hőszige­telő rendszerrel.

5.73. ábra. Álló vízorros lábazati szegő­elem komplett homlokzati hőszigeteléshez (általánosan alkalmazott megoldás, PROTEK­TOR profilokkal)

5.74. ábra. Álló vízorros lábazati szegő­elem homlokzati táblás hőszigetelő rétegre felhordott hálóbetétes vakolathoz, kapcsolt vízorr profillal (ritkán alkalmazott megoldás) 1 profilok azonosak, mint 5.73. ábránál, PRO­TEKTOR profilokkal.

5.75. ábra. Vízszintes dilatációs PROTEK­TOR profilok beépítése komplett homlokzati hőszigetelő rendszerbe.

5.76. ábra. Homlokzati ereszlezáró TEKTOR szellőztető profillal.

5.77. ábra. Homlokzati él védő profil PRO­TEKTOR szelvényből; 1 PROTEKTOR (1013; 9078; 9079; 9278) sarokprofil ragasztva; 2 AUSZTROTHERM hőszigetelő lemez; 3 ágyazó massza; 4 üvegszövet; 5 glettelő réteg; 6 alapozó; 7 felületi LASSELSBERGER; TERRA­NOVA; BAUMIT; ISPO nemes vakolati rend­szer

5.78. ábra. Lábazati és él védő profilok he­lye a hőszigetelési rendszerben 1 lábazati profil elhelyezése; 2 hőszigetelés elkészíté­se; 3 sarokprofil felragasztása; 4 sarokprofil ragasztás ablakkeretként; 5 ablakkönyöklő elkészítése.

Korszerű technológiával készülő homlokzati hőszigetelés

A korszerűséget a szigetelési rend­szernél beépített speciális fémprofi­lok jelentik, egyéb szempontból a technológiai sorrend változatlan:

• az alsó tartóprofil szegezett, ra­gasztott felerősítése (5.72.-5.74. ábra);
• a hőszigetelő táblák felragasztása; a közbenső dilatációk beépítése (ha van épület dilatáció (5.75. áb­ra);
• a záró vagy ereszprofilok beépítése (5.76. ábra);
• a hőszigetelés fölső lezárása, sza­bással;
• a felületi korrekciók elvégzése (csi­szolás);
• a dübelezés (előfúrás, kapcsolás­sal);
• az él védő profilok felragasztása (5.77.-5.78. ábra); az ágyazó massza felhordása a bur­koló réteghez; az üvegszövet be glettelése; a kiegészítő glettelés; a speciális nemes vakolat felhordása.

A falfelület előkészítése

A hőszigetelő rendszer fogadására al­kalmas fal – a ragasztás és a dübeles rögzítés megfelelő minősége érdeké­ben – ki kell elégítsen bizonyos köve­telményeket.

• Vakolatlan fal esetén a téglafalnak síknak és légszáraz állapotúnak kell lennie.
• Régi falaknál az alsó talajnedvesség elleni szigetelést ellenőrizni kell és ha szükséges, utólagosan szigetelést kell készíteni, amely lehet többféle. Vegyi szigetelésnél hosszabb szára­dási, párolgási időnek kell eltelnie a hőszigetelés megkezdése előtt. Ha „párologtatással” járó (folyamatos) utólagos falszigetelés készül, a felül­eten nem alakítható ki komplex hő­szigetelő rendszer.
• Régi vakolatra való ragasztásnál a laza felületeket durva alapvakoló habarccsal – a hőszigetelés ragasz­tása előtt 1-2 héttel – ki kell javí­tani. Ha a foltszerű javítások fe­lülete egy-egy összefüggő terület­ben 0,10 m²nél nem nagyobb, és a homlokzat teljes felületéhez viszo­nyítva összterületük nem több 10%-nál, a vakolat (max. 2 cm vas­tag) javítása a ragasztás előtti na­pon is elegendő.

A régi vakolatra kerülő hőszigetelési rendszereknél az 5.64. ábra szerinti ragasztás, mint felülethordozó ugyan­akkora felület esetén is max. 50 % ér­tékűnek vehető, tehát az 5.63. ábra szerinti dübelezés/m² mennyiség min­den magassági sávjában megadott ér­tékhez képest legalább 3 db-bal több szükséges. Ez annyit jelent, hogy az induló alsó 3 méter magas sávban leg­alább 3 db dübeles rögzítés szükséges m²-enként. A dübel hosszúsági (L) méretét a régi, fennmaradó vakolat vastagságával növelve kell meghatá­rozni (a min. értéknél). A felületi ra­gasztást az ábra szerinti %-ban kell elkészíteni, az előbbi érték a tapadó­ szilárdság számításánál mint érték­csökkentő tényező szerepel.

A hőszigetelés előkészítése

A minőségi és műbizonylattal rendel­kező homlokzati hőszigetelő táblákat erre specializálódott gyártótól (pl. AUSTROTHERM) szerezzük be. Olyan anyagot vásároljunk, amely a gyártás időpontjától számítva leg­alább 3 hónapot már „pihent”, de még jobb, ha ennél is öregebb. A felragasztáshoz előkészített lemez szennyeződésektől mentes és tökéle­tesen száraz legyen.

Ne használjunk 0,5 m²-nél nagyobb táblát, főleg 3 cm vastagság feletti méretek esetén. 3 cm-nél vékonyabb lemezből egyébként nem lehet gazda­ságos hőszigetelő rendszert készíteni, ilyenkor inkább válasszunk hőszige­telő vakolatot.

A ragasztóanyag előkészítése és felhordása

A ragasztáshoz használható anyagok: TERRANOVA TERRAMIN; TERRANOVA TERRAFIX; BAUMIT ragasztótapasz; LB-KNAUF ragasztótapasz és ISPO 01 ragasztó.

A TERRAMIN, a BAUMIT, az LB-KNAUF és az ISPO-01 por alakú, gyártó által zsákokban előre csomagolt anyagokból helyszíni keveréssel, víz hozzáadásával kell elkészíteni a ragasztót. Egy-egy bekeverés során nyáron 1-2; ősszel és tavasszal 2-3 órára elegendő mennyiséget készít­sünk elő. A TERRAFIX ragasztó­pasztát ugyancsak helyszíni keverés­sel l:l-es keverési arányban, 350-es pc cement hozzákeverésével állítják elő. A bedolgozhatósági időt a külső hőmérséklet határozza meg, de 3 óránál több nem lehet. A massza habarcsládában, kézi keve­réssel vagy műanyag vödörben, keverő „fúrószárral” készíthető el a legegy­szerűbben.

A kész anyagot legalább 5 perces pihentetés után még egyszer ke­verjük át, ezután az anyag használha­tó. A ragasztóhabarcs nem kenhető falra, csak a hőszigetelő lapokra! A hőszigetelő lapokat 60-90%-os fe­lületi tapadást biztosítva kell felra­gasztani. 80-90%-os lehet a tapadási felület öntött falas vagy paneles épü­leteknél, 80%-os pedig téglafalak esetén. A ragasztóanyaggal fedett fe­lület párafékező hatása meglehetősen nagy, ezért a szabad felület téglafal­nál min. 20%, vasbetonnál pedig min. 10% legyen. A hőszigetelő táb­lák ütközési peremeibe ne kerüljön ragasztóhabarcs!

A ragasztóanyag min. +5 °C feletti hőmérséklet esetén télen-nyáron egyaránt felhordható, télen azonban a hőszigetelő tábla csak fűtött épület fűtött helyiséget határoló falára ra­gasztható fel. Az épület külső hőszi­getelésének elkészülte után megváltozik a ±0,00 °C hőmérséklethatár helye. Amíg nincs fenn a falon a hő­szigetelés, addig a főfal belső oldala felé esik, a felragasztás pillanatától pedig a hőszigetelő rétegbe vagy an­nak közelébe tolódik el. Fűtött helyi­ség külső falára a téli éjszakai lehűléshez viszonyítva:

-3 °C esetén 3 cm, -5 °C esetén pedig 5-10 cm vastag hőszigetelés nappali +5 °C mellett beépíthető.

5.80. ábra. ISPO A1 ásványi anyagú hőszi­getelő rendszer (A1 tűzrendészeti besorolása szerint éghetetlen) 1 szálas hőszigetelő elem (R0CKW00L) ISPO Nr 1. habarccsal ragaszt­va; 2 ISPO SL 540 könnyűvakolat; 3 ISPO SL üvegszövet; 4 ISPO nemes vakolat (WD); 5 ISPO VWS dübel; 6 lábazati fémprofil.

5.81. ábra. ISPO A2-DS vékony felületi ré­tegű, éghetetlen anyagú hőszigetelő rend­szer. (A2 tűzrendészeti besorolás) 1 ROCK-W00L szálas és táblás hőszigetelés ISPO Nr. 1. ragasztó habarccsal ragasztva; 2 ISPO fe­lületi „vékony” habarcsréteg (ISPO Nr 1.); 3 üvegszövet; 4 ISPO ágyazó habarcs glettelve; 5 ISPO nemes vakolat vagy ISPO könnyűvako­lat (K+R); 6 ISPO VWS feszítő dübel; 7 lábazati fémprofil.

5.82. ábra. ISPO A2-SL vastag rétegű, éghe­tetlen anyagú hőszigetelő rendszer, 6-8 mm-es „vastag” vakolattal (a DIN 4102 szerint az A2 tűzrendészeti besorolásba tartozik) 1 ég­hetetlen anyagú ISPO R0CKW00L szálas hő­szigetelő anyag ISPO Nr. 1. ragasztó habarc­csal ragasztva; 2 ISPO SL 540 habarcsréteg; 3 üvegszövet; 4 ISPO könnyű- vagy ISPO ne­mes vakolat; 5 ISPO VWS feszítő dübel; 6 lábazati fémprofil.

A lemezek felragasztása a falra

A felragasztást alulról felfelé halad­va, a lemezeket eltolva kötésben kell végezni. Az 1-2 napos ragasztási kö­tési idő eltelte után következhet a csi­szolás és a tiplizés. Két hét elteltével,

ha a felületi réteg még nem lett fel­hordva, a csiszolást meg kell ismétel­ni. Célszerű a felületi egyengető munkát mindig a rögzítés és a glettelés idejére ütemezni. Viharos időben ne ragasszuk a leme­zeket a falra. Középmagas és magas épületeknél ügyelni kell arra, hogy az esetleges váratlan szélszívások ne okozzanak károkat.

A dübelezés

A dübelek kiválasztása a hosszúsági és a tárcsaméret meghatározását, vala­mint a műanyag vagy fém (FISCHER) közötti választást jelenti. Műanyag dü­belezés (a DIN szerint) 20 m magassá­gig alkalmazható, e felett már csak fém anyagú dübelezés készíthető. Ezen belül is a függesztő sávban, az ablakok feletti első sorban 8,0 és 20,0 m között is már fém dübelezés ajánlott. Ennek az oka, hogy egyrészt jobban ellenállnak a szélteher szívó hatásá­nak, másrészt tűz esetén ezekben a biztonsági sávokban a fellépő feszült­ségeket a fém jobban viseli.

Az előbbiekben ismertetett előnyök mellett hátrányuk viszont a fém dübeleknek, hogy hő hidakat képeznek. Ez egy 150 m²-es homlokzat 500 db dübelében már akkora hő vándorlást és hő-veszteséget okozhat, hogy egy fűtési szezonnál átlagosan 4-6 napi energia­mennyiség vész kárba. A dübelt – a fu­rat mélységétől függetlenül – úgy kell beütni, hogy a tárcsa alatti összenyo­módás polisztirol lemez esetén max. 5-7%-nyi, szálas hőszigetelő esetén max. 15-20%-nyi legyen. Ennél na­gyobb összenyomódás veszélyes, mert a tárcsa alatti „szakítás” gyengíti az együttdolgozás minőségét, és a dübelszár által átadott húzóerő kiszakadást okozhat.

A glettelés és az üvegszövet felerősítése

A legalább egy napja felragasztott és dübelezett hőszigetelésre a felületi si­mító – glett – réteg kézzel vagy gép­pel hordható fel és dolgozható el a szükséges 2-8 mm vastagságban, a különböző alapanyagokból:

• TERRANOVA TERRAMIN por:
• TERRANOVA TERRAFIX pasz­ta;
• BAUMIT por;
• LB-KNAUF por;
• ISPO-01 habarcs.

Az anyagok előkészítése és keverése azonos, mint amikor a ragasztáshoz készítettük elő őket. A felhordásnál az egyenletesség és az üvegszövet elhelyezhetősége a fő szempont. Az elő gletteléshez legcélszerűbb 10/10-es fogazású rozsdamentes acélsimítót használni, amellyel az üvegszövet fogadásához tökéletes felület készíthe­tő.

5.83. ábra. A1 tűzrendészet! besorolású, éghetetlen anyagú hőszigetelő rendszer készíté­sének technológiája 1 a lábazati fémprofil fel­szerelése tiplis kapcsolással; 2 az ásványi anyagú szálas (4; 5; 6; 8; 10 cm vastagságú) táblás hőszigetelés előkészítése a ragasztó habarcs felhordásával; 3 a hőszigetelő táblák felragasztása a falra; 4 dübeles kapcsolás; 5 kiegészítő hőszigetelés az ablakok körül; 6 él-védők felragasztása; 7 habarcs gépi felhor­dása (I alternatíva); 8 habarcs kézi felhordása (II alternatíva); 9 az üvegszövet be glettelése; 10 nemes vakolati réteg felhordása.

5.84. ábra. Teljes hőszigetelő rendszer mű­gyanta, szilikon vagy szilikát vakolattal bur­kolt polisztirol lemezes konstrukcióban (a DIN 4102 szerint B 1 nehezen éghető kategó­riájú) 1 polisztirol lemezek ISP0 Nr. 1. ra­gasztóhabarccsal ragasztva; 2 ágyazó habarcs réteg; 3 üvegszövet; 4 ISP0 műgyanta vagy szilikon vakolat; 5 feszítő dübel; 6 lába­zati tartóprofil.

5.85. ábra. ISPO C-DS teljes hőszigetelő rendszer 2-8 cm vastagságú polisztirol le­mezzel, ásványi habarccsal, vékonyrétegű rendszerként, ahol a felületi burkolat teljes vastagsága 3 mm. (E szerkezeti vastagság mellett a DIN 4102 szerint B 1 tűzvédelmi osz­tályba tartozik) 1 polisztirol hőszigetelés ISPO Nr 1-es ragasztóhabarccsal ragasztva; 2 ISPO Nr 1 ragasztó-ágyazó habarcs (vé­kony) réteg, glettelve; 3 üvegszövet; 4 ISPO alapozó felület; 5 nemes vakolat mint dörzs-vakolat vagy ISPO könnyű vakolat K+R; 6 ISPO feszítő-függesztő tipli; 7 lábazati fém­profil.

5.86. ábra. ISPO C-SL kombinált hőszige­telő rendszer ásványi habarccsal, vastag va­kolattal és a vakolatban a külső harmadban behelyezett üvegszövet erősítéssel, melynél a felületi burkolóréteg 6-8 mm vastagságú (A DIN 4102 szerint B1 tűzrendészeti besoro­lású) 1 polisztirol lemez hőszigetelése ISPO Nr 1 habarccsal ragasztva; 2 üvegszövet; 3 ISPO SL 540 felületi könnyűvakolat; 4 ISPO könnyű vakolat K+R, vagy ISPO „kapart” díszvakolat; 5 feszítő-függesztő dübel; 6 lá­bazati fémprofil.

5.87.ábra. ISPO-MBS teljes hőszigetelő rendszer szárazkapcsolattal. A rendszer az épületek laza vakolataira vagy vasbeton pa­nelekre is felszerelhető, (a teljes felületében szerelt mechanikus rögzítő rendszer biztosítja az 5 vagy 6 cm vastag hőszigetelésnek a víz­szintes szerelőprofilokhoz és a stabilizáló hossz- és kereszthevederekhez, valamint a falhoz való kapcsolatát. (A DIN szerint a B 1 tűzrendészeti besorolású.) 1 alsó kezdő, lá­bazati fémprofil; 2 közbenső rögzítő „T” szel­vény a kettős kapcsoláshoz; 3 függőleges „T” horonyborda, mint erősítő; 4 rögzítő tiplizés; 5 MBS táblásított, oldalhornyos poliszti­rollemez; 6 ISPO Nr 1 ágyazó és felületi ha­barcsréteg; 7 beágyazott üvegszövet; 8 mű­gyanta vagy szilikon vakolat.

5.88.ábra. ISPO-MBS teljes hőszigetelő rendszer kivitelezésének technológiája 1 lá­bazati szegélyre kapcsolt hőszigetelő elemsor elhelyezése merevítő bordával; 2 közbenső (vízszintes) rögzítő- és kapcsolóprofil elhelye­zése és tiplis kapcsolása; 3 az ismétlődő so­rok elkészítése; 4 záró sor fölső kapcsolása; 5 a felületi beágyazó massza felhordása, hálózása, majd a felületi réteg elkészítése.

5.89. ábra. Vasbeton panelből épült lakóház utólagos hőszigetelése ISPO-MBS rendszerű szerelt hőszigetelő rendszerrel 1 panelfal fe­lülete; 2 szegélyelem; 3 lábazati sze­gélyelem (vízorral); 4 50/50-es hornyolt po­lisztirol hőszigetelő lapok; 5 hosszhevederek; 6 felületi burkolóréteg: ágyazó massza, üveg­szövet és nemes vakolati réteg; 7 ablakok.

Felületkezelés alapozóval

A simára glettelt végleges felületre 7-10 napos pihentetés és utókezelés után, a jobb tapadás érdekében ecsettel vagy hengerrel alapozót hordhatunk fel, a nemes vakolat ké­szítése előtti napon:

• BAUMIT granolan alapozóból,
• LB-KNAUF alapozóból,
• TERRANOVA szilikátvakolat ala­pozóból,
• TERRANOVA TERRAPLAST vakolatalapozóból.

0,1-0,2 kg/m² mennyiségű anyagfel­hordás mellett a felsorolt anyagokkal tökéletes tapadás érhető el. ISPO rendszerben a vastagabb felü­leti burkoló rétegnél a lazább szerke­zet miatt alapozás nem szükséges.

A nemes vakolati réteg felhordása

A zsákokba csomagolt gyári „száraz-vakolatból” a helyszínen, egy épület­oldalnak megfelelő mennyiségű ha­barcsot kevernek habarcskeverőgép­pel vagy kézzel, majd habarcsládába öntik. A bekevert anyagot 20-30 perces pihentetés után még egyszer átkeverik a kívánt képlékenységűre hígítva. Az így elkészített „nedves vakolatot” műanyag vödörben hordják a felhor­dás helyszínére.

Száraz és nedves gyári nemesvakola­tok:

TERRANOVA-termékek:

• TERRANOVA TERRAPLAST vékony vakolat;
• TERRANOVA TERRAMIN spe­ciális nemesvakolat;
• TERRANOVA szilikát vékonyva­kolat.

BAUMIT-termékek:

• BAUMIT granolan vakolatok; LASSELSBERGER-termékek:
• LB-KNAUF EXTRA nemesvako­latok;

ISPO-termékek:

• ISPO ásványi kötőanyagú nemes­vakolat;
• ISPO műgyanta kötésű nemesva­kolat;
• ISPO pietrolit nemesvakolat;
• ISPOLIT műgyanta kötésű nemes­vakolat;
• ISPO szilikonos nemesvakolat;
• ISPO könnyű nemesvakolat;
• ISPO könnyűvakolat (R és K);
• ISPO SP2 könnyűvakolat.

A gyártó utasítása szerinti képlékenységűre kevert massza rozsda­mentes acélsimítóval hordható fel a legalább 1-2 héten át pihentetett bur­kolati vakolatrétegre, majd a kívánt felületi struktúra dörzsöléssel alakít­ható ki. A felhordás iránya az egyenletes felü­let érdekében balról jobbra és alulról felfelé haladó legyen. A felhordási vastagság legalább akkora legyen, mint a maximális szemnagyság. A homlokzati hőszigetelő rendszerek +5 °C fölötti hőmérséklet mellett csapadékmentes időben készíthetők. Szeles időben az egyenlőtlen leszára­dás miatt dörzsölt vakolatot nem tanácsos készíteni. Minden rétegnél legalább egy hetes utókezelés szüksé­ges, permetszerű nedvesítéssel. Fokozott tűzállóságú komplex hőszi­getelő rendszerek

Az Európában jelentős fejlesztéseket folytató ISPO cég terméke az „A” tűzveszélyességi osztályú, nem ég­hető anyagú homlokzati hőszigetelő rendszer (5.80-5.83. ábra). A rend­szer különleges, speciális erősítésű ásványi gyapot lemezei jól viselik az igénybevételeket, jó hőszigetelő ké­pességűek és megfelelnek a legszigo­rúbb tűzrendészeti követelménynek is.

E rendszert is az ISPO fejlesztette ki olyan épületek hőszigetelésére, ahol a felületi ragasztás biztonsága nem garantált. Ilyenek a régi, laza vako­latú épületek, valamint a nagy ma­gasságú, vasbeton elemes lakó- és középületek. A rendszer lényege, az elemeket az épület falához dübelezéssel rögzített hosszhevederekhez rögzítik. A keresztmerevítések a hőszigetelő ele­mek függőleges hornyaiba illeszked­nek úgy, hogy azok alsó-fölső vége a vízszintes hevederek T profiljához csatlakozik (5.87.-5.90. ábra).

5.90. ábra. ISPO-MBS utólagos hőszigete­lési rendszer vasbeton paneles épületnél a) függőleges metszet; b) vízszintes metszet; 1 vasbeton falpanel; 2 falpanel belső hőszige­telő rétege; 3 rugalmas kitöltés; 4 tiplis kap­csolat; 5 talpas „T” hosszheveder; 6 facsa­var; 7 függőleges „T” borda; 8 hőszigetelő tábla hornyai; 9 polisztirol táblalemez; 10 légrés (zártcellás); 11 üvegszövet beágyazó masszával; 12 felületi nemes vakolat; 13 él­ profil.