Állagfelmérés – Hol és mitől nedvesedhet az épület?
Javítás előtt derítse ki a hiba okát!
A ház nyirkosodásának többféle oka lehet: a falakon vagy a tetőn keresztül bejutó eső, a talajból felszivárgó nedvesség, párakicsapódás a hideg felületeken, vagy mindezek együttesen. A baj orvoslása előtt győződjön meg annak pontos okáról, különben előfordulhat, hogy csak tüneti – vagy egyenesen hatástalan – lesz a kezelés.
Azok az árulkodó félkörök…
Régi épületeknél, ahol még palalemezzel szigetelték a falat, a ház kis elmozdulása is megrepesztheti azt, így a talajból felszivároghat a nedvesség a repedés fölötti téglafalba. Ha csak – s ez a jobbik eset -egyetlen ponton repedt meg a szigetelés, körülbelül 0,5 m sugarú, félkör alakú nedvességfolt keletkezik, ha pedig több helyen, akkor csaknem folytonos csíkban nyirkosodik az érintett falszakasz.
Fóliateszt
Ha nem tudja eldönteni, mitől nedvesedik a fal, alkalmazza a fóliatesztet. Ventilátoros hősugárzóval szárítsa ki a falat, majd ragasztószalaggal tapasszon rá egy jókora alufóliát. Egy nap múlva vizsgálja meg – ha kívülről nedves a fólia, akkor páralecsapódással van dolga. Ha száraz a fólia, de alatta nedves a fal, úgy a talajvíz vagy az eső a beszivárgás oka. Ha a nedvesség a külső talajszintnél 1 m-rel magasabban hatol be a falba, akkor a talajvíz kizárható.
Nedvesség szivárog be a réseken
A nyílászárók melletti falon jelentkező nedvességfoltokat többnyire a keret és a fal közti réseken beszivárgó esővíz okozza. Az ablak vagy az ajtó alatt nyirkosodó falnak az lehet az oka, hogy hiányzik a vízorr, amely meggátolja, hogy a párkány vagy a küszöb alá befolyjon a víz. Ha van vízorr, ellenőrizze, vajon nem tömte-e el esetleg a festék vagy a habarcs.
Vajon hol lyukas a tető?
Magas tetőnél nem könnyű megállapítani, pontosan hol szivárog be a víz. Előfordulhat, hogy az eső végigcsordogál a szigetelőfólián, majd a szarufa oldalán, s onnan a padlástérbe csöpög. A bádogszerkezetek hibájára vagy hiányára utal például a tűzfal vagy a kémény nyirkosodása. A beázás helyét úgy is könnyűszerrel megkeresheti a padlástérben, ha megkér valakit, hogy apránként öntözze végig locsolócsővel a tetőt.
Támad a szú!
Amikor a nedvesedés nyomait keresi a padlástérben, a padló alatt és a beépített szekrényekben, nézze meg, hogy a szú nem tett-e kárt a faszerkezetben. Ez a jelenség kissé párás környezetben fordul elő elsősorban. Apró kijárati lyukakat keressen, amelyeket bogarak fúrnak a fába, s találhat itt a kártevők által megrágott anyagból hátramaradt, finom faport is. Egyúttal ellenőrizze a többi, fából készült bútort is, így a komódok, ruhásszekrények kezeletlen hátoldalát, továbbá az ajtók festetlen alsó és felső peremét.
A festék ápol és eltakar…
Ha nedvesedés jeleit észleli a földszinti falon vagy a padló alatt, egy hegyes árral megszurkálva ellenőrizze a padló szegélyléceinek állapotát. Hátoldalukat ugyanis nem festik le, így könnyen felszívhatják a nedvességet a falból. Mivel azonban kívülről lefestik, még az előrehaladott korhadás is észrevétlen marad.
Vessen gátat a talajvíznek!
Vízvezetékek ellenőrzése
A vízvezeték és a központi fűtés csöveinek szivárgása is okozhat olyan nedvességfoltokat, mint a beszivárgó eső vagy a talajvíz. Különösen ott fordul ez elő, ahol a padló alatt vagy a falban futnak a csövek. Egy-egy tűhegynyi lyukból, csöpögő szerelvényből az idők folyamán meglepően sok víz gyűlhet össze – különösképp akkor, ha nincs mód a természetes száradásra. Ha valóban ez okozza a bajt, kétféleképpen orvosolhatja. Kicserélheti a szivárgó csövet, ez azonban falbontással jár. A másik megoldás, ha hagyja, ahol van, s új csövet beépítve más úton vezeti a vizet.
Gyanús páralecsapódás
Ha nem ereszt a tető, s mégis nyirkos a tetőszerkezet vagy a padlásszigetelés, azt alighanem páralecsapódás okozza. A lenti helyiségekből meleg, párás levegő száll fel a padlástérbe, s a hideg felületekre kicsapódik belőle a nedvesség. Súlyosabb esetben elkorhadnak a tetőgerendák, s a mennyezeten beázás keletkezhet az átnedvesedett födémszigetelés „jóvoltából”.
Hadd távozzon a gőz!
A páralecsapódás fő színtere a konyha és a fürdőszoba. A fürdés, főzés, mosogatás, mosás és szárítás során sok gőz kerül a levegőbe. Ráadásul a gázkonvektorok és vízmelegítők is párát bocsátanak ki. Tovább súlyosbítja a bajt, ha rossz a helyiség szellőzése, illetve ha teljesen kiküszöböljük a huzatot. Ez ugyanis meggátolja, hogy kicserélődjön a benti párás és a kinti hűvös, szárazabb levegő. A beépített szekrényben, ha nem szellőzik kellően, komoly kár keletkezhet a párakicsapódás miatt. A penészedés hamar tönkreteszi az ott tárolt ruhákat.