• lépcsők
• tetőtér

Lépcső – A tetőtér megközelítése

Az épületek különböző szintjei, így tetőterük helyiségei is folyosón, lépcsőn keresztül közelíthetők meg attól függően, hogy milyen az épület és milyen megoldású a tetőtér-­beépítés.

A tetőtérbe érkező lépcső minden esetben megosztja annak összefüggő területét, ezzel esetleg behatárolja a beépíthető tetőtér nagyságát is. A lépcső helyzete befolyásolja a helyiség bejárati ajtajának elhelyezhetőségét, és ezzel párhuzamosan a további elrendezést is. Abban az esetben, ha a padlástér beépítése az alatta levő szint bővítésére szolgál, a beépítés a már említett — és ismét hangsúlyozott — javaslat szerint készüljön: az alsó szint helyiségeinek átalakítása a lehető legkisebb legyen.

Földszintes épületek padlástérbe vezető meglevő lép­csőinek, létráinak meredeksége olyan nagy, hogy rajtuk biztonságosan közlekedni nem lehet. Ezenkívül a lépcső helye sem mindig megfelelő a tetőtéri helyiségek kialakí­tása szempontjából, ezért szinte minden esetben új lépcső készítése szükséges. A többszintes épületek belső „elrendezésén” azt értjük, hogy az egymás fölötti szintek, ill. az azonos szinten el­helyezkedő lakások milyen formában kapcsolódnak egy­máshoz.

A belső elrendezésnek három alapesete van:

Az ún. fogatolt elrendezésben az önálló lakásegységek bejáratai egy lépcsőháztérből, folyosók közbeiktatása nél­kül érhetők el (18. ábra). A lépcsőház épületen kívül vagy azon belül helyezkedhet el.

18. ábra: Fogatolt elrendezésű lakóépületek (Dr. Reischl Antal: Lakóépületek tervezése c. munkája alapján) a) külső lépcsőház; 1 kétfogatos; 2 három-fogatos; 3 négyfogatos; 4 négyfogatos; b) belső lépcsőház; 1 kétfogatos; 2 háromfogatos; 3 négyfogatos; 4 négyfogatos: a lakások különböző padlómagasságú háztérből nyílnak; 5 ötfogatos: a lakások különböző padlómagasságú lépcsőház­térből nyílnak; c) foghíjbeépítés, sarok­kialakítás; 1 kétfogatos: a lakások külön­böző padlómagasságú lépcsőháztérből nyílnak; 2 háromfogatos; 3 négyfogatos: a lakások különböző magasságú lépcső­háztértől nyílnak; 4 négyfogatos, sarok­kialakítás; 5 ötfogatos, sarokkialakítás: a lakások különböző padlómagasságú lépcsőháztérből nyílnak.

19. ábra: Közép- és külsőfolyosós elrendezésű lakóépületek a) középfolyosós elrendezés; b) külsőfolyosós elrendezés.

A középfolyosó a lépcsőházból induló, zárt közlekedőtér (19. a) ábra), a külső folyosó a homlokzat előtt végigfutó, nyitott közlekedőtér (19. b) ábra). Ez a három alapeset kombinálva is előfordulhat (20. ábra). Egy adott épület elrendezését a tetőtér-beépítés is követheti, de el is térhet tőle.

20. ábra: Kombinált elrendezésű lakóépületek.

Az összefüggő, beépítetlen padlástérbe vezető lépcső helye, a tetőtér körvonalától függően, befolyásolja a helyi­ségek elrendezését:

• a közel négyzet, ill. téglalap alaprajzú épületben a lépcsőről a tető valamennyi szakasza egyszerűen elérhető, viszont
• az összetett alaprajzú épület padlásterében már lehetnek olyan tetőszakaszok, amelyek a lépcsőtől távol esnek; itt a helyiségcsoportok funkciójától függ, hogy ezek a térrészek különösebb nehézség nélkül hasznosíthatók-e, vagy felhasználásuktól el kell tekintenünk.

A lakás helyiségeinek megfelelő elrendezésével a ked­vezőtlenül nyújtott alak is jól hasznosítható.

Több lakás bejárati ajtajának elérésére — esetleg az értékes homlokzati oldalon — a lépcsőház helyétől füg­gően, hosszabb folyosó is szükséges lehet. Elképzelhető a tetőn olyan nagyobb mérvű átalakítás, amely az épület szélén lehetővé teszi a személyi közlekedést. Ezeknek az átalakításoknak a külső megjelenését (ugyanúgy, mint a tetőtér-beépítés ablakszerkezeteit) az épület egészével összhangban kell kialakítani.

Érdemes részletesebben megvizsgálni a jellegzetes zárt sorú beépítések lakóházainak elrendezését! A zártudvaros és az I, L, U alakú épületek lépcsői a kapualjakból vagy a zárt lépcsőházi térből nyílnak (21. ábra). Többnyire az utca felőli oldalon találhatók, az épületszárny középvonalán vagy annak egyik végében. Nagyobb épületméret esetén ún. vészlépcső is készült az akkori hatósági előírások figyelembevételével. E két lépcsőt szintenként az udvari oldalon körbefutó külső folyosó köti össze.

21. ábra: Zárt sorú lakóépületek lépcsőház-elhelye­zése.

Az udvari oldal­szárnyak feletti tető ezekkel a lépcsőkkel nem mindig köze­líthető meg. Ilyenkor célszerű ezeket a padlástereket a tető­tér alatti lakások bővítésére felhasználni. Amennyiben önálló lakásegységek kerülnek a tetőtérbe, azok a közös lépcsőházon keresztül vagy lakásegységenként külön lépcsővel közelíthetők meg. Ez utóbbi kialakítása azonban csak a tetőtér alatti szint részleges átalakításával oldható meg, és úgy, hogy az önálló lépcsők a külső folyosóról nyíl­nak, de ez többnyire gazdaságtalan. Lejtős terepen — speciális esetként — egy-egy tetőtéri lakás külső lépcsővel is megközelíthető lehet.

A lépcsők, lépcsőházak kialakítása

A lépcső mérete és kialakítása alkalmazási helyétől füg­gően változik.

Eltérnek egymástól

• a lakáson, üdülőegységen (nyaraló, hétvégi ház) belüli lépcsők;
• egy önálló tetőtéri lakás vagy üdülőegység meg­közelítésére szolgáló lépcsők;
• több lakás vagy több üdülőegység (társasüdülő és üdülőszálló) megközelítésére szolgáló lépcsők és
• az egyéb rendeltetésű helyiségekhez, építményekhez vezető lépcsők.

A lépcsőszerkezetek, az utólagos és az egyidejű tetőtér­-beépítéseknél egyaránt, azonos előírások alapján alakít­hatók ki. Az általános kialakítási elveken kívül a lépcső alkalmazási helyétől (az épület rendeltetésétől) függően egyéb korlátozások is vonatkozhatnak rá.

Általános érvényű előírás, hogy egy lépcsőkar legfeljebb 3,0 m szintkülönbséget hidalhat át, a lépcsőfokok száma pedig legalább 3 legyen. A lépcsőfok magassága és széles­sége között a következő összefüggés van:

2m + sz = 60-64 cm,

ahol m magasság; sz szélesség. A lépcsőkar járóvonalán (egyenes karú lépcsőnél a karszélesség felezőpontján, íves karú lépcsőnél a karszélesség külső harmadpontján) mért szabad belmagasság min. 2,20 m legyen.

A lakáson belüli lépcsők (22. ábra) legkisebb karszéles­sége 80 cm lehet, és megengedett a 45° meredekség is, azaz ilyenkor a lépcsőfokok magassága és szélessége egyaránt 20 cm. A lépcsőkar egyenes, tört vagy íves kiala­kítással is készíthető. A járóvonalon mért szabad bel­magasság 2,0 m is lehet. A lépcsőre vonatkozó tűzrendészeti előírások lehetővé teszik, hogy különféle anyagok felhasználásával a legváltozatosabb megjelenésű lépcsők készüljenek. Anyaguk lehet fa, acél vagy vasbeton, meg­jelenésük — a belsőépítészeti igények alapján — áttört vagy zárt. Áttört kialakítású a lépcső, amikor a lépcsőkar előtti és mögötti teret nem választja el átlátás mentesen.

22. ábra: Lakáson belüli lépcsők a) egyenes lépcsőkar; b) tört lépcsőkar­éi kétkarú lépcső; d) csigalépcső; 1 húzott lépcsőfokok.

23. ábra: Középen gerendával gyámolított, lebegőlépcsős lakás nappalijában.

Ezek a lépcsők fából készíthetők, középen gerendával megtámasztott lépcsőfokokkal (23. ábra). Vasbeton lépcsőt lakáson belül nem célszerű építeni, mivel kivitelezése sok­kal körülményesebb és költségesebb.

Az önálló tetőtéri lakáshoz vagy üdülőegységhez vezető lépcsők méreteire vonatkozó előírások azonosak a lakáson belüli lépcsők előírásaival. Anyagukra azonban az épületek tűzrendészeti besorolásától függően szigorúbb előírások vonatkozhatnak. Az egy emeletmagasságot áthidaló lép­cső külső térben is elhelyezhető. Ez esetben célszerű a lép­csőt vasbetonból készíteni, megfelelő csúszásgátló felü­lettel.

A több lakást vagy üdülőegységet megközelítő lépcsők önálló lépcsőházba kerüljenek. A lépcső fokmagassága legfeljebb 16,7 cm lehet. Karszélessége legalább 1,10 m, ill. középmagas épületben legalább 1,20 m legyen. A lépcső íves karral vagy ún. húzott lépcsőfokkal (I. a 22. ábrát) nem készíthető. A lépcsőházba helyiség nem szellőztethető; a lépcsőház földszinti ajtaja a szabadba nyíljék.

Az egyéb (nem lakás célját szolgáló) helyiségek és épü­letek lépcsőinek fokmagassága legfeljebb 16,7 cm lehet, karszélessége pedig legalább 1,20 m legyen.

Emeletráépítés és utólagos tetőtér-beépítés esetén a meglevő, de a karszélességre és a lépcső alakjára vonat­kozó előírásoknak nem megfelelő lépcső megtartható, amennyiben a kiürítési előírásoknak megfelel. A lépcső fokmagasságát ez az előírás alóli felmentés nem érinti, és így előfordulhat, hogy helyette újat kell készíteni.