Egyéb természetes hőszigetelő anyagok: kókuszszál, szárított tengeri fű
Kókuszszál
Magyarországon meglehetősen ritkán alkalmazott hőszigetelő anyag. Alapanyaga a trópusi éghajlaton mindenütt fellelhető. A kókuszszál a kókuszdió héján található védőréteg, amely a kókuszhéjjal ellentétben nem érzékeny a rothadásra.
Kókuszdió a védőrétegével, a kókuszszállal
Hőszigetelő termékek készítése során először a kókuszrostot kell eltávolítani a kókuszhéjtól. Ezt úgy hajtják végre, hogy a kókuszt édes vagy sós vízben áztatják, ekkor a dióhéj elrothad, a sokkal ellenállóbb kókuszszál viszont megmarad. A szálakat ezt követően megmossák, kiszárítják, aztán kifésülik, és speciális gépekkel paplant készítenek belőlük.
A kókuszszálból készült hőszigetelés előnye, hogy természetes, megújuló anyagból készülő, széles körben használható hőszigetelő anyag. Alkalmas kültéri és betéri szigetelőanyagként és réteges szerkezetek magszigetelésére is. A kókuszrost nagy húzószilárdsága és rendkívül rugalmas, ezáltal a belőle készített termék is könnyen alakítható, flexibilis. Vázelemek, gerendák és szarufák közötti szigetelésként alkalmazzák leggyakrabban.
Ajtók, ablakok hézagtömítésére, de akár homlokzati hőszigetelésre is alkalmas. Jó páraáteresztő képességének köszönhetően javítja a belső tér komfort érzetét. További előnye, hogy hosszan tartó nedvességhatás következtében sem károsodik. Ellenáll a penészedésnek, rothadásnak. Hővezetési tényezője 0,040-0,050 W/m-K, amivel a legjobb hőszigetelő anyagok tulajdonságait megközelíti. Emellett hangszigetelő képessége is kiváló, így úsztatott padlószerkezet hangszigetelésére is alkalmas. Tekercses és táblás kiszerelésben is kapható, a tekercses anyagok testsűrűsége általában 75 kg/m3, míg a táblás anyagoké 125 kg/m3.
Kókuszszálból készült szigetelőpaplan
Hátránya, hogy az alapanyag a magas szállítási költségek miatt (nagy távolság) meglehetősen drága. Ezenkívül az impregnáló anyagként hozzáadott ammónium-szulfát és bórsav ellenére a közepesen éghető tűzállósági kategóriába (B2) sorolják. Égése során mérgező anyagok nem szabadulnak fel.
Feldolgozása során a kókuszrost jellegzetes szagot áraszt. Vágásakor a kókuszrostból por képződik, s ezek a szilárd részecskék bejuthatnak a légutakba. Fontos tehát, hogy kivitelezésekor zárt ruhát és maszkot kell viselni, hogy elkerüljük a bőr- és légzőszervi irritációt.
Szárított tengeri fű
A trópusi népek nádkunyhóihoz hasonlóan néhány amerikai indián törzs kunyhóinak falát szárított tengeri fűből (Zostera marina) építette. Európában a tengeri fű az Északi- és a Balti-tengerben található nagy számban. Ugyancsak erre a célra volt alkalmas a Földközi-tengerben őshonos neptunfű (Posidonia oceanica). A száraz, üreges fűszálak – akárcsak a nád – kiváló hőszigetelő tulajdonságúak.
Mindkét növény a tengeri ökoszisztéma szempontjából nagyon fontos, hiszen azonkívül, hogy oxigénforrások, tisztán tartják a vizet és életteret jelentenek a halak és más vízi élőlények számára. Ősszel, amikor a növény elhal, a tenger nagy mennyiségben partra mossa, az elhalt levelek a parton akár 1,5 m vastagságú szőnyeget is képezhetnek. A tengerparton a hullámok különböző nagyságú, sűrű, barna golyókká görgethetik a neptunfű elhalt leveleit.
Az előzőekből adódóan nem véletlen, hogy a tengeri fű és a neptunfű a tengerparti strandok egyik leggyakoribb szennyező anyaga, eltávolításuk és ártalmatlanításuk meglehetősen vesződséges munka. A tengeri fűnek számos előnyös anyagtulajdonsága van, ami hasznosíthatóvá teszi az építőipar számára. Nehezen éghető, tűzállósága pedig különféle adalékszerekkel fokozható. További előnye a nagyfokú nedvességgel szembeni ellenálló képessége, ami megakadályozza a rothadást, penészedést és egyéb ártevők megjelenését. Könnyen újrahasznosítható, hiszen összetörve, virágfölddel keverve kiváló táptalajt jelent.
A tengeri fűből készített szigetelőanyag tehát egy fontos hulladékhasznosítási alternatívát jelent. Első próbálkozásnak az amerikai Samuel Cabot által 1893-ban kifejlesztett Cabot-Quilt (Cabot-paplan) elnevezésű hőszigetelő termék tekinthető. A két papír- vagy azbesztcement réteg közé kasírozott, szárított tengeri fűből készült hőszigetelő táblák hő-és hangszigetelésre egyaránt alkalmasak voltak, s elsősorban fal- és padlószigetelésként használták őket. Mivel rothadásnak, tűznek és kártevőknek is többé-kevésbé ellent tudtak állni, a termékek egészen az 1940-es évek közepéig forgalomban is maradtak.
Napjainkban több termék is forgalomban van, amelyből talán az egyik legismertebb a Richárd Meier által kifejlesztett Neptuntherm nevű, neptunfűből készített hőszigetelő termék. Előnye azonkívül, hogy megújuló, természetes alapanyagot tartalmaz, kiváló hő- és hangszigetelő képességei vannak. Hővezetési tényezője 0,040-0,045 W/m-K. Hátránya, hogy a közepesen éghető tűzállósági kategóriába sorolják, s nem válik előnyére magas árfekvése sem.
Alkalmazási területe sokrétű. Ömlesztett formában alkalmas feltöltéses szigetelésként és kitöltő szigetelésként (pl. padlószerkezetek, födémszerkezetek), de felhasználható a cellulózszigeteléshez hasonló befúvásos technológiaként is. Épülethomlokzatok szigetelésére is megfelel, de lehetséges födémgerendák és szarufák közének hőszigetelésére is.