Panelépület üzemeltetési feladatai: szellőztetés és penészesedés
Szakértői tapasztalat, hogy az épületek lakói sok esetben nincsenek tisztában sem a folyamatos, sem az időszakos feladataikkal, és ezekre általában a kivitelezők, beruházók sem hívták fel a figyelmüket kellő mértékben. Míg a használati tárgyak esetében a tulajdonosok igencsak odafigyelnek (természetesnek veszik) a karbantartásra, az időszakos felülvizsgálatra (ilyen pl. a személygépjármű), majd a javítások gyors elvégzésére, addig az épületek illetve lakások (különösen a közös tulajdonban lévő szerkezetek) esetében ez általában nem érvényes.
Elsősorban a használatot gátló hibák felmerülésekor foglalkozunk környezetünkkel, pedig minden házban, lakásban a tulajdonosoknak, bérlőknek vannak feladataik, legyen szó penészmentesítésről, vagy a lakás tisztántartásáról. A szerkezetek, a beépített anyagok, a berendezések tartós megfelelősége csak az épület, a lakás helyiségeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata mellett biztosítható.
Sajnos a tulajdonosoknak írásos használati útmutatójuk sincs (ennek szükségességét a 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM együttes rendelet már előírja).
A tulajdonos kötelességét az építési törvény (Étv.) is meghatározza, amely szerint köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és annak jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégezni/elvégeztetni. A lakás hosszú idejű zavartalan használata csak rendszeres karbantartás, tisztítás, a hibák gyors kijavítása és az időszakos felújítások elvégzésével biztosítható.
Szellőztetés, penészesedés
Amennyiben túl alacsony belső hőmérsékletű helyiségben főzünk, szárítunk ruhát, abban az esetben számolni kell a helyiség relatív páratartalmának gyors megemelkedésével. Ekkor könnyen előfordulhat, hogy a külső határolószerkezetek belső falfelületein – különösen a szerkezeti és geometriai hőhidak vonalában – páralecsapódás jön létre, amely kedvező táptalajt biztosít a penészesedés kialakulásához. Rövid idejű, de intenzív szellőztetésekkel a belső páratartalom hatékonyabban csökkenthető, mint hosszú ideig tartó, minimális méretű nyílászáró-nyitással.
A hosszú ideig bukóra állított ablak azt is eredményezi, hogy a környező falfelületek veszélyesen lehűlnek, ami szintén felületi páralecsapódást és penészesedést okoz/okozhat. Zuhanyozás, fürdés után mindig szellőztessünk a helyiségben, az ajtót pedig ne csukjuk a helyiségre.
A lakóhelyiségek bebútorozása során a nagy felületű bútorokat lehetőleg ne helyezzük közvetlenül a külső falszerkezet elé, mert a bútor mögötti külső fal belső felületi hőmérséklete számottevő mértékben lecsökken (belső oldali hőszigetelésnek megfelelő hatás alakul ki). Ennek következtében nagyobb valószínűséggel alakul ki páralecsapódás, ami a bútor mögötti pangó légállapotokkal együtt kedvező táptalajt biztosít a penészesedés megjelenéséhez. Ilyen esetben biztosítsuk a bútor mögötti átszellőzést (a bútor és a falszerkezet között legyen legalább 5 cm a távolság, minden irányban).
Penészes felületek
Penészesedés észlelésekor a károsodott felületek azonnali fertőtlenítését el kell végezni, még akkor is, ha az okot nem sikerül egyből megtalálni. Ez nemcsak azért szükséges, mert a penészgombák az egészségre károsak, hanem mert elszaporodásuk további penészesedések megjelenésének valószínűségét növelik. A hiba okának felderítését szakember bevonásával kezdjük meg. A penészesedés okának felderítése téli időjárási körülmények között könnyebb, hatékonyabb.
Ekkor felületi hőmérséklet-mérésekkel, hőfényképek készítésével az okok (pl. hőhidak, elmozdult hőszigetelések stb.) egyszerűbben felkutathatók, megtalálhatók. Mindez nyáron, illetve akkor, amikor a külső és belső léghőmérséklet között nincs meg a kellő mértékű hőmérséklet különbség (min. 15 °C), nem, vagy csak bontásokkal lehetséges. A hiba okának felderítéséig a helyiség relatív páratartalmát intenzív szellőztetésekkel célszerű alacsonyan, a belső hőmérsékletet pedig viszonylagos magasan tartani.