• fények
• világítás

A megfelelő megvilágítás

A mesterséges fény – amint azt a következőkben látni fogjuk – nem csak a természetes fényforrás pótlására szolgál. Ha ezt már a tervezés során figyelembe vesszük, akkor családunk közérzetét is kellemesebbé tehetjük, hiszen a megfelelő megvilágítás valamennyi tevékenységhez ideális környezetet teremt, legyen szó munkáról, társas összejövetelről vagy pihenésről. A fény a belső enteriőr egy komponense, amely kihangsúlyozza a lakás karakterét, és annak egyedi jelleget kölcsönöz.

A világítás megtervezése igen fon­tos, hiszen annak utólagos változ­tatása és kiegészítése, amelynek szükségességére a mindennapi életünk so­rán ébredünk csak rá, meglehetősen nagy költséggel jár. Kerüljük a kompromisszu­mokat, hiszen amit a tervezéskor még el­fogadhatónak minősítettünk, az a minden­napi használat során is be fog válni. Ha a kérdést leegyszerűsítjük, a megvilágítás minőségét négy tényező befolyásolja. Az első a megvilágítás teljesítménye, ami alatt a világítótestek teljesítményét értjük. Mivel a szem a visszavert fényt érzékeli, a felület fényvisszaverő képessége is fon­tos szempont.

Fényvisszaverés

A fehér fal a fény 85%-át, a világos faburkolat a 35%-át veri vissza. Mindenki tapasztalhatta már, hogy söté­tebb tónusú helyiségben erősebb megvilá­gításra van szükség. A kérdést befolyásol­ja egy adott helyiség megvilágítási szük­séglete is – az apró részletek, illetve a kontrasztok jó megvilágítása például több fényt igényel. További befolyásoló ténye­ző a helyiségben végzett tevékenység idő­tartama, valamint az életkor. Mivel a fény a vegetatív idegrendszerre hat, az erősebb fény általában inspiráló és élénkítő ha­tású. A vakító fény bántja a szemet, ezért mellette gyorsabban elfáradunk.

Kerüljük a vakító fényt!

A megvilágítást befolyásoló másik tényező a fényerő, azaz annak „vakító ereje”. A lám­pa közvetlen fénye, illetve a fényes felületekről közvetve visszatükröződő vakító fény egyaránt rontja a látás élességét, amellett kellemetlen is. Hosszú távon kedvezőtlen lélektani hatásai is lehetnek, hiszen ronthat­ja közérzetünket és teljesítőképességünket.

A harmadik tényező a fény iránya, illet­ve a megvilágított és az árnyékos terüle­tek aránya. Az árnyékuk segítségével is­merjük fel a tárgyak helyzetét, alakját és felületük mintázatát. A minden oldalról érkező, egyenletes megvilágítás mellett a tárgyak nem ismerhetők fel megfelelő biztonsággal, ezért célszerű kijelölni egy do­mináns fényirányt. Az árnyék kontúrja legyen lágy, az éles körvonalak ugyanis rontják a tér érzékelését.

Fordítsunk megfelelő figyelmet a világítás megtervezésére! A megfelelő fény javítja közérzetünket és hangulatunkat, emellett biztonságot nyújt, így jobban megelőzhetőek a háztartási balesetek is.

A színek összhatása

A negyedik tényező az, hogy az adott megvilágítás hogyan adja vissza a külön­böző színeket. Ebből a szempontból meg­különböztetünk fehér, sárga és természe­tes fényt.

A fény színe befolyásolja a helyiség hangulatát, a természetes fehér fényforrás például kellemes és barátságos hangulatú. A csalódások elkerülése érdekében jó, ha tudjuk, hogy egy adott színnek a mester­séges fény más színt kölcsönöz – ez a szín­hatás, amit a lámpa fénye a környezetére gyakorol. A pontosan megtervezett színhatás mes­terséges megvilágításban is harmonikus kell legyen.

Az elhelyezés szabályai

Vegyük példának a nappalit. A nappali a családi élet központja, egyben a baráti tár­saság tartózkodási helye, itt tehát a világí­tásnak többféle funkciót is ki kell elégíte­nie. Először is szükség van egy általános megvilágításra, melyet mennyezeti vagy fali megvilágítással biztosítunk – segíthet­jük ezt még állólámpával is -, ezt a fényt a felületek egységes erősséggel verik vissza.

A fény elosztásától és a megvilágítás erősségétől függ, hogy milyen típusú és kapaci­tású fényforrást kell beépítenünk. Az átlagos megvilágítási színvonalhoz a következő teljesítményű neoncsőre vagy izzólámpára van szükség. 1: indirekt megvilágításhoz 24, illetve 6 W/m² között; 2: részben indirekt megvilágításhoz 32 W/m²; 3: egyenletes megvilágításhoz 40, illetve 10 W/m² között; 4: részben direkt megvilágításhoz 48, illetve 12 W/m² között; 5: direkt megvilágításhoz 60, illetve 15 W/m² között.

Fontos, hogy ezt a világítást már az aj­tó előtt felkapcsolhassuk. Az alapvilágítás áttekinthetővé teszi a teret, azonban fon­tos a lokális megvilágítás. Ahol olvasunk, írunk vagy kézimunkázunk jó szolgálatot tesz egy olyan elforgatható, állítható asz­tali vagy állólámpa, amely lefelé szórja a fényt. Olvasásnál az az ideális, ha a fény oldalról világítja meg a könyvet. A nappa­li, mint a család kedvelt tartózkodási helye erős megvilágítást igényel.

A fény erő­szabályozó kapcsoló segítségével energia­veszteség nélkül szabályozhatjuk a fény mennyiségét attól függően, hogy éppen olvasunk, vagy kellemes beszélgetéshez sze­retnénk hangulatot teremteni. Ügyeljünk a televízióra is, mert a képernyőről vissza­tükröződő fények zavaróak lehetnek. Előnyös, ha a televíziókészülék mögötti falat jobban megvilágítjuk. A belső tér ki­alakításában a fénynek nagy szerep jut, hi­szen így hangsúlyosabbá tehetünk egy-egy képet vagy a vitrin belső terét.

Az idős emberek jobb megvilágítást igényelnek, mint a fiatalok. Ha látásunk élességét 20 évesen 100%-osnak vesszük, nyolcvan éves korunkra ez kb. 50%-ra csökken.

A családi élet központi helye sok eset­ben az étkezőasztal. Nem csak étkezünk és ünnepelünk mellette, de gyakran ott ját­szunk és dolgozunk is, ezért fontos, hogy megvilágítása megfelelően átalakítható le­gyen. A különböző fokozatokba állítható, szabályozható magasságú lámpák jól al­kalmazhatók erre a célra. Fontos, hogy a lámpa széle közvetlenül a szemmagasság alatt helyezkedjen el. Ha írunk vagy olva­sunk, a lámpát a kívánt magasságra állít­hatjuk. Ha hosszú az étkezőasztal, akkor célszerű egy sorban több lámpát felszerel­ni.

Kihúzható asztalhoz sínre szerelt lám­pákat ajánlunk. Étkezésnél különösen fon­tos, hogy a fény az ételeket eredeti, termé­szetes színükben láttassa, ami a konyha megvilágítása esetében is fontos szem­pont. E két helyiségbe a meleg fehér és a sárga színű lámpa ajánlott. A hálószobá­ban az általános világítótest mellett kisebb lámpákat is elhelyezhetünk a szekrényben, a fésülködőasztalnál és az ágy felett is. Hasznos az állítható erősségű világítás is.

A hagyományos izzóval felszerelt lámpa megvilágítja a fát, a falakat, a mennyezetet és a padlót, így átalakítja a szoba hangulatát. A tejüveg lámpaburán átszűrődő szórt fény szabályozható erőssége mellett tovább hangsúlyozza a színeket.

Energiatakarékossági szempontok

A világítás tervezésekor annak energiata­karékos szempontjait is figyelembe kell venni, már csak környezetvédelmi és gaz­daságossági okokból is. A világítótest vagy fényforrás akkor gazdaságos, ha hosszú élettartamú, és vi­szonylag kevés energiát fogyaszt. A nor­mál izzólámpa kb. 14 lm/W (lm=lumen, a fényáram mértékegysége, a ford.), míg a halogén lámpa 30 lm/W kapacitású.

Ne feledkezzünk el a biztonságról sem, hiszen a tűzesetek mintegy 23,5%-át valamilyen elektromos készülék hibája okozza. Fontos tehát, hogy a villanyszere­lési munkálatokat kizárólag szakemberrel végeztessük, illetve a régi elektromos ve­zetékeket ellenőrizzük, vagy ha szükséges, újítsuk fel, illetve cseréljük ki.

A hálószobában a szórt fehér fényt érezzük kellemesnek. Az éjjeliszekrényre helyezett asztali lámpát forgatható és állítható karral szerelték fel.