• Ablakok
• szigetelés

Az ablakok szigetelése

Az energiatakarékosság és a környezetvédelem kívánalmai az ablakok kialakítása terén is korszerűsítéseket követeltek meg. A hagyományos feladat, a fény bejuttatása mellett követelmény, hogy az ablak a téli időszakban a napsugarak áteresztése révén javítsa a lakás hőmérsékletét, óvjon a hideggel szemben, és csökkentse a fa- és az üvegrészek hőveszteségét. A kiválóan hő- és hangszigetelt ablakok ma az egészséges és kellemes lakókörnyezet megteremtéséhez nélkülözhetetlenek.

Kezdjük egy általános problémával:

Sok esetben előfordul, hogy az ab­lakok cseréje rontja a ház homlok­zati képét, átalakítja az arányokat. Ennek legfőbb oka, hogy sokan az ablakot csak egy nyílásnak tekintik a ház homlokzatán, az azonban valójában sokkal több ennél, hiszen esztétikai szerepet is betölt. Ezt a szempontot szintén figyelembe kell ven­nünk a választás során. Ahol korábban osztott mezős üvegezésű ablakunk volt, helytelen választás lenne egy nagy üveg­felületet beépíteni. Más a helyzet az új épületeknél, ott a tervezőnek teljesen sza­bad keze van.

Milyen anyagot válasszunk?

Az ablakokat napjainkban alapvetően két­féle anyagból, fából vagy műanyagból ké­szítik. Alumíniumból készített ablakokkal azokon a vidékeken találkozhatunk, ahol szélsőséges időjárási viszonyok uralkod­nak, tengerpartokon és iparvidékeken. Az alumíniumot általában kombinálják, így a külső ablakkeret fémből, a belső fából vagy műanyagból készül.

A fa az ablakok estében is a legrégeb­ben alkalmazott építőanyag. Ha a körül­ményeknek megfelelő faanyagot választ­juk, az ablakot szakszerűen építjük be, fe­lületét kezeljük, rendszeresen és alaposan ápoljuk, akkor több évtizedig használhat­juk. Dr. Prof. Erich Seiffert szerint nem lé­tezik olyan anyag, amely ne igényelne ke­zelést, törődést. Célszerű az ablak külső és belső felületét más-más anyaggal kezelni.

A belső oldalon használhatunk színtelen festéket, amely hangsúlyozza a fa termé­szetes karakterét és otthonos hangulatot teremt. A színtelen lakkok és lazúrok a nyers faablakok külső felületkezelésére nem alkalmasak, mert az ultraibolya suga­rak káros hatásai ellen nem nyújtanak védelmet.

A fenti ábra azt mutatja be, hogy hogyan javíthatja az ablak a kellemes lakókör­nyezet megteremtését -10 °C -os külső és +21 °C -os belső hőmérséklet esetén. Alacsony hatékonyságú hőszigetelés mellett (fenti ábra) az üvegtábla előtti levegő hőmérséklete mindössze +9 °C, az ablak közvetlen környezetében tehát nem szívesen tartózkodunk. A jó hőszigetelésű ablak (piros jelzés) üvegfelülete előtti levegő +17 °C -os (lent). A hideg hatás megszűnik, a hőmérséklet az ablak mellett ugyanolyan kellemes, mint a helyiség más részeiben. Ezek is hozzájárulnak a kellemes lakókörnyezet kialakításához.

Ha a magas gyantatartalmú fát sötét fes­tékkel kezelik, a gyanta túlmelegedéskor kifolyhat. A lazúrral kezelt felületet há­romévente újra kell kenni, míg a tökélete­sen fedő fehér és színes festékek hosszabb ideig bírják. Az alumínium-fa kombináci­ójú ablakok ötvözik az alumínium ellenállóképességét a fa otthonosságával, barát­ságos hangulatával. A műanyag ablakokat az évtizedek óta jól bevált PVC-ből a szabványoknak megfelelően készítik; ezek -20 és +80 °C között ellenállóak. A műanyag ablakok sajátossága a kamrás kiala­kítás.

A kamrák belsejébe alumíniumból és horganyzott acélból készült profilokat húznak, így az ablak stabil és jó hőszige­telő képességű lesz. A vízelvezetés kiala­kítása szintén jó szolgálatot tesz. Az abla­kok általában fehérek, de természetesen kaphatók színezettek is. A PVC-t a nehe­zen gyúlékony anyagok közé sorolják.

Az újrahasznosítás  egyre elterjedtebb. Az ablakot elemeire szedhetjük szét. A hőre lágyuló tiszta PVC-t tetszőleges formára alakíthatjuk és újra fel­használhatjuk. Az ablak tisztítása egyszerű – vízzel, kevés tisztítószerrel és puha ruhával meg­oldható. Megfelelő tervek birtokában és szaksze­rű kivitelezéssel PVC-ből mindenféle ab­lak elkészíthető. Nem csak a felhasznált anyagoktól, de a kivitelezés minőségétől is függ, hogy egy ablak mennyire jó hang- és hőszige­telő.

A hőszigetelt ablakok hőáteresztő képes­sége 0,4 W/m²K is lehet, amely értéknek az elérését eddig senki sem tartotta reálisnak. Ezt a környezetbarát nemes­gáznak, a xenonnak a felhasználása tette lehetővé. 1: vékonyüveg táblák; 2: xenon­gáz; 3: páraelnyelő anyag; 4: butil-szigetelés (a butil-kaucsukot autógumikhoz és kábelszigeteléshez használják); 5: poliszulfid-szigetelés (az építőiparban használt ellenálló szigetelőanyag); 6: alumínium távolságtartó profilléc.

Természetesen fontos szerepe van az üvegnek is, amit a funkciónak megfelelően kell kiválasztanunk. A speciális, hőszigetelő üveg a kritériumoknak min­den szempontból megfelel. Az általában 28 mm vastagsággal és 0,4 W/m²K hőátbocsátási tényezővel gyártott három réte­gű hőszigetelésű ablaktáblák már a korsze­rű ablaktípusokba is beépíthetők. Ezek a hőszigetelt ablakok az ún. energiatakaré­kos házak igényszintjét is ki­elégítik.

Egy kis segítség ahhoz, hogy könnyeb­ben megértsen minket a szakember. 1: külső ablaktok; 2: körben futó tömítés; 3: ablakszárny kerete; 4: rugalmas tömítés; 5: hőszigetelt üveg; 6: támasztóprofil; 7: rugalmas ágyazat; 8: vízelvezető profil; 9: külső ablakpárkány; 10: belső ablakpárkány.

Ha ablakcsere előtt állunk, ne úgy te­gyük fel a kérdést, hogy melyik a legjobb alapanyag. A kérdés így helyes: melyik anyag felel meg a legjobban igényeink­nek? A műemlékvédelem alatt álló házak esetében a felügyeleti előírások miatt gon­doljuk meg, nem járunk-e jobban, ha a ha­gyományos anyagnál, a fánál maradunk.

A műemlékvédelem és helyi védettség alá nem helyezett épületeknél, családi- és tár­sasházaknál csak saját döntésünkön mú­lik, hogy fával vagy fémmel dolgozunk, dolgoztatunk. A műanyag ablakok valami­vel drágábbak, mint a fából készültek, de nem kell felületüket festékkel vagy lakkal kezelni. A minőségi PVC-ablakok élettar­tama 40-50 év.

Károk kialakulásának veszélye. A: csatlakozó fuga keskeny, ezért a tömítőanyaggal nehezen tölthető ki. B: rosszul elhelyezett takaróléc. Következmények: nedvesedés, károk kialakulása.

Az ablakokkal szemben támasztott követelmények növekedése miatt a régi, jól bevált ablakformák ismét előkerül­nek. Az egyesített szárnyú ablak energia­takarékos, jó hangszigetelő, és véd a betöréssel szemben is. Ha az ablakba hőszigetelő üveget építenek, a hőátbocsátási tényezője ideálisabb lesz, és az ablak még alkalmasabb a napenergia passzív felhasználására. Az ablakszárnyak közé rolókat és zsalukat lehet beépíteni, amelyek védenek a hővel, a napsütéssel és a kíváncsi tekintetekkel szemben.

A modern korszerű ablakoknak nem csak jó hőszigetelőknek, de kiváló hangszigetelőknek is kell lenniük. Az ablak nyíló szárnyának keretén át bevezetett levegő segít a szellőzésben, az ideális lakókörnyezet megteremtésében. Ez különösen akkor tesz jó szolgálatot, ha a lakás vagy a ház zajos, forgalmas helyen van.

A régi stílusú ablakokkal óvatosan kell bánni, hiszen építészeti emlékeink közé tartoznak. A hőszigetelést ezekben az ese­tekben is megoldhatjuk, ha a keretre egy másik ablakszárnyat szerelünk fel, vagy az ablakot átépítjük egyesített szárnyú ablakká, így hatásos hangszigetelést érhetünk el.

A koppenhágai egyetem kutatásai szerint a tetőtéren beáramló fény mennyiségét az ablakkeret belső színe is befolyásolja. A fehér szín engedi be a legtöbb fényt.