Hogyan függ össze az ablakszigetelés és a lakóklíma?
A régebbi ablakoknak az ablakkeret és az ablakszárnyak között általában nagy hézagaik voltak, a hézagok levegőátbocsátási értékei szintén nagyok voltak. Teljesen normálisnak számított, hogy 1 milliméternyi ablakhézagon óránként 5 m3 levegő szűrődött át, egy 5 m hosszúságú hézagokkal rendelkező ablak tehát óránként 25 m3 friss levegőt szolgáltatott, ha a szélsebesség éves átlagban 4 m/s volt, és a külső és belső állapot között szintén átlagos nyomáskülönbség uralkodott.
Az ennyire nagy, ellenőrizhetetlen hőveszteségek nem csupán energiapazarlást jelentenek, de a belső mikroklímára is zavaróak. A korszerű ablakokat ezért olyan hézagokkal kell ellátni, amelyek levegőátbocsátási értékei korlátozottak.
Fontos az ablaküveg belső oldalának hőmérséklete
A régi ablakok szimpla üvegezésének hőmérséklete télen megközelítette a külső hőmérsékletet.
Épületfizikai szempontból az üvegezés hőhídnak számított, amelyen át a belső helyiségekből sok hő ment veszendőbe. Szintén ellenőrizhetetlenül és nemkívánatos módon. Ezenkívül a meleg, nedves belső levegő kondenzált a hideg ablaküvegen, azaz a lakott belső helyiségek levegőjének páratartalma ott víz alakjában lecsapódott. A bepárásodott ablaküvegről a vizet le kellett törölni, vagy az lefolyt az üvegen, alul egy vízgyűjtő vájatban felfogták.
A kondenzáció, azaz a belső levegő nedvességtartalmának lecsapódása, érthető módon a levegőnek a lakó- és életfolyamatokból származó páratartalmát is csökkentette. Ez általában előnyös volt. Napjainkban viszont parancsoló szükségszerűség, hogy a szimpla ablaküvegeken át bekövetkező, ellenőrizhetetlen hőveszteséget a lehetőségek határáig csökkentsük, azaz hőszigetelő üvegezésű ablakokat építsünk be.
Ugyanakkor ezek a korszerű ablakok a kondenzációt is megakadályozzák, hiszen az üvegtáblák felületi hőmérséklete – ahogyan az egyébként kívánatos – csak kevéssé tér el a belső levegő hőmérsékletétől.
- (1) Bevonat, amely a hőáram sugárzásos részét gyakorlatilag kiiktatja.
- (2) Hősugárzás, ami a hagyományos, kétrétegű hőszigetelő ablaküvegeknél a hőveszteség kétharmadát okozza.
- (3) Hővezetés, amely a hagyományos, kétrétegű hőszigetelő ablaküvegeknél a hőveszteség egyharmadát okozza. Argon-töltéssel a hővezetés hányada csökkenthető.
- (4) Konvekció.
A korszerű ablakok ezért a belső levegő nedvességtartalmának elvezetését másképpen oldják meg: természetes szellőztetéssel, azaz az ablakok kinyitásával, vagy ventilátoros, mesterséges szellőztetéssel. A természetes szellőztetést, amelynek hatásosságát a ház körül uralkodó időjárási viszonyok is befolyásolják, soha nem tudjuk teljesen ellenőrzésünk alatt tartani, ugyanakkor mesterséges szellőztetés esetén a levegő mennyisége pontosan adagolható.
Ami még ennél is több: a ventilátoros mesterséges szellőztetésnél az elkerülhetetlen hőveszteséget hőcserélők beiktatásával még tovább lehet csökkenteni: a helyiségekből távozó levegőtől elvonjuk a hőt és azzal előmelegítjük a befúvott, friss levegőt. Hőcserélőkkel a szellőztetési hőveszteségeket akár 50 %-kal is lehet csökkenteni.
A korszerű termoüveges ablakszerkezetek előnyös hatásai a belső mikroklímára
- A termoüvegeknek és a korszerű funkciós üvegeknek nagy hőszigetelő képességük, tehát kicsiny hőátbocsátásuk van, ez csökkenti a hőveszteséget, ezzel javítja a belső levegőállapotot, és fűtési energia takarítható meg.
- Az ablaküvegek felületének hőmérséklete jelentősen megközelíti a szobahőmérsékletet: elmarad a hidegfátyol, amely még a közönséges szigetelőüvegeknél is előfordult, az ablak közelében megszűnnek a hideg zónák és a huzatjelenségek. Nincs páralecsapódás az ablaküvegen. Ez növeli a lakás használati étekét. A helyiség jobban kihasználható, az ablak melletti hely is kellemesen meleg lesz.
- Eltűnik a szigetelés nélküli réseken át bekövetkező, ellenőrizetlen szellőzési hőveszteség.
- Az ablak konstrukciója rendszerint eleget tud tenni az alapszellőztetés, finomszellőztetés követelményeinek, ezzel megakadályozza, hogy a belső levegő nedvesség- és szén-dioxid-terhelése gyorsan megnövekedjék.
- A keretek szerkezeti kialakításával, az üvegezéssel és az épülethez való csatlakozással biztosítani lehet a helyiségek zajvédelmét.