• belső hőszigetelés
• hőszigetelés
• utólagos

Mire figyeljünk belső szigetelésnél? Hogyan szigeteljünk belülről?

Ha a homlokzatot meg kell tartani, mert pl. a ház műemlékvédelem alatt áll, vagy a falfelületeket díszítőelemek tagolják, akkor csak a belső szigete­lésre van lehetőség.

Ehhez nincs szükség a hom­lokzat felállványozására, helyiségről helyiségre haladva elkészíthető, akár a helyiségeknek csak egy részére is korlátozható és összességében kevesebbe kerül, mint a többi utólagos hőszigetelő rendszer. Mégis csak kompromisszumos megol­dásnak tekinthető, mert alapvetően megváltoztatja a külső fal épületfizikai viszonyait, elsősorban a hőmérséklet és a nedvesség vonatkozásában.

A belső szigeteléssel ellátott fal keresztmetszetében télen érthető módon túl kis hőmérsékletek alakul­nak ki. Ez a külső falban és annak belső oldalán húzódó, szigeteletlen hidegvíz-csöveket fagyve­széllyel is fenyegeti. A szigetelési munkák során ügyelni kell arra, hogy a szigetelőréteg mögött ne maradjon szellőzőrés, amelyen a nedves, meleg belső levegő át tudna áramolni.

Figyeljünk a páralecsapódásra

Télen ugyanis a külső fal kis hőmérsékletei miatt a beáramló meleg levegő a lehűlése során telítődik, és a víz lecsapódik a fal belső oldalán. Ennek a veszélynek a megelőzésére tehát a helyiség felé eső, meleg oldalon levegőzáró rétegre van szük­ség: erre a célra akár a belső burkolat tapaszolt és az összeillesztéseknél gondosan tömített gipszkar­ton vagy gipszkötésű rostlemez lapjai, akár a szigetelés és a burkolat közé helyezett, átlapolt és összeragasztott polietilénfóliák megfelelnek.

Amennyiben a levegő lezárásához a fóliákat vá­lasztjuk, azok egyúttal a párazáró réteg szerepét is betöltik, vagyis elzárják az épületelemeken pára formájában áthatoló nedvesség útját. Ennek mennyisége ugyan nem nagy, ha azonban áthatolását nem akadályozzuk meg, akkor a fal belsejében lecsapódhat és ott károkat okozhat.

A belső szigeteléshez alkalmazhatunk szendvicspaneleket, de faléc tartószerkezetből és hőszigetelő táblákból kialakított előtét-héjazattal is megoldhatjuk. A gipszkarton lapokból álló burkolat alatt polietilénfólia alkotja a párazáró réteget.

Ha szigetelőanyagként polisztirolt alkalmazunk, akkor a szokásos belső klimatikus feltételek mellett általában megvalósítható a párazáró réteg nélküli kivitel is, mivel ennek az anyagnak a páradiffúziós ellenállása nagy, és a párazárás szempontjából na­gyon előnyös. A diffúziót lehetővé tevő szigetelő­anyagok, pl. ásványi gyapot, valamint belső oldali párazáró réteg esetén akár a kivitelezés fogyaté­kosságai, akár a párazáró réteg utólagos megsérülése vagy a csatlakozások nem megfelelő szigete­lése a fal átnedvesedését okozhatja.

A külső falszerkezet hőtároló képességének jelentősége, utólagos, belső hőszigetelés esetén:

A külső falak­nak a belső hőmérsékletet kedvezően befolyásoló tulajdonságai közül a hőtároló képesség belső szigetelés alkalmazása esetén természetesen elveszti jelentőségét.Ezt a veszteséget viszont mérsékeli az a körülmény, hogy a helyiség határolófalainak csak mintegy 20 %-át alkotják külső falak, a többi, azaz a belső falak, anyaguknak megfelelő tárolóképes­ségüket továbbra is megőrzik.

A nedvesség szorpciója, azaz a falaknak az a képessége, hogy a nedvességet rövid ideig tárolják, majd újra leadják, valamint annak a belső levegő nedvességtartalmára gyakorolt kiegyenlítőhatása annyiban marad meg, hogy a szigetelőrétegek belső burkolására általában alkalmazott gipsz építőlapok nedvességfelvevő és -leadó képessége igen je­lentős.

Előtéthéjazat utólagos belső oldali hőszigetelésnél:

Az utólagos belső szigetelés általában előtéthéjazatnál vagy szendvicspanelekkel készíthető el. Az előtéthéjazatnál a külső faltól függetlenül, attól mintegy 20 mm távolságban egy fém tartószer­kezetet állítunk fel. Ezt a mennyezethez és a padló­hoz erősítjük, magával a fallal semmilyen kapcso­lata nincs. A fal és a tartószerkezet közé vékony hangszigetelő lapokat helyezünk el, hogy a hang-hidakat megakadályozzuk. A fémprofilok közé legalább 50 mm vastag ásványi gyapot szigetelő­lapokat szorítunk be.

A szendvicspanelek ezzel szemben szigetelőanyaggal kasírozott gipsz építőlapok, amelyeket tömör fugákkal közvetlenül rára­gasztunk a falra. Amennyire hatásosan képes a belső szigetelés a falfelületben meglévő hőhidak megszüntetésére, annyira nagy annak a veszélye, hogy a korábban elhanyagolható hőhídhatásokat felerősíti, valamint, hogy a belső oldalon utóla­gosan elhelyezett szigetelőrétegek új hőhidakat hoznak létre.

Szerkezetek csatlakozásánál kialakuló hőhidak:

Ilyen hőhidak ott alakulnak ki, ahol a külső falakhoz belső falak csatlakoznak vagy a falra kívül szigeteletlen betonfödémek fekszenek fel. Ezeknek a hőhidaknak a következményeit azzal lehet csök­kenteni, hogy a belső falakat a külső falakkal talál­kozó részükön, mintegy 1 m szélességben, ék ala­kú szigetelőlapokkal szintén szigeteljük, és ezt a mennyezeten is elkészítjük.

Ez mindenesetre kompromisszumnak tekinthető, és látványa néha bizony zavaró. Pedig éppen ezek a konstrukciós jellegű hőhidak azok, amelyek a belső mikroklímát meg tudják zavarni. Amikor a belső szigetelés mel­lett vagy ellen kell döntenünk, ezeket feltétlenül vegyük figyelembe.

Belső szigetelés rétegeinek felépítése (bal oldali ábra)

• (1) polisztirolból és rákasírozott gipszkarton lapból álló szendvicspa­nel
• (2) ragasztóhabarcs
• (3) gipszkarton lap
• (4)polisztirol szigetelő­anyag
• (5) fal
• (6) külső vakolat

Belső ásványgyapot-szigetelés rétegfelépítése (jobb oldali ábra)

• (1) gipszkarton lap
• (2) 80 mm-es ásványi gyapot
• (3) párazáró réteg
• (4) külső fal

A hőhidak elkerülésére az ablak káváját is szigetelni keli

• (1) külső vakolat
• (2) poliuretánhab-szigetelés
• (3) ablakkeret
• (4) szige­telőanyagból és rákasírozott gipszkarton lapból álló szendvicspanel