• habarcs
• mész
• tulajdonságok

Agyag- és samotthabarcs, mészhabarcs tulajdonságai

Agyag- és samotthabarcs

Az agyaghabarcs (más néven sárhabarcs) sovány agyagból készül, a húzó szilárdság növelése céljá­ból pelyva hozzákeverésével. A híg agyaghabarcs a levegő hatására megszárad és megkeményedik. Az agyaghabarcs eléggé tűzálló, jó hőszigetelő és hanggátló, hátrányos oldala, hogy nem elég fagyálló, és a vízhatásoktól is védeni kell. Ez utóbbi tulajdonsága következtében külső vakolat (tapasztás) céljára kevésbe megfelelő.

Az agyaghabarcs alkalmazási köre. Az agyag­habarcsot vályogtégla-falak falazásához, vályog­tégla és csömöszölt vályogtégla-falak, valamint az erdős vidékek népi építészetében fafalak és fafödémek tapasztásához, azonkívül tűzhelyek és kemencék építéséhez, nemkülönben agyag­padló-burkolatok (az ún. agyagesztrichek) készí­téséhez használják.

Samotthabarcs tűzálló agyag és samottliszt vízzel való keverékéből állítható elő. Az előbbi alkatrészek gyárilag összekeverve, por alakban kerül­nek forgalomba, amelyet a felhasználáskor kell vízzel összekeverni. A habarcs a levegő hatására megszárad és megkeményedik, jelentős szilárd­ságra tesz szert és nagymértékben tűzálló. Utóbbi tulajdonságából kifolyólag samott-téglából készült kemencék és kéményburkolatok falazásához hasz­nálatos. A samotthabarcs rétegvastagsága csak 2 mm legyen.

Az agyaghabarcs és a samotthabarcs minden külön kötőanyag hozzáadása nélkül köt, illetőleg megkeményedik.

Mészhabarcs

A mészhabarcs a legáltalánosabban használt habarcsanyag, amelyben a kötőanyag oltott mész (más néven fehér mész, kémiai elnevezéssel mész-hidrát), az adalékanyag pedig homok,

A kövér és sovány mészből készült habarcs. A gyakorlatban a meszet nem vegytiszta kalcium-­karbonátból égetik, a kitermelt mészkő mindig tartalmaz bizonyos, savakban oldhatatlan alkotó­részt. A tiszta mészkőből nyert (max. 6% savak­ban oldhatatlan alkotórészt tartalmazó mész­kőből) oltott, zsíros tapintású mész a kövér mész. A kövér meszek könnyen és tökéletesen oldódnak, vakolásra különösen alkalmasak, ha a lekötéshez szükséges szénsav (a levegőből) a mészhez juthat.

Éppen ezért a levegőtől elzárt helyen, tehát falak belsejében vagy víz alatti munkánál a kövér mészből készült habarcs nem felel meg, mert — levegővel nem érintkezve -— szénsav nélkül kötni nem tud. A sovány meszek 6 – 30% savak­ban oldhatatlan alkotórészt tartalmaznak, las­sabban oldódnak és — tekintettel a már bennük levő idegen anyagokra — a habarcsban keve­sebb homokot tudnak felvenni.

Mészhabarcs kötése

A mészhabarcs kötése a kémiából, a kémia­technológiából, nemkülönben az anyagtanból ismert és a 6. ábrával emlékezetünkbe idézett körfolyamat útján (a levegőben levő szénsav hatá­sára) megy végbe. A szénsav hatására a kalcium­-hidroxidból újra mészkő kristályok keletkeznek. A kötési folyamat a fal belsejében levő (és így a szénsav hatásától bizonyos mértekig elzárt) habarcsnál huzamosabb idő alatt, a vakoló-habarcsnál pedig természetszerűleg gyorsabban megy végbe.

Mészhabarcs szilárdsága

A mészhabarcs szilárdsága. Az 1:3 keverési aránnyal készült fehér mészhabarcsnak 28 napos korában legalább 6 kg/cm² nyomó szilárdsága és 2 kg/cm² húzó szilárdsága kell hogy legyen.

Ha nagyobb szilárdságú mészhabarcsra van szükségünk, akkor cement hozzákeverésével javít­juk a mészhabarcsot. Ilyenkor cementtel javított mészhabarcsról beszélünk. A különböző minőségű és különböző mennyi­ségű cementtel javított mészhabarcsok nyomó szilárdsága 6 – 10 kg/cm² kell hogy legyen, az alkalmazott cement minőségének és mennyiségé­nek megfelelően.

A felhasználni kívánt cementfajta mennyiségét és minőségét meg kell adni (pl. H6 jelű habarcs esetén: f/175 h, vagy f/150 n, vagy f/100 ö; ahol h = 300-as, n = 400-as és ö = 500-m cementet jelent).

Hidraulikus mész

A hidraulikus mésszel készült habarcsoknál a kötés nem a levegőben levő szénsav hatására megy végbe. Ezeknél a hidraulikus mészben levő kovasavas elemek a víz hatására szilikát kristályokat képezve keményednek meg. A kötés tehát a víz hatására következik be. Az ilyen habarcsok a víz alatt is kötnek, vízálló tulajdon­ságúak, ebből kifolyólag talajvízben álló falak részére is megfelelők.

Gipszes mészhabarcs

A jobb kivitelű belső vakolások céljára lehet a mészhabarcshoz m³-ként 60, 100, 300 vagy 400 kg stukkógipszet adagolni, aminek következtében a vakolat simább felületű, tetszetősebb lesz.

Kőporos habarcs

Homlokzatok kőporos fröcsköléséhez, valamint dörzsölt kivitelű homlok­zathoz olyan mészhabarcsot alkalmazunk, amely­ben az adalékanyag — homok helyett — fagyálló kőzetek 1—5 mm-es szemnagyságú őrleménye. Időállóbb lesz a kőporos vakolat, ha az oltott mészen kívül 50, 100 vagy 180 kg cementtel javítjuk meg a habarcs szilárdságát.

A nemes vakoló habarcs is a mészhabarcsok sorába tartozik. Ennek kötőanyaga hidraulikus mész vagy esetleg porráoltott közönséges mész, cementtel javítva. Adalékanyaga tökéletesen tiszta, kellő szemszerkezetű, érdes kvarchomok. A nemes vakoló habarcsot oxid festékkel színezik, és a felület élénkítése céljából esetleg csillámot is adagolnak a keverékhez. Az elsorolt alkat­részeket gyárilag összekeverik, zsákban hozzák forgalomba; ezt az anyagot a felhasználáskor kell előírt mennyiségű vízzel összekeverve habarccsá átalakítani.

A szín tekintetében megkülönböztetünk: a) halvány nemes habarcsot (halványszürke, vöröses és sárgás szín­nel), ezeknek színüket meg kell tartaniuk; b) szépített nemes habarcsot (élénksárga, élénk kék és élénkzöld szín­nel), ezek kevésbé színtartók, illetőleg időállók; és c) különleges nemes habarcsot, ezek fehér vagy színes cementtel készülnek és szín-, valamint időállóság tekin­tetében kifogástalannak kell lenniük, e tulajdonságok­nak megfelelően a legköltségesebbek.

A mész-traszhabarcsot, azaz a trasszal javított mészhabarcsot hazánkban nem alkalmazzák, pedig ez a fehér mészhabarcsnál jóval szilárdabb, viszont olcsóbb a cementtel javított mészhabarcsnál. A mészpép minden literére 0,5 — 1 kg trasz adható hozzá. A trasszal javított falazó habarcs további előnye, hogy kisebb mértékben ülepszik.

A mész oltása

Az építkezés helyére rendszerint égetett mész kerül, amit azonnal le kell oltani, mivel az égetett mész sokáig nem tárolható. Az oltás folyamata ugyanis a levegő páratartalmának hatására is megindul kisebb mértékben.

A meszet a mészgödör mellé helyezett habarcskeverő ládában oltják. A ládát mintegy 15—20 cm-ig megtöltik vízzel, a darabos égetett meszet belelapátolják. Közben nyeles keverővel állandóan mozgásban tartják a vizet, hogy a nagy hőfejlődéssel szétbomló égetett mész még apróbb darabokra essék szét és a vízben egyenletesen keveredjék el. A mész a vízzel az oltódás után fehér mésztejet alkot. Az így nyert mésztejet a ládából — annak kinyitható lefolyó ajtaja alá helyezett szűrőn át — leengedik a verembe.

A mészoltást gépi berendezések segítségével gyor­sabban és tökéletesebb eredménnyel lehet végezni. A veremben az oltódás tovább folytatódik. A hosszabb időn keresztül tárolandó mész felszínére szórt és állandóan (kissé) nedvesen tartott 10 cm vastag homokréteg megvédi az oltottmész-tömeget attól, hogy a levegő hatására kötésnek induljon. A veremben így tárolt oltott mész a bedolgozásra 2 — 3 hónapos korában a legmegfelelőbb és sokáig eláll.

Az oltott mész az oltási víz elszikkadása (a pépes halmazállapot elérése) után, amit a felületen mutatkozó repedések jeleznek, mindjárt felhasználható, de javított habarcshoz legalább két hete, vakolathabarcshoz pedig legalább hat hete leoltott mész használható csak fel. Vigyázni kell azonban arra, hogy meg ne fagyjon, mert a fagyott oltott mész elveszíti kötőképességét. Az oltott meszet a fagyhatástól kb. 50 cm vastag homokréteggel kell megvédeni.

A habarcskeverés

A helyszínen habarcs­keverő ládában (7. ábra), kézi erővel vagy különböző gépi berendezéssel (8—9. ábra). Utóbbi esetben lényege­sen gyorsabban tökéletesebb habarcsot nyerünk. Van­nak telepített központi habarcskeverő üzemek, ahonnan a habarcsot erre a célra szerkesztett tartálykocsikon juttatják az építkezés színhelyére. A központi habarcs-keverésnek különösen sűrű beépítésű helyeken, zártsorú építkezéseknél van jelentősége, ahol nem áll rendelke­zésre elegendő hely a mészoltásra, meszesgödör létesíté­sére és a habarcskeverő ládák elhelyezésére.

6. ábra. A habarcs kötésére jellemző körfolyamat.

7. ábra. Habarcskeverő láda.

8. ábra. V. R. típusú habarcskeverő gép ; átlagos teljesítmény műszakonként 27 m³.

9. ábra. Sz. 219 típusú habarcskeverő gép ; átlagos teljesítmény műszakonként 41 m² ; a) a gép oldalnézete, b) a dob felülnézete.

A habarcskeverő ládát célszerű lábakra állítani és ferde fenékfelülettel készíteni. Ilyen elrendezés mellett a habarcsot nem kell fáradságosan kimerni, hanem az a kifolyónyílásokon keresztül — közvetlenül a habarcs­hordó ládába Vagy más habarcsszállító eszközre folyhat.