Magasépítészet

Csapadék elleni szigetelés bevonatokkal

A bevonat jellegű csapadék elleni szigetelések alkalma­zása elsősorban összetett, többféle lejtésű tetősíkokkal, át­törésekkel, felépítményekkel tagolt lapostetőknél előnyös. A szigetelőanyag helyszínen képlékeny állapotban történő felhordása különösen kedvező az áttörések, hajlatok, sík­váltások, egyéb bonyolult részletek megfelelő szigetelésére. (Általában teraszoknál, parkolótetőknél elterjedt az alkal­mazásuk.)

A bevonatszigetelések anyagait már röviden ismertettük. Napjainkban elsősorban a különböző filc erősítésű műanyag alapú poliészter bevonatok, poliuretán „folyékony fóliák”, illetve integrált PUR-habok terjedtek el. A különböző csapadék elleni szigetelési módok közül a bevonatszigetelések esetében a legszigorúbbak az aljzat­tal szembeni követelmények.

A folyékony állapotban tör­ténő felhordás és a teljes felületű tapadás miatt különösen érzékenyek az aljzat mozgásaira, felületi egyenetlenségeire. (Legkedvezőbb a megfelelően dilatált és lesimított beton- és vasbeton aljzat.) Szintén a teljes felületi tapadás következ­ménye, hogy bevonatszigetelések esetén a gőznyomásból adódó feszültség kiegyenlítésére külön figyelmet kell fordí­tani. A szigetelés elkészülte után a teljes szerkezet páratechnikai működését ellenőrizni kell. (Célszerű páraáteresztő „lélegző” bevonatszigeteléseket alkalmazni.)

A kész bevonatszigetelés minőségét minden esetben meghatározza az aljzat minősége, hőmérséklete, nedvesség­tartalma, a levegő hőmérséklete, páratartalma stb.

A bevonatszigeteléseket minden esetben a gyártó ál­tal kiadott alkalmazástechnikai útmutatót követve kell készíteni. A szigetelés felhordását ez esetben is megelőzi az aljzat ellenőrzése, előkészítése. Csak szilárd, portól és egyéb szennyeződéstől (olajtól, zsírtól, szilikontól) mentes, sima, száraz aljzatra hordhatók fel. Az esetleges kitüremkedése­ket el kell távolítani (pl. acélsöprűvel), a fészkeket, repedé­seket javítóhabarccsal kell kitölteni. A bevonatszigetelések közvetlen aljzata lehet beton és vasbeton szerkezet, poliszti­rolhab hőszigetelés, kasírozott(!) ásványi szálas hőszigete­lés, fémszerkezet, faszerkezet (deszkázat), bitumenes lemez (felújításoknál).

A fogadófelület előkészítése után következik az alapozó­réteg (tapadóhíd) felhordása. Ennek anyaga az aljzattól és a bevonatszigetelés anyagától függ (ez esetben is a gyártói utasítást kell követni).

A bevonatszigetelés felhordása csak az alapozóréteg teljes kiszáradása után kezdhető meg. A szigetelőanyag felhor­dását ecsettel, hengerrel vagy szóróberendezéssel végzik (2.40. ábra).

Bevonatszigetelés készítése hengerezéssel

2.40. ábra. Bevonatszigetelés készítése hengerezéssel

Utóbbi különösen előnyös a bonyolult csatla­kozások, hajlatok egyenletes szigetelésének kialakításánál. Az első réteg szigetelőanyag felhordását követően a friss anyagba a bevonatszigetelést erősítő poliészter fátyol- vagy filcréteget kell beágyazni. Ezután azonnal újabb réteg vas­tagon terített szigetelőanyagot kell felhordani. A bevonat száradását követően további 1-2 réteg szigetelőanyagot (zá­róréteget) kell felhordani.

A különböző hajlatoknál, csatlakozásoknál, felépítmé­nyeknél a bevonatszigetelést 10-15 cm magasan fel kell vezetni a függőleges felületre. Ezeken a helyeken külön mé­retre vágott filcbetét erősítést ágyaznak (hólyagmentesen) az első réteg bevonatszigetelésbe, majd felhordják a további rétegeket (2.41. ábra).

Hajlatképzés bevonatszigetelésnél

2.41. ábra. Hajlatképzés bevonatszigetelésnél

Bevonatszigetelés (folyékony fólia) csak akkor készíthe­tő, ha az aljzat felületi hőmérséklete (valamint a levegő hőmérséklete) +10 °C felett van, illetve a relatív páratartalom kisebb mint 75%. Mint minden esetben, a bevonatszigetelés során is figye­lembe kell venni a különböző anyagok összeférhetőségét. Az egymással összeférhetetlen agyagok közé védő-elválasztó réteget kell beépíteni.

A bevonatszigetelések készítése során a különböző jel­lemző szerkezeti részletek kialakítása alapvetően a lemez­szigeteléseknél megismert elveknek megfelelően történik. (A bevonati réteg lényegében a lemezekkel egyenértékű vízszigetelő réteget képez.)

Társított táblás tetőszigetelések

Az eddig bemutatott jellemző szigetelési módok mellett természe­tesen az elmúlt évtizedekben többféle különböző új eljárással is próbálkoztak (próbálkoznak). A technológiai folyamatok leegysze­rűsítésére való törekvés eredménye a hőszigetelés és vízszigetelés egyesítésével létrehozott, társított táblás tetőszigetelések. Ennek egyik elterjedt változata a két szélén túlnyúló vízszigetelő lemezzel a felső oldalán kasírozott keményhab hőszigetelő tábla.

Az ilyen szigetelések alkalmazása pontos tervezést és gyártást, valamint részletesen ütemezett precíz helyszíni munkát igényel(t). A társított tetőszigetelések másik jellemző változata tekercses ki­szerelésben kerül forgalomba. A gyártás során a vízszigetelésre lényegében „felszeletelt” hőszigetelést rögzítenek, így az felgördíthető. A vízszigetelő lemez oldalirányba túlnyúló, így biztosítva van a lemezek közötti átfedés.  Ezen alkalmazások – bár néhány szempontból kedvező a felhasz­nálásuk – a gyakorlatban nem terjedtek el.