• falak
• falszerkezetek

Elemekből készült válaszfalak

Féltégla vastag válaszfalak

A ½ tégla vastag­ságú tömör és soklyukú téglából épített válasz­falat futókötésben falazzuk. Minden második sor téglát ½ tégla mélyen bekötünk a szerkezeti falba. A válaszfalat a mennyezetnél kettős össze-faragással ki kell ékelni. A németek az utolsó három sor helyett ferdén elhelyezett álló téglákat ékelnek be a födém alá (381. ábra). A 3 m-nél nem magasabb terheletlen válaszfal H4 jelű falazó mészhabarccsal falazható.

381. ábra. Féltégla vastag fal mennyezethez való kiékelése

A féltégla vastag válaszfal szilárdságilag és merevségi szempontból egyaránt megfelelő; tömör tégla esetén – kisebb épületeknél – könnyű födémmel is megterhelhető. Hátránya azon­ban a nagy súlya. Emiatt nem lehet ráállítani a födémre; acél vagy vasbeton kiváltó gerendát kell alája tenni. Súlycsökkentés miatt kívánatos soklyukú téglát alkalmazni, utóbbi a jó vés­hetőség miatt is előnyös.

A fenti szempontokat figyelembe véve, emeletes épületeknél a födémterhelés miatt ma már ritkábban – csak szükség esetén – alkalmazzuk ezeket. Különösen megfelelnek ott, ahol fokozott rongálódásra lehet számítani; másrészt ahol súlyos berendezési tárgyakat (mosdókat stb.-t) kell a falra felszerelni. A féltégla vastag válaszfalakban levő ajtó­tokok fölé minden esetben teherhárító boltövet kell falazni. Szélesebb ajtók fölött pedig vas­beton áthidaló gerendát kell készíteni.

Válaszfalak beépítése, képekkel, lépésenként.

Éltégla válaszfalak

Az élére állított tömör téglákból épített válaszfalat kötésben, H4 jelű javított falazó mészhabarccsal kell falazni. Minden második vízszintes habarcsrétegbe 2,8 mm át­mérőjű lágyvas huzalt kell beágyazni (382. ábra). A merevítő vashuzalokat egyrészt a főfalakhoz, másrészt egyéb szerkezetekhez, így a válasz­falban levő tokokhoz kell erősíteni.

382. ábra. Élére állított tömörtégla válaszfal, minden második sorban lágy acélhuzal vagy minden negyedik sorban laposvas merevítéssel

A „Katona”-fal, más néven „Z” fal szintén élére állított tömör téglából készül, vasbetét nélkül. A fal merevségét különleges (a halszálkára emlékeztető) kötése biztosítja (383. ábra). Az ajtótokoknál kétsoronként bevert 75 mm-es rabitzszegekhez 50 cm hosszú, 2,6 mm átmérőjű lágyvas huzaldarabokat kell kötözni, abból a célból, hogy azok (a hézagokban vízszintesen és esetleg függőlegesen is felvezetve) a tok és válasz­fal tökéletes kapcsolatát biztosítsák.

383. ábra. Élére állított téglákból készülő Katona-fal nézete

„Katona”-kötésben nemcsak éltéglafalak, hanem nagyobb magasságú féltégla vastag válaszfalak is készülnek. Az élére állított téglafalaknál nagy óvatossággal kell a vezetékek elhelyezését szolgáló hornyokat kivésni.

Égetett agyag (tégla) válaszfal

Égetett agyag (tégla) válaszfallapokból épített válaszfalak szerkezetét és építési módját mutatják a 384-391. ábrák. A válaszfallapok 6 cm-es és 10 cm-es vastagsággal, soklyukú és üreges kivitelben, a vízszintes hézagok árokeresztékes csatlakozó felülettel készülnek. Hosszúsági méretük 40 cm, magasságuk 19 cm. Az oldallapjuk a vakolat jobb tapadása végett párhuzamos vájatokkal van ellátva (384. ábra).

384. ábra. Soklyukú és üreges válaszfallapok

A válaszfallapokat szabályos kötésben, H4 jelű javított falazó habarcsba rakva kell falazni. A legalsó sor lapjainak eresztékét le kell faragni. A válaszfalat a födémekhez jól ki kell ékelni. Ezt a legfelső sorban levő néhány válaszfallap ferde irányú átvágásával és az egyes válaszfallapokból nyert kettős ékek egymáshoz feszítésével érjük el (385. ábra).

385. ábra. Lapokból épült válaszfal kiékelése a födémhez

A fal merevségének elérése végett mindegyik vagy minden második fekvő hézag árkába 2,8 mm átmérőjű lágyvas huzalt kell helyezni. A huzalokat megfeszítve rabitzszegekkel vagy bekötő kampókkal a főfalakhoz, pillérekhez vagy ajtótokokhoz hozzá kell erősíteni. A huzalokat azonkívül minden második válaszfallaphoz rabitz­szeggel le kell erősíteni. Ilyenkor a szeg behato­lásának megkönnyítése végett a kalapács éles végével előbb lyukat kell ütni a lapokba. Amennyiben a merevítő huzalokat nem jól feszítik meg, úgy a vakolaton repedések keletkeznek,

Válaszfalaknak vastagabb szerkezeti falhoz való csatlakozását, illetve a merevítő huzalok kikötésé­nek módját szemlélteti a 386 a-d ábra. Mint látjuk, a merevítő huzal csatlakozása melletti vagy alatti téglahézagba egy 2,8 mm átmérőjű – és a falba ½ tégla mélyen bekötő – kétágú, kampós horgot helyezünk el, amelynek horgába a merevítő huzalokat belehurkoljuk.

386. ábra. Válaszfal szerkezeti falhoz való csatlakozásának változatai

A csatlakozás másik, régebbi, manapság ritkábban alkalmazott megoldásánál egy 8 mm átmérőjű függő­leges helyzetű betonvasat kötünk kampós horgokkal a szerkezeti falhoz, abból a célból, hogy a merevítő hu­zalok ahhoz bárhol hozzá­erősíthetők legyenek (386 a-b ábra). Ebben az esetben a falhoz csatlakozó lapokba ékszelvényű árkot kell vésni a szóban forgó betonacél számára A legegyszerűbb kivitel esetén a merevítő huzalokat pusztán 76 mm-es rabitz­szeggel erősítik a szerkezeti falhoz.

Válaszfalnak vasbeton­pillérhez való csatlakozását látjuk a 387 a ábrán. A me­revítő huzalokat ez esetben is egy függőleges vashoz kötözzük, melyet a vasbeton pillérből – zsaluzáskor a zsaluzó deszkán fúrt lyukakon át kinyújtott – kinyúló tüskékkel erősítünk a pillér vasbetétjéhez.

387. ábra. Válaszfal csatlakozása: a) vasbeton pillérhez, b) ajtótokhoz

Válaszfalnak ajtótokhoz való csatlakozását, illetőleg ajtótoknak válaszfalba való építését mutatja a 387 b ábra. Az ajtótokba kampós szegeket ütünk, és a kifeszített huzalokat ezekhez erősítjük.

A ꓕ alakban találkozó válaszfalakat soronként váltakozóan egymásba kell kötni. Ilyenkor a merevítő huzalokat a 388. ábra szerint építjük be.

388. ábra. Egymásra merőleges válaszfalak csatlakozása

Sarokban találkozó válaszfalak összeépítésének kétféle megoldását mutatja a 389 a- b ábra, Az első megoldásnál a hornyokban futó vashuzalt az ellenkező irányban futó válaszfal utolsó lap­jain átkötve visszafordítjuk, és úgy feszítjük ki. A második megoldásnál a saroknál függőleges helyzetű, 6 mm-es átmérőjű betonvasakat alkalmazunk, és ezekhez kötjük ki a hornyokban futó huzalokat.

389. ábra. Sarokban találkozó válaszfalak csatlakozásának a) és b) változata

Nyílásáthidalások

Válaszfalban levő keske­nyebb nyílások fölött ≤ 1,0 m szélesség esetén átfuttatjuk a válaszfallapokat; ≤ 1,6 m szélesség esetén álló helyzetű lapokból boltövet készí­tünk. A 2 m-nél szélesebb nyílás fölé rabitz vagy vasbeton áthidalót kell készíteni. Ezekkel a meg­oldásokkal tehermentesítjük az ajtótokot a felette levő faltest súlyától (390 a-c ábra).

390. ábra. Lapokból készült válaszfalban levő nyílások áthidalási módjai

Keskeny falsávok

Főfalakhoz, pillérekhez vagy egymáshoz közel kerülő ajtótokok esetében ki­alakuló 10 cm-nél keskenyebb falsávokat sovány­betonból vagy cementrabitzból (lásd később) készítjük. A 10-40 cm közötti szélességű fal­sávokat a lapok befaragásával állítjuk elő.

391. ábra. Válaszfal és szerkezeti fal |- alaprajzú találkozásának helyes megoldása; a) rabitzháló vakolat betétsávval, b) a válaszfalnak a szerkezeti fal előtti kifuttatásával

Ha egy vastagabb szerkezeti fal |- alakban találkozik egy válaszfallal, a szerkezet Helyes megoldására két mód kínálkozik. A 391 a ábrán a vastagabb fal megszakítja a válaszfalat, vagyis a falvég a válaszfal külső síkjával van egy síkban. Ilyenkor, ha nem járna el gondosan, úgy a faltalálkozások helyén a vakolaton repedések keletkeznek. Ennek megakadályozására a rajzon jelölt helyeken vakolattartó rabitzsávot kell alkalmazni. A másik megoldást a 391 a ábra mutatja. Itt a válaszfal áthalad a vastagabb fal előtt, és így az előbb vázolt problémák elmaradnak. Vasbetonoszlop és válaszfal találkozásánál a kérdést hasonlóképpen kell megoldanunk.

Könnyűbeton anyagú lemezekből épített válaszfalak

A különböző könnyűbeton, válaszfallapok salakbetonból, tufabetonból, kovaföld betonból, horzsakő betonból és egyéb porózus betonokból készülnek. Vastagságuk 5-6 cm. Legnagyobb méretük 50×100 cm. Ilyen nagy méret az anyag könnyűsége miatt engedhető meg. Az 50 x 100 cm-es méret osztásával kisebb méretű elemek is készülnek. A lapok lehetnek tömörek vagy üregesek.

Olyan lemezfalaknál, melyeken a vakolat nem tapad jól (pl. kovaföld lapoknál) a vakolat alá legalább 1,1 mm huzalerősségű, 50 mm lyukbőségű huzamaiét (gipszvakolat alá horganyzottat) kell felerősíteni.

A gipszlapokból és pallókból való válaszfalak

Régeb­ben nálunk is használatosak voltak. Újabban, a gipsz költséges és nehezen beszerezhető volta miatt (hazánk­ban nem gyártják) nem időszerűek. A nagyobb méretű (1,5-2,0 m hosszú, 30-40 cm széles) nád- vagy rabitz-hálóbetétes pallókat horganyzott szegekkel kötötték egymáshoz. A külföldön ma is használatos kisebb méretű, tömör vagy üreges lapok vízszintes hézagfelületei árokeresztékkel csatlakoznak egymáshoz (392. ábra). A vakolat jobb tapadása végett a felületek rovátkolással vannak ellátva. A lapokat és pallókat egyaránt kötésben helyezik el.

392. ábra. Gipsz anyagú válaszfallapok

Könnyű építőlemezes válaszfalak

A különböző ter­mészetes, szerves alapanyagokból sajtolt lapokból, az ún. könnyű építőlemezekből épült válaszfalak nálunk mint önálló válaszfalak nem terjedtek el. Leginkább a farost, nádpalló, szurkolt parafa, sajtolt nádlemez, sajtolt fagyapot anyagú építőlemezekből készülhetnek válaszfalak. Az ilyen természetű építőlemezek vastagsága általában 6 cm, szélességük 25-50 cm, hosszúságuk pedig 100- 200 cm között változik.

A lemezeket kötésben építik össze. A hézagok közé esetleg vashuzalokat helyeznek, ezeket pedig U szögekkel szegezik az alsó lapokhoz. Kis falfelületeknél a lemezek minden vázszerkezet nélkül, kötésben épülnek, fejetlen szegekkel és gipszhabarccsal összeerősítve.

Repedések

Hátrányos oldala ezeknek a válaszfalaknak az a körülmény, hogy az anyag mozgása következtében a vakolaton repedések keletkezhetnek. Repedések kelet­keznek azonkívül az illeszkedési hézagok mentén is; ennek elkerülése végett a falsíkon mutatkozó hézagokat rugalmas vakolattartó betéttel (rabitzhálóval, juta­sávval) kell ellátni.

Az ilyen válaszfalak előnye kis térfogatsúlyuk, jó hanggátló és hőszigetelő képességük. Utóbbiakból kifolyólag a többrétegű hanggátló és hőszigetelő válasz­falak építésére igen alkalmasak.

Acél merevítő betétekkel ellátott csempe, illetőleg kerámia anyagú válaszfalak nedves üzemű helyiségeknél (pl. zuhany- és W. C. csoportoknál stb.) megfelelők. Bár nálunk ezeket nem gyártják, mégis kívánatos róluk megemlékezni abból a célból, hogy a figyelmet rájuk tereljük, és ezáltal hazánkban való bevezetésüket szorgalmazzuk. Egyébként szerkezetük az előzőkben tárgyalt, elemekből álló, vasbetétes válaszfalak szerkeze­tével rokon természetű (393. ábra).

393. ábra. Vasbetétes csempe anyagú válaszfal idomdarabjai; 1 – közbülső válaszfal-elem; 2 – főfalhoz csatlakozó idomdarab; 3 – falburkoló csempék; 4 – ajtóütközéshez való idomdarab (külföldi példa)

A csempeelemeken a vasbetétek számára árkok és lyukak vannak. Falvégződésekhez, ajtó-, padlócsatlakozásokhoz, hajlatokhoz stb. idomdarabok készülnek.

A 4 m-nél magasabb és széles válaszfalak függőleges vagy vízszintes irányú kimerevítéséről is gondoskodni kell. Különösen szükség van erre az ajtónyílásokkal áttört falaknál. Ebből a célból fa, acél, vasbeton merevítő oszlopokat vagy gerendákat kell a válaszfalba beépíteni. Meg kell említeni, hogy a magas és széles válaszfalak építés közben – a habarcs megkötéséig terjedő időben – a léghuzam következtében is eldőlhetnek. Az ilyen lehe­tőség ellen ideiglenes kitámasztással kell védekezni.

Válaszfal építése