Magasépítészet

Előkészítő munkarészek (fedélszerkezetek építése)

Beszerzés, tárolás, faanyagvédelem, válogatás

A faanyag (fűrészáru) beszerzése tehát a fakivonat alap­ján történik. A megrendelt és a fatelepről az építés helyszí­nére szállított faanyagot keresztmetszeti és hosszméretek alapján deponálva kell tárolni.

Az építési helyszínen faanyagvédelem alkalmazása tilos! Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások ma már nem teszik lehetővé a faelemek helyszíni kezelését, ki­véve a vágásfelületek utólagos kezelését, a kész szerkezetek védelmét. A faanyagok kezelése kizárólag a fatelepeken, ellenőrzött körülmények végezhető. Az építési helyszínre szállított faanyagok minden esetben megfelelő favédelem­mel vannak ellátva.

A válogatás során választják ki az egyes szerkezeti ele­meknek legmegfelelőbb faanyagokat. Törekedni kell arra, hogy az adott elem a lehető legkevesebb hulladék keletke­zésével készüljön. Az egészségesebb, hibátlannak tűnő fa­anyagot a nagyobb igénybevételű faelemekhez kell felhasz­nálni.

Zsinórpad készítése

A fedélszerkezet készítésének alapvető szükséges eleme a zsinórpad (1.112. ábra), melynek segítségével a terepszin­ten pontosan leszabhatók és megmunkálhatok a fedélszék elemei. A zsinórpad olyan nagyméretű vízszintes felüle­tet képező ideiglenes szerkezet, amelyre a fedél­szék metszete 1:1 méretarányban felrajzolható.

Zsinórpad, felrajzolt keresztmetszettel

1.112. ábra. Zsinórpad, felrajzolt keresztmetszettel

A zsinórpad általában földbe ágyazott párnafákra „terí­tett”, teljes felületű vagy ritkított pallóborításból, deszkázat­ból áll (lényegében egy nagyméretű rajzsablonról van szó). Erre rajzolják 1:1 arányban a fedélszék metszetét, amely alapján a faelemek pontosan leszabhatók, összeilleszthetők. Teljes felületű (zárt borítású) zsinórpadot általában összetett szerkezetű, bonyolult keresztmetszetű fedélszékek esetén készítenek.

A fedélszerkezet lekötése

A fedélszerkezet lekötése a következő munkarészeket foglalja magában: felrajzolás, leszab ás, fakötések kialakítá­sa (megmunkálás), próbaillesztés (részösszeállítás).

A tervekkel egyeztetett helyszíni méretek alapján a fe­délszék keresztmetszeti idomvonalait valódi méretben pon­tosan felrajzolják a zsinórpadra. A fedélszerkezeten túl természetesen minden esetben jelölni kell a fogadószerke­zetet (födém, koszorú) valamint a kapcsolódó szerkezeteket (kéményeket, szellőzőket) is. A több méter hosszú egyene­sek jelöléséhez csapózsinórt használnak. Ez lényegében egy porfestékkel bevont, feltekerhető zsinór, melyet használata során két adott pont között kifeszítenek és a zsinórpadhoz csapatnak. Az így a felületre csapódó porfesték pontosan kijelöli a két pontot összekötő egyenest.

Felrajzolás során a különböző méreteket, hajlásszögeket és derékszög-állásokat többször ellenőrzik. Ezután a zsinór­padra helyezik a megmunkálandó faanyagot, és rajz alapján pontosan bejelölik a méretét és a kialakítandó fakötéseket. Több egyforma faelem méretének megadásához (és azok el­lenőrzéséhez) általában egyszerű egyenes lécet használnak, amelyre előzetesen pontosan rámérik és bejelölik a szüksé­ges távolságot. Ezt követően minden azonos elem megadá­sánál ugyanazon lécről „veszik le” a méreteket.

Az első szaruállás lekötése után azok elemei mintadarabként fel­használhatók a további állások elemeinek felrajzolása során. Vannak olyan faelemek, amelyek egyik metszeten sem látszódnak valódi méretben, így nem rajzolhatok fel egyér­telműen (ilyen pl. az élszaru, a vápaszaru). Ezek tényleges, valódi méretét külön szerkesztéssel kell meghatározni.

A faelemek valódi méretének szerkesztése ábrázoló geometriai módszerrel, általában képsíkba forgatással tör­ténik. Az 1.113. ábrán látható példán adott egy élszaru két képe (alaprajzi, illetve keresztmetszeti nézet). A forgatás t függőleges egyenes körül történik, amely jelen esetben az élszaru legmagasabb pontjára (S0) illeszkedik. Első lé­pésként az élszaru felső élének alsó csúcspontját (Sx) for­gatjuk le, így ugyanis megkapjuk az élszaru valódi hosszát.

Élszaru valódi méretének meghatározása

1.113. ábra. Élszaru valódi méretének meghatározása

Ezzel együtt meghatározható a többi felület valódi mére­tű nézete is. A továbbiakban a talp- és taréj szelemeneknél létrejövő kapcsolatok fakötéseinek nézetét szerkesztik meg. így megkapják az élszaru valódi méretű oldalnézeti képét. A faelem pontos megmunkálásához (a fakötések pontos ki­alakításához) további nézetek felvételére is szükség lehet. A kész rajzok alapján pontosan meghatározható, hogy mi­lyen méretű faanyagra van szükség az élszaru kialakításá­hoz.

A kiválasztott faanyagon – szintén a szerkesztett rajzok alapján – bejelölik a leszabandó részeket és a fakötések he­lyét. Minden megmunkálandó részt pontosan és egyértel­műen meg kell jelölni úgy, hogy a felrajzolt ácsjelölések alapján (1.114. ábra) a megmunkálás könnyen elvégezhető legyen.

Különböző ácsjelölések

1.114. ábra. Különböző ácsjelölések

Az ácsmunkák során a rajzoláshoz, jelölésekhez hasz­nált jellemző eszközök a következők (1.115. ábra): ácsce­ruza, csapózsinór, derékszög, különböző körzők, szögmérő, mérőszalag, mérővessző, tolómérő, egyenes léc, vízmérték, sablonok.

Faelemek leszabása, megmunkálása

A faelemek leszabása, megmunkálása nem a zsinórpa­don, hanem külön munkapadon történik (1.116. ábra). Ez ál­talában bakokból és pallókból álló munkafelület. A méretre vágáshoz, illetve a fakötések kialakításához hagyományos kézi szerszámokat és korszerű kisgépeket egyaránt használ­nak (1.117. és 1.118. ábra).

Faelemek leszabása és megmunkálása munkapadon

1.116. ábra. Faelemek leszabása és megmunkálása munkapadon

Famegmunkáláshoz használt jellemző kézi eszközök, szerszámok

1.117. ábra. Famegmunkáláshoz használt jellemző kézi eszközök, szerszámok

Famegmunkáláshoz használt jellemző kisgépek

1.118. ábra. Famegmunkáláshoz használt jellemző kisgépek

A hagyományos fakötések kialakításánál nagyon fontos a pontos, precíz munkavégzés. Különösen a kapcsolódó fa­elemek illeszkedési felületeinek pontos megmunkálására kell ügyelni. Mivel ezek „teherátadó felületek”, kisebb felü­leti egyenetlenségek, hibák is káros feszültségek keletkezé­sét, nem kívánt mozgásokat, egyéb károsodásokat okozhat­nak. A faanyagok megmunkálását nagyban megkönnyítik a kifejezetten erre a célra forgalmazott különböző korszerű kisgépek. A pontos megmunkálás elengedhetetlen feltétele az előzetesen pontosan elvégzett felmérés és jelölés.

A mérnöki fakötéseket minden esetben a tervekben meg­adott utasításokat követve kell kialakítani. A terv pontosan meghatározza a faelemek méretét, kapcsolódás módját, a kapcsolóelemek számát, méretét, helyzetét stb.

A méretrevágás és megmunkálás után a faelemeket visszahelyezik a zsinórpadra és elvégzik a próbaillesztést, amely során „fekvő helyzetben” ideiglenesen összeállítják a szaruállást. így ellenőrzik a faelemek pontosságát és a kötések helyességét. Az esetleges hibákat korrigálják, majd a faelemeket a felállítási sorrendnek megfelelően beszámoz­zák és kötegelik.