Magasépítészet

Enyves festés tulajdonságai, előkészítés és felhordás

Az enyves festés olcsó, díszítő jellegű falfestési eljárás, amelyhez enyv kötőanyagú, bécsi fehér és budaiföld töltő-anyagú, színezőanyagokat tartalmazó, a helyszínen elkészí­tett festékeket használnak.

A mészfestéshez viszonyítva simább, esztétikai szem­pontból kedvezőbb felületet kapunk. Ezt a festési módszert általában lakószobák, irodák, folyosók, lépcsőházak fal­festéséhez használják (használták) ott, ahol a páratartalom 65%-nál kisebb. (Az enyves kötőanyagú festékek nedvesség­re érzékenyek, ezért fürdőszobákban, konyhákban nem ké­szítenek ilyen felületet.) Festéskor ügyelni kell a megfelelő rétegvastagságra, mert ha túl vastag a réteg, akkor felpattogzik a felületen.

Az enyves festékben a vízben feloldott enyvrészecskék körülveszik a töltőanyag- és pigmentszemcséket, majd a víz elpárolgása után az alapfelülethez kötik őket. így vegyi kö­tés nem jön létre, ennek következményeként a festékréteg a felületi dörzsölés következtében lekopik. A fal így nem sokáig lesz kopásálló, 3-4-5 év eltelte után a felújítását el kell végezni.

Az enyves festés munkaigényes, az alapanyagokból a helyszínen kell elkészíteni a festéket. A bevonat nedvesség hatására penészesedésre hajlamos. A technológia az ér­zékeny felületi minőség és a gyakori felújítási igény miatt a műanyag diszperziós festékek megjelenése óta háttérbe szorult.

Az enyves festés technológiai sorrendje új felületen:

  • első mészfestés,
  • gipszelés, glettelés, csiszolás és portalanítás,
  • szappanozás és timsózás,.
  • enyves festés a mennyezeten és az oldalfalakon.

Alapmeszelés, gipszelés és glettelés

Az enyves festés csak megfelelően sima és előkészített felületre kerülhet. Új felületek esetén egy alapmeszelést kell felhordani ugyanúgy, mint a mészfestésnél. Az előkészítés során gipszeléssel kell kijavítani a nagyobb hibákat, illet­ve gletteléssel kell kialakítani a megfelelően sima felületet. A munka előtt a padlót és az ablakfelületeket lehetőség sze­rint le kell takarni.

Szappanozás, timsózás

A felület szappanozásával, majd timsózásával lehet biz­tosítani az enyves festék felhordhatóságát és a megfelelően tartós tapadást. A szappanozással csökkenthetjük az alap bázikus kém­hatását és szívóképességét (pórustömítés, kötésfokozás).

Milyen szappant válasszunk?

A szappanok közül a káli kenőszappan alkalmas erre a célra. A káliszappan a felületen lévő kalciummal egyesül és oldhatatlan kalciumszappan képződik. így olyan réteget hozunk létre, amely egyenletes szívóképességet biztosít.

Először a mennyezeten, utána pedig az oldalfalakon vég­zik el a felületkezelést. Az egyenletes rétegvastagság bizto­sítja a felület egyenletes szívóképességét. A szappanozást a felületi hibák kijavítását követően, a tapaszolás és glettelés, a csiszolás és portalanítás után lehet megkezdeni. A szappa­nozott felület megszáradása (legkésőbb 48 óra eltelte) után lehet a felületet festeni.

A timsózás a szappanozáshoz hasonló felület-előkészí­tés. Hatására a felület pórusai tömítettek lesznek, csökken a bázikus kémhatásuk, növekszik a szilárdságuk. A megszűrt timsóoldatot félig kopott korongkefével hord­ják fel folt- és kihagyásmentesen. Az oldat savas kémhatá­sú, a fafelületeket megmarja, elszíneződést okoz, ezért leta­karásukról gondoskodni kell.

Az enyves festék elkészítése

A falfelületek festésére alkalmas festék enyvet, töltőanya­got és a színezésre alkalmas pigmenteket tartalmaz. Az enyves oldat készítéséhez csontenyvet vagy bőrenyvet használnak, amely őrölt vagy szemcsés állapotban kerül forgalomba. Az oldat elkészítése előtt az enyvet be kell áz­tatni, majd a felhasználáshoz meg kell „főzni”,

A töltőanyag bécsi fehér és budaiföld, amelyeket össze-törés után külön-külön be kell áztatni. Arra kell törekedni, hogy az áztatás során homogén massza keletkezzen.

A fehér színű festék elkészítésének következő lépéseként a kb. 4 rész bécsi fehérhez 1 rész budaiföldet kell adagolni. Ehhez kell hozzáadni a meleg enyvoldatot. Az enyvoldat előszöri hozzáadásánál a festék először összeugrik, sűrű lesz. A további adagolás hatására fokozatosan hígulni kezd, folyóssá válik. A jobb felhordhatóság érdekében 10 liter fes­tékhez 10-12 csepp lenolajkencét kell keverni. Az enyves festéket színezni is lehet porfestékek vagy szí­nező paszták töltőanyaghoz való keverésével.

Enyves festés a mennyezeten és az oldalfalakon

Az enyves festést mindig a mennyezeten kell kezdeni, a fény irányával párhuzamosan, azaz a nyílászárókra merő­leges irányban (7.3. ábra).

Az enyves festés iránya a mennyezeten és az oldalfalon

7.3. ábra. Az enyves festés iránya a mennyezeten és az oldalfalon

A mennyezeten a festést korongkefével kezdik, egyenle­tes vastagságban, kihagyás- és megfolyásmentesen. A felü­leten úgy kell végighúzni a kefét, hogy a felhordott csíkok között 5-8 cm-es átfedés alakuljon ki. A még nedves felüle­ten a kifogyott kefével a felhordás irányára merőlegesen el kell dolgozni a festéket, majd az eredeti irányba még egy­szer meg kell járatni a kefét.

Az oldalfalakat a mennyezet befejezése után festik úgy, hogy a felhordott sávok összedolgozása a mennyezethez hasonlóan nedves állapotban történik. A festést mindig a bevilágításra szolgáló nyílások felé húzva kell készíteni, ellenkező esetben a súrlódó fényben meglátszanak az ecset­vonások. Az enyves festésnél gyakori, hogy az oldalfalon a külön­böző színeket vékony vonal választja el egymástól (pl. lép­csőházakban). Ezt a vonalat csaptatással jelölik fel.

Az enyves festésnél is ügyelni kell arra, hogy a kiszára­dás ne legyen túl gyors, mivel ilyenkor az egymáshoz csatlakozó szakaszokat nem lehet szépen összedolgozni. Festés­kor az ajtót és az ablakot zárva tartják. A huzat egyenlőtlen száradást, foltosodást okozhat.

Enyves festés oszlatott kivitelben

Oszlatott felhordási módot akkor alkalmaznak, hogyha nagyon egyenletes felületet és színt szeretnének készíteni. (Ajánlott sötétebb színű enyves festés esetén is.) A műveletek hasonlóak az előzőekben leírtakhoz, azzal a különbséggel, hogy több műveletet kell elvégezni, a követ­kező sorrendben.

Műveletek sorrendje:

  • felület tisztítása átkaparással, portalanítással;
  • első mészfestés, új felületeknél alapmeszelés;
  • gipszelés és simító tapaszolás;
  • csiszolás és portalanítás;
  • szappanozás és timsózás;
  • enyves előfestés;
  • csiszolás;
  • szappanozás;
  • gipszelés, a festék színével azonos színű tapasszal;
  • a foltok újraszappanozása;
  • enyves festés oszlatással.

Az oszlatást oszlatókefével, egymásra merőleges irány­ban végzik.