• festés
• szilikongyanta festékek

Műgyanta kötőanyagú festés, felhordás lépései

A műgyanta (műanyag) kötőanyagú kül- és beltéri falfestékek az elmúlt évtizedekben egyre jobban elterjedtek, és szinte teljesen ki­szorították az enyves és mészfestést. A festékek kötőanya­gát mesterséges úton állítják elő. Két típusuk terjedt el: for­galomban vannak oldószeres műgyanta és vizes műgyanta­ diszperziós falfestékek. (Ide tartoznak a szilikongyanta festékek is)

Az oldószeres műgyanták nagy molekulájú vegyületek oldatai, amelyek oldószerei szerves eredetűek. A filmképzéskor az oldószer elpárolgása után a makromolekulák ide­iglenesen fellazult kötései újra létrejönnek. A kialakult filmek, bevonatok pórustömörek. Az oldószer párolgása miatt ezeknek a festékeknek a belső térben történő alkalmazása kevésbe terjedt el. Vízzáróságuk, vízállóságuk viszont jó, ezért a külső homlokzatokon, vízzel töltött medencék bevo­natának kialakítására alkalmazzák.

Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a pigmentek nélküli oldószeres műgyanta oldatok jelentősége. Ezek ugyanis az alapfelületbe mélyen beszívódnak, a „mélyalapozó” elne­vezésük innen ered. A műgyanta oldatok megkötik a laza, porló részeket, megerősítik, szilárdítják a festésre kerülő felületet, lekötik a régi krétásodott festékbevonatokat, ki­egyenlítik a felületek eltérő szívóképességét. Jó tapadást, foltmentes száradást biztosítanak. A vizes műgyanta diszperziós festékek folyékony fázisa a víz.

A festékek filmképzése általában fizikai úton történik, amely két egymással összefüggő részfolyamatra bontható:

• Először a víz elpárolog, illetve behatol a felület pórusa­iba, közben megkezdődik a műgyanta részecskék egy­máshoz közeledése.
• A folyamat további részében a műanyag részecskék összefolynak, összeolvadnak, kialakul a filmréteg.

Tudnunk kell, hogy a végbement folyamat megfordít­hatatlan, a kialakult film többé már nem tud diszpergálni a vízben. A vizes műgyanta-diszperziók filmképzése egyen­letes, megvédi a falat, de a páraáteresztő képesség kedvező­sége miatt nem gátolja annak páraáteresztését.

Felület előkészítés

Egy felület vagy egy helyiség festéséhez szükséges alap­anyagot lehetőleg egyszerre kell előkészíteni. A vizes mű­gyanta-diszperziós festékek általában fehér színűek, az ettől eltérő színeket pigmentálással lehet beállítani. A különböző színű festékeket színkód alapján lehet gyárilag is előállíta­ni, illetve a kereskedőegységek is rendelkeznek színkeverő berendezésekkel.

Felhordásuk

A műgyanta kötőanyagú festékek bármilyen módszer­rel felhordhatok, ecsetelhetők, szórhatók és hengerelhetők. A felhordott bevonatok jól tapadnak a különböző felületek­hez (vakolat, beton, fém, fa stb.), lassú az öregedésük.

Kedvező a nyitvatartási idő és a száradási idő egymáshoz való viszonya, így a festékek a felületen könnyen eldolgoz­hatok. (A nyitvatartási idő az az időtartam, amíg a festék a tárolóedényben megőrzi a feldolgozás szempontjából fon­tos tulajdonságait.)

A vizes műgyanta-diszperziós alapú belső falfestékek

A vizes műgyanta-diszperziós festékeket a belső terek bármelyikében lehet alkalmazni (lakószobákban, fürdőszo­bákban, konyhákban, folyosókon és lépcsőházakban, iro­dákban, éttermekben stb.). A diszperziós festéssel készült felületek bársonyos tapintásúak. A falfestési munkáknál a mészfestéshez és az enyves festéshez hasonló művelete­ket kell elvégezni. Ezeket mutatjuk be részletesen a követ­kezőkben.

Az alapfelületek előkészítése

A beltéri alapfelületek sokféle anyagból készülhetnek, és ezek állapota is eltérő lehet.

A felületekkel szemben össze­foglalóan a következő követelményeket támasztjuk:

• Az új vakolat, beton felülete legalább 4 hetes legyen.
• A betonfelületeket a zsaluleválasztó olajtól és egyéb szennyeződésektől meg kell tisztítani.
• A laza beton- vagy vakolatrészeket el kell távolítani, a hibát ki kell javítani.
• A beltéri felületeket gyári készítésű glettanyaggal javí­tani kell, folt- vagy teljes felületű gletteléssel.
• Régi, meszes festéssel ellátott felületekről a laza része­ket le kell kaparni, a felület hiányosságait a nagyságuk­tól függően habarccsal vagy glettel ki kell tölteni.
• A gipsz, valamint a különböző fa alapanyagú felülete­ket a szívóképesség csökkentése és a foltosodás meg­akadályozása miatt mélyalapozóval kell kezelni.
• A felületeket a bevonat elkészítése előtt alaposan por­talanítani kell.
• Ahhoz, hogy a felület egyenletes szívóképességű le­gyen, alapozókat kell felhordani.
• Diszperziós festékbevonat felújítása esetén a felületet portól és az esetleges szennyeződésektől meg kell tisz­títani.
• A régi enyves festékrétegek nem szolgálnak megfelelő alapfelületként, ezért az enyves festéket vizes mosással fel kell puhítani, utána kaparással el kell távolítani.

A felület mélyalapozása, szilárdítása

A felület mélyalapozására akkor van szükség, ha az po­rózus szerkezetű, erősen szívó vagy szívóképessége nem egyenletes. A mélyalapozókkal szükség szerint szilárdítani lehet a felületet, mert megkötik a laza szemcséket, elősegítik a tapaszok, glettek jobb tapadását.

A mélyalapozók nem alkalmasak erősen tönkrement, mál­ló, laza, fagykárt szenvedett vakolatok minőségének javítására. Ilyen esetekben a biztos megoldást a teljes felületű vakolateltávolítás és új vakolatréteg készítése jelenti.

A felhordás portalanítás után korongecsettel vagy hen­gerrel történhet. Mélyalapozó a száradás után nem marad­hat a felületen: az alapnak a felhordott mennyiséget teljesen el kell szívnia. A mattra száradt felület megfelelő, a fényesre száradt viszont csökkenti a rá kerülő festékréteg tapadását.

A felületi hibák, egyenlőtlenségek kijavítása

A vizes műgyanta-diszperziós falfestékek sima, kellő­en szilárd, pormentes alapfelületet igényelnek ahhoz, hogy a bevonat esztétikus legyen. Ennek eléréséhez a hibás ré­szeket folttapaszolással, a felületet pedig teljes felületű gletteléssel kell átvonni. Ehhez gyári készítésű tapasz- és glettanyagokat alkalmaznak. A gyári készítmények azonos kötőanyag felépítéssel készülnek, így biztosítva van a fes­tékréteg tökéletes tapadása. A meszes glettek tapadási tulaj­donságai nem megfelelőek, ezért ezek alkalmazását lehető­ség szerint mellőzzük.

Falcsiszolás és portalanítás, alapozás

A falfelületet megfelelő finomságú csiszolópapírral vagy csiszolóvászonnal át kell csiszolni. A teljesen sima aljzat el­éréséhez a felületnek száraznak kell lennie. A portalanítás­hoz javasolt ipari porszívót használni. A vizes műgyanta-diszperziós falfestékek alapozása csökkenti a glettelt felület szívóképességét, másrészt pedig jó tapadást biztosít. Az alapozáshoz a falfesték hígított ke­veréke vagy speciális gyári készítmény alkalmas.

Az alapozás után a felület esetleges megmaradt hibáit (hajszálrepedések, apró mélyedések, érdes felületdarabok) még ki lehet javítani. A felületjavítása után újbóli csiszolás­nak és portalanításnak kell következnie.

Az első (közbenső) és a második (átvonó) vizes műgyan­ta diszperziós festék felhordása A vizes műgyanta diszperziós bevonatok rétegeit ko­rongkefével, hengerrel és szórással lehet felvinni a felüle­tekre. A megfelelő eszközt a festék tulajdonságától, a felület tagoltságától, nagyságától és minőségétől függően kell ki­választani. A gyárilag csomagolt festékek kb. 10-15-20%-os mértékben hígíthatok.

A közbenső réteg csak az alapozó száradása után hord­ható fel. Ügyelni kell az egyenletes rétegvastagságra, a folt­mentességre, a megfolyások elkerülésére, a mennyezeten felhordott csíkok irányára, a festék besűrűsödésének elkerü­lésére. Száradásának ideje kb. 3-4 óra. Ezután következhet az átvonó réteg felhordása, ehhez kb. 5-10%-os hígítottságú festéket használnak. A bevonat filmképződése 3-4 óra alatt befejeződik, de a tökéletes felkeményedés időtartama 5-10 nap. Ezután a felület mosható és dörzsálló lesz.

A belső terekben alkalmazott vizes műgyanta diszperzi­ós festés környezete könnyen tisztán tartható, mivel a friss lecseppent festéket egy nedves ruhával könnyen el lehet távolítani. Nagyon fontos szempont, hogy a felület később is mosható, a rá került szennyeződéseket el lehet távolítani. A felületen lévő filmbevonat erős, így nem kopik le a ruha-és kézfelületek koptató hatásától sem. További előnye, hogy a felújítás során az újrafestés elvégezhető az előző réteg el­távolítása nélkül is.

A műgyanta alapú homlokzatfestékek

Az új kötőanyagok megjelenése a homlokzatok jó mi­nőségű bevonatképzését is lehetővé tette. A homlokzatok igénybevétele (7.4. ábra) azonban jelentősen nagyobb, mint a belső felületeké. A téli hideg és a nyári meleg miatti hőin­gadozás, a pára, a csapóeső, a víz megfagyása, a fényhatá­sok, a levegőben jelenlévő gázok hatásai állandóan igénybe veszik a festékréteget és az alatta lévő vakolatot.

7.4. ábra. Homlokzati festékréteg igénybevételei

A külső homlokzatok festékeivel szemben a következő minőségi követelményeket támasztjuk:

• A bevonat legyen vízálló és vízzáró. A nedves falaknak ugyanis romlik a hőszigetelő képessége, és egészségte­len környezetet biztosítanak.
• A bevonatok álljanak ellen a légköri, az ipari és a köz­lekedésből származó gázok és gőzök hatásainak.
• Megfelelő lég- és páraáteresztő képességgel rendelkez­zenek.
• A festék tartósan legyen rugalmas azért, hogy a kisebb mozgásokat képes legyen felvenni.
• A festékbevonat minél hosszabb élettartamú legyen.
• A homlokzat lehetőleg ne piszkolódjon, a finom krétásodás segítse az öntisztulást úgy, hogy az időjárás a pi­szokkal együtt le tudja tisztítani.
• A kötőanyag és a pigmentek hosszú időn keresztül őriz­zék meg tulajdonságaikat. A festék fényálló és színtartó legyen.
• A festék mélyen hatoljon a felületbe, jól tapadjon, több­féle módon felhordható legyen.
• A száradási idő rövid legyen, hogy egy esetleges eső ne tegye tönkre a felületet.
• Többrétegű bevonatok esetén lehetőleg rövid legyen az átfesthetőségi idő.

Homlokzaton végzett festési munkák feltételei

A homlokzat festését akkor lehet megkezdeni, ha a vako­ló és más kőműves munkák már befejeződtek, elkészültek az épületburkoló, műköves, villanyszerelő, üveges, épület­asztalos és bádogos munkákkal. A homlokzat festéséhez megfelelő állványzatra is szükség van.

Az alapfelületnek kiemelt jelentősége van a végleges mi­nőség szempontjából, ezért a vakolatoknak az alábbi minőségi előírásoknak kell megfelelni.

Ezek:

• A habarcsban lévő mészpép oltatlan részeket nem tar­talmazhat, mert az elkészült vakolat a nedvesség hatá­sára kipattogzik.
• A vakolóhabarcs az előírt mennyiségű kötőanyagot tar­talmazza és legyen kellően szilárd. (A habarcsba kevert túlzott mennyiségű kötőanyag a felület megrepedését okozhatja.)
• A felület nedvszívó képessége legyen egyenletes. A fe­lületen nem lehetnek nedvszívó sók, kivirágzások.
• Az aljzat nem lehet szennyezett és poros, mert a festék tapadása nem lesz megfelelő.
• A vakolat síkja, az élek és a zúgok ne legyenek egye­netlenek, feleljenek meg a minőségi előírásoknak.
• A betonfelületek legyenek simák, repedés- és szennye­ződésmentesek.

A homlokzatfestés technológiai sorrendje

A belső vizes műgyanta-diszperziós falestésekhez hason­lóan a külső homlokzatokon a következő technológiai lépése­ket kell elvégezni. Az alapfelület előkészítése: átkaparással, portalanítással eltávolítják a homlokzaton lévő szennyeződéseket az ismert eszközökkel.

A felület beeresztése, mélyalapozás, felületszilárdítás

Célja a felületi szívóképesség kiegyenlítése, a pórusok tö­mítése, a jó tapadás biztosítása, a felületen lévő szemcsék lekötése. A munkához használható oldószeres alapozó vagy a homlokzatfesték hígított keveréke. A műgyanta alapú homlokzatfestések alá mész és gipsz alapú javításokat és alapmeszelést nem készítenek.

A felületi hibákat, egyenlőtlenségeket folttapaszolással és gletteléssel lehet kijavítani. Ehhez a vakolathoz ajánlott javító habarcsokat vagy a vakolatra kerülő festékanyag összetételéhez igazodó tapaszokat, gletteket kell felhasználni. Javításkor arra kell törekedni, hogy lehetőleg sima alapfe­lület jöjjön létre a homlokzatfestés számára. Gletteléssel az egész homlokzat felületi minőségét javítani lehet, ez azon­ban rendkívül munkaigényes.

Falcsiszolást és portalanítást kell végezni abban az esetben, ha a felület ezt igényli. így a hibák kijavításánál keletkezett felületi egyenlőtlenségeket, lépcsőket lehet el­tüntetni. A csiszolás megfelelő finomságú papírral vagy vászonnal, utána a portalanítás lesepréssel, porolóecsettel vagy porszívóval történhet.

Az alapozással előkészítik a közbenső és a fedőréteg felhordásának feltételeit. Ehhez megfelelő arányban hígított homlokzatfestéket vagy külön erre a célra gyártott alapozót alkalmaznak. Ügyelni kell arra, hogy az alapozó színárnya­lata igazodjon a rákerülő homlokzatfesték színéhez.

A közbenső és átvonó réteget az alapozás teljes szára­dása után hordják fel. A közbenső és átvonó rétegek alakít­ják ki a végleges felületet, a megfelelő bevonatot, a színt, a takarást. A festéket a szükséges mértékben hígítani kell (közbenső réteghez kb. 15-20%-ban, átvonó réteghez kb. 5-10%-ban).

Szilikon kötőanyagú falfestékek

A szilikon bázisú, felhasználásra kész, színes festékek kézi és gépi feldolgozásra alkalmasak, külső és belső felü­letekre egyaránt.

A kötőanyag szilikongyanta emulzió, ezenkívül a festék pigmenteket, töltőanyagokat, szerves és szervetlen segédanyagokat és vizet tartalmaz. Ipari gázoknak és mikroor­ganizmusoknak jól ellenáll, a felület elszennyeződésre nem hajlamos. Alkalmas víztaszító, nagy páraáteresztő képes­ségű dekor- és védőfesték bevonatok elkészítésére, min­denféle ásványi alapfelületre és fedővakolatra, régi vagy új műgyantavakolatra és festékre kül- és beltérben, valamint régi épületek helyreállításánál és felújításánál.

Használha­tó a hőszigetelő homlokzatburkolatok külső kéregrészének átfestésére is. Az alapnak teherbírónak, száraznak, fagy-, kivirágzás-és laza részektől mentesnek kell lennie.

A szilikonfesték alkalmas a következő felületek festésére:

• mész, mész-cement, cement- és gipszvakolatok,
• beton és egyéb ásványi alapfelületek (kivéve a beton­felújítást),
• régi, tapadó ásványi és szilikátfestékek és vakolatok,
• (régi) jól tapadó diszperziós festékek és vakolatok.

Feltételesen alkalmas:

• gipszkarton lapokon (próbafelületen ki kell próbálni).

Nem alkalmas:

• lakk- és olajfilmeken, enyves festékeken, műanyago­kon és gyantákon,
• mészfestéken,
• nagy rugalmasságú diszperziós festékeken,
• korrózióvédelemre betonfelújításnál.

Az alapfelületet az előzőekben már leírt módon kell elő­készíteni. Az erősen nedvszívó alapfelületeket, régi EPS hőszigetelő rendszerrel készült homlokzatokat mélyalapozóval meg kell erősíteni. A helyszínen a szilikonfestéket lassan forgó keverővel alaposan fel kell keverni. Nem szabad más festékekkel vegyíteni. A teljes felület alapozásakor a szilikonfestéket 20% víz­zel fel kell hígítani (várakozási idő: 1 óra).

Fedőréteg elkészítéséhez a hígítatlan szilikonfestéket az időjárástól függően, de legalább 12 órával az alapozás után, az alapfelülettől függően 1-2 rétegben kell felhordani. Má­sodszori festés esetén 4 óra száradási időt kell betartani.

A szilikonfesték hengerelhető, mázolható vagy szórható. Egyenletesen, megszakítás nélkül kell vele dolgozni. Nem szabad +5 °C alatt, közvetlen napsütésnek kitett felületen, esőben vagy erős szélben alkalmazni. A magas légnedves­ség, az alacsony hőmérséklet jelentősen meghosszabbíthatja a kötésidőt, és foltosodást okozhat.