• építés
• lépcsők

Gyámolított lépcsők és tulajdonságaik

A gyámolított lépcsőkről általában

A lebegő lépcsők karszélességének korlátolt volta (≤ 1,4 m), a lépcső alaprajzi elrendezésének sajátossága, másrészt az egész épület szerkezeti jellege (vázas vagy paneles építési módja) szükségessé teszi a két szélükön vagy teljes terjedelmükben gyámolí­tott lépcsők alkalmazását.

Az ilyen lépcsők egyrészt biztonságosabbak, másrészt előnyösek abból a szempontból, hogy a lépcsőház fala vékonyabb, 1 tégla, sőt vázas építési mód esetében ennél vékonyabb is lehet. Azonkívül gyámolított lépcső­karokkal fal nélküli lépcsők is létesíthetők. Utób­biak középületeknél, ipari és mérnöki létesítmé­nyeknél igen gyakoriak.

A lépcsők gyámolítása megoldható:

• fallal,
• szegélygerendákkal és
• a lépcsőkarnak teljes egészében történő, födémjellegű alátámasztásával.

Kétoldalt gyámolított lépcsőkar esetében a lépcsőfokok felfekvési szélessége legalább 8 cm legyen.

A gyámolított lépcsőfokok anyaga és kereszt­metszeti alakja

A fokok természetes származású kő vagy műkő anyagúak lehetnek. A gerendával gyámolított lépcsőfokok általában ék keresztmetszetűek. A fallal vagy födémmel gyámolított lépcsőfokok gyakran négyszög keresztmetszetűek.

Fallal gyámolított lépcsők esetén a gyámolító falak lehetnek: a) tömörek (pl. szín­házak és hasonló jellegű épületek esetében) és a lépcsőkart; mivel azonban ez esetben a gerenda csavarásra is igénybe lenne véve, erre a megoldásra ritkán kerül sor.

A szegélygerendával gyámolított lépcső igen gazdaságos; főleg a nagy karszélességű, sok fokból álló, tehát nagy karhosszúságú lépcsők kialakítására alkalmas. Különböző szerkezeti el­rendezésről lehet szó: a) az egyik szélén tömör falra (rendszerint a falban kiképzett ferde hely­zetű vasbeton koszorúba befogott) és a másik szélén vasbeton gerendára felfekvő vagy b) mind­két oldalt vasbeton gerendára felfekvő megoldá­sokról. Utóbbi elrendezés főleg a vázas épületek­ben gyakori.

A lépcsőkart mint a szegélygerendákra fel­fekvő kéttámaszú vasbeton lemezelemet kell mére­tezni, illetve vasalni (788. ábra).

788. ábra. Szegélygerendával gyámolított vasbeton lépcső; a) alaprajza, b) metszete, c)-d) a lépcsőkar vasalási sémája

A vasbeton szegélygerenda három kiképzési módját: a) a lelógó szegély gerendát, b) a fokokhoz viszonyítva le- és felfelé Málló szegélygerendát és c) a lépcsőkarból felfelé Málló szegélygerendát tünteti fel a 789. ábra. A felfelé kiálló szegély­gerendák végének, illetve egymáshoz való csatlakozásának kialakítási lehetőségeit mutatják a 790 a-d ábrák.

789. ábra. Vasbeton lépcsőkar szegélybordája; a) lefelé, b) felfelé, c) le- és felfelé kiálló megoldás

790. ábra. A felfelé kiálló vasbeton szegélygerendák befejezésének különböző lehetőségei

A szegélygerendás kétkarú lépcsők minden esetben szintén szegélygerendával gyámolított pihenőszerkezethez csatlakoznak (788 a-b ábra). A két- és háromkarú lépcsők kart gyámolító, tört alakú gerendái azonban rendszerint a falakra fekszenek fel.

Szegélygerendával gyámolított monolitos vas­beton lépcső zsaluzatát és alátámasztó állványza­tát tünteti fel a 791. ábra.

791. ábra. Felső szegélybordás vasbeton lépcső zsaluzatának és állványzatának sémája; 1 – betonlehúzó deszka

A szegélygerenda nélküli, ún. lemezlépcső a monolitos vasbeton lépcsőknek legkorszerűbb és legesztétikusabb fajtája.

Az ilyen típusú lépcsők a pihenő szerkezettel való kapcsolatuk szerint kétfélék lehetnek:

• Olyanok, ahol a pihenő szegélygerendával van kiképezve.
• Olyanok, ahol a pihenő szegélygerenda nél­kül van kialakítva.

A szegélygerendás pihenők közti vasbeton lemezlépcsőknél kéttámaszú, aránylag vastag (14-18 mm-es) vasbeton lemezzel van dolgunk, amelynél a fokok tulajdonképpen rábetonozásként szerepelnek (792 a ábra).

792. ábra. Szegélygerenda nélküli vasbeton lemezlépcső; a) lépcsőkar részlete, b) a lépcsőkar metszete és c) vasalási sémája, d) a pihenő körüli részlet

Amennyiben azt akarjuk, hogy mind a két lépcsőkar alsó síkja egy vonalban csatlakozzék a pihenő szegélygerendájához, úgy az egyik kar induló fokát, a másik kar érkező fokához viszo­nyítva egy fokkal el kell tolni, mint ahogy ezt a 792. ábrán látjuk.

Igen gazdaságos, anyagban takarékos és kisebb súlyt eredményez az a megoldás, amidőn felül nem lép­csős, hanem sík elhatárolása, tehát végig egyenlő vastag vasbeton lemezre ék keresztmetszetű kő vagy műkő fokokat helyeznek.

A lemez pihenő szakaszának vastagsága (V) rendszerint: V = v / cos a, ahol v a lépcsőkar lemezvastagsága, a a lépcsőkar hajlásszöge.

Szegélygerenda nélküli pihenők esetében töri alakú lemezzel van dolgunk. Tört alakú lemezeknél az erőjáték szempontjából lényeges különbség van aszerint, hogy a pihenő alul vagy felül helyezkedik el. Az erőjátékot tünteti fel a 793. ábra. A 793 b ábra az A jelű csomópont vas vezetésének helyes és helytelen módjára is tájékoztatást ad.

793. ábra. Tört alakú vasbeton lemezekben lebonyo­lódó erőjáték érzékeltetése és a vasalás sémája

Nemcsak egyszer, hantol kétszer töri alakú lemezek is készíthetők. Azonban a tört alakú lemezek előtérbe kerülése esetén mindig mérlegelni kell az alátámasztások közti távolságot, mert nagy támaszköz esetén a lemez igen vastag, illetve költséges lesz.

A 794 a-b ábrák szerinti esetben csak formai­lag van tört alakú lemezlépcsőkkel dolgunk, mert a valóságban a lépcsőkar-lemez a pihenőnél felfekszik: a) a pihenőlemezbe rejtett gerendára (794 a ábra) vagy b) magára a sűrűbben megvasalt pihenőlemezre (794 b ábra). Utóbbi megoldás kes­keny lépcsőkarok esetében megfelelő, ilyenkor a pihenőlemez a karokra merőleges irányban lesz kéttámaszú.

794. ábra. Tört alakú vasbeton lemezlépcső; a) pihenőbe rejtett szegélygerendával, b) sűrűbben vasalt, a karokra merőleges irányban teherhordó pihenő lemezzel

A tört alakú lemez azért kínálkozik sok esetben kézenfekvő megoldásnak, mert a manapság szoká­sos alacsony emeletmagasságok mellett nem túlságosan hosszúak a lépcsőkarok (különösen három­ vagy többkarú lépcsők eseten), és ebből kifolyólag a tört alakú lemez támaszköze is kisebb. A vasbeton lépcsőknél nemcsak tört alakú lemezek, hanem tört alakú gerendák is előfordulnak, amelyekre az előbbi megállapítások fokozottan érvényesek.

A 793. ábra szerinti, végükön támaszkodó lépcsők előnyösnek mutatkoznak a vázas épületek­nél, mert ilyenkor nem kell pillért beiktatni a pihenő szegélygerendáinak hordására. Ezzel szem­ben a látható vagy rejtett szegélygerendájú pihe­nők esetén nem lehet nélkülözni a szóban forgó pilléreket.

Esztétikai szempontból kívánatos, hogy a vas­beton lemezzel kialakított lépcsőkarok alsó felületének és a pihenőlemez alsó síkjának metszési vonala egy egyenesbe essék. Ezt a követelményt csak az érkező és induló lépcsőfokok homloksíkjainak egy­máshoz viszonyított eltolásával lehet elérni (795. ábra). A lépcsőt úgy kell megszerkeszteni, hogy az érkező fok homloksíkja a metszés vonaltól b, az induló fok homloksíkja pedig a távolságnyira legyen. Az a és b méretek összege egyenlő kell legyen a fokszélességgel (sz).

795. ábra. A karok és a pihenő alsó síkjának közös egyenesbe eső  metszésvonalára alkalmas megoldás; a) kétkarú, b) háromkarú lépcső esetén (feltétel; a+b = sz!)

A 795 b ábra ugyanezt a gondolatot érzékelteti egy háromkarú lépcső esetében, ahol arra kell felfigyelni, hogy az a és b méretek a két közbülső pihenőnél felcserélődnek.

A lépcső előbbi bekezdés szerinti kialakítása előnyös a lépcsőkorlát fogódzójának törés, illetve ugrás nélküli, folytatólagos (egyenletes emelkedésű) vonalvezetése szempontjából is.

Abban az esetben, ha az emeletközi pihenőt több emeletsoron megszakítás nélkül végigmenő (rendszerint széles) ablak miatt a homlokzati oldalon nem lehet gyámolítani, úgy a pihenő lemez külső szélén is szegély­gerendát, illetve rejtett gerendaszakaszt kell kialakítani. Ugyanilyen adottságok fennforgása esetén a háromkarú lépcsők homlokzati szélén is szegélygerendát kell alkalmazni.

Különleges lépcsőalakzatok. Íves alaprajzú és csiga­lépcsők is gyakran készülnek vasbeton szerkezettel, konzolos vagy szegélygerendával gyámolított megoldá­sokkal.

Gyakran találkozunk olyan különleges vasbeton szerkezetű lépcsőalakzatokkal is, amelyeket más anyaggal, illetve szerkezettel nem igen lehetne megvalósítani. Ilyen lépcsőket látunk számos esetben az uszodai ugrótornyok­nál, kiállítási, sport és ipari rendeltetésű épületeknél (796 a-b ábra). Gyakoriak az olyan lépcsők is, amelyek­nek támszerkezete tömör orsófal vagy orsópillér, és a lépcsőkarok ezekből konzolosan nőnek ki (797 a ábra), a pihenők pedig* sokszor konzolos lemezként vannak kialakítva.

796. ábra. Különleges formájú vasbeton lépcsők

Az ilyen sajátos lépcsőalakzatok, illetve szerkezetek közé tartoznak azonkívül a pusztán két végükön támasz­kodó, szegélygerenda nélküli íves karú és csigalépcsők (797 b ábra), az alulról is lépcsős elhatárolású konzolos lépcsők, valamint a kar közepén gyámolított lépcsők (797 c-d ábra).

797. ábra. Különleges formájú vasbeton lépcsők

A vasbeton lépcsőfokok felületi kialakítása. A nyers betonfelület a járásra alkalmassá, kopás­nak ellenállóvá, könnyen tisztán tarthatóvá, esz­tétikussá kell tenni, tehát valamilyen anyaggal burkolni kell.

A burkolat lehet:

1. Cementsimítás (798 a ábra), amelynek vas­tagsága a fellépő felületen 3 cm, a homloklapon 2 cm. Megfelel: pince- és padláslépcsők esetében valamint ipari és gazdasági épületek, azonkívül mérnöki műtárgyak esztétikai szempontból kisebb igényű lépcsői számára. A simító cementhabarcsra vonatkozó adatokat a 4. táblázatban találjuk. A nagy forgalmú lépcsők fokait élvédő szögvassal célszerű ellátni (798 b ábra).
2. Helyszínen felhordott műké burkolat, amely manapság igen gyakori, de igen gondos kivitelező munkát igények
3. Természetes származású kőlap (798 c ábra). A vékonyabb homlok- és a vastagabb járólapokat habarcságyba kell fektetni, és egymáshoz vörösréz vagy horganyzott vaspeckekkel kell rögzíteni. Ilyenkor a pihenő felületét is hasonló származású fűrészelt kőlapokkal kell burkolni. Jelentősebb középületekben megfelelő burkolati mód.
4. Előregyártott műkő vagy kerá­mia anyagú burkoló elem, amelyet szintén habarcs­ágyra fektetnek (798 d ábra).
5. Mind a homlok-, mind a járófelületen esztrich rétegre ragasztott linóleum burkolat (798 h ábra), az éleken alkalmazott fém (réz, bronz, könnyűfém) anyagú, recés felületű, különleges élvédő sínekkel (798 e ábra).
6. Keményfa burkolat, amelynél a homlok- és fel­lépő deszkákat, illetve pallókat árokkal és eresztékkel építik egymáshoz, és a betonba előzetesen beépített szegező fákhoz csavarokkal erősítik le. A csavarfejeket beenyvezett fadugóval leplezik.

Igen gazdaságos lépcsőfok kialakítást tüntet fel a 798 f ábra, ahol a lépcsőfok homloksíkja: a) nyersen maradhat, b) kőszerű megdolgozást nyerhet, esetleg c) vakolattal vagy műkő borítással látható el, a járólap pedig 5-6 cm vastag termé­szetes származású kő vagy műkő lemezből készül.

798, ábra. Vasbeton lépcsők felületkialakítása; a) cementsimítás vagy helyszínen felhordott műkő, b) élvédő szögvas, c) kőlap, d) műkő vagy kerámia anyagú szelvények, e) különleges élvédő sín, f) kő járólap és nyers beton vagy cementsimítású homlokfelület, g) ék szelvényű fokok, h) gumi vagy linóleum burkolat

Külföldön gyakran látunk olyan lépcsőfok kiképzést is, amelynél a felső sík elhatárolása vas­beton lemezre ékszelvényű kő vagy műkő anyagú fokok vannak elhelyezve (798 g ábra).