Magasépítészet

Lebegő lépcsők jellemzői

A lebegő lépcsőkről általában. Lebegő lépcsőnek nevezzük az egyik oldalukon falba befogott, az orsótér felőli oldalon alá nem támasztott karokból álló lépcsőket. A lebegő lépcsők voltak a legutóbbi időkig a tömörfalas lakóépületek tipikus lépcső­szerkezetei. Ezeknél az általánosan alkalmazott ék keresztmetszetű kő- vagy műkő anyagú lép­csőfokok konzolosan vannak beépítve a minden esetben 1 ½ tégla vastagságú falba.

A fokok összességéből adódó lépcsőkarban érdekes erőjáték bonyolódik le. Az egyes fokok a teher egy részét a támhorony közvetítésével az alattuk levőknek adják át, vagyis végeredmény­ben a pihenő szegélygerendájának, illetve. az induló lépcsőfokot gyámolító szerkezetnek (pl. alapfalnak). Az előbbiekből az következik, hogy az egyes lépcsőfokok önmagukban nem elég állékonyak, mert ha az alattuk levőket eltávolítanánk, akkor a megmaradó lépcsőfokok leszakadnának.

Könnyű belátni, hogy a lebegő lépcsők kar­szélessége korlátolt, szabályzataink szerint legfel­jebb 1,4 m. A hatóságok előírják, hogy nagyobb forgalmú épületekben (pl. iskolákban, kórházak­ban stb.) egyáltalán nem szabad lebegő lépcsőt alkalmazni.

Műkő anyagú lebegő lépcsőfok

774. ábra. Műkő anyagú lebegő lépcsőfok; a) metszete, b) beépítése, c) vasalási sémája

A műkő anyagú lebegő lépcsőfokokat mint kon­zolos vasbeton tartókat méretezzük és vasaljuk. Vasalási sémájukat a 774. ábra tünteti fel. Előállí­tási technológiájukat a „Műkő” című részben tárgyaltuk.

Befogás, befalazás

Nyilvánvaló, hogy a lépcső­fokokat úgy kell a falakba beépíteni, hogy kiborulásukat megakadályozzuk, másrészt hogy a konzolos szerkezet szükséges mértékű leterhelését biztosítsuk. Külföldön három lépcsőfokot ½ téglányira és minden negyediket pedig 1 tégla mélyen építenek be.

Nálunk a lebegő lépcsőfokokat a falból utólag kivésett fészkekbe építik be. Az ilyen elhelyezési módnál igen gondosan kell a fészkek felső szaka­szát ékekkel kifalazni (774 b ábra). Sajnos ez a beépítés nem mondható tökéletesnek.

A lépcsőfokok elhelyezése alulról felfelé történik

Egy-egy lépcsőkart az elhelyezés időtartamára (a lépcső­kar külső szélen) ideiglenesen alá kell támasztani. Az alátámasztás az illető lépcsőkar alatti meglevő pihenőkre állított ferde gerendájú feszítőművel oldható meg (775. ábra).

Lebegő lépcsőfokok elhelyezési állványa

775. ábra. Lebegő lépcsőfokok elhelyezési állványa

Az induló, érkező fokok és pihenő szegélykövek gyámolítása. Az elsorolt lépcsőelemek négyszög vagy T keresztmetszetűek legyenek, erre a töké­letesebb teherátadás miatt van szükség. Mind­három elemet a korábban indokolt meggondolás­ból kifolyólag fallal vagy födémgerendával, illetve a pihenő szegély gerenda jávai kell alátámasztani (778-779. ábra).

Lebegő lépcsőfok induló (kezdő) foka

776. ábra. Lebegő lépcsőfok induló (kezdő) foka; 1 – a fokon keresztül a födémbe lenyúló korlát indító oszlopa; 2 – korlát­oszlop merevítése

Lebegő lépcső emeletközi pihenőszerkezete

778. ábra. Lebegő lépcső emeletközi pihenőszerkezete; 1 – érkező fok; 2 – pihenő szegélykő

Lebegő lépcső emeletközi pihenőszerkezete

779. ábra. Lebegő lépcső emeletközi pihenőszerkezete; a) metszet az induló, b) az érkező lépcsőkaron keresztül, c) födémbe rejtett gerendás gyámolítás; 1 – érkező fok; 2 – pihenő szegélykő

A legalsó szintről induló (tehát forduló nélküli) lépcsőkarok kezdő fokának orsótér felőli része legtöbb­ször lekerekített elhatárolású; egyrészt esztétikai indok­ból, másrészt, hogy a korlát indító oszlopát tökéleteseb­ben lehessen beépíteni (776 a-b ábra).

Ablaknyílás miatt kellően le nem terhelt lépcsőkarok

Amennyiben a lebegő lépcsőfokokból kialakított lépcsőkarok felett ablaknyílás van, úgy a nyílások alatti szakaszon a leterhelés nem alakulhat ki. Éppen ezért ilyen esetekben az ablaknyílás alatt téglából falazott ellen-boltövet vagy megfelelően vasalt vasbeton, esetleg acél anyagú leterhelő gerendát kell alkalmazni, a kellő befogás létrehozása, illetve a lépcsőfokok kiborulásának megakadályozása céljából (777. ábra).

 Ablaknyílás alatti lebegő lépcsőkar leterhelése

777. ábra. Ablaknyílás alatti lebegő lépcsőkar leterhelése; a) vasbeton gerendával, b) ellen-boltövvel

Pihenő kialakítása

A lebegő lépcső emeletközi pihenőjét födémszerűen kell kialakítani, annak figyelembevételé­vel, hogy az induló lépcsőkar által közvetített terhet fel tudja venni. A pihenőszerkezet ennek megfelelően lehet:

  1. Acéltartós vagy vasbeton szegélygerendával ellátott, helyszínen készült vasbeton lemez (778- 779. ábra); olcsóbb, kevésbé igényes megoldás.
  2. Megfelelő vastagságú és a szelén az induló lépcsőkarból származó terhelésre is – rejtett gerendaként – méretezett, helyszínen készült vasbeton lemez (779 c ábra); költségesebb, de esztétikusabb megoldás.
  3. Vasbeton anyagú előregyártott szegély­gerendához csatlakozó, szintén előregyártott vasbetonlemez elemekből álló födémszakasz; a zsaluzat és állványzat megtakaríthatósága, azonkívül a gyors kivitelezhetőség miatt előnyös megoldás.

A pihenő érkező fokának (szegélyfokának) és a folytatásaképpen kialakuló pihenő szegélykőnek, valamint az orsótér bemetsződésének kiképzését mutatja a 778. ábra.

Lebegő lépcső emeletközi pihenőszerkezete

778. ábra. Lebegő lépcső emeletközi pihenőszerkezete; 1 – érkező fok; 2 – pihenő szegélykő

Az érkező fok és a pihenő szegélykő keskenyebb is lehet a közbülső lépcsőfokoknál. A pihenő egyébként a legtöbb esetben lapburkolatot kap. Egyszerűbb eset­ben márványmozaik, vagy „a la Mettlachi” lapburkola­tot; de ha a lépcsőfokok nemesebb kőanyagból, pl. márványból vagy gránitból készülnek, akkor a pihenőt is ugyanabból a kőfajtából fűrészeltetett vékony lapok­kal kell burkolni (lásd „Padlóburkolatok” című részt).

Általában kívánatos, hogy az emeletközi pihenőfödém összvastagsága minél kisebb legyen. Ezt a célt közelítjük meg, ha az érkező fokot és a pihenő szegélyfokot nem tömb keresztmetszetűre, hanem T szelvényűre készítjük (779 c ábra).

Lebegő lépcső emeletközi pihenőszerkezete

779. ábra. Lebegő lépcső emeletközi pihenőszerkezete; a) metszet az induló, b) az érkező lépcsőkaron keresztül, c) födémbe rejtett gerendás gyámolítás; 1 – érkező fok; 2 – pihenő szegélykő

A három- és a négy-, valamint az íves karú, úgyszintén a húzott fokú lépcsők pihenői aránylag kis alapterületűek, és a lépcsőkarokból is kisebb terheket vesznek át, éppen azért ezeket nem födémszerűen, hanem lemezszerűén alakítjuk ki; kisebb alapterület esetén egy, nagyobb esetén több darab lemezből (780. ábra).

Pihenők

780. ábra. A kisebb méretű pihenőket nem „födémszerűen”, hanem „lemezszerűen” kell kialakítani

Ha a háromkarú lépcső pihenőjének a 781 a ábra szerinti alaprajza van, úgy a korlátfogódzó vonala a sarokban ugrásszerűen megtörik. A 781 b ábra szerinti kialakítás lehetővé teszi a korlátfogódzó törés nélküli vonalvezetését.

Háromkarú lépcső pihenőjének

781. ábra. Háromkarú lépcső pihenőjének a) helyes, b) kevésbé kielégítő megoldása

Adódik olyan helyzet, hogy az alaprajzi férőhely csekély volta miatt a háromkarú lépcső pihenőjét nem tudjuk a 782. ábra szerint kialakítani. Ilyenkor a pihenő, valamint az előtte és utána levő fokok alakjának az ábra szerinti megváltoztatásával érünk el jó eredményt.

Háromkarú lépcső pihe­nője melletti „görbített" lépcsőfokok szerkesztése

782. ábra. Háromkarú lépcső pihe­nője melletti „görbített” lépcsőfokok szerkesztése