Magasépítészet

Hegeszthető bitumenes lemezszigetelések készítése

A bitumenes lemezek anyagában és a szigetelési munka technológiájában is jelentős előrelépést jelentett (az 1980-as években) a nem korhadó (üvegfátyol, üvegszövet, poliészter filc stb.) hordozórétegű, hegeszthető (oxid-, ill. modifikált) bitumenes vastaglemezek megjelenése.

A korábbiakhoz képest új szigetelési technológia lényege, hogy a rendszerint 2 rétegben lefektetett lemezek (teljes felületű) rögzítése, illetve az átlapolások összekapcsolá­sa lángolvasztásos hegesztéssel történik. A rögzítéshez szükséges bitumenmennyiséget (3-4 kg/m2) a gyártás során a hordozóréteg alsó felületére előre felhordott bitumenréteg képezi. Ez a lemezek fektetése során lángolvasztó berende­zéssel folyamatosan melegítve olyan forró bitumenolvadé­kot képez, amely biztosítja a lemezek gyors, teljes felületű ragasztását.

A hegeszthető bitumenes lemezszigetelések széles kör­ben alkalmazhatók egyenes és fordított, egy- illetve kéthéjú tetőknél. Napjainkban ez a leggyakrabban alkalmazott szi­getelési mód.

A kétrétegű lemezszigetelés alsó és felső rétegével szem­beni követelmények eltérőek, ezért az egyes rétegekben kü­lönböző tulajdonságú anyagokat építenek be. Az alsó réteg (alátétlemez) általában (homokhintéssel bevont vagy PE-fólia kasírozású,) modifikált vagy oxid-bitumenes vastaglemezből készül, melyet az aljzat típusától függően többféle módon rögzíthetnek. A felső réteg minden esetben modifikált bi­tumenes lemez, melynek vastagsága külön felületvédelem esetén min. 4 mm, védelem nélkül min. 4,5 mm. Ezt az alsó lemezhez teljes felületen lángolvasztásos hegesztéssel rög­zítik.

Az alsó réteg szigetelőlemezei lángolvasztásos hegesz­téssel rögzíthetők, ha a szigetelés közvetlen aljzata (foga­dófelülete):

  • bitumenes lemez;
  • betonfelület;
  • simított habarcsfelület;
  • cementkötésű faforgácslap;
  • fémlemez felület (kapcsolódó, kiegészítő szerkezetek felületei).

A leggyakrabban előforduló egyenes rétegrendű egyhéjú tetőknél a csapadék elleni lemezszigetelés általában közvet­lenül a hőszigetelésre kerül (2.16. ábra). Itt az alsó lemez­réteg rögzítése a hőszigetelés típusától (anyagától) függően többféle módon történhet.

Egyhéjú, egyenes rétegrendű tető általános felépítése

2.16. ábra. Egyhéjú, egyenes rétegrendű tető általános felépítése 2 réteg bitumenes lemez csapadék elleni szigeteléssel
1. védő-leterhelő kavicsréteg; 2. védő-elválasztó réteg; 3. két réteg bitumenes lemez csapadék elleni szigetelés; 4. méretezett hőszigetelés; 5. párafékező réteg; 6. méretezett vasbeton födém

A szigetelési munka ebben az esetben is az aljzat előké­szítésével és kellősítésével kezdődik. A szigetelőlemezek csak kitüremkedésektől, repedésektől, fészkektől mentes, tiszta (por- és olajszennyeződéstől mentes), száraz felület­re fektethetők. A lemezek elhelyezését megelőzően a foga­dófelületet mindig alapozóréteggel (hideg bitumenmázzal, nedves felület esetén bitumenemulzióval) kell bevonni. Ha a szigetelés aljzata (száraz felületű) bitumenes lemez, nincs szükség külön kellősítésre.

A hegeszthető bitumenes szigetelőlemezek fektetése so­rán követendő általános szabályok a következők:

  • a lemezek fektetését mindig a tetőfelület-rész legalacso­nyabb részén kell kezdeni;
  • a lemezek közötti átlapolások szélessége min. 8 cm, az átfedések mindig lejtés irányú rátakarással készülnek;
  • egymást keresztező lemezkapcsolatok (átlapolások) nem keletkezhetnek;
  • az egyes rétegek azonos irányú átlapolásai nem kerül­hetnek egymás fölé, a szigetelőlemezeket rétegenként fél lemezszélességgel eltolva kell elhelyezni;
  • az egymás melletti lemezsávok hossztoldásai nem es­hetnek egy vonalba (2.17. ábra).

Szigetelőlemezek fektetése, toldása

2.17. ábra. Szigetelőlemezek fektetése, toldása

A szigetelés során az előre beállított szigetelőlemez-te­kercseket a fektetés irányába előre gördítik, közben a lemez alsó felületrészét egy vagy több égőfejes (fúvókasoros) gáz­üzemű lángolvasztó berendezéssel folyamatosan melegítik. A tekercs alján bitumenolvadék keletkezik, ami a szigetelő­lemez előre gördítésével a fogadófelülethez rögzíti a lemezt (2.18. ábra).

Szigetelő elemezek fektetése lángolvasztásos hegesztéssel

2.18. ábra. Szigetelő elemezek fektetése lángolvasztásos hegesztéssel

A leragasztott lemezrészt a gördítéssel folyama­tosan együtt haladva egyenletesen le kell simítani (hengerel­ni), külön ügyelve az átlapolások tökéletes „levasalására” (2.19. ábra). A átlapolás oknál a forró bitumenolvadéknak a rátakaró lemezrész alól min. 2-3 cm szélességben teljes hosszban ki kell türemkednie. A lemezszigetelést rendsze­rint két ember végzi.

Átlapolások kialakítása

2.19. ábra. Átlapolások kialakítása

A lemezek fektetése során ügyelni kell arra, hogy a le­mezek teljes felületen felfeküdjenek az aljzatra és tökéle­tesen el legyenek simítva. Légzárványok, gyűrődések nem keletkezhetnek! A toldások kialakítása során ügyelni kell az állandó átfedési szélesség betartására, az egymás melletti lemezek párhuzamosságára. Az alsó réteget követően ugyanezzel a módszerrel fekte­tik le a felső (záró) lemezréteget is. A fektetés iránya meg­egyezik az alsó rétegével.

Védőbevonat nélküli zárólemezek esetén a fektetést kö­vetően külön védőréteget kell kialakítani. Ez napjainkban rendszerint min. 5 cm rétegvastagságban, 016-032 mm szemcseméretű mosott kavicsból készülő kavicsterítés. Régebben jellemző volt a forró bitumenkenésbe hengerelt gyöngykavics terítés, napjainkban azonban ez nem alkal­mazható felületvédelemként!

A szigetelési munka előrehaladtával elkerülhetetlen a már lefektetett lemezek egyes részeinek munkavégzésből adódó igénybevétele (tárolás, közlekedés, stb.). Ennek során foko­zott óvatossággal kell eljárni. A már lefektetett lemezeket nem érhetik jelentős mechanikai hatások, sérülések! Az esetleges sérüléseket pedig azonnal javítani kell!

Amennyiben a szigetelés aljzata hőszigetelés, az alsó le­mezréteg nem rögzíthető teljes felületen közvetlenül lángol­vasztásos hegesztéssel. Ebben az esetben a rögzítés módja elsősorban a hőszigetelés típusától (anyagától), annak rögzí­tésétől, valamint az alatta lévő szilárd aljzattól függ.

A polisztirol keményhab hőszigetelést a szigetelőlemezek „hegesztése” során jelentkező jelentős hőterhelés károsítaná, ezért közvetlenül a hőszigetelésre védő-elválasztó réteget kell elhelyezni. Ez általában lehet utólagosan beépített ra­gasztott vagy öntapadós bitumenes lemez, illetve alkalmaz­ható gyári bitumenes lemez kasírozású hőszigetelés is. Az így létrejövő felületre lángolvasztásos hegesztéssel lefektet­hető a kétrétegű, csapadék elleni bitumenes lemezszigetelés (2.20. ábra).

Bitumenes lemez kasírozású keményhab hőszigetelés alkalmazása

2.20. ábra. Bitumenes lemez kasírozású keményhab hőszigetelés alkalmazása

Az anyagok (bitumenes lemez, ragasztó, hő­szigetelés stb.) megválasztásánál minden esetben figye­lembe kell venni azok összeférhetőségét. A bitumenes lemez kasírozású keményhab hőszigetelő táblákat a gyártás során látják el a két szélén túlnyúló, felső oldali szigete­lőlemezzel. Ezek a bitumenes lemezek a beépítés során minden oldalon átlapolással összekapcsolhatók, így felületfolytonos, zárt lemezréteg jön létre.

Ha az aljzat ásványi szálas hőszigetelés, akkor célszerű a csapadék elleni szigetelés alsó lemezrétegét a hőszigete­léssel együtt, pontszerű mechanikai rögzítéssel a szilárd aljzathoz kapcsolni. A rögzítési pontokat a szigetelőlemezek közötti átlapolás sávjában kell elhelyezni úgy, hogy a rátaka­ró lemezrész teljes egészében lefedje a rögzítőelemek tárcsa­szerű fejrészét (2.21. ábra).

Mechanikus rögzítések kialakítása

2.21. ábra. Mechanikus rögzítések kialakítása
a) pontszerű mechanikai rögzítések elhelyezkedése az átlapolás vonalában; b) dűbeles mechanikai rögzítés szilárd betonaljzat esetén; c) önmetsző csavaros mechanikai rögzítés fém trapézlemez aljzat esetén

Az atlapolások lángolvasztásos hegesztéssel alakíthatók ki, hiszen az ásványi szálas hőszi­getelés nem „érzékeny” a jelentkező fokozott hőterhelésre. Mechanikai (dűbeles) rögzítés esetén kizárólag nagy sza­kítószilárdságú (üvegszövet betétes) lemezek alkalmaz­hatók. Fém trapézlemez és fa anyagú szilárd aljzat esetén ál­talában önmetsző csavarfejű rögzítőelemeket alkalmaznak, melyek elhelyezése gépesített. Betonaljzat esetén a rögzítési pontokban a dűbeleknek megfelelő előfúrás szükséges.

Az ismertetett mechanikai rögzítési mód előnye, hogy a kétrétegű, csapadék elleni bitumenes lemezszigetelés lényegében a hőszigeteléssel együtt (azt leszorítva) közvet­lenül kapcsolódik a szilárd aljzathoz, így megelőzhetők az egymástól eltérő mértékű mozgásokból adódó károsodások.

Szerkezeti részletek

Az attikafal (és egyéb függőleges falcsatlakozás) men­tén a csapadékvíz elleni szigetelést minden esetben fel kell vezetni a csatlakozó függőleges felületekre a tető legfelső síkjától mérve min. 20 cm magasságban. Az attika lábazati része mentén teljes hosszban ék alakú (vágott hőszigete­lő-elemekkel) hajlatképzést kell kialakítani. A szigetelő­lemezek fektetése előtt a vízszintes aljzat mellett a függő­leges fogadófelületet is elő kell készíteni, és ha szükséges, alapozóréteggel bevonni.

A vízszintes rész szigetelőleme­zei nem vezethetők fel közvetlenül a függőleges falsíkra, azt külön lemezdarabokból kell kialakítani (2.22. ábra). A vízszintes és függőleges lemezrészek a hajlaték vonalában ollós csatlakozással kapcsolódnak egymáshoz.

Attika szegélyezése kétrétegű hegesztett bitumenes lemez csapadék elleni szigeteléssel

2.22. ábra. Attika szegélyezése kétrétegű hegesztett bitumenes lemez csapadék elleni szigeteléssel

A lemeztol­dásoknál az átfedés mértéke min. 10 cm. A függőleges szi­getelőlemezek mindkét rétegben az attikafal felső vízszintes felületére (falkorona) ráhajtva, azt teljes egészében lefedve végződnek. A külső oldalon a lemez végeket fém szegélyle­mezhez ragasztva rögzítik. Az attika fém szegélyezése álta­lában „csak” az attikafal falkorona részét fedi le.

A csapadék-összefolyók körül min. 40 cm sugarú terü­leten le, kell süllyeszteni a szigetelés aljzatának (vagyis a hőszigetelésnek) a felületét. Az összefolyó szerkezetek álta­lában kettő, peremes főelemből állnak, melyek peremrésze rendszerint gyári bitumenes lemez gallérral van ellátva. (Ha nincs ilyen gallér, akkor a beépítés során a helyszínen kell kialakítani.) Az alsó peremes lefolyóelemet a hőszigetelés alatti szilárd aljzathoz kell rögzíteni.

Ennek peremrészére vezetik rá a párazáró réteget. Ha a födém alatti légtér fű­tött, a hőhídmentesség biztosítása céljából a födémáttörésen átvezetett lefolyócső-elemet hőszigeteléssel kell körbeven­ni. A felső, süllyesztett felületrészen külön réteg bitumenes alátétlemezt kell elhelyezni. A csapadék elleni bitumenes lemezszigetelés két rétege a felső összefolyó-elem perem­részéhez (bitumenes lemez gallérhoz) csatlakozik. A lefolyó nyílását lombkosárral (védőráccsal) kell lefedni (2.23. ábra). Ezt úgy kell beépíteni, hogy tisztítás, karbantartás céljából bármikor eltávolítható legyen.

Csapadék-összefolyó kialakítása

2.23. ábra. Csapadék-összefolyó kialakítása kétrétegű hegesztett bitumenes lemez csapadék elleni szigeteléssel

A mozgási hézagokat minden esetben min. 10 cm-rel a tető síkjából kiemelve kell kialakítani. A kiemelést álta­lában az aljzat anyagából (hőszigetelés, beton stb.) készítik ék alakúra formált (rézsűs) szegélyezéssel. A mozgási hézag vízhatlan lezárása történhet a csapadék elleni lemezszigete­léssel megegyező anyagú, takaró lemezsávokkal (ha azok szakítószilárdsági tulajdonsága ezt lehetővé teszi) vagy di­latációs elemmel. Mindkét esetben két oldalról közvetlenül csatlakoznak a szigetelőlemezek (2.24/a. ábra). A mozgási hézag minden esetben „vízválasztó” vonal: a víz átvezetése nem megengedett!

Mozgási hézag kétrétegű hegesztett bitumenes lemez csapadék elleni szigeteléssel

2.24/a. ábra. Mozgási hézag kétrétegű hegesztett bitumenes lemez csapadék elleni szigeteléssel

Egyes esetekben az épület szerkezeti sajátosságainak kö­vetkeztében (pl. vázas épületeknél) a mozgási hézagot az attikafallal megegyező magasságú, kétoldali peremfalakkal emelik ki (2.24/b. ábra). Az ilyen mozgási hézagok szegé­lyezése lényegében megegyezik az attikafalnál ismertetet­tekkel. Ha a födém alatti légtér fűtött, akkor külön gondos­kodni kell a mozgási hézag mentén a hőhídmentességről.

2.24/b. ábra.

2.24/b. ábra. Kiemelt (peremfalas) mozgási hézag kétrétegű hegesztett bitumenes lemez csapadék elleni szigeteléssel

A dilatációs hézag feletti szigetelőlemezeket belógatják azért, hogy a lemezekben a mozgások során ne ébredjen ká­ros feszültség.

A tetőszerkezetben rekedt nedvesség (pára) tetőfelüle­ten keresztüli kivezetésére (kiszellőztetésére) páraszellőző elemek elhelyezése szükséges. Az építési nedvesség, illetve a diffúzió útján a szerkezetbe jutott pára a párazáró rétegek alatti szerkezeti rétegekben halmozódhat fel, ezért a páraszel­lőző elemeknek ezen rétegek kiszellőzését kell biztosítani. A tető rétegfelépítésétől és a tető alatti belső tér légállapo­tától függően egy- vagy kétcsöves páraszellőző elem alkal­mazható.

Utóbbi beépítése esetén a belső (peremes) béléscsövet az előzetesen kilyukasztott, alsó párazáró rétegre helyezik, és mechanikai rögzítéssel a szilárd aljzathoz kapcsolják. A peremrész mentén a csatlakozást bitumenes lemez gallér­ral takarják le. A külső köpenycsövet közvetlenül a szintén előre kilyukasztott, csapadék elleni szigetelésre helyezik. A köpenycsövet a peremrésze mentén általában leragasztják (vagy mechanikusan rögzítik). A csőperem és a csapadék elleni lemezszigetelés csatlakozását a zárólemezzel meg­egyező anyagú gallérral takarják le (2.25. ábra).

Kétcsöves páraszellőző kialakítása

2.25. ábra. Kétcsöves páraszellőző kialakítása

A páraszellőző elemek szükségességét, számát, eloszlá­sát stb. a tervezés során, páratechnikai számítások alapján határozzák meg. A kétcsöves páraszellőzők esetén figyelembe kell venni, hogy a belső hőszigetelő bélés nélkül pontszerű hőhidak ke­letkeznek. Ez a belső térben a mennyezeten elszíneződést, páralecsapódást okozhat.