• vakolás
• vakolatok

Külső vakolatok és vakolási munkák

A külső vakolatokról általában

A külső vakolat anyagára vonatkozóakat a „Habarcsok” című cikk tartalmazza. Eltekintve az egy­szerű esetektől, igen gyakoriak a kőporos adalékanyaggal, valamint a nemes habarccsal készült homlokzatvakolatok.

A külső vakolatok ritkábban egy, általában két rétegben készülnek. Ellentétben a belső vako­latokkal, nem durva-sima, hanem alap- és szín­vakolatról beszélünk. Vastagságuk 1,5-2 cm. A kétrétegű vakolat esetén az alapvakolat leg­alább olyan szilárdságú és ennek megfelelően olyan cementtartalmú legyen, mint a felső szín­vakolat. Ellenkező esetben az erősebb színvakolat a gyengébb alapvakolatot lehúzza a falról. Az alapvakolatot, hogy a felsőbb réteg jobban tapad­jon hozzá, két irányban sűrűn (5 cm-nyire), de nem túlságosan mélyen megkarcoljuk.

A külső vakolat színe

A vakolt külső homlok­zatok (a fehér vagy a világosszürke színt is bele­értve) legtöbbször színesek. Színes homlokzatot kétféle módon tudunk előállítani: a) színezetlen, szóval természetes színű habarccsal dolgozunk, és a kész vakolt felületet a festő munkák kereté­ben utólag a kívánt színűre festjük, vagy b) színe­zett vakoló habarcsot alkalmazunk (az alapvakolat ez esetben is színtelen). Csak a kőporos, valamint a nemes vakoló habarcs színezhető. A habarcsot csak fény-, idő-, mész- és cementálló (oxid) festék­porral szabad megfesteni.

A külső kétrétegű homlokzatvakolás munka­folyamata, a belsőhöz hasonlóan szintén: a) híg habarcsolásból, b) vezető sáv készítéséből, c) a durva alapvakolat felhordásából, elegyengetéséből és végül d) a felső vakolatréteg felcsapásából, elsimításából, illetőleg a felületnek a későbbiek­ben ismertetendő módok egyike szerinti kikészí­téséből áll.

A vakolást felülről lefelé, kb. 1,5 m magas­ságú sávokban végzik. Először elkészítik az alap­vakolatot a főpárkánytól le egészen a lábazatig. Az élek, zugok és kávák vakolása a belső vakoló munkák végrehajtásánál ismertetett módokhoz hasonlóan történik.

A külső vakolatok mineműségét – éppúgy, mint a belsőkét – a készítésükhöz szükséges habarcs összetétele, a kivitel, valamint a felület­képzés módja határozza meg. Ilyen vonatkozásban a következő vakolatokról lehet szó:

A durva homlokzatvakolat egy rétegben készül, vh jelű homlokzatvakoló mészhabarccsal. A ha­barcsot serpenyővel csapjuk fel a falra, és tovább nem dolgozzuk meg, tehát lécet és simítót nem használunk. Alárendeltebb jelentőségű épülete­ken használatos.

A kanálháttal megdolgozott homlokzatvakolat min­denben úgy készül, mint a durva homlokzatvakolat, csak ez esetben a felcsapott habarcsot a kőműveskanál vaslapjával elegyengetjük, de nem simítjuk el (417. ábra). Alárendeltebb jelentőségű épületeken hasz­nálatos.

417. ábra. Kanálháttal megdolgozott homlokzatvakolat

A sima homlokzatvakolat két rétegben készül, téglafalakon vh jelű homlokzatvakoló mészha­barcsból előállított alap és felső réteggel; kő- és betonfelületeken vh/75 n jelű javított homlokzat­vakoló mészhabarcsból álló alap és felső réteggel. Igényesebb esetben az alap és a felső réteg egyaránt javított habarcsból készülhet. Meszelt és festett kivitelű homlokzatok esetében használatos.

A kőporos fröcskölt homlokzatvakolat két rétegben készül vh jelű homlokzatvakoló mész­habarcsból. A sima vakolatot megszáradása után egyszer lemeszeljük, majd léc és seprő segítségé­vel kf jelű kőporos fröcskölő habarccsal befröcsköljük (419. ábra).

419. ábra. Seprővel fröcskölt kőporos, fésült homlokzatvakolat

A bőven felhordott alapmeszelés – mint közvetítő réteg – különösen meglevő (régi) vakolat esetében hatékonyan működik közre a vakolat és a fröcsréteg közötti kötés (adhózió) tekinteté­ben, mert a friss mészrétegből keletkező kalcium kristályok mind a vakolat, mind a fröcsréteg molekuláris üregeibe behatolnak. A kőporos fröcs­kölő habarcs durvább vagy finomabb szemcséjű és festék hozzáadása révén a kívánt színű lehet. A fröcskölt vakolat gyorsan állítható elő, könnyen javítható, aránylag olcsó, ezért kisebb igényű városi épületek részére igen megfelelő.

A cuppantott (más néven nyomkodott) hom­lokzatvakolat két rétegben készül vh/75 n jelű javított homlokzatvakoló mészhabarccsal. A felső réteg előállításánál a kissé kövér habarcsot fasimítóra rakva rányomkodjuk az alapvakolatra, majd a simítót hírtelen (cuppantva) elhúzzuk.

Sűrű habarcsból apró, hígabból durvább textúrát kapunk (418. ábra). A felső réteghez kőporos habarcsot is használhatunk. Kisvárosi és zöld környezetbe illő vakolási mód.

418. ábra. Cuppantott (nyomkodott) homlokzatvakolat

Fésült és gereblyézett homlokzatvakolatok

A fésült és gereblyézett homlokzatvakolatok két rétegben készülnek az előbbi bekezdésben részletezett habarcsféleségekből. Ezeknél a ser­penyővel felhordott és elegyengetett felső réteget erre a célra alkalmas fésű-, illetőleg gereblye-szerű szerszámokkal (426 a-c ábra) még a megszáradás előtt – legtöbbször függőleges, esetleg ferde irányban – megdolgozzuk. A 427. ábrán rovátkolás kialakítására alkalmas szerszá­mot látunk. Városi épületekre megfelelő vakolat­képzés.

425. ábra. Fröcskölt homlokzatvakolás végrehajtása

426. ábra. Fésült és gereb­lyézett homlokzatvakolás szerszámai

427. ábra. A vakolat rovátkolására alkalmas szerszám

Kőporos dörzsölt

A kőporos dörzsölt homlokzatvakolat két réteg­ben készül vh/75 h jelű alapvakolaton kd jelű kőporos dörzsölő habarccsal. A felső rétegben levő 0-5 mm-es kődara szemek a fasimítóval történő egyirányú vagy köríves simítás következ­tében érdekes vonalakat karcolnak a vakolat­ba, és így annak egy jellegzetes textúrát köl­csönöznek (420. ábra). Ezt a jó minőségű vako­latot városias környezetben, igényesebb esetek­ben alkalmazzák.

420. ábra. Kőporos dörzsölt homlokzatvakolat

Textúrás vakolat

A textúrás nemesvakolat két rétegben készül k/150 h jelű javított homlokzatvakoló mészha­barcs alapvakolattal és ezen nemes habarcs felső réteggel. Utóbbit fasimítóval elsimítjuk, majd a meghúzott, de meg teljesen meg nem száradt vakolatot tompa, éles vagy hullámos élű acéllemez­zel lekaparjuk, más esetben pedig szeges kefével (karcolva) dolgozzuk meg. A 428. ábra szerinti szerszámokkal durvább vagy finomabb textúrát érünk el (421. ábra). A nemesvakolat anyagának jósága, tartós és tetszetős felülete miatt a nagy­városi épületek homlokzatképzésére kiválóan alkalmas.

421. ábra. Textúrás nemesvakolat

428. ábra. Textúrás vakolat előállítására szolgáló szerszámok; a) szöges kefe, b) tompa élű acéllemez (Ziehklinge), c) fogas acéllemez, d) éles acéllemez

Megjegyzés. Textúrás (érdesített, kapart, karcolt) vakolatot nemcsak nemes habarcsból, hanem kőporos habarcsból is elő lehet állítani. Külföldön a fröcskölt vakolat készítéséhez is sokszor nemes habarcsot alkal­maznak (422. ábra). Más esetben pedig a nemes habarcsot kőműveskanállal csapják fel az alapvakolatra, de nem simítják el (423. ábra).

422. ábra. Nemes habarcsból készült, fröcskölt vakolat

423. ábra. Nemes habarcsból készült, kőműves kanállal felcsapott, de tovább nem dolgozott homlokzatvakolat

Kőszerű homlokzatvakolat

A kőszerű homlokzatvakolat két rétegben készül 1 : 3 keverési arányú, 1,5 cm vastagságú alapvakolattal és a nemes vakolatnál is jobb minőségű (szilárdabb) felső réteggel. A kőszerű habarcs tiszta, mosott kvarchomokból, fagyálló kőzetek különböző szemnagyságú őrleményéből és m³-énként 400 kg 400-as cementből, valamint oxid vagy mangán festékanyagból áll. A felső réteget -amely a kívánt felületplasztikának meg­felelően 2-5 cm vastag – a teljes megszilárdulás után hegyes vagy lapos vésővel kőszerűen (legtöbbször spandátolt, felvert vagy rovátkolt kivitelben) dolgozzák meg (424. ábra). Nálunk ilyen vakolat az utóbbi időben nem készült.

424. ábra. Vésővel megdolgozott kőszerű homlokzatvakolat

A régi ún. vakoló kőművesek – mint Buda­pest utcáin azt igen gyak­ran láthatjuk – kiválóan tudták a különböző megdolgozású, durvább-finomabb kőfelületeket vako­lattal utánozni. A nagyolt, az egyengetett, a hegyes vésővel megdolgozott, va­lamint a kváderosztású és legtöbbször rusztikával is tagolt kőfelületet utánozó vakolatot, amelynek néha tekintélyes, 3-5 cm vastagsága is volt, több rétegben hordták fel.

A habarcs kötőanyaga a mostanában nálunk nem használatos románcement (zsugorodás alatti hőmér­sékletig égetett cementféleség) volt, amely mésszel keverve vakoló habarcs céljára kiválóan megfelelt, és kellemes, szépen patinázódó barnássárga színe minden festékanyag hozzáadását nélkülözhetővé tette.

Lábazati cementvakolat

A homlokzati (lábazati) cementvakolat két rétegben készül sm/350 ö jelű vagy sm/400 n jelű simított cementhabarccsal. A felső réteget fával vagy vassimítóval kell megdolgozni. Az elkészült felületet három napig állandóan nedvesen kell tartani, majd nyolc napig háromszor meg kell ned­vesíteni. A nedvességnek és fagynak tartósan ellen­álló cementvakolat egy­szerűbb épületek lábaza­tára, azonkívül mérnöki műtárgyak felületképzé­sére alkalmas.

Tagozott párkányok vakolása

A vakolt pár­kányok profilját durván ki kell falazni, illetve beton esetében azt meg­felelő szelvényűre kell készíteni; előbbiek hiá­nyában hossz- és kengyel­vasakból álló, drótháló­val burkolt felület segít­ségével rabitzhabarcsból kell a párkány durva formáját előállítani. Belső vakolásnál gipszrabitz, külsőnél cementrabitz habarcsot kell használni. Gipszrabitz habarcs esetében horganyzott vasalkatrészeket kell alkal­mazni.

A tagozatok vakolásához különleges homlokzatvakoló habarcsot kell használni.

A durván előkészített párkánytestre felcsa­pott habarcsból bádoggal borított deszkasablon segítségével húzzák ki a kívánt tagozatot. A pár­kány kihúzásánál a sablont a falra vagy a födémre felerősített deszkasínen vezetik (429. ábra). Az archivolt tagozatok vakolásánál, illetőleg sablon­nal történő kihúzásánál nem szabad kézzel dol­goznak, hanem az ívközépponthoz kikötött, szó­val kényszerpályán mozgó vakoló szerszámmal.

429. ábra. Tagozott párkányok vakolása (kihúzása) bádoggal borított deszka sablonnal; 1 – alsó és felső vezetősín; 2 – sablon

Vakolt rusztika

A vakolt homlokzaton ki­képzendő rusztikahézagok helyén egy sor téglát beugratva kell falazni, hogy az így adódó horony­ban a rusztikahézag kivakolható legyen. A rusztikahézagot ideiglenesen felszegezett alsó és felső vezető deszkán mozgatott, bádogborítású deszkasablon (430. ábra) segítségével húzzák ki. A két rusztika közötti vakolattextúrát a rusztikahézag kihúzása után alakítják ki.

430. ábra. Vakolt rusztika kihúzása

Folytatólagos homlokzatvakoláson azt értjük, hogy a felső vakolatréteget az egész homlokzaton megszakítás nélkül, a főpárkánytól le a lábazatig folytatólagosan hordjuk fel, illetőleg dolgozzuk meg.

Párkányokkal osztott homlokzatok esetében az aránylag keskeny, kis területű homlokzatszakaszokat nem nehéz egyidejűleg, folyamatosan be vakolni. Az utóbbi évtizedekben elterjedt nagy, sima felületű és nem osztott homlokzatok megszakítás nélküli le vakolása meglehető­sen drágítja a munkálatokat.

Éppen ezért szokás ilyen­kor vízszintes, ún. választó (megszakító) hézagokat készí­teni, amelyek mentén a vakolás megszakítható és a munkálatok újrakezdésekor folytatható. Ezeket a vékony választó hézagokat az ablakok könyöklő- és záradék­magasságában célszerű alkalmazni. A megszakító héza­gok közti sávok esetleges textúra-, szín- vagy tónus­különbsége kevésbé érezhető, mintha egyenlőtlen vonal mentén lenne a vakolás a munkaidő végén abbahagyva és később folytatva.