Magasépítészet

Kőnemű lépcsőfokok sajátosságai

A kő és műkő anyagú lépcsőfokok sajátossá­gait: a) keresztmetszetük és b) felülnézetük szempontjából kell megvizsgálni.

Keresztmetszetük jellegzetessége szerint vannak:

  1. négyszög keresztmetszeté fokok (más néven tömblépcsőfokok),
  2. ék keresztmetszetű fokok és
  3. különleges szelvényű fokok,

A négyszög keresztmetszetű fokok általában külső lépcsők vagy fallal gyámolított nagyobb karszélességű belső lépcsők esetében használatosak. A fokok 2-3 cm széles sávon fekszenek fel egymásra (769 a ábra).

Tömblépcsőfokok

769. ábra. Tömblépcsőfokok; a)-b) tömör szelvénnyel, c) helyenként áttört szelvénnyel

A két végükön gyámolított lépcsőfokokat a gyakor­latban egyszerű kéttámaszú tartóként méretezik, figyel­men kívül hagyva azt, hogy a lépcsőfokok a szomszédos lépcsőfokokra is rátámaszkodnak. Ez a számítási mód kedvezőtlen feltevésekből indul ki. Több külföldi szerző után legutóbb Csonka professzor foglalkozott az ilyen lépcsőfokokból álló szerkezet erőjátékának tanulmányozá­sával.

Kimutatta, hogy a derékszögű négyszög kereszt­metszetű fokokból álló olyan egyenes tengelyű lépcső­karok egyes fokai, amelyeknél az első lépcsőfok nem süllyedő alapfalra vagy pihenőre támaszkodik – nem­csak mint kéttámaszú tartók vesznek részt az erőjáték­ban, hanem a teher egy bizonyos részét az alattuk levő fokok közvetítésével az első fokot gyámolító alapfalnak vagy pihenőszerkezetnek adják át.

Ez a körülmény adta meg a lehetőséget a történelmi építészetben gyakran található egészen hatalmas karszélességű lépcsők készítésére. Az ilyen lépcsők sztatikái viselkedésére a legutóbbi időkig nem találtunk kielégítő magyarázatot.

A kétoldalt gyámolított, nagy karszélességű lépcsőknél a hajlító nyomaték szempontjából a fokmagasságnál nagyobb keresztmetszeti magas­ságra van szükség; ezt a lépcsőfokoknak a 769 b ábrán látható csatlakozása révén érjük el. (Ilyen megoldású pl. a Budapesti Műszaki Egyetem aulájának ruskicai márványból készült 3,75 m támaszközű főlépcsője.)

Előlépcsőknél néha felmerül annak szükséges­sége, hogy a lépcsőkar háta mögötti (pl. pince-) helyiségeket megvilágítsuk, ezt a fokoknak helyen­ként való áttörésével a 769 c ábra szerint érhetjük el. Ilyenkor áttört tömblépcsőfokokról beszélünk.

Ék keresztmetszetű fokokat azért alkalmazunk, mert a) sík alsó karfelületet eredményeznek, b) könnyebbek, mint a négyszög keresztmetszetű fokok és c) gazdaságosabbak, mert természetes származású kő esetén egy tömb kettévágásával (770 a ábra), műkő anyag esetén pedig kisebb anyagszükséglettel állíthatók elő.

Ék keresztmetszetű lépcsőfokok

770. ábra. Ék keresztmetszetű lépcsőfokok; a) átlósan kettéfűrészelt kőtömbből, b) üreges műkőből, c) támhorony kiképzés, d) a régebbi fokoknál a falba nyúló rész tömbszelvényű

Az ék keresztmetszetű lépcsőfokok egymáshoz a 770 c ábra szerinti, ún. támhoronnyal csatlakoz­nak. A minél tökéletesebb teherátadás végett a támhorony ferde síkja mindig merőleges legyen a lépcsőkar alsó síkjára.

Az ék keresztmetszetű lépcsőfokok falba nyúló része régebben – szerkezetileg helyesen – tömb keresztmetszetű (négyszög alakú) volt (770 d ábra), újabban a keresztmetszetet végig ék alakúra készítik.

Az íves alaprajzú, a csigalépcsők, valamint a húzott fokú lépcsők (771 a ábra) ék szelvényű fokainak támhornyainál lényeges, hogy a támhorony ferde síkja mindenütt merőleges legyen a lépcsőkar alsó felületére. Ha ezt a kívánalmat a lépcsőfokon keresztül vett három metszetben – a fal mellett (A), a középvonalon (B) és a kes­kenyebb szélen (C) – vizsgáljuk, akkor a 771 bc ábrák tanulsága alapján azt látjuk, hogy a támhorony ferde síkjának felülnézete a fal felé keskenyedik, illetve a lépcsőfok másik széle fele szélesedik.

Íves alaprajzú lépcső

771. ábra. Íves alaprajzú lépcső; a) alaprajza, b) a fokok felülnézete, c) különböző helyeken felvett metszete

Szellemesnek mondható a 772. ábra szerinti, Finn­országban konstruált lépcsőfok-keresztmetszet is, amely lehetővé teszi ugyanazon lépcsőfoknak különböző fok­magassági, illetve fokszélességi viszony mellett való beépítését, és ugyanakkor a lépcsőkar alulnézetében is kellemes hatású felületet eredményez.

Lépcsőfok

772. ábra. Különleges szelvényű, változó magassági és szélességi viszonyok mellett beépíthető lépcsőfok (Alvar Alto)

Üreges lépcsőfokok

Általában kívánatos a lépcsőfokok könnyítése. Ezt a műkő anyagú fokoknál lehet megvalósítani, ha azokat a 770 b ábrához hasonló módon üregesre készítik. Az üre­get levegővel felfújt gumitömlővel állítják elő, amelyből a levegőt bizonyos fokú szilárdulás után leeresztik, minek következtében a tömlőt könnyen el lehet távolítani.

A lépcsőprofilnak elsősorban szerkezeti jelentő­sége van. A lépcsőfok szélességi méretét növeli meg, ami különösen a felfelé való haladásnál jön számításba. A profilt a 773 a-c ábrákhoz hason­lóan kell kialakítani. A korszerű profil egyszerű, könnyen előállítható és tisztán tartható legyen.

Lépcsőfok sajátosságok

773. ábra. Lépcsőfok sajátosságok; a)-c) lépcső profil kialakítások, d) peremes lépcsőfok, e) tükörprofilos tömblépcsőfok, f) visszafordított profilos lépcsőfok

Tömb alakú köveknél alkalmazzuk a 773 e ábra szerinti, ún. tükörprofilt. Régebben a profilt a lépcsőfokoknak az orsótér felé eső részén is visszafordítottuk (773 f ábra). Újabban azért, hogy a lépcső mosásakor a víznek az orsótérbe való lecsorgását megakadályozzák, a lépcsőfok szabad végén kis, felemelkedő peremet készítenek (773 d ábra). A támhoronynál kialakított, felfelé kiálló perem az előlépcsőknél is előnyös, mert akadályoz­za a víznek a hézagba jutását és a habarcs ki­fagyását.

Az ék szelvényű fokokból álló csiga- és íves kani lépcsőfokok felső felülete közel háromszög, trapéz vagy trapezoid alakú; alsó felülete pedig lapos menetű torz csavarfelület. Az ilyen zárt, ki nem fejthető felület – mint tudjuk – úgy szár­mazik, hogy egy sugár irányba futó vízszintes egyenes (a felület alkotója) csavarmozgással egyen­letesen emelkedik, eközben az egyenes minden pontja csavarvonalat ír le.

Az előbbiek nemcsak a kőfaragó munka, illetve a műkő öntőformái szempontjából lényege­sek, hanem a vasbeton anyagú monolitos, csiga- és az íves karú lépcsők alsó felületének szempont­jából is. Utóbbit a csavarfelület alkotóinak meg­felelő helyzetű, keskeny ék vagy trapéz alakú deszkákkal zsaluzzák be.

A lépcsőfokok felületi megdolgozása

Belső lépcsők­nél általában a függőleges felületek (beleértve a lépcsőprofilt) is csiszolt, fényezett kivitelűek; a fellépő és az alulról látható felületek pedig finoman szemcsézettek legyenek, csiszolt és fényezett élszegélyezéssel. A már­vány, gránit és hasonló nemes anyagú lépcsőfokok teljes egészükben csiszoltak és magas fényűre fényezettek lehet­nek.

A szabadba kerülő lépcsőfokok leggyakrabban szemcsézve és csiszolt – de nem fényezett – élszegélyezéssel készülnek; sok esetben pedig a függőleges homloklapokat finom rovátkolással dolgozzák meg. Az előbbi megállapí­tások egyaránt vonatkoznak a valódi köböl és a műkő­ből készült lépcsőfokokra.