Mellvéd- és korlátszerkezetek erkélyeknél
Általános szempontok
Az erkély- és teraszkorlátok formai megjelenésük szempontjából; a) tömörek és b) áttörtek lehetnek. Anyaguk szerint vannak: fa, kőnemű (kő, tégla, beton és vasbeton), acél, valamint vegyes anyagú korlátok, Utóbbiak közé tartoznak az acél szerkezettel kombinált üveg, műpala stb. anyagú korlátok. A vastagabb tömör korlátot mellvédnek nevezzük.
Az előírások szerint a korlátok magassága legalább 100 cm legyen. A mellvédek magasságát külföldön – szerintünk is helyesen – a 728. ábra. és az alábbi képlet szerint értelmezik: m + v – 110 (cm), ahol m a mellvéd magasságát, v a mellvéd vastagságát jelenti.
Az áttört korlátok nyílásköze – a kis gyermekek biztonsága végett – ≤ 12 cm.
A korlátokat és mellvédeket úgy kell méretezni, hogy 100 cm magasságban 50 kg/m, iskolában, színházakban, sportépületeknél és tribünöknél pedig 100 kg/m vízszintes irányú erőhatásnak feleljenek meg; szóval a nekitámaszkodó emberek által kifejezett erőnek kellő biztonsággal ellenálljanak.
729. ábra. Fa korlátszerkezetek; a) fafödém, c) és e) szilárd anyagú födém esetén, b) és d) részletek
A fakorlátok: a) egyneműek vagy b) vegyes anyagúak, pl. acél oszloposak és farudazatosak (729 d-e ábra) lehetnek. Előbbiek a fa szerkezetű, utóbbiak a szilárd szerkezetű erkélyekhez használatosak. Szerkezetileg: a) oszlopokból és vízszintes rudakból (729 a ábra) vagy b) oszlopokhoz csatlakozó alsó és felső (fogódzó) hevederekbe beépített függőleges rudakból (729 b-d ábra) állnak. A korlátoszlopok beépítésére és merevítésére acél segédanyagot használunk. A fa részek általában gyalult, pácolt és legtöbbször lakkozott kivitelűek.
Kő korlátok
A tömör vagy áttört kőnemű korlát-, illetve mellvédszerkezeteknél fontos: a födémmel való helyes kapcsolat kialakítása, a víz elvezetéséről való gondoskodás, a mellvéd megfelelő lefedése.
730. ábra. Vasbeton mellvédszerkezetek; a)-b) erkély- és mellvédlemez viszonya, c) mérnöki létesítményekhez, nagyobb teraszokhoz alkalmas mellvédkiképzés
A magasépítésben és a mérnöki létesítményeknél is igen gyakoriak a vasbeton mellvédek, amelyeknek az erkélylemezzel való kapcsolatát tünteti fel a 730. ábra. Mérnöki létesítményeknél tömegesebb hatást érhetünk el a 730 c ábra szerinti kiképzéssel. A vasbeton mellvédek vakolatlanul is hagyhatók, másrészt, vakolattal és a helyszínen felhordott műkő, esetleg előregyártott műkő vagy kerámia anyagú fedkővel láthatók el.
Az áttört vasbeton korlát nemcsak monolitosan, hanem előregyártva (mint vasbeton öntvény) is készülhet, díszítőbeton jellegű felülettel. Az ilyen korlátok esztétikusan megtervezett áttörései révén igen értékes építészeti hatást lehet elérni.
Megjegyezzük azt, hogy a hosszabb vasbeton mellvédek nyáron erősen felmelegednek és kiterjednek. Ebből kifolyólag az alattuk levő (és a felmelegedésnek kevésbé kitett) szilárd szerkezetekhez való csatlakozásnál könnyen támadnak repedések.
Acélkorlátok
Az acélkorlátok bár fafödémű erkélyekhez is használatosak, mégis inkább a szilárd anyagú födémszerkezeteknél jönnek számításba. Szerkezetileg: a) oszlopokból és vízszintes helyzetű rudakból (731 d ábra) vagy b) oszlopokból valamint alsó és felső (fogódzó) hevederekből és azok közét kitöltő függőleges rudakból (731 a-c ábra) állnak. Az oszlopok távolsága általában 80-150 cm legyen. Az oszlopok, rudak és hevederek összeépítését szemlélteti a 732 a-e ábra. A felső hevedert a fogódzásra alkalmasan kell kiképezni vagy pedig a heveder felett külön csőfogódzót – keh alkalmazni.
731. ábra. Vas erkély- és folyosókorlátok
732. ábra. Vaskorlátok jellemző részletei; a)-c) fogódzó körüli, d) alsó hevederes összeépítés, e) acél szegélygerendához történő felerősítés
Az oszlopok beerősítésének három módja van : a) felülről a lemezbe (733 a ábra), b) oldalról a lemez homloksíkjába (733 c ábra) és c) esetleg a lemez alsó felületébe (733 d-e ábra) történő beerősítés.
733. ábra. Korlát felerősítések és merevítések; a) a korlátoszlopokat támasztó vas merevíti; b)-c) a korlátoszlopok, az erkélylemez homlokfelületébe; d)-e) az erkélylemez homlok és alsó felületébe csatlakoznak
A korlátnak kívülről való felerősítése a felülről való beerősítéssel szemben szerkezetileg helyesebb, másrészt esztétikusabb ; nagyobb férőhelyet eredményez; azonkívül a kisebb födém- és burkolatterület miatt gazdaságosabb is. A 733 b ábra szerinti esetben a sarokra nem kerülhet konstruktív jellegű oszlop; ilyenkor mindkét irányban, a sarokoszloptól számított második pálca helyére osztunk ki oszlopot.
Az oszlopokat a befelé ék alakúan kiszélesedő fészekbe, a nedvesség által veszélyeztetett helyeken ólommal, egyébként gyorsan kötő cementtel kell beerősíteni. Az oszlopoknak a lyukakba kerülő részét – kimozdulást akadályozó – kifelé álló tüskékkel kell kialakítani.
Vasrudaknak, kőcsavaroknak, a kő-, műkő- vagy betonanyagba való beerősítéséhez szükséges lyukakat régebben – csővéső és kalapács segítségével – igen fáradságos munkával vésték. Manapság elektromos üzemű – kalapácsszerűén működő – lyukfúrók, illetve lyukvésők szolgálnak erre a célra, amelyek nem rongálják a vésendő szerkezetet, és pl. lemezek széleihez közeleső lyukak is könnyen kivéshetők velük.
734. ábra. Korlát felerősítések; a) rudazatos, h) sodronyháló betétes korlát esetében
Tervező intézeteink alkalmaznak olyan acél, valamint acéllal kombinált egyéb anyagú korlátokat, amelyeknél nincsenek oszlopok. Ilyenkor a korlátot az erkélylemezbe előre bebetonozott bekötővasakhoz anyás-csavarokkal rögzítik (734 a–b ábra).
Betétes korlát
Acélkeretek közötti betétes korlátokat szemléltet a 735 a és c ábra. Ezek általában négyszögű vagy ꓕ szelvényű oszlopokból, L szelvényű keretekből és fogódzókból állnak. A betét lehet: 6 mm vastag huzalhálós üveg; 8-10 mm vastag műpala lemez; vagy ø 3,4 mm-es hullámos huzalból készült, 52 mm-es lyukbőségű sodronyháló. Az üvegbetétet ragacságyba kell helyezni és szögvasakkal rögzíteni (735 b ábra). A sodronyhálót szintén szögvassal, esetleg laposvassal kapcsolják a kerethez (735 d ábra).
735. ábra. Acélkeretek közötti betétes korlátok; a) huzalhálós üvegbetéttel, c) sodronyhálós betéttel, b)-d) részletek
Újabban láthatunk olyan korlátokat is, amelyek acélkeretekre szerelt hullámpalából vagy szintén hullámos szelvényű törhetetlen üvegből (Plexiglas-ból) állnak.
A korlátok merevítésére nagy gondot kell fordítani. Ennek többféle megoldása van:
- A legegyszerűbb esetben a korlátoszlopokat kívülről vagy belülről elhelyezett támasztóvasakkal merevíthetjük (733 a ábra). A 733 d-e ábrák olyan megoldást mutatnak, amidőn a merevséget az erkélylemez homloksíkjába és alsó felületébe csatlakozó oszlopokkal érjük el.
- Igen szép, a régi épületekről ismert megoldás az, amidőn az oszlopokat kb. 4 m-enként 2,2 m magasságig fel-, majd az erkély fölött átvezetik, és a falba beerősítik (736 a ábra).
- Függőfolyosós lakóházaknál, szállodáknál, kórházak fektető folyosóinál gyakran találkozunk a merevítésnek azzal a módjával, hogy 3-4 m-ként 5-6 cm-es átmérőjű gázcsövet vezetnek keresztül a folyosó lemezen, amihez aztán a korlátot hozzáerősítik (736 b ábra).
- A 4 m-nél kisebb homlokzati hosszúságú erkélyek korlátoszlopait nem kell külön kitámasztani, mert a visszaforduló és a falhoz csatlakozó részek kellően kimerevítik a korlátot.
736. ábra. Korlátok merevítése; a) magasabban a falba bekötő oszlopokkal, b) az erkélylemezeken átfűzött gázcsövekkel
Mérnöki műtárgyak korlátjai
A hidaknál, vasúti felüljáróknál, mólóknál, gátaknál stb. alkalmazandó korlátok és mellvédek azonos szerkezetűek az előbbiekben megismertekkel, csak nagyobb erőhatásokra, fokozott igénybevételre vannak méretezve. Azonkívül esztétikailag is súlyosabb jellegűek, alkalmazkodnak az illető műtárgy tömegarányaihoz.
737. ábra. Hídkorlát szerkezete; a) szegély tartóhoz hegesztett fejű csavarral való felerősítés, b) kőcsavarokkal való felerősítés, c) a korlát nézete
Acélkorlátok esetén az oszlopok és hevederek nagyobb keresztmetszetű L , ꓕ és C szelvényekből készülnek. Anyagtakarékosság miatt sok esetben maguk a rudak is ꓕ szelvényűek (737. ábra). Gyakori a kő vagy vasbeton oszlopok közötti acélkorlát is.