• erkély
• erkélyburkolat

Nyitott erkélyek és függőfolyosók

A nyitott erkélyek és függőfolyosók szerkezeti jellegzetességük szerint lehetnek:

• Födémmel egybeépítettek.
• Födémtől függetlenek.

Általában három jellegzetes részből állnak: a) alátámasztó gerendákból, b) a gerendaközöket áthidaló szerkezetből (legtöbbször valamilyen lemezből), beleértve a padlóburkolatot is, és c) mellvédekből, illetve korlátokból. Vannak azonkívül gerenda nélküli, ún. lemezszerű erkélyszerkezetek is.

Födémtől független szerkezetek esetében gon­doskodni kell a konzolos rész kellő leterheléséről vagy lehorgonyzásáról. Ha nem így járunk el, akkor a konzolos rész könnyen kiborulhat. A túlsá­gosan magas, karcsú falakba befogott szerkezetek a fal elgörbülését idézhetik elő. Az előbbi két okból kifolyólag az erkélyt hordó falak vastag­sága legalább 1 ½ tégla legyen.

Az erkélyek anyaguk szerint lehetnek: a) fa és b) szilárd kialakításúak másrészt c) egyneműek (pl. pusztán fából vagy acélból készültek) vagy d) többféle anyagból összetettek. Követelmények az erkélyekkel szemben.

Fa anyagú erkélyek

Fa anyagú erkélyek esetén a konzolosan túlnyúló födémgerendákat pallókkal zsaluzzák be (720 a ábra). A pallókat hézagosan fektetik egymás mellé azért, hogy az esővíz lecsuroghasson róluk (egymás fölé kerülő erkélyeknél természetesen árokeresztékes, bitumen tömí­tési megoldáshoz kell folyamodni.) A padlót bőségesen át kell itatni karbolineummal.

720. ábra. Fa anyagú erkélyszerkezetek; a) nyeregfás, b) könyökfás megoldás

Nagyobb kiülés esetén a konzolos gerendarészeket a helyiségekbe beálló és az erkélyek alá kinyúló, a födém­gerendával ékes csavarozott kapcsolattal összeépített nyeregfával, más esetben kőkonzolokra felfekvő, favázas épületeknél pedig a vázoszlopokhoz csatlakozó könyök­fákkal lehet alátámasztani (720 b ábra). A faelemek általában gyalult, pácolt, legtöbbször lakkozott ki­vitelűek.

721. ábra. Kőkonzolos alátámasztású erkély- és folyosószerkezetek; a) kőkonzolos-kőlemezes, b) kőkonzolos-boltsüveges megoldások

A szilárd anyagú erkélyeket és függőfolyosókat a régebbi időkben -kellően leterhelt vagy lehorgonyzott- kőkonzolokra fektetett kőlemezekkel vagy kőkonzolok közé épített boltsüvegekkel képezték ki. Ezekkel a födém­től független megoldásokkal értékes építészeti hatást értek el (721 a – b ábra).

Födémtől független erkélyszerkezetek

A 722. ábra a századforduló lakóházainak függőfolyosóinál általánosan alkalmazott szerke­zetet tünteti fel.

722. ábra. Függőfolyosó szerkezetek; a) leterhelés, b) lehorgonyzás módja, c) poroszsüveg-boltozatos, d) vasbeton­lemezes áthidalás

Géptermekben, mérnöki létesítményeknél gyak­ran ma is az előbbi bekezdésben foglaltakhoz hasonló módon alakítjuk ki az erkélyeket, illetve a függőfolyosókat, azzal a különbséggel, hogy az áthidaló szerkezet 8 mm vastag recés lemez (723. ábra). Nagyobb kiülés esetén a konzoltartót ferde könyöktartóval lehet alátámasztani.

723. ábra. Üzemi épületek acéltartós erkély és függőfolyosó szerkezete

A monolitos jellegű vasbeton erkélyszerkezetek korszerűbbek. A 724 a ábra a falazatba, illetve vasbeton koszorúba befogott konzolos lemezt; a 724 b ábra pedig bordás (tehát gerendás alátámasztású) vasbeton lemezt tüntet fel. Mindkét szerkezet inkább az épület belsejében, a szélső falak mentén kialakított erkélyek és függőfolyosók esetében, valamint az épületnek olyan homlok­zati falainál jön szóba, amelyek a mögöttük levő födém teherhordó irányával párhuzamosak.

724. ábra. Vasbeton erkélyszerkezetek; a) koszorúba befogott konzolos-lemezes, b)-c) bordás vasbeton-lemezes megoldások

Amennyiben az ilyen szerkezetű erkélyekbe ajtónyílások esnek, úgy a befogó koszorú-, illetve áthidaló gerenda leterhelését különös gonddal kell megtervezni. A leterhelést közvetítő, leginkább vasbeton gerenda ilyen esetekben csavarásra van igénybe véve. A helyes megoldást mutatja a 725. ábra.

725. ábra. Csavart vasbeton áthidalóba befogott erkélyszerkezet; a) nézet, b) áthidaló gerenda vasalási sémája, c) alaprajz, d) metszet

Födémmel szervesen összefüggő erkélyszerke­zetek

Gerendás jellegű erkélyeknél a födém acél vagy vasbeton gerendái konzolosan túlnyúlnak a falon. A gerendaközöket valamilyen szerkezet (termé­szetes származású kő vagy műkő. esetleg vas­beton lemez) hidalja át. Az ilyen erkélykialakí­tások igen gazdaságosak, mert a fal feletti negatív nyomaték miatt a gerendák pozitív nyomatéka kisebb lesz.

A lemezszerű erkélyek a különböző szerkezetű monolitos vasbeton födémek konzolos folytatásaképpen képezhetők ki. Ha az erkélyt vasbeton lemezzel alakítjuk ki. és a vasbeton födém vasbetéteit akarjuk a konzolos részben felhasználni, akkor előnyösebb az olyan elrendezés, amidőn a konzollemez a belső padlószinthez viszonyítva alacsonyabban helyezkedik el (724 b ábra).

Igen egyszerűen és előnyösen lehet kialakítani az erkélyeket a haránt elrendezésű vasbetonvázas épületeknél, amidőn is a mester-, illetve keret­gerendák nyúlnak ki konzolosan a pillérsor elé, és az erkélyfödém áthidalási iránya a homlokzat síkjával párhuzamos.

Az előregyártott vasbeton „típus”-gerendás födémek és erkélyek közötti összefüggés. Az előregyártott „típus”-födémgerendák – mivel csak pozitív hajlító nyomatéknak megfelelő vasbetéttel vannak ellátva – nem felelnek meg konzolos fel­használásra.

726. ábra. Előregyártott vasbeton erkélyszerkezet: 1 – födémgerenda   2 – konzolelem; 3 – erkélylemez

Ilyen esetekben az erkélyeket és függőfolyosókat vagy a) a födémtől független monolitos vasbeton szerkezettel kell megoldani, vagy pedig b) a 726. ábra szerinti konzol- és lemez­elemekből álló, előregyártott vasbeton szerkezetet kell alkalmazni. Több hasonló erkély vagy hosszabb, emeletenként megismétlődő függőfolyosó esetén nyilván érdemes lenne alkalomszerűen ter­vezett, konzolosan vasalt, előregyártott vasbeton gerendát alkalmazni.

Általános megjegyzések. Az erkélyek járószintjét a hátuk mögött levő erkélyek padlószintje alatt 5-15 cm-rel alacsonyabban kívánatos kialakítani. Ilyen módon meggátoljuk a víznek az ajtó küszöbénél való behato­lását, másrészt lehetővé tesszük, hogy az erkélykorlátok fogódzója közel megegyezzék az ablaknyílások könyöklő vonalával. Természetesen kórházi és szanatóriumi fek­tető folyosóknál, ahol az ágyakat ki kell tolni a folyo­sókra vagy erkélyekre, ettől a megoldástól el kell tekin­teni; eltekintünk azonkívül olyan esetekben is, amidőn a szoba és erkély között közvetlen lakókapcsolatot óhajtunk teremteni.

Erkélyek és függőfolyosók padlóburkolata

Lejtés. A víz gyors elvezetése végett a burkolat kifelé 1,5-2%-os lejtésű legyen. Esztétikai szempontból kedvezőtlen, ha a lejtés az erkély oldal­nézetében is megmutatkozik, vagyis, ha a függőlemez vastagsága köröskörül nem egyforma. Ezért a lejtést a 727 f vagy a 727 g ábra szerint kívána­tos kialakítani. Erkélyek burkolása.

727. ábra. Erkélylemezek szerkezeti részletei; a) lemezek illeszkedése, b)-e) vízorr kiképzések, f)-g) lejtés és vízterelés megoldásai

A szélesebb erkélyek és függőfolyosók gyakran nem kifelé, hanem befelé lejtenek. Ilyenkor a nedvességszigetelés helyes megoldásán kívül a vízlevezetés is problémát okoz. Ezzel a kérdéssel a „Terasz szigetelé­sek” című részben foglalkozunk.

Függőlemez és vízorr képzés

Az erkélylemez homloklapját az ún. függőlemezt vízorrosán kell kiképezni (727 b-e ábra). Természetes szárma­zású kőnél a vízorrt, – anyag és munkaidő megtakarítás végett – bevéséssel készítik. A vízorr­nak kétféle megoldása van; az egyik (727 c ábra) szerkezetileg, a másik (727 d ábra) architektonikus szempontból helyesebb. Műkőanyag esetén a víz-orr a lemez alsó síkjához viszonyítva lelóg (727 b ábra). A 727 e ábra szerinti kiképzés nem meg­felelő, mert a felületi feszültség által együtt tartott és az adhézió révén a lemezhez tapadó víz (különösen a szél hatására) átfut a vízorr felületén.

Általában nem szép a túl vastag erkélylemez. Kívánatos vékony (14-16 cm vastag) lemezt vagy – mint ellentétes végletet – bizonyos esetekben a födém vastagságával közel megegyező lemezvastagságot tervezni. Nyilván ezen a téren az épület arányainak is meghatározó szerepe van. Mind a természetes szár­mazású kőlemezek, mind a műkő borítású erkélylemezek homloksíkjait függőleges irányú rovátkolással (sarrirozással) láthatjuk el, ezáltal igen tetszetős felületet nyerünk. Azonban az előregyártott jellegű (pl. díszítő-beton kérgű) lemezeknél a gépi megmunkálásra alkal­mas felületképzést kell előírni.

Az erkélylemezről lecsorgó víz a homlokzaton csúnya foltokat okoz. Ennek elejét vehetjük a 727 f–g ábrákon látható vízterelő kiképzésekkel (sarkantyúk­kal és vályúkkal).

Az erkélyek és függőfolyosók homloksíkjait gyakran 16–20 cm-es, T szelvényű acél szegély-tartóval látják el, amihez a korlát oszlopait két-két csavarral lehet hozzárögzíteni (732 e ábra). Teljesen acélból készült erkélyeknél és galériáknál is ilyen szegélytartót kívánatos alkalmazni (723. ábra). Igen sok mérnöki létesítmény hasonló jellegű részlegénél is ilyen szegélykiképzést és korlátfelerősítést látunk (737. ábra).

732. ábra. Vaskorlátok jellemző részletei; a)-c) fogódzó körüli, d) alsó hevederes összeépítés, e) acél szegélygeren­dához történő felerősítés

734. ábra. Korlát felerősítések; a) rudazatos, h) sodronyháló betétes korlát esetében (Lakóterv)

A burkolatot többféleképpen alakíthatjuk ki:

Kőlemez esetén nincs szükség külön burkolatra. A lemezeket hornyos csatlakozással illeszthetjük egymás mellé (727 a ábra).

727. ábra. Erkélylemezek szerkezeti részletei; a) lemezek illeszkedése, b)-e) vízorr kiképzések, f)-g) lejtés és vízterelés megoldásai

Egyszerű és nem nagy kiülésű, valamint nem nagy kiterjedésű vasbeton anyagú erkélylemezeket felül és homloklapjukon műkő burkolattal láthatjuk el. A helyszínen felhordott műkőrétegben zsugo­rodási hézagokat kell kiképezni. A vasbetonlemez alsó felülete maradhat nyersen vagy kőszerű meg­dolgozást nyerhet, azonban leggyakrabban beva­koljuk őket.

Azoknál a szélesebb függőfolyosóknál, amelye­ket lapburkolattal látunk el, á burkolat alá nedvességszigetelő réteget is célszerű alkalmazni. Ezek­nek részletes szerkezeti megoldásáról későbbi szövegrészben fogunk megemlékezni. (Megjegyezzük azon­ban, hogy a régi pesti épületek lapburkolattal ellá­tott függőfolyosóinál nedvességszigetelést nem találunk; a vasbetonlemezen aljzatbeton + fektetőhabarcs + lapburkolat helyezkedik el. A szi­getelés hiánya azonban ezeknél a legtöbb esetben elszíneződés vagy vakolat leválás alakjában meg­mutatkozik.)