• padlóburkolatok
• szigetelés

Padlószigetelés a gyakorlatban

A padlószigetelés rendeltetése, hogy a legalsó épületszint padlószerkezetét és helyiségeit meg­védje a talajból származó nedvességhatásoktól.

Padlószigetelések aljzata. Bármilyen természetű padlószigetelést aljzat rétegen kell kiképezni, mégpedig talajnedvesség és talajpára esetén 5 cm vastag, talajvíz esetén 10 cm vastag a/200 k jelű, ún. szigetelési betonaljzaton (225. ábra).

225. ábra. Ragasztott nedvességszigeteléssel ellátott padlószerkezetek; a)-b) talajnedvesség, c)-d) talajvíz esetén: 1 – aljzatbeton; 2 -ra­gasztott szigetelés ; 3 – védőbeton ; 4 – vasbeton ellenlemez; 5 – beton­burkolat; 6 – cementsimítás ; 7 – homokfeltöltés; 8 – hajópadló ; 9 – kavicsfeltöltés ; 10 – leterhelő beton; 11 – fektető habarcs; 12 – lapburkolat

A talajnedvesség és talajpára elleni padlószigetelés anyaga és szerkezete szintén a viszonylagos vagy a teljes szárazság követelményéhez igazodik.

Viszonylagos szárazság igénye esetén a padló­szigetelés kiképezhető:

1. Szigetelő mázzal, lemez nélkül. A hézag­mentesen felhordott szurkos vagy bitumenes máz-szigetelés a vizet magába nem sűrítő nagyszemcséjű talajoknál megfelelő.
2. Tömeges betonszigeteléssel. Erre a meg­oldásra- bár földnedvesség elleni szigetelésre is alkalmas – inkább talajvíz esetén kerülhet sor, ezért a kérdést a „Talajvíz elleni szigetelések” című részben tárgyaljuk.
3. Vízzáró cementhabarcs bevonattal, amely 8 cm vastagságú aljzatbetonra készül, kb. 3,5 cm vastagsággal. A padlóburkolat-szigetelés egyébként fenéktömeg-szigetelés tökéletesebbé tételére is megfelelő.

Teljes szárazság igénye esetén a padlószigetelés kiképezhető:

1. Ragasztott szigeteléssel, mégpedig két réteg 150-es sz. kátrányos vagy bitumenes csupasz lemezzel és három réteg kenéssel. Nedvességet magukba sűrítő (agyag) talajoknál szükséges megoldás.
2. Fémbetétes szigetelő lemezzel, ennek a szigetelés módnak körülményei azonosak a fém anyagú vízszintes és függőleges falszigetelésekével. Csak talajvíz, csapadék és üzemi víz elleni védelem esetében kerül alkalmazásra.
3. PVC műanyag fóliákkal. A szigetelés ezen módjá­nak anyagtani és szerkezeti vonatkozásait a „Függőleges falszigetelés” című részben tárgyaltuk.

Szigetelést védő réteg

A ragasztott padlószige­teléseket meg kell védeni a további munkálatok során előállható (lábnyomások és vasszerelés stb. okozta) sérülésektől. Ebből a célból azokra egy védő betonréteget kell alkalmazni. Az 5 cm vastag­ságú védő betonréteg as/300 ö jelű betonból készüljön (225 b-d ábra). Hidegpadló esetén a padlóburkolat 6 cm vastagságú a/225 n jelű betonaljzata egyben szigetelést védő rétegnek is felhasználható (225 a ábra).

Alápincézetlen lakóhelyiségek padlószigetelése. Nálunk az alápincézetlen helyiségek nedvességszigetelését a 214. és 215. ábra szerinti módon, a földfeltöltésre helyezett aljzatbetonon létesített ragasztott szigeteléssel oldják meg. A ragasztott szigetelésre fapadló esetén 5 cm vastag védő betonréteg, erre a feltöltés és a padlóburkolat kerül. Hidegpadló esetén a ragasztott szigetelésre közvetlenül ráhelyezhető a padló 6 cm vastag aljzatbeton rétege.

Az alápincézetlen lakóhelyiségek padlója a talajból hideget vesz fel. Ennek kiküszöbölése végett célszerű a párnafák közé pernye, horzsakő vagy hasonló jellegű feltöltést, esetleg légréteget is alkalmazni. Hidegpadló esetén a szigetelő réteg felé valamilyen hőszigetelő réteget (2-3 cm-es tőzeglapot, 4-5 cm-es fagyapotlemezt vagy 3 cmes parafaréteget stb.) kívánatos helyezni, és erre kerüljenek a további rétegek.

Külföldön a jelentősebb helyiségek alatt nem föld­feltöltést létesítenek, hanem ehelyett nagyobb, lehetőleg élére állított kövekből készítenek kőágyazást, amelynek kívánatos szellőzéséről a szélső lábazati falon át gondos­kodnak (226 a ábra).

226. ábra. Alápincézetlen helyiségek padlószigetelésének különböző változatai

Sok helyen azonban nem elégednek meg a kérdés­nek az előbbi bekezdésben foglaltak szerinti megoldásá­val, és a lakóhelyiségek padlója alatt egy levegőréteget, illetőleg légtért képeznek ki; ebből a célból a padló­szerkezetet födémszerűen alakítják ki.

A padló alatti födémmegoldások a következők:

1. Egymástól 70-120 cm távolságban levő, ½ tégla vastagságú falra, lapjára fektetett téglákból boltozati felületet készítenek (226 c ábra).
2. Hézagosan elhelyezett, lapjára fektetett téglákra vasbeton- vagy téglapallókat helyeznek (226 d-e ábra).
3. Hézagosan elhelyezett, élére állított téglákra közönséges téglákat vagy válaszfallapokat helyeznek el (226 f ábra).

Ilyen megoldások esetén sem szabad megfeledkezni – a megfelelő helyen alkalmazandó – nedvességszigete­lésről. Éppen ezért a tégla anyagú gyámolító szerkezetre szigetelő lemezdarabokat vagy sávokat kell elhelyezni. Az így előállított födémre kerül a hidegpadló-burkolat, esetleg a feltöltésre helyezett fapadló. Fapadló esetén legalább egyrétegű lemezszigetelést vagy mázszigetelést is kell alkalmazni.

A padló alatti légréteget a lábazati falban létesített és az állatok bejutása ellen perforált lemezzel ellátott lyukakon keresztül szellőztetni kell. A szellőztetésből származó légcsere következtében a padló áthűlhet, ezért ezt a körülményt is mérlegelni kell.

A falszigetelésekkel egybeépített ragasztott pad­lószigetelések meghibásodási lehetőségei:

1. A többrétegű ragasztott szigetelés 5-6 kgc/m²-nél nagyobb nyomó igénybevételt nem bír ki. A túl igénybevétel ellen az alapot a 227. ábrán látható módon kell kialakítani. A 228. ábra szerin­ti megoldásra nem az előbbi meggondolásból, ha­nem az oszloptalp süllyesztése végett került sor.

2. Abban az esetben, ha a fal valamilyen okból megsüllyed, és ugyanakkor a padló fenn­akad, a szigetelés a fal tövében elnyíródhat. Ezt az esetlegességet az alap helyes (csekély ülepedés­sel járó) méretezésével lehet elkerülni.

227. ábra. A vízszintes falszigetelés túl igénybevételét kiküszöbölő megoldás.

228. ábra. Acéloszlop süllyesztett talpa körüli szigetelés (Kersten)

Egyes szakírók szerint a szigetelő réteg alatti aljzatbetont nem kívánatos az alap-, illetőleg az átmeneti test mellé csatlakoztatni, hanem célszerű azokra ráültetni, vagy még inkább a falban kiképzett horonyba becsatlakoztatni. Ezen véleményüket arra a fel­tevésre alapítják, hogy ez esetben a fal süllyedésekor az aljzatbeton fal melletti szakasza is süllyedni fog, és ennek következtében a fal tövében a szigetelőréteg nem fog elnyíródni.

Szerintük az aljzatbeton a faltól távolabb – nem nyírás, hanem hajlítás következtében – fog eltörni. Utóbbi körülmény azonban a szigetelő rétegre kevésbé veszélyes, mint a fal tövében bekövetkezhető, kimondottan nyírásból származó meghibásodás.

3. A padlószerkezet alatt a feltöltött vagy megbolygatott talaj megsüllyedhet, és ennek következtében a szigetelés több helyen elszakadhat (229 a ábra). E lehetőség kiküszöbölése céljából az aljzatréteget födémszerűen, vasbetonból készít­hetjük.

229. ábra. Padlószigetelés meghibásodása; a) a talaj megsüllyedése, b) a falak megsüllyedése következtében

4. A helytelen méretezésű vagy előre nem látott körülmények miatt megsüllyedt alapfalak esetén a fennakadt padlószerkezet színtón el­törhet és a szigetelés elszakadhat (229 b ábra). Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy az aljzatréteget szintén födémszerűen, vasbetonból készítjük. Ilyenkor, hogy a padlószerkezetet a terheléstől mentesítsük, alatta kb. 20 cm vastagságú talaj­réteget vagy meglazítunk, vagy egy ilyen vastag­ságú sávot üresen hagyunk.