Magasépítészet

Pillérek, oszlopok burkolata, jellemzőik

A pillérek és oszlopok amellett, hogy elsődlegesen teher­hordó szerepet látnak el, az épületek díszítő elemei is (külső és belső térben egyaránt). Ebből adódóan esztétikai szem­pontból meghatározó a felületi kialakításuk. A pillérek és oszlopok felületképzése gyakran eltér a falszerkezetekétől.

A pillérek és oszlopok teherhordó anyagát tekintve ké­szülhetnek kőből vagy nagy tömörségű téglából falazva, valamint vasbetonból, fából, acélból (a két utóbbit legtöbbször nem burkolják, csak felületkezelik, festik.)

A pillérek és oszlopok felületi kialakítása lehet:

  • Nyersen maradó: régebben a kő- és téglaoszlopokat, pilléreket gyakran olyan minőségben készítették, hogy felületük önmagában esztétikus hatást biztosított. Nap­jainkban elsősorban a korszerű zsaluzati technológiák alkalmazásával készült vasbeton oszlopok esetében fordul elő.
  • Vakolt: tégla és vasbeton pilléreken, oszlopokon kü­lönböző struktúrájú vakolatok készülhetnek a korábban megismert módon, gyakran teljes egészében rabicháló erősítéssel.
  • Festett: elsősorban glettelt vasbeton felületen.
  • Burkolt: a vasbeton pilléreket, oszlopokat burkolótég­lával, kerámialappal, kőlappal (kőlemezzel) és mozaiklappal burkolhatják.

Az oszlopok és pillérek burkolatának megfelelő kialakí­tása gondos tervezést és előkészítést igényel. Napjainkban ugyan már készülnek kifejezetten oszlopnál, pillérnél alkal­mazható különböző burkolatok, a forgalomban lévő elemek döntő része azonban csak nehezen illeszthető kis méretű, íves burkolási felülethez. Ezért már az épület tervezése so­rán össze kell hangolni az oszlop, pillér keresztmetszetét és a tervezett burkolatot.

Oszlopok burkolata gyakran csak egyedi gyártású burkolóelemekkel alakítható ki. A burko­lást mindig burkolat-kiosztási terv és pontos konszignáció alapján kell végezni. A kis felületek következtében különö­sen fontos a szakszerű, pontos munkavégzés és burkolt felü­letek folyamatos ellenőrzése.

Az oszlop- és pillérburkolatok készítése szintén pontos és szakszerű munkavégzést igényel. A burkolás során az el­készült részek vízszintességét, függőlegességét, a hézagok nagyságának állandóságát folyamatosan ellenőrizni kell. A tartószerkezet esetleges méretpontatlanságait a burkolat­tal meg kell szüntetni. A lapburkolatokat a korábban ismer­tetett módon hézagolják.

Tégla pillér- és oszlopburkolatok

A vasbeton pillérek téglaburkolatát rendszerint hagyo­mányos módon, közvetlenül a kész pillér köré falazva készí­tik (5.89. ábra).

5.89. ábra. Falazott tégla pillérburkolatok

5.89. ábra. Falazott tégla pillérburkolatok

A falazás során az egyes elemeket a pillér felőli oldalukon is habarccsal vonják be. így biztosítva van a téglaburkolat és a vasbeton szerkezet közötti megfelelő kap­csokat. A különböző gyártók számos egyedi, pillérburkolás­hoz használható téglát forgalmaznak (rendszerint négyzetes keresztmetszetű vasbeton pillér köré falazva készülnek). Az alkalmazott téglaelemek kialakításától függően többféle megjelenésű pillérburkolat

A vasbeton pillérek téglaburkolatát rendszerint hagyo­mányos módon, közvetlenül a kész pillér köré falazva készí­tik (5.89. ábra). A falazás során az egyes elemeket a pillér felőli oldalukon is habarccsal vonják be. így biztosítva van a téglaburkolat és a vasbeton szerkezet közötti megfelelő kap­csokat. A különböző gyártók számos egyedi, pillérburkolás­hoz használható téglát forgalmaznak (rendszerint négyzetes keresztmetszetű vasbeton pillér köré falazva készülnek).

Az alkalmazott téglaelemek kialakításától függően többféle megjelenésű pillérburkolat képezhető. Kör keresztmetszetű vasbeton oszlopok esetén csak az adott átmérőnek megfele­lő, nagy pontosságú egyedi gyártású téglaelemekkel képez­hető megfelelő téglaburkolat. Ilyen burkolatokat azonban ritkán készítenek.

Ragasztott kerámialap burkolatok

Az oszlopokat és pilléreket gyakran burkolják ragasztott kerámialappal. A pillérek oldalai keskeny, sávszerű falfelületnek tekinthetők, ennek megfelelően az aljzat előkészí­tése, a burkolás menete lényegében megegyezik a kerámia falburkolatoknál ismertetettekkel. A kerámialapok hálósán vagy kötésben egyaránt felrakhatok (5.90. ábra).

5.90. ábra. Kerámialap pillérburkolat

5.90. ábra. Kerámialap pillérburkolat

Egyes bur­kolati rendszerek előre gyártott sarokelemeket is tartalmaz­nak. Ezek egyrészt kedvezőbb esztétikai megjelenést bizto­sítanak, másrészt csökkenthető (az egyébként nagyszámú) vágott elemek alkalmazása. Az esztétikai hatást fokozza a különböző – lábazati és egyéb díszítő – mezőlapok beépí­tése is.

A kerámialapok hagyományos ágyazóhabarcsba rakva és vékonyágyazatos ragasztással egyaránt rögzíthetők. Az utób­bi téglapilléreknél csak vakolt alapfelületen alkalmazható. A gyakran előre megszámozott kerámialapokat a lapkiosztási terv és konszignáció alapján építik be.

A kör keresztmetszetű oszlopok burkolása kétféle mó­don történhet. A kellően nagy sugarú oszlopokat általában kisméretű kerámialapokkal burkolják, a körívet pontosan követve. Ehhez rendszerint vastagabb ágyazóhabarcsréteg szükséges. (Minél kisebb a laoméret, annál jobban közelít a felület a hengerpalásthoz.) így az egy sorban lévő ke­rámialapok számának megfelelő sokszögfelület jön létre (5.91. ábra). Az ilyen lapburkolatok csak hálós elrendezés­ben készíthetők.

5.91. ábra. Kerámialap oszlopburkolat

5.91. ábra. Kerámialap oszlopburkolat

Előfordulhat kifejezetten az adott átmérőnek megfelelő, nagy pontosságú, egyedi gyártású kerámialapokkal képzett oszlopburkolat is. Ezek alkalmazása azonban meglehetősen költséges (az egyedi gyártás következtében).

Kőlap oszlop- és pillérburkolatok

Pillérek és oszlopok kőlappal történő burkolásánál általá­ban az adott szerkezethez illeszkedő, egyedi (méretre vágott) kőlapokat használnak. A lapokat a korábban megismert mó­don, teljes felületen ragasztva és fém függesztőelemekkel mechanikusan rögzítik.

Pilléreknél rendszerint a felületek oldalszélességéhez iga­zodó (egy sorban oldalanként egy), nagyméretű kőlemezek képezik a burkolatot. A teljes felületen ragasztott lapokat (lemezeket) a sarkok mentén a lapokba előfúrt függőleges furatokba vezetett fémtüskékkel, illetve a vízszintes héza­gokban ezeket összekötő huzalokkal biztosítják (5.92. ábra). Napjainkban már léteznek olyan nagy tapadást biztosító korszerű ragasztók is, amelyeknél a femtüskés biztosítás vékonyabb kőlapoknál elhagyható.

5.92. ábra. Kőlap pillérburkolat

5.92. ábra. Kőlap pillérburkolat

Vasbeton oszlopok kőlap burkolatát általában az adott oszlop geometriájához, méretéhez igazodó, egyedi gyártású kőlapokkal képezik. A munkát megkönnyítendő a legtöbb esetben eleve sokszög (pl. hatszög) keresztmetszetű vasbe­ton oszlopokat készítenek, az ehhez illeszkedő egyedi bur­kolóelemek felhelyezésével azonban hengeres palástfelület jön létre (5.93. ábra). A teljes felületen ragasztott, egymás melletti burkolóelemeket a vízszintes hézagokban fém ka­pocshuzalokkal kötik össze.

5.93. ábra. Kőlap oszlopburkolat

5.93. ábra. Kőlap oszlopburkolat

Mozaiklap pillér- és oszlopburkolatok

A mozaiklap burkolatokat teljes felületen ragasztott, kis­méretű (pl. 20×20 mm), különböző színű mázas kerámialapok képezik. A könnyebb beépítést teszik lehetővé azok a mozaik elemek, amelyek papírkasírozású táblásított for­mában kerülnek forgalomba (5.94. ábra).

5.94. ábra. Mozaiklap pillérburkolat

5.94. ábra. Mozaiklap pillérburkolat

(A gyártás során a mozaiklapocskákra ideiglenes papír (védő) hordozóréteget kasíroznak, amely a beépítéskor nedvesítéssel könnyen eltá­volítható.) Alkalmazásuk különösen a körszelvényű vasbe­ton oszlopok burkolásánál kedvező, mivel a hajlékony papír-kasírozás következtében a táblák könnyen az íves felületre illeszthetőek.

Mozaiklap burkolatok csak sima, egyenletes, pormentes aljzatra ragaszthatók. Falazott téglapillérek esetén ez csak vakolt alapfelülettel biztosítható. A mozaiklap burkolatok készítése előtt az egyes táblák helyét pontosan ki kell tűzni az alapfelületen. Sík felületre a táblákat gyakran fektető sab­lonnal rakják fel. A szükséges habarcsmennyiség a sablonba helyezett táblák hátlapjára egyenletesen felhordható. A bur­kolás során az alapfelületen jelölt helyekre pontosan felhe­lyezik a mozaiktáblákat, majd a ragasztóhabarcs szikkadását követően a papírkasírozást nedvesítéssel eltávolítják. A mo­zaiklapok hézagolását a korábban megismert módon végzik.