Szigetelések aljzata (lapostetőknél)
A lapostető rétegfelépítésétől függően a csapadék elleni szigetelések közvetlen aljzata többféle lehet. Napjainkban (új építésnél) a legtöbb esetben hőszigetelés vagy lejtbeton réteg, esetleg maga a vasbeton födém képezi a szigetelés aljzatát Kéthéjú tetők esetén ez általában deszka- vagy építőlemez borítás.
A csapadék elleni szigetelés szakszerű elkészítésének és hosszú távú (tartós), rendeltetésszerű működésének alapvető feltétele a szigetelés aljzatának helyes megválasztása és kialakítása. Ebből adódóan az aljzatnak számos követelménynek kell megfelelnie.
A csapadék elleni szigetelés aljzatával szemben támasztott követelmények a következők:
- Megfelelő lejtés. Altalános esetben a legkisebb lejtés mértéke 2%. Táblás hőszigetelés esetén azonban min. 2,5%, fa anyagú aljzatok (deszka-, építőlemez borítás) esetén pedig min. 4%.
- Sima felület. A szigetelés kizárólag homogén, egyenletes, sík felületre hordható fel. Az esetleges kisebb fészkek, mélyedések, kitüremkedések (kiálló kavicsszem) a csapadék elleni szigetelés sérülését (gyűrődését, átszúródását) okozhatják. Szükség esetén külön aljzatkiegyenlítő réteget kell beépíteni.
- Szilárdság. A csapadék elleni szigetelés aljzatával szembeni alapvető szilárdsági követelmény a lépésállóság. (Ez hőszigeteléseknél akkor teljesül, ha a 2%-os roskadáshoz tartózó nyomószilárdsági érték legalább 0,15 N/mm2.) A lépésállóság lényegében a kivitelezés során jelentkező igénybevételek, valamint a rendeltetésszerű használatból adódó különböző terhelések (szél, hó, jég, karbantartás) káros alakváltozás nélküli elviselését jelenti.
- Alak- és mérettartóság. A lapostető egészére és egyes rétegeire vonatkozó geometriai követelmény (forma-és térfogatállandóság). Egyes anyagok (öntött aljzatok, bevonatok, táblás aljzatok) csak kis méretű mozgások felvételére alkalmasak, ezért szükség van mozgási hézagok kialakítására.
- Tiszta, pormentes, száraz felület. A megfelelő tapadás alapvető feltétele a különböző szennyeződésektől, nedvességtől mentes felület biztosítása.
- Megfelelő hőmérséklet. A szigetelés kialakítása során az aljzat felületi hőmérséklete nem lehet kisebb, mint +5°C. Ez különösen a ragasztással rögzítendő szigeteléseknél fontos szempont.
- Fagyállóság. Egyes nedvességfelvevő tulajdonsággal rendelkező anyagok alkalmazása esetén elengedhetetlen feltétel.
- Megfelelő dilatálás. A csapadék elleni szigetelés aljzatában a különböző mozgásokból adódó feszültségek következtében a szigetelésre veszélyes alakváltozások (repedések, kitüremkedések) keletkezhetnek. Ezt az aljzat anyagának és méretének ismeretében kialakított, a szigetelésnek megfelelő mozgási hézagokkal kell megakadályozni.
Napjainkban az egyik legelterjedtebb a hőszigeteléssel történő aljzatképzés. Ezeket általában műanyag keményhab (EPS, XPS, PUR) táblák vagy nagy testsűrűségű szálas ásványgyapot (kőzetgyapot, üveggyapot) táblák alkotják. A kőzetgyapot hőszigetelés alkalmazásának előnye, hogy nem éghető, így az arra kerülő bitumenes lemezek hegesztése közvetlenül is végezhető. Műanyag keményhab hőszigetelésnél viszont külön védő-elválasztó réteget kell elhelyezni.
Ha a hőszigetelés alatt külön lejtést képző réteg található, akkor a hőszigetelő táblákat, lemezeket egyszerűen lefektetik a tervben meghatározott vastagságban (rétegszámban). Több réteg esetén az egyes táblákat kötésben kell elhelyezni (2.7. ábra).
- Nedvesség a talajban
- Bitumenes készítmények az útépítésben és az építőiparban
- Hőszigetelés a padlás-, és a pincefödém esetében
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
2.7. ábra. Hőszigetelő táblák elhelyezése
A hőszigetelés rögzítése történhet ragasztással, leterheléssel vagy mechanikusan. Napjainkban a legkedvezőbb megoldás, hogy a hőszigetelést a csapadékszigetelés alatti alátétlemezzel együtt pontszerű, tárcsás, mechanikai rögzítéssel a szilárd aljzathoz kapcsolják.
Ha a hőszigetelés egyben a lejtést adó réteg is, akkor az aljzat kialakítása kétféle módon történhet: a tervezett lejtésnek megfelelően üzemben lejtésbe vágott és konszignáció alapján a helyszínen összeépített hőszigetelő táblákból (lemezekből), vagy az építés helyszínén leszabott hőszigetelő táblákból. Ez utóbbinál az egyenetlenségek kiküszöbölésére műanyag alátét-aljzatkiegyenlítő filc kerül a hőszigetelésre.