• favédelem

A faanyag betegségei, farontó rovarok, favédelmi eljárások

A fa betegségeinek nevezzük a biológiai kár­tevők és az éghajlati tényezők által okozott szerkezeti elváltozásokat, roncsolódásokat, melyek az élő fában, a frissen döntött és a beépített faanyagban is kialakulhatnak.

Farontó gombák

A farontó gombák az élő és feldolgozott faanyag tartalék tápanyagát, illetve vázanya­gát bontják le, és ezzel kisebb vagy nagyobb mértékben megváltoztatják (rontják) a szerke­zeti felépítését, műszaki tulajdonságait.

Penészesedés

Elszíneződéssel járó folyamat. A penészgombák különböző mértékben változtatják meg a fa fizikai és mechanikai tulajdonságait. Sok nedvességet igényelnek, tartós napfény és száradás hatá­sára elpusztulnak. A frissen döntött fáknál figyelhető meg a zöldpenész, zöld foltok for­májában. A feketepenész a nedves fa felületén megtelepedett gombák által okozott fekete csík vagy folt. A penész általában csak a fel­színen jelenik meg, a szilárdságot nem csök­kenti.

Kékülés

A fenyőféléknél gya­kori jelenség. A frissen kidöntött fa felületét támadják meg a gombák, később a fa egész keresztmetszetébe is eljutnak. A vizes, nagy nedvességtartalmú faanyagot támadják meg. A hosszú ideig tárolt, kérgében lassan szá­radó hengeres fát és a helytelenül máglyázott fűrészárut fertőzik.

Fülledés

A sejtfalat lebontó far­ontó gombák élősködésének a következmé­nye. A fülledést okozó gombák kezdetben csak a sejtüregek anyagát élik fel. Az ilyen faanyag feldolgozásakor a szilárdság még nem csökken azonnal. Ha elmarad az előke­zelés, a gombák megtámadják a sejtfalak cel­lulóz- és ligninanyagát. Ilyenkor egyre jobban elszaporodnak, és a faanyagon egyre nagyobb keresztmetszeten megmutatkoznak a végle­ges tönkremenetel jelei.

Korhadás

A fa sejtfalai károsodnak, ezért ez az egyik legsúlyosabb károsodás. Barna-korhadás esetén a gombák a sejtfalak cellu­lóztartalmát felélik, és visszamarad a barna színű lignin. Ekkor a fa először megrepedezik, később kisebb darabokra esik szét, végül pedig teljesen szétporlad. A kor­hadásnak ez a fajtája gyors szilárdságcsökke­néssel jár. A fehérkorhadás során a sejtfalak lignintartalma semmisül meg, és a fa foltos, fehér színű lesz.

A fa korhadása veszélyes lehet a tartószer­kezeteknél, mert a korhadás következtében a keresztmetszet csökken, a szerkezet pedig veszít a teherbírásából. A fából készült tartó­szerkezeteket ezért rendszeresen ellenőrizni kell, illetve a szükséges időközönként el kell végezni a megelőző, karbantartó munkákat.

A korhadást okozhatnak a következő fajták:

• Fenyőlemezes fenyőgomba. Fenyőféléken telepedik meg, általában az anyagok táro­lásakor. Szárazságtűrő, hosszú ideig képes nedvesség nélkül fennmaradni. A faanyag repedésein támad, a korhadási folyamat belülről indul kifelé.
• Pincegomba. 50-60% nedvességtartalom szükséges megtelepedéséhez. 22-24 °C az ideális hőmérséklet a szaporodásához. Vékony, egyre vastagodó rétegben telep­szik meg.
• Házi kéreggomba. A fenyő­anyagot támadja. Nedvességigénye nagy, de a száraz időszakot hosszú ideig átvé­szeli, majd aktiválódik. Könnyen összeté­veszthető a könnyező házigombával.
• Könnyező házigomba. A faanyagú szerkezetek legveszedelmesebb kártevője. Csak beépített vagy már fertő­zött faanyagot támad meg. Kiirtása szinte lehetetlen, mert a falakon, födémeken is áthatol, és minden faanyagot megfertőz. Terjedéséhez nem szükséges külső ned­vesség, mert a faanyag lebontásával vizet termel magának. így kedvező feltételeket teremt magának a további fertőzéshez.

Farontó rovarok

A farontó rovarok okozta hibák következté­ben a faanyag mechanikai és szilárdsági tulaj­donságai romlanak. A rovarok a friss döntésű és a száradó fűrészáruban, illetve a beépített faanyagban okoznak kárt. Ilyenkor a fában létrejövő járatok és folytonossági hiányok is elősegítik a gombák megtelepedését. A leg­fontosabb farontó rovarok a kopogóbogarak, a cincérek, a szúfélék, a darazsak, a lepkék és a hangyafélék.

• Kopogóbogarak : A fejüket a faanyaghoz ütögetik, amely jellegzetes kopogó hangot ad. Kifejlődésük nedves, gom­bás felületeken igen gyors, de a száraz felü­leteket is megtámadják. Sok fajuk létezik, mindegyik más típusú és nedvességtartalmú fafajokban fordul elő. A kopogóbogarak lyu­kakat fúrnak, melyek átmérője kb. 1-2 mm.
• Cincérfélék: A száraz és nedves faanyagot egyaránt megtámadják. Jelenlétük­ről a fa felületén megjelenő faliszt árulkodik. Elsősorban a fenyőfélékben és kemény lom­bos fafajokban fordulnak elő. Rágásképükre jellemző a kb. 6-12 mm széles, ovális kereszt­metszetű járat. Legtöbbször a faanyagnak csak a szijács részét támadják meg.

Szúfélék

Hengeres testű, néhány milliméteres bogarak. Elő és döntött fában okoznak károkat. A fúrt járatok kör kereszt­metszetűek. Általában a nem gyantagazdag, száraz, beteg tűlevelűeket támadják meg.

Fadarazsak

Erdőgazdasági kár­tevők, a feldolgozott faanyagot nem károsít­ják. Nagyméretű lyukakat (járatokat) rág­nak az élő fába. Az óriás fenyődarázs akár a 40 mm hosszúságot is elérheti.

Farontó lepkék

Főleg élő fák­ban okoznak károkat, a fűrészárukban csak a károsítás nyomai észlelhetők. Farontó hangyafélék. A legveszélyeseb­bek a barnafarkú lóhangyák és a faodvasító lóhangyák.

Favédelmi eljárások

A faanyagok gombásodás elleni védelmét gombaölő szerek alkalmazásával lehet biz­tosítani. A faanyagvédelem alapvetően meg­előző és megszüntető védelem lehet.

Megelőző védelem

Célja a károsodások bekö­vetkezésének megakadályozása. Ilyenkor a faanyag még beépítetlen, így a védőszer különféle eljárásokkal felhordható. A beépí­tés után megmunkált részeket is kezelni kell faanyagvédő szerrel.

Megszüntető védelem

Célja a bekövetkezett kár megszüntetése. A védelem első lépése az átnedvesedés okának megszűntetése az épü­let kiszárításával. Ezután lehetőség szerint el kell távolítani a faanyagot, és el kell égetni. A fertőzött részek környékén a vakolatot le kell verni, a fugákat ki kell kaparni. A fer­tőzött anyag helyére új, száraz faanyagot kell beépíteni megfelelő favédelemmel.

• A fa tartósságát, időállóságát, a rovarok, illetve a gombásodás elleni ellenálló képes­ségét a következő eljárásokkal lehet fokozni:
• A fa kilúgozásával, gőzölésével csökken a fehérje- és keményítőtartalom, elpusztul­nak a fában levő gombacsírák, rovarok.
• Hősugárzóval, lángszóróval stb. való hőke­zeléssel (60 °C feletti hőmérséklet) a spórák és rovarpeték elpusztulnak.
• A fa impregnálásával, amely az alábbi technológiákkal készülhet:
  • Mázolással.
  • Permetezéssel.
  • Bemártással.
• Áztatással is telíthetjük a faanyagot. A fel­szívódott védőszer mennyisége az időtar­tammal nő, amely 8 órától akár 10 napig is tarthat.
• Telítéskor légmentesen záró telítőhengerbe helyezett faanyagba nagy nyomással jut­tatják be a védőszert. így lehet a fát legmélyebben átitatni, így lesz a leg­nagyobb a vegyszerfelvétel és a legtökéle­tesebb a védelem.

A fa gyúlékony, alacsony hőmérsékleten is lángra lobban. Az építőipar szempontjából ez a hátrányos tulajdonság teljes egészében nem küszöbölhető ki, de léteznek égést gátló anyagok. Ezek bevonatot képeznek, a gyulla­dás hőfokát emelik, az égés sebességét pedig csökkentik. Az égést gátló anyag­gal a faanyagot legalább kétszer be kell vonni.

A faanyagvédő szereket célszerű a védelem irányultsága szerint csoportosítani. A gombák elleni hatóanyagúak a baktériumok és külön­böző gombafajok ellen nyújtanak védelmet. A rovarok elleni hatóanyagok hatásmecha­nizmusuk szerint lehetnek a rovarok számára riasztók, pusztítók, valamint táplálkozási mérgek. A tűz elleni hatóanyagok késleltetik a gyulladást, lassítják az égést (pl. vízüveg, fémsók vizes oldatai). A vegyes hatóanyag­tartalmú szerek egyszerre több károsodástól védik meg a faanyagot.