• lakás

Lakóépület, a lakás tervezése: tartalék fűtés, élelmiszer tárolók, gázkészülékek

A címben szereplő kettős elnevezés nemcsak elvi jelentőségű, hanem alapvető fontosságú is. Egy lakóépület tervezésekor elsődlege­sen a benne helyet foglaló lakás vagy lakások a mértékadóak. Tehát egy adott településen, annak egy adott utcájában és azon belül az adott tel­ken ezernyi különböző előírás léte­zik, amelyet be kell tartanunk, mie­lőtt még a lakást egyáltalán a ház határolófalai közé képzeltük volna.

A lakás tervezésekor a helyzet az esetek többségében már tisztázott, mert már tudjuk, hogy mit lehet megvalósítani az adott karakterű házon belül, betartva az erre vonat­kozó előírásokat és szabályokat. Természetesen a legfontosabb az, hogy mi, leendő lakástulajdonosok, mit és hogyan szeretnénk kialakítani a telkünkön épülő valamilyen házban. Ebben a fázisban lényeges még, hogy – ha tehetjük – a ház külsőjét a tervezővel egyeztetve hangoljuk össze a lakással.

Építési szabályzat

Mielőtt a belevetnénk magunkat a tervezésbe, fontos néhány szem­pontot tisztázni az építési szabályok bibliájából, az OTÉK-ból. Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrende­let, azaz az OTEK előírásai sok te­kintetben más módon rendelkeznek, mint az előző OESZ. Ez a megálla­pítás érvényes családi házak, lakó­épületek és lakások tervezésére, ha­tósági engedélyezésére is.

Az egyes építményekre, önálló rendeltetési egységekre, köztük a la­kásokra vonatkozó előírásokat az OTEK 105. §-a állapítja meg.

Ennek megfelelően:

• „A lakást és a hozzá tartozó he­lyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
• a pihenést (az alvást) és az ott­honi tevékenységek folytatását;
• a főzést és az étkezést;
• a tisztálkodást, a mosást, az il­lemhely használatát;
• az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását (pl. élelmi­szer-tárolás, élelmiszerhűtés, ru­hanemű-, tüzelő-, gépkocsitáro­lás stb.).”
• „A lakás legalább egy lakószobá­jának hasznos alapterülete na­gyobb legyen 17,0 m²-nél.”
• „A lakásnak fűthetőnek kell lennie.”

Látszólag a lakásokra és a hozzá­juk tartozó helyiségekre mindössze ennyi előírás vonatkozik. Gyakran for­dul elő, hogy a jogszabályok olvasó­ja a szabályzatnak csak azt a néhány mondatát olvassa el, amire kíváncsi, s figyelmen kívül hagyja pl. azt, hogy a lakás olyan önálló rendeltetési egy­ség, amely több egymástól eltérő ren­deltetési célra szolgáló helyiség együt­tese. Az egyes helyiségekre pedig ugyanezen szabályzat más-más helyén további követelmények találhatók.

Az egyes helyiségekre vonatkozó általános és konkrét előírásokat pl. az OTÉK 85-103. §-ai tartalmaz­zák. Ezen előírásokból mindjárt az első mondatban az is kiderül, hogy a lakás körítőszerkezeteire, azok elemeire, valamint a lakás beépített berendezéseire, vezetékhálózataira is vannak előírások, tehát azokat is meg kell keresni, és meg kell tartani.

(Kép lent) Építés előtt, tervezési példa a lakás kialakítására

Mindezt csak azért kell megemlí­teni, mert a jogszabályok, szabványok, műszaki előírások összefüggő rend­szert alkotnak, sőt sokszor egymásra is épülnek! Az OTÉK pl. nem tartal­maz már olyan előírásokat, amelyek más jogszabályban (pl. az új építés­ügyi törvényben vagy a tűzvédelmi előírásokban) szerepelnek, vagy kö­telező alkalmazású (pl. a kémények­re vonatkozó) szabványokban meg­találhatók.

Az egyes előírások olvasásakor ar­ra is figyelemmel kell lenni, hogy a bennük alkalmazott szakkifejezések csakis úgy értelmezhetők, ahogyan azt a rájuk vonatkozó jogszabályi fogalommeghatározás előírja. Kissé nehezíti a helyzetet az is, hogy ezek sincsenek egy jogszabályba foglalva, hiszen a legalapvetőbbeket pl. már az új építésügyi törvény tartalmazza.

Szakemberek igénye

Az ilyen bonyolult összefüggésrend­szerbe foglalt előíráshalmaz esetében semmiképpen sem nélkülözhető a tervezéshez, az építéshez értő, szak­értő mérnök igénybevétele. A lakás­építéshez, -átalakításhoz, -korszerű­sítéshez, -bővítéshez hatósági építési engedélyre is szükség van, amely csak abban az esetben kapható meg, ha a tervezett építési munka minden tekintetben megfelel a vonatkozó előírásrendszernek. Itt a tervezési jogosultsággal rendelkező mérnök igénybevétele nemcsak ajánlott, ha­nem a vonatkozó előírásoknak meg­felelően nem is mellőzhető.

Ezek után térjünk vissza a lakás ki­alakítására vonatkozó új szabályok­hoz. Az OTÉK 85. §-a szerint pl. egyetlen helyiség alaprajzi mérete sem lehet 0,80 m-nél kisebb. A hu­zamos tartózkodásra szolgáló helyi­ség legkisebb alaprajzi szélességé­nek pedig legalább 2,0 m-nek kell lennie. Lakószoba hasznos alapte­rülete továbbra sem lehet 6,0 m²-nél kisebb (ezt nevezik „kisszobának” vagy korábban „félszobának”, s csak a 12 m²-nél nagyobb lakóhelyiség minősül lakószobának).

Az OÉSZ-ben korábban előírt be-napozási követelmény megszűnt, ill. jelentősen enyhült. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a kellőképpen benapozott lakószo­bákból álló lakás nem egészségesebb a sötét, benapozatlan lakásnál. Ha tehát valami nem kötelező, az nem azt jelenti, hogy „tilos”!

Tarta­lék fűtés

Szigorodott ugyanakkor a tarta­lék fűtési lehetőségre vonatkozó előírás, amely szerint új lakás építé­sekor legalább egy lakószobát szi­lárd tüzelőanyaggal üzemeltethető, gravitációs üzemű kéménnyel kell megépíteni. Ennek oka pedig az, hogy szükséghelyzetben feltehetően hiányoznak a közmű-szolgáltatási lehetőségek, így pl. az áramszolgál­tatás is. Kivételes esetben azonban az előírás továbbra is lehetővé teszi a tartalék elektromos fűtési megoldás betervezését. Ezt azonban nem lenne ésszerű a már említettek miatt aján­lani. A szilárd tüzelőanyaggal üze­meltethetőség azt is jelenti, hogy a kéménykürtő nem lehet fémbélésű.

Élelmiszer tárolás

Élelmiszer tárolására, feldolgozá­sára, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-helyiség közvetlenül nem nyílhat az általá­nos előírásoknak megfelelően. Ezt az általános érvényű előírást azon­ban nem kötelező alkalmazni a la­kásokra. Természetesen ebből sem következik automatikusan, hogy a WC-berendezéssel ellátott mellék­helyiség közvetlenül a főzőhelyiség­ből vagy annak légteréből nyíljék.

Gázüzemű készülékek

Az OTÉK 79. §-a rendelkezik a gázüzemű készülékek alkalmazási feltételeiről. Ennek megfelelően „égéstermék-elvezetés nélküli gáz­készülék (főző, sütő, vízmelegítő, fűtő stb.) nem alkalmazható alvás céljára szolgáló helyiségben, s a gázkészülék működéséhez szüksé­ges légtérbővítés (szellőzőnyílás) sem nyílhat az alvás céljára szolgáló lakószoba légterére”. Nincs ugyan tiltva, hogy a főzőtér légtere a lakó­szoba légterébe kerüljön, de ez esetben a főzés céljára gázkészülék nem alkalmazható, miként pl. a „Szieszta” típusú, égéstermék-elve­zetés nélküli gázkészülék sem hasz­nálható lakószoba fűtésére!

Az OTÉK 50. §-a szerint a lakást is tervezési program alapján kell megtervezni. Ezen a lakás tervezett befogadóképességét és használati módját kell érteni. A lakás befoga­dóképességének alapját továbbra is a 12 m²-t meghaladó alapterületű lakószobánkénti kettő fő képezi füg­getlenül attól, hogy pl. egy fő épít magának többszobás lakást, és egye­dül kívánja használni. A lakás befo­gadóképessége ugyanis műszaki és nem a tervezett használati mód sze­rinti tulajdonság.

A lakóház belső elrendezése, kialakítása

Az OTEK eiőírása szerint minden önálló rendeltetési egységet (helyi­séget vagy egymással belső kapcso­latban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttesét, amelynek a szabadból vagy az épü­let közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van, meghatározott rendel­tetés céljára önmagában is alkal­mas és függetlenül üzemeltethető –   pl. üzlethelyiség, lakás vagy akár egy szállodaépület -, tervezési prog­ram, üzemelési leírás, üzemelés­technológiai terv alapján kell tervez­ni és megvalósítani.

(Képek lent) Lakóépület külső és alaprajzi képe. Az épület alsó szintjén a nappali, felül az éjszakai funkció helyiségei vannak „csokorba szedve”

a) északi homlokzati kép; b)földszinti; c) tetőtéri alaprajz;

Erre a családi ház megvalósítása esetén is szükség van, ugyanis csak ennek alapján tudja az engedélyező hatóság tételesen ellenőrizni, meg­ítélni az egyes részletelőírások jog­szerű alkalmazásának, megtartásának tényét. Az építtetőnek, a tervezőnek kell arról nyilatkoznia, hogy a terve­zett családi háznak mekkora a leg­nagyobb befogadóképessége, mi­lyen a – nem pihenési célú – egyéb tervezett használati módja. (Ezek ál­talában függetlenek attól, hogy a konkrét építtető csak családtöredék –   egy vagy két személy -, de az épü­let pl. ötszobás. A lakás befogadóképességét félszobánként egy, szobán­ként pedig két fővel kell számítani.)

A tervezőnek a tervezési program alapján kell igazolnia a tervezett épít­mény állékonyságát, tűzbiztonságát, tűzállóságát és a biztonságos men­tés lehetőségét, megfelelő higiéniai, egészségvédelmi kialakítását, használ­hatóságát, a zaj- és rezgésvédelmi, az energiatakarékossági és hővédelmi előírások betartását, valamint az egyes hatások elleni védelem kiala­kításának szabályosságát. Sok elő­írás ugyanis annak függvénye, hogy milyen a tervezett rendeltetésszerű használat módja.