• lakás

Skandináv stílus a lakásban, mik a jellemzői? Gusztáviánizmus

Közép-Európában az emberek vé­leménye a skandináv stílussal kap­csolatban sokszor igen eltérő. Tulaj­donképpen a szóban forgó belsőépítészeti megkülönböztetés nem jelent önálló stílust, csak egy igényességi kategóriát a lakásbelsők megvalósításában.

Amit nálunk skandináv stíluson ér­tenek, az a természetes anyagok ter­mészetes megnyilvánulásában, a lakás miliőjének, építészeti, belsőépíté­szeti, lakberendezési elemeinek, anyagainak és tárgyainak ki- és összeválogatásában fejeződik ki.

• Építészeti szempontból a belső ajtók, ablakok, a mennyezetek gerendázata főként natúr fenyő­fából, látszó faerezettel készül, ami része ennek az irányzatnak, vagyis stílusnak.
• A belsőépítészet vonatkozásában elsősorban natúr fenyőbútorok, natúr textíliák, rongyszőnyegek, visszafogott vonalvezetésű lám­pák és egyszerű üveg-, illetve fémkiegészítők alkalmazását je­lenti.

A skandináv stílus igazi jellegze­tességei, eredete

Ismerkedjünk meg a skandináv stílus többi meghatározó jellegze­tességével is. Fent északon a hosszú sötét telet semmihez sem hasonlítható nyár kö­veti a lélegzetelállítóan szép mélykék tenger látványával, fehér vitorlások százaival, állandóan mozgásban lé­vő, szárazon és vízen végigrohanó széllel, kristálytiszta levegővel, cso­dálatos, ezernyi színben játszó vad­virágos réttel. Ők szolgálnak dísz­letként a természet által kreált, hagyományosan vörös, sárga vagy kék színű faházakban megbúvó skandi­náv otthonok hátteréül.

Barátságos és természetközeli stílus

Talán nincs még egy földrész, ahol hasonló alá­zattal közelítene az ember a környe­zetéhez, mint errefelé. Táj és ember kapcsolatának egészen különleges harmóniája valósul meg az északi félteke e részén. Valószínűleg ennek a következménye, hogy mindenfelé rendezett, barátságos, világos, nem hivalkodó otthonokkal találkozunk, ahol a vendég elveszti az időérzékét. Semmi sem emlékeztet pillanatnyi divatokra, irányzatokra; a berende­zési tárgyak nemes anyagokból, tisz­ta forrásból táplálkozó klasszikus formavilágra építkezve készülnek.

A skandináv otthonokra jellemző kortalanság hátterében a több száz éve változatlanul vagy csak apró módosításokkal alkalmazott formák, a tradicionális alapanyagok, mint a különböző fenyőfélék és a nyírfa, je­lentős szerepet játszanak. A lakbe­rendezés máig alkalmazott jellegze­tes stílusa egészen III. Gusztáv király uralkodásának idejére nyúlik vissza.

Gusztáviánizmus jegyei

Ekkor honosodott meg ugyanis er­refelé az európai klasszikus irányza­tok egy speciális, északi változata, amely a társadalom sajátos beren­dezkedése révén már a 19. század folyamán – a paraszti otthonokban is – jelentős mértékben teret hódí­tott. Ez az ún. gusztáviánizmus, amelyhez hozzátartozik, hogy a fa­lakat különféle formájú profilokkal, bordűrökkel, márványt utánozó fal­festéssel, gobelinek világát idéző festett faliképekkel díszítik.

A falakra nehéz, aranyozott keretbe foglalt ké­pek kerülnek, kristálycsillárok gyer­tyái világítják be a teret. A szoba egyik legfontosabb berendezési tár­gya az eredetileg henger alakú, később változatos formában és magas­ságban készülő fehér cserépkályha, melyet mívesen kidolgozott, arany fényben csillogó ajtó tesz teljessé.

Burkolatok a skandináv stílusú lakásokban

A helyiségek jellegzetes burkoló­anyaga a hajópadló, melyet szőnye­gek borítanak. Mára ezt kényelmi szempontokból sok helyen szalag­parketta, illetve szőnyegpadló vál­totta föl. A velúr szőnyegpadló akár a mezítlábas sétálásnak is kedvez a hálószobában, vagy jó játszófelület a gyerekeknek. A textíliák egyszerű felületkezelésűek, még a gyári úton előállítottak is magukon viselnek egyfajta kézműveseredetet. Sok az egyszínű megoldás; a minták között a csíkos, kockás és a virágmotívum kedvelt.

Ezek inkább kis léptékűek, a nagyméretű, geometrikus alakzatok idegenek ettől a világtól. A színek között a fehér számtalan változata a kiindulópont, melyeket vörösek, ké­kek, zöldek és meleg sárgák egészí­tenek ki. A bútorokat sokszor festik, a régebbi daraboknál átütnek a ko­rábbi rétegek is. A nyers fafelületek szépségét méhviasszal teszik élővé. Az ablakok, ajtók, mellvédek vagy fából készült burkolatok általában festettek, csak ritkán hagyják őket ere­deti natúr állapotukban.