Színek a környezetünkben

A színek és a minták térhatása (szobákban)

Mindenki előtt ismeretes, hogy környezetünk, azon belül a színek mennyire befolyásolják közérzetünket, életminőségünket. Napja­ink és a jövő művészetének egyik legizgalmasabb kérdése, hogyan lehet környezetünket a szín révén átalakítani, és a célszerűen ki­alakított környezettel formálni a társadalmat.

Ma már túl vagyunk azon a felismerésen, hogy a szín lerombolni, felépíteni vagy modulálni képes a teret, módosítani tudja a síkok téri helyzetét, befolyásolja a tömegek jelentőségét. Manapság számokkal is rögzíthető összefüggéseket tudunk az alkotók, a szakemberek ke­zébe adni, amelyek a tér funkcióját és a színek kapcsolatát tükrözik.

Kísérletek

A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, már sokszor hivatko­zott kísérletsorozat egy része a színek tér- és tömegérzet-módosí­tó hatását vizsgálta. Ezek a kísérletek a belső tér falainak, illetve a helyiség bútorozásának színezési hatásaira vonatkoztak.

Az első kísérletek függőleges falfelületeket vizsgáltak. Ebben az esetben a hideg színek, különösen a türkizbe hajló kék távolító hatásúak, míg a meleg színek, legjobban a vöröses narancs, közelítenek. A kis telítettségű színek távo­lítanak, a telített színek közelítenek, és a közepesen telített tartományban kis telítettségkülönbség is nagy eltérést okoz a távolságérzetben. A világosság vál­tozása azonban nincs szinkronban a távolságérzet változásával. Egy helyiség különböző felületein alkalmazva különbözik a térérzet-módosító hatás is.

A mennyezeten nem annyira a színezet, mint inkább a telítettség és a világosság okozza a legnagyobb térérzet-módosulást. Bár a hideg színek alkalmazása a mennyezeten növeli a helyiség magasságának érzetét, ennél jelentősebb növekedést tudunk elérni alacsony telítettségű vagy nagyon világos színek alkalmazásával. Később egy térben elhelyezett tárgy tömegérzet-módosulásait figyelték a szín­alkalmazás függvényében, és megállapították, hogy a háttér és a tárgy közötti nagy színezetkontraszt növeli a tömegérzet módosulását. Ugyanez igaz a telí­tettségek és világosságok kontrasztjára is.

A kísérletek eredményei számszerűsítve mutatják a különböző színárnyalatok tér- és tömegérzet-módosító hatásait. A színnel kapcsolatos két leggyakrabban feltett kérdés: milyen színeket és milyen mintázatú anyagokat használjunk bizonyos felületekre?

Nincs csúnya szín, önmagában minden szín szépnek mondható. Csak helyes vagy helytelen alkalmazásuk teszi, hogy mennyire talál­juk kellemesnek, szépnek vagy kellemetlennek, csúnyának. Nekünk kell élményt létrehozó színeket, színviszonyokat teremtenünk, és a festés-mázolás, a bevonati anyagok színeit előre meghatározni.

Színes felületek térhatása fekete, fehér háttér előtt. Színes felületek térhatása fekete, fehér háttér előtt.

A világossárga előtérbe kerül, az ibolya a sötét alap mélységében lebeg, míg a többi szín közbenső mélységi fokozatot alkot a sárga és az ibolya között. Az ibolyát eltorzítja a fehér háttér, ezért úgy hat, mintha előrejönne, a sárgát, a világos „rokont” viszont visszatartja a fehér. A sárga erősen előrekerül, a vörös kevésbé, a kék majdnem ugyanolyan mélységben van, mint a fekete. A mélységi hatás megfordul, a fekete alap előrehajtja a vörösnarancsos színt, a sárga viszont alig emelkedik ki a fehérből.

A színek mélységérzeteA színek mélységérzete

Ha a színkör színeit fekete háttér elé helyezzük, a világos színek előrelépnek, míg a sötét színek a háttérbe süppednek. A fekete háttér előtti téri helyüket a világossági értékük határozza meg. Ha a színkör színeit fehér háttér elé helyezzük, a világos színek a háttérbe besimulnak, míg a sötét színek előreugranak. A fehér háttér előtti téri helyüket a világossági értékük határozza meg.

Azonos világosságú színek esetében a világos színek előtérbe, míg a sötét színek háttérbe való kerülését érzékeljükAzonos világosságú színek esetében a világos színek előtérbe, míg a sötét színek háttérbe való kerülését érzékeljük.

“Környezetünk alkotóművészeinél szándékosan nem beszélek külön építészekről, ipari formatervezőkről és színdinamikával foglalkozó festőművészekről már más a helyzet, színpartitúrára van szükségük. Színálmaikat a kivitelezők számára rögzíteniük kell. Rögzíteniük, mégpedig olyan egyértelműen, hogy a partitúra alapján a kivitelező pontosan az elképzelt színt, s csakis az elképzelt színt fesse fel a felületre. A színélmények rögzítésének azonban nemcsak egyértelműnek, hanem meggondoltnak is kell lennie” (Fernand Leger).

  • A világossárga előtérbe nyomul, az ibolyasötét alap mélységen lebeg, a többi szín közbenső mélységi fokozatot alkot a sárga és az ibolya között.
  • Az ibolyát eltorzítja a fehér háttér, ezért úgy hat, mintha előrejönne. A sárgát, a világosat pedig a fehér visszatartja.
  • A sárga erősen előreugrik, a vörös kevésbé, a kék majdnem ugyanolyan mé­lyen van, mint a fekete.
  • A mélységi hatás megfordul, a fehér alap előrehajtja a vörösesnarancsot, a sárga viszont alig emelkedik ki a fehérből, míg a kék leginkább kerül előtérbe. A világos háttér előtt a sötét színek jól elkülönülnek, míg a sötét háttér előtt a világos színek kiemelkednek. A festőművészek a színeknek ezt a hatását kom­pozícióikban a tér érzékeltetésére használják. Ezáltal tudják a kép síkján elő­teret, középteret, hátteret, valamint az alatta-felette viszonyokat érzékeltetni. A színek térhatása különböző tényezőktől függhet. Magukban a színekben rejle­nek a mélység felé ható erők. Ezek világos-sötét vagy hideg-meleg értékekként, minőségekként vagy mennyiségekként jelenhetnek meg.

A belső terekben megjelenő színek és minták gyakorlati alkalmazása

Az ember és környezetének kapcsolatát a környezettel szemben támasztott igényei határozzák meg, ez a következő komplex funkci­ók összefüggését jelenti: használati funkció (a környezet elemeinek rendeltetésszerű használata), esztétikai funkció (a használati funk­ció, környezet művészi kifejezése), informatív funkció (az elemek rendeltetése, használatbavétele, működtetésének érthetővé válá­sa): „Az építészetben a formának mindig ahhoz a funkcióhoz kell alkalmazkodnia, amelyre az épület rendeltetett” (Labroust, 1830).

Többfunkciós tér változataiTöbbfunkciós tér változatai

A funkcionalista építészettel egy időben jelent meg a színes környezet alakítására vonatkozó igény. A színes környezetalakí­tás tehát egy funkciókifejezés. Belső tereinket a bennük zajló te­vékenységek szerint határozzuk meg, ezek lehetnek lakóterek, a munkavégzés terei, közlekedési terek, közösségi terek. Ezeknek a tereknek az említett háromféle funkciónak egyaránt meg kell felelniük. További vizsgálódásunk a belső terekkel, enteriőrökkel foglalkozik.

Terek optikai nagyítása, kicsinyítése színekkel

Általában egy helyiségbe lépve, legyen az lakótér vagy ipari csar­nok, szemünk azonnal a térhatároló falakat, majd a mennyezetet, a padozatot, a tartópilléreket veszi szemügyre. Amennyiben nem észleljük egy helyiség térbeli határait, térelemek állják útját tekin­tetünknek, a tér áttekinthetetlenné válik, tájékozódási igényünk­nek nem tudunk eleget tenni, így ebben a térben bizonytalanul, kellemetlenül érezzük magunkat.

Térérzet

Térérzetünk öntudatlanul is a természethez igazodik. Fölöttünk többnyire vilá­gos, kék az ég, míg a lábunk alatt a föld, a homok, a kő, a járda vagy a fű söté­tebb színeit látjuk. így hát érthető, hogy ha egy helyiségben, amelyet ily módon a természet mintájára alakítunk ki, ösztönösen jól érezzük magunkat. Ha tuda­tosan figyelünk a sötét és a világos, a hideg és a meleg színek alkalmazására, a színek optikai hatását ügyesen kiegyenlíthetjük, ezáltal az esetleges építészeti hiányosságokat vagy a zavaró belső tér adottságát a kedvezőtlen térarányokat befolyásolhatjuk.

A színek megváltoztatják a teret, hatásukra nagyobbnak vagy ki­sebbnek tűnik. Az előbbi hatást a világos színek váltják ki, az utób­bit a sötét, telített színek. A világos mennyezet a lakóteret maga­sabbnak láttatja, ugyanaz a tér sötét mennyezettel alacsonyabbnak tűnik. Az oldalfalak esetén a világos színek optikailag tágítják, a sötétek szűkítik a teret. Esztétikai hatásukon kívül felhasználhatjuk a színek optikai hatását is. A színek kiválasztásán múlik, hogy egy tér hűvös vagy meleg hatást kelt, a színek stimulálhatnak vagy megnyugtathatnak.

Színes padozat hatása belső térbenSzínes padozat hatása belső térben

Sötét-világos felületek hatása belső terekbenSötét-világos felületek hatása belső terekben

Az ehhez szükséges színkoncepció kialakítása nem boszorkányság, ha tisztában vagyunk azokkal a kritériumok­kal, amelyek alapján a kevéssé hozzáértő is könnyen tájékozódhat. A már jól bevált évszakelv segítségével a legapróbb részletekig megtervezhetjük vagy újratervezhetjük otthonunk színeit. Nem minden színt érzünk kellemesnek a helyiséget ha­tároló felületeken. Általánosságban kimondhatjuk, hogy kellemes, ha a fal színének világossága harmonikus közép a padló és a mennyezet világossága között.

Térben álló figura térérzete, Király Sándor nyomán 1Térben álló figura térérzete, Király Sándor nyomán 2Térben álló figura térérzete, Király Sándor nyomán

Térformálás dekorációs elemekkelTérformálás dekorációs elemekkel

Minták hatása belső térbenSzínek, minták hatása belső térben