• mexikói stílus

Las Alamandas (mexikói stílus)

Mexikóban, a Puerto Vallarta és Manzanillo közötti Jaliscóban található a Las Alamandas szálloda. A központi szállodaépület négy casitából áll, ezekben tizenegy lakosztályt alakítottak ki, kizárólag mexikói használati és dísztárgyakkal. A paradicsomi környezet láttán azt gondolnánk, egy épület ehhez a látványhoz képest nem sokat nyújthat. Las Alamandas azonban – mely a sárga virágú alamandáról kapta nevét – meghökkentő szépségű épületegyüttes: a mexikói építészetben is gyökeresen újat hozott színeivel. A ma Isabel Goldsmith tulajdonában levő komplexumot a néhai Gabriel Nuhes tervezte, építését pedig Manuel Mestre fejezte be.

Pálmafák és sárga mozaikjárda vezet egy forrás mel­lett a casiták épületcsoportjához, melyet főleg az hacienda-stílusú dekor és architektúra ihletett.

Fent: Luis Barragán (1902-88) építész a 20. Századi mexikói építészetben élen járt a színekkel való kísérletezésben: terek kiemelésére vagy területek elhatárolására is használta őket. Barragán hatásáról tanúskodik Las Alamandasban a Casa del Domo, ahol markáns, élénk pink és narancs-okker tónusok emelik ki az ívelt falak és a kupola merész építészeti formáit.

Fent: A növényzet fontos dekorációs szerepet tölt be a mexikói építészetben. Itt, az egyik Las Alamandas-i casita bejáratát zöldellő pálmák árnyékolják. A rajtuk átszűrődő napfény változó mintákat rajzol, és különböző árnyalatokat hoz létre a homlokzat festett falfelületén.

Távol Fent: A kéknek megannyi árnyalata, például égszínkék és ultramarinkék szerepel a mexikói díszítőművészetben. Hagyományosan az ég és a tenger (avagy a béke és igazság) szimbólumaként a korai közép-­amerikai kultúrákban is széles körben használták, főként a toltékok. Ma is kedvelt szín a Csendes-óceán-parti üdülőhelyeken, így Las Alamandasban is, ahol – stílszerűen – az óceánnal teremt vizuális kapcsolatot.

Fent: A natúr fa színei is fontos részei Las Alamandas palettájának: a hagyományos hacienda-stílusnak megfelelően mindenütt láthatóan hagyott magas pilléreket, gerendákat és gyámgerendákat helyi szálfából készítették.

Fent: A reggeliző terasz falain a ronggyal kezelt festés színeiben finom átmenetek figyelhetők meg. A kőlapokkal és vulkáni kavicsokkal kirakott padló mintázata rendkívüli gonddal szerkesztett. Az asztalon sorakozó mázas kerámiákat Gorki Gonzales tervezte Guanajuatóban; a nagy, sárga virágok pedig az alamandák, amelyekről a szálloda a nevét kapta.

Meghatározók a kerámiaburkolatú padlók, a vastag, vakolt falak, a redőnyös ablakok, a magas, boltíves mennyezetek, ám mégis az élénk színek a leghatásosabb komponensek. Tipikus része a parti Casa del Domo. Kí­vülről narancs és pink, díszítése hagyományos: először felviszik a festést, aztán ronggyal márványozzák. Ezt né­hány havonta megismételik, hogy a színek káprázatos gazdagsága megmaradjon. Néhol a lépcsők homlok­lapját is így, ragyogó tónusú primer színekre festették. A lépcsők – a mexikói építészet visszatérő elemei – használati és díszítő funkciójuk révén Las Alamandas arculatát is uralják.

Las Alamandas egy 600 hektáros telken áll a tenger­part mellett. Egykori tulajdonosa, a bolíviai „ónkirály” Antenor Patiño nevéhez fűződik a közeli Manzanillo városban levő Las Hadas üdülőtelep fejlesztése is. Halála után a termékeny földet unokája, Isabel örökölte, akinek terve egyszerű: megőrizni a táj arculatát, megőrizni az épületek kitűnő adottságait a komplexum további bőví­tése nélkül. Ez határozott meg mindent az épület anya­gaitól a berendezés jellegéig; a bútorok többsége a helyszínen készült. A vidék stílusának meghatározó szerepét bizonyítják a Colimából származó, élénk színű kárpitozott equipal székek, a San Miguel de Allende-i kerámiák és a színpompás guatemalai párnák.

Fent: A lépcsősort a legkorábbi közép-amerikai építészetben is gyakran alkalmazták – nemcsak funkciója, hanem sajátos látványa miatt is. Las Alamandasban is van a lépcsőknek díszítő szerepük, amit az édességboltokból és a mexikói piacokról ismerős élénk színek biztosítanak.

Fent: Mexikói equipal szék áll a fal mellett, amelyet a hagyományosan társított rosa Mexicana és narancs-okker színekre festettek. Ez a kombináció őshonos növényeket idéz, a napraforgót, illetve a bugenvilleát, amely ragyogó rózsaszínéről és vöröséről nevezetes.

Fent: Las Alamandas épületegyütteséhez árnyas pálmák és pinkre festett terrakotta oszlopokra állított növények között, okker és szürke­-fekete geometrikus mintázatú mozaikjárda vezet.

Mint általában a mexikói építészetben, itt is fontos az épületek és természetes környezetük kapcsolata. Ezt szolgálják az ismert szerkezeti megoldások, a patiók, a színek és a fények is. Las Alamandas esetében a pálmák ágai és az ablakokon, illetve a rácsozott tetőn át az enteriőrökbe szűrődő fényfoltok folyamatosan felesel­nek egymással. Jóllehet, modern luxusszállodáról van szó, az épület vizuális megoldásai révén szerves részévé válik Mexikó építészeti hagyományainak anélkül, hogy nosztalgikusnak hatna. Egyszerűen csak hiteles.

„A színek kiegészítik az architektúrát, tágíthatják vagy szűkíthetik a teret. Csodákra képesek, ezért használnunk kell őket.” (Luis Barragán, építész)

Fent: A Las Alamandas-i Casa del Domo terasza trópusi jellegű, pálmákkal tűzdelt kertre néz, A falakat tagoló markáns narancs-terrakotta és feltűnően élénk pink emeli ki az épület többi architektonikus formáját is. A lakástextilek pink, bíbor, narancs, vörös, sárga, zöld és kék tónusait a mexikói piacokon látható gyümölcsök, virágok, játékok és ruhaneműk színvilága ihlette.