Definíciók (festés és tapétázás témában)
Diszpergálás: latin eredetű szó, felaprítást és szétoszlatást jelent.
Diszperzió: ha egy anyagban, az ún. diszperziós közegben apró részecskékre szétoszlatunk egy másik anyagot, akkor diszperziót kapunk. A diszpergálás felaprítást, szétoszlatást jelent. A szétoszlatás történhet 1-500 μm méretű ún. kolloidális méretű részecskékre, ez esetben kolloid rendszerekről beszélünk. Ha a diszperz részecskék mérete ennél nagyobb, akkor durva diszperz rendszerekről van szó.
A diszperziók néhány fajtája:
| Diszperziós közeg halmazállapota | Diszperz részecskék halmazállapota | A diszperz rendszer szokásos neve |
|---|---|---|
| gáz | folyadék | köd |
| gáz | szilárd | füst |
| folyékony | folyékony | emulzió |
| folyékony | szilárd | szuszpenzió |
| folyékony | gáz | gázlioszol |
| szilárd | szilárd | xeroszol |
Duplex rendszer: vasfelületek dupla védelme, katódos védelmet nyújtó cinkbevonattal és festékbevonat-rendszerrel.
Elektrolit oldatok: az elektromos áramot jól vezető, elektromos töltéssel rendelkező ionokat tartalmazó lúg-, sav- vagy sóoldatok.
Emulzió: ha egy folyadékot egy másik folyadékban, amellyel nem elegyedik, parányi (kolloidális méretű) részecskék formájában egyenletesen szétoszlatunk, akkor emulziót kapunk.
Fluátozás: felület előkezelő eljárás cement és mészcement kötőanyagú felületek (beton, vakolatok) részére, amely csökkenti a felület lúgosságát és tömíti a felület pórusait.
Galvánelem: Két különböző fém elektrolittal való érintkezése során a két fém között elektromos feszültség jön létre, és a két fém (anód, katód) rövidre zárásával áramforrás azaz elem keletkezik.
Homogenizálás: azonos vagy különböző halmazállapotú keverékek alkotórészeinek összedolgozása aprítással, keveréssel, dagasztással vagy a részecskék egymáshoz való viszonylagos elmozdulását előidéző egyéb művelettel, továbbá az emulzió cseppjeinek aprítási folyamata kolloidális méretűekké (Kis kémiai szótár, Gondolat, Budapest, 1972)
Kapilláris: 1 mm-nél kisebb átmérőjű hajszálcső, pórus vagy hézag.
Kaucsuk: egy rugalmas, gumiszerű anyag. A természetes kaucsukot a latexből állítják elő. Szintetikus kaucsuk a gyűjtőneve a tulajdonságaiban a természetes kaucsukhoz hasonló mesterségesen előállított anyagoknak.
Kontakt ragasztás: egy ragasztási módszer. A ragasztót filmszerűen mindkét ragasztandó felületre fel kell vinni, majd meg kell várni az oldószer elpárolgását. Ezután a két felületet össze kell illeszteni, majd nagy erővel össze kell nyomni.
Korrózió: A fémeknek az a hátrányos tulajdonsága, hogy a levegővel és nedvességgel érintkezve oxidálódnak, elektrokémiai folyamatok útján tönkremennek.
Latex: a gumifa tejszerű nedve.
Műgyanta diszperzió: különféle nagyságú műgyanta részecskéket tartalmazó vizes szuszpenziók. Szuszpenzióról akkor beszélünk, ha egy folyadékban szilárd anyagot keverünk el.
Oxidatív száradás: száradó növényi olajok és ezeket nagy mennyiségben tartalmazó alkidgyanták 0,1 mm-nél vékonyabb rétegben felhordott filmbevonatának száradása, amely során a levegő oxigénjeinek felvételével polimerizációs folyamat útján megszárad a film.
Passziválás: általában a fémek vagy leggyakrabban a vas korróziójának, rozsdá-sodásának megakadályozását passziválásnak nevezzük.
Páradiffúzió: páravándorlás nagy porozitású anyagokban, pl. falban.
Polimericázió: nagy molekulájú (polimer) vegyületekben kismolekulájú (monomer) vegyületekből való képződési folyamata, amelyben a polimer összetétele a monomer sokszorosának felel meg. A polimericázió során leginkább kettős kötések bomlanak fel láncreakció során, és nem keletkezik melléktermék. A polimer általában csak szénatomokat tartalmaz.
Polikondenzáció: nagy molekulájú vegyületek (polikondenzátum) keletkezése kismolekulájú vegyületek kémiai reakciója során melléktermék, leggyakrabban víz keletkezése közben.
Poliszacharid: a nagy molekulájú szénhidrátok gyűjtőneve.
Porozitás: azt fejezi ki, hogy egy adott test vagy anyag térfogatának hány százalékát alkotják a pórusok, lyukak, üregek, hajszálcsövek.
Szikkatívok: fémtartalmú szárító adalékok, amelyek a száradó növényi olajok és az ezeket tartalmazó alkidgyanták oxidatív száradását gyorsítják.
Tapadószilárdság: a festékeknek, bevonatoknak, ragasztóanyagoknak az alapból történő mechanikus eltávolításához erőt kell kifejteni. Minél nagyobb egy bevonat, ragasztóanyag tapadószilárdsága, annál nehezebb eltávolítani.
Tenzid: olyan vegyületek gyűjtőneve, melyeknek molekulája tartalmaz poláris és apoláris csoportokat is. Ezáltal a tenzidek képesek olajos anyagokat vízben diszpergálni.
Tixotrópia: bizonyos folyadékok, festékek azon tulajdonsága, hogy nyugalmi állapotban megnő a viszkozitásuk, gélessé, sűrűnfolyóvá válnak, és mechanikai hatásra (rázás, keverés, ecsetelés stb.) elfolyósodnak viszkozitásuk csökken, majd állás után ismét kocsonyás géllé merevednek.
UV-sugárzás: a Földet a Napból érő 400 nm-nél kisebb hullámhosszúságú fény.
Uretán: ha egy izocianát hidroxil-csoportot tartalmazó vegyülettel reagál, a két vegyület összekapcsolódik, és uretán kötés jön létre: R1-N=C=O + HO-R2( R1-NH-C- OO-R2)
Viszkozitás: a folyadékok azon tulajdonsága, hogy a bennük lévő folyadékrétegeket egymáshoz képest mekkora erővel lehet elmozdítani. A méz viszkozitása magas, a vízé alacsony. A gyakorlatban a viszkozitást az anyag keverésekor észleljük.