Télikertek

Télikertek esetén: szellőzés, szellőztetés

Az előzőekben már többféle szempont­ból érintettük a szellőzés, szellőztetés kérdését. Természetes szellőzés során a nyomáskülönbség, vagy a meleg levegő felfelé áramlásának hatására, szabályoz­ható nyílásokon cserélődik a levegő. Mes­terséges vagy gépi szellőztetés esetén ventilátor áramoltatja a levegőt. A fel­merülő igények és a műszaki lehető­ségek függvényében kell a legmegfele­lőbb megoldást kiválasztani.

Szellőzés célja és fontossága

A szellőzés célja, hogy megakadályoz­za a télikert belső terének túlzott felmelegedését, és elszállítsa a belső térben keletkezett felesleges párát. Jól kiala­kított és az építmény megfelelő pont­jain elhelyezett szellőzőnyílásokkal szin­te önszabályozó rendszer alakítható ki. Általában ezt a megoldást alkalmaz­zák, mert a gépi szellőzés igen költsé­ges, és komoly automatikával kell kiegészíteni, hogy megfelelően kövesse a napszakok és évszakok hőmérsékleti változásait.

Télikert lehetséges természetes szellő­zési lehetőségeit mutatja be a 3-21. áb­ra az intenzíven és a másodlagosan szel­lőztetett zónák ábrázolásával. A 3-22. ábrán láthatók a térarányok, amelyeket figyelembe kell venni az előbbi ábrán bemutatott szellőzési megoldásoknál.

Télikertek szellőztetése

3-21. ábra. Télikertek szellőztetése
a) felső, b) alsó beszellőztető nyitható nyílásokkal; 1 intenzív zóna; 2 esetleges zóna.

Télikertek természetes szellőzése

3-22. ábra. Télikertek természetes szellőzésének tervezésekor kialakítandó térarányok a) felső, b) alsó szellőzőnyílás esetén.

A növényházak és télikertek elképzel­hetetlenek valamilyen szellőzési rend­szer nélkül, bármilyen egyszerű is le­gyen az. A napsugárzás hatására a zárt térben bekövetkezik az ún. üvegház­hatás, aminek kedvezőtlen hatásai csak szellőzéssel háríthatók el. Ugyanakkor növényházak esetében ügyelni kell ar­ra, hogy a beáramló hideg levegő ne okozzon kárt a növényzetben, a téliker­tekben pedig ne legyen az ember szá­mára kellemetlen huzat.