Vakolat

Szerkezetfüggő (műtárgyfüggő) repedések

A vakolatok választás során a legfontosbb hogy olyan vakolatot válasszunk amely hosszú időtálósággal rendelkezik, nem repedezik meg, egy hatékony védőréteget képez a homlokzat külső felületén. Különösen hasznos, ha olyan összetevőket tartalmaz, aminek következtében javítja a falszerkezet hőtechnikai tulajdonásait. A kerámiagömböket tartalmaző hőszigetelő bevonat egy rendkívűl hasznos plusz funkcióval rendelkezik.

A műtárgyfüggő repedések a szerkezettől függenek, vagy az épületen vagy az épület környezetében található statikai változások miatt következnek be. A tartós felújítás csak építőműszaki intézkedé­sekkel (pl. hézagok elrendezése vagy a repedések erőkapcsolatú lezárása injektálással) lehetséges. A szerkezeti elemekhez a bevakolás után is tar­toznak még megfelelő helyzet-, alak- vagy térfogatváltozások, amelyeknek repedésképződés lehet a következménye a szerkezetben, és végül a fedővakolat-rétegben is.

A repedéskeletkezési mechanizmusok összetettsége, és azon nehézség miatt, hogy a tényleges építőanyagi és szerkezeti adottságok, mint például az építkezés időbeni ütemezése vagy az egyes építkezési szakaszokban uralkodó nedvesség-, ill. kiszáradási állapotok az építkezés befejezése után még pontosan megál­lapíthatók legyenek, a repedések keletkezésének okainak biztos elemzése nem mindig lehetséges.

Az ilyen alakváltozások a födémek és hossztartók lehajlása, a beton szerkezeti elemek hosszváltozása, az alaptalaj, ill. az alapozás süllyedése, valamint a teherhordó falak és támaszok zsugorodási, kúszási és hőmérséklet-alakváltozásai.

A szerkezetfüggő repedések okai alapvetően két csoportba oszthatók:

1. Repedések keletkezésének okai a közvetlen vakolataljzatból:

Ezek a közvetlen vakolataljzat térfogatváltozásai (zsugorodás, duzzadás, termikus hosszváltozások), valamint alakváltozási különbsé­gei különböző fizikai tulajdonságú építőanyagok alkalmazása esetén (zsugorodási alakváltozás, hővezető képesség, szívási képesség stb.).

2. Repedések keletkezésének okai a szerkezetből:

Ezek a teherhordó szerkezet vagy a bevakolt szer­kezeti elem helyzet-, alak- vagy térfogatváltozásai, mint például a süllyedések következtében fellépő helyzetváltozás, a lehajlás miatt bekövetkező alakváltozások, térfogatváltozás a nedvességleadás miatt (zsugorodás) vagy a terhelés miatt (kúszás), valamint hőmérséklet-változások miatt. Az ún. kényszerfeszültségek is repedéseket okozhatnak.

Mindkét csoportnál fontos megállapítani a szük­séges kijavítási intézkedések érdekében, hogy lezárt és egyszeri vagy visszatérő és dinamikus, ill. még folyamatban lévő alakváltozásokról van-e szó.