Terasztetők hibái és károsodásai
A tetőterasz állandó emberi tartózkodásra szolgáló, burkolattal ellátott, hasznosított lapostető, amely alatt fűtött tér van. Terasz sokféle készül: kicsi, nagy; egyszerű és bonyolult alaprajzú; külső, belső víz elvezetésű; korláttal vagy mellvédfallal kialakított; ragasztott vagy rugalmas ágyazású burkolattal ellátott stb. Mindegyikben közös azonban, hogy a terasz rendkívül bonyolult épületszerkezet, és ennek is tulajdonítható, hogy teraszaink sajnos sok-sok hibával készülnek.
A „teraszbetegségek” főbb okai a következők:
- hibás rétegfelépítés: alkalmatlan anyagok használata, a szerkezet elnedvesedése, vízelvezetési hibák;
- a növényzet megtelepedése;
- a teraszburkolatok hibás kialakítása.
Hibás rétegfelépítés
A terasztetők rétegfelépítésére vonatkozó legfontosabb követelmények:
- a burkolaton átjutó csapadékvíz elvezetése (pl. felületszivárgóval vagy vízáteresztő, és a víz elvezetésére is alkalmas aljzattal);
- a csapadékvíz elleni szigetelés megfelelő (előírt mértékű) lejtése;
- a szerkezet előírt mértékű hőszigetelése;
- páratechnikai szempontból megfelelő rétegrend;
- káros mértékű hő híd hatások elkerülése.
A következő esettanulmányban olyan terasztetőt mutatunk be, amely a felsorolt követelmények egyikének sem felel meg.
Esettanulmány
Épület és tetőszerkezet: Egy budapesti társasház koporsófödémén létesített, fordított rétegrendű terasztető.
Károsodás: A fenti ábra bal oldalán látható rétegfelépítésű tető a mellvédfal mentén beázott, ill. a mennyezeten és a ferde falfelületen a pára lecsapódott.
A károsodások okai:
- a csapadékvíz elleni szigetelésre nem készült lejtést adó réteg;
- a terasztető hőszigetelése 5 cm vastag expandált polisztirolhab lemez, a szerkezet hőátbocsátási tényezője, U = 0,83 W/m2 • K (előírás: Umax = 0,25 W/m2 • K);
- a csapadékvíz elleni szigetelés nem megfelelő minőségű bitumenes lemezekből, lábazatszigetelés nélkül, a mellvédfal csatlakozásánál nem vízhatlan lemezkapcsolatokkal készült;
- a szerkezeten belüli vízelvezetés nincs megoldva, nem készült lejtést adó réteg és felületszivárgó a hőszigetelő réteg felett, a szerkezet elnedvesedett, a hőszigetelés víztócsában áll;
- a mellvédfal erős hőhídhatást okoz („hűtőbordahatás”).
A javítás módja: Valamennyi szerkezeti réteg elbontása a vasbeton födémlemezig, új teraszszigetelés és burkolat készítése, a terasz kijárati ajtajának cseréje a tetőszerkezet vastagságnövekedése miatt.
Feltárás.
4.2.2. A növényzet megtelepedése
Első olvasásra talán meghökkentőnek tűnik a terasztetők burkolatának elgyomosodása, növényzet megtelepedése, a valóságban azonban számos példát láthatunk rá. A növényzet megtelepedésének oka legtöbbször a ragasztott burkolatok nem megfelelő vízzárósága, ül. a burkolat aljzatának rossz minősége (pl. felülethiányos vagy gyenge szilárdságú, porló ágyazóhabarcs). A burkolat hézagain átjutó, az aljzatban megrekedő víz és szennyeződés kiváló táptalaj a gyomnövények, esetenként bokrok és cserjék megtelepedéséhez. Az ún. rugalmas ágyazatú (pl. kőzúzalékba fektetett), nyílt hézagképzésű burkolatoknál a növényzet megtelepedésének veszélye értelemszerűen fokozottabb.
Gyom növényzet megtelepedése a ragasztott lapburkolaton.
Esettanulmány
Épület: Egy kétszintes, hagyományos szerkezetű üdülőépület, ahol a teljes lapostető tetőteraszként lett kialakítva.
Tetőszerkezet: Egyhéjú, egyenes rétegrendű, külső víz elvezetésű, ragasztott lapburkolatú teraszt tömör mellvédfalakkal határolták.
Növényzet megtelepedése a ragasztott lapburkolaton
A teraszburkolat eredeti állapota.
Károsodások: A cementhabarcsba ágyazott nagyméretű mozaiklap teraszburkolat több helyen felvált. Kisebb felületeken már korábban is cseréltek lapokat a burkolaton. Egy helyen, a mellvédfal mentén a lapok összetörtek, felemelkedtek a tetősíkból és a repedésekben növényzet telepedett meg. A tetőszerkezet több helyen beázott.
A károsodások okai: A képeken nem látszik, de korábban az épület gondnoka rendszeresen irtotta a mellvédfal túloldalán, az ereszcsatorna mentén megtelepedett növényzetet, eltávolítva a kisebb cserjék és egy facsemete tetősík feletti részeit. A nagyobb növények gyökerei azonban ennek ellenére tovább éltek, fejlődtek. A terület feltárása,később, a teraszburkolat elbontása során megállapítható volt, hogy a burkolat ágyazó rétege cementszegény, porló, kézzel könnyen bontható, amelyben a gyökérzet fejlődése, terjedése ellenállásba ütközött ugyan, de a növekedő gyökerek feszítő ereje hamarosan megrongálta a burkolatot. A legnagyobb mértékű károsodás helyén a legvastagabb gyökér maximális átmérője 35 mm volt.
A javítás módja: A felülvizsgálat, a lapburkolat elbontása során megállapították, hogy a burkolat alatti betonaljzatra készített eredeti bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelés szinte tökéletesen sík, lejtése 1,5 %-os, és a tetőfelület nagy részén kielégítő az állapota. Ezért a szigetelés felújítására elegendőnek látszott egy réteg jó minőségű, 4,5 mm vastag, poliészterfilc hordozórétegű, SBS modifikált bitumenes lemez beépítése a vízfolyással párhuzamos átlapolásokkal.
Az új, műkő koptató réteges beton járólapokat a lemez átlapolások közé fektetett, 10 x 2 cm keresztmetszetű extrudált polisztirolhab lemezsávokra fektették, hogy a burkolólapok között átjutó csapadékvíz szabadon lefolyhasson. A felújítás során a tönkrement ereszszegélyeket, ereszcsatornákat és lefolyócsöveket is kicserélték titáncink lemezből készített szerkezetekre.
Tönkrement teraszburkolat.
A gyökérzet bejutása a szerkezetbe.
Új burkolat készítése.
A burkolatok hibás kialakítása
Az egyik gyakran előforduló hiba a belső és külső padlóburkolatok szintjének „negatív” eltérése, vagyis a teraszkijáratnál a teraszburkolat szintje magasabb, mint a belső padlóburkolaté.
Az ok egyszerű: a belső padlószerkezet általában nem vastagabb 12- 16 cm-nél, hiszen itt legtöbbször csak vékony, 2-4 cm úsztató-réteg, valamint a padlóburkolat és 8-12 cm aljzata képezi a teherhordó szerkezet feletti rétegek vastagságát. Ugyanakkor a teraszfödém teherhordó szerkezete feletti rétegek (lejtést adó réteg, hőszigetelés, csapadékvíz elleni szigetelés, teraszburkolat és aljzata) vastagsága a mai hőszigetelési igények miatt akár 28-32 cm-re is adódhat. Ha tehát a belső és külső teherhordó födémlemez vastagsága és beépítési szintje azonos, egy olyan „lépcső”, „negatív vízküszöb” alakul ki a teraszajtónál, amely a csapóeső ellen nem véd megfelelően.
Többféle megoldás van, pl.:
- a belső födém vastagítása (pl. feltöltéssel);
- a teraszfödém teherhordó szerkezetének „lesüllyesztése”;
- a teraszajtó küszöbe mentén folyóka beépítése (ez csak csillapítja a csapóeső hatását).
Szerző: Osztroluczky Miklós okl. építészmérnök, PhD, c.egyetemi tanár