Kültéri munkák

Építkezés fából: kocsibeálló, terasz deszkákból

A fa az egész házépítés során vé­gigkísér bennünket: fából készült a zsinórállvány és az alaplemez zsaluzata éppúgy, mint a tető sza­rufái és sok háznál az ablaktokok is. Léteznek emellett még fafödémek, fapadlók, fakorlátok, fabú­torok. Ez a barkácsolók által is fe­lettébb könnyen kezelhető anyag annyira sokféleképpen munkálható meg és színezhető is, hogy időtle­nül tetszetős marad és soha sem válik unalmassá. Nem csoda tehát, hogy a fát a kertben is szívesen alkalmazzák.

Famunkák

Az időjárás hatásá­nak állandóan kitett alkalmazások­nál azonban a kőanyagokkal ellen­tétben már a tervezéskor gondolni kell arra, hogy a fát az ultraibolya sugárzás, tartós esőzés és fagy ellen kellő védelemben részesít­sük. Vannak fafajok, amelyek már a természettől fogva kellően ellen­állóképesek, másokat speciális bevonatokkal kell a kertben való használatra alkalmassá tenni.

Ha az ebben a cikkben ismertetett alkalmazási és megmunkálási ta­nácsokat megfogadjuk, akkor a fából készült kerti építményeink­ben évtizedeken át örömünk lesz. Még a lejtők megtámasztására vagy egyes területek egymástól való elválasztására beásott pali­szádok is évekig olyanok maradnak, mint az első napon.

Pergola, kocsibeálló, terasz: fából minden készíthető

A fából készíthető kerti építmé­nyek listáját szinte vég nélkül foly­tatni lehet: hintaállvány, kerékpártartó és szeméttároló, kerítés, takarófal és kerti lugas, átjáró és híd a kerti tó felett és így tovább.

Fából minden készíthető

Ha azt akarjuk, hogy az időjárás viszontagságainak kitett fa­építményeinkben hosszú éve­ken át örömünket leljük, akkor csak kiváló minőségű termékeket válasszunk. A következő oldalakon a kertben alkalmazható sokféle megoldást mutatjuk be. A bemutatott példák egy részét a külön kapható árucikkekből egyedileg lehetett összeállítani, más esetekben viszont komplett építőkész­letek is kaphatók.

Ennek a cikknek a második részében azt is megismerhetjük, hogy hogyan kell a saját igényeink szerinti építmények anyagjegyzékét összeállí­tani.

Először azonban nem a fűrészt vagy a lazúrozó ecsetet kell kézbe vennünk, hanem ki kell választanunk a megfelelő anyagot. Mindenekelőtt a fafaj kérdésére kell választ keresnünk. Nem mind­egyik deszka vagy léc viseli el ugyanis a szabad ég alatti megpróbáltatásokat.

Fatelítéssel impregnált lucfenyő vagy kezeletlen vörös cédrus?

Olyan terméket válasszunk, ahol biz­tosak lehetünk benne, hogy az tartós, jó minőségű fából készült.

Az alkalma­zott faanyagok négy csoportba sorol­hatók:

  • Az erdeifenyő és a lucfenyő, amennyiben azt telítéssel impregnálták (ezt a zöld színű felület jelzi), még földdel érintkezve is hosszú ideig ép marad. A telítéssel végzett impregnálás azonban nem hatol le a faanyag közepéig, a vágási felületeket ezért favédő szer­rel utólag is kezelni kell. Akkor járunk a legjobban, ha északi vidékeken termett, kismértékben vete­medő, negyedelő vágással készített fa­anyagot választunk. A repedések kiala­kulásának esélye ezeknél a legkisebb. A finom repedések, gyantakiválások és a fa felületének bizonyos (a növekedéssel összefüggő) hibái nem ártalmasak és azokat ne is tekintsük zavarónak. Végtére is az ilyen szabálytalanságok adják meg a fának, mint természetes építőanyagnak az utánoz­hatatlan karakterét.
  • Színezett erdeifenyő és lucfenyő. A telítéssel impregnált fát két rétegben felhordott, olajalapú bevonattal látjuk el, ettől az előkezeléstől a felület eny­hén fénylő lesz. Az ággöcsök és a finom száradási repedések a színes bevonat alatt is láthatók maradnak, a fa így megőrzi természetes jellegét. Szerelés után a helyszínen célszerű a kezelést még egyszer megismételni. Színezett oszlopokhoz vetemedésre kevéssé haj­lamos, ragasztott faanyagot használ­junk.
  • Cédrus. A kezeletlen vörös cédrus (red cedar) fája kiváló minőségű, ág-göcsöket csak elszórtan vagy egyáltalán nem is tartalmaz és így a takarófalak, pergolák, növénytartó ládák és kerí­tések ideális építőanyaga. A szabadban alkalmazott vörös cédrust a benne lévő, természetes olajtartalmú anyagok még vegyszeres favédelem nélkül is rendkívül hosszú ideig ellenállóvá te­szik. A cédrus fájának vöröses arany­barna színe az évek folyamán vissza­fogott ezüstszürkére változik, ha a fát színtelen, víz- és piszoktaszító lazúrral kezeltük. Az eredeti színárnyalatot csak úgy tudjuk megőrizni, ha a fát rendszeresen pigmentált lázárokkal kezeljük.
  • Az Indonéziából származó bangkirai fát és a nyugat-afrikai irokofát, ezeket a csaknem csomómentes ke­ményfákat a bennük lévő természetes anyagok a rovarok és a gombásodás ellen még a talajban is megvédik. Arra viszont számítanunk kell, hogy a fa felületén előfordulhatnak kisebb repe­dések és parányi lyukacskák. ez utóbbiakat a frissen kidöntött fán apró kukacok hozzák létre. Maguk az élő­lények azonban már a fa száradása közben elpusztulnak.

Idővel a bangkirai és az irokofa is elveszti barnásvörös színét és hamaro­san ezüstszürkévé válik. Az eredeti színárnyalatot a vörös cédrushoz ha­sonlóan itt is úgy lehet megőrizni, ha a fát festékpigmenteket tartalmazó lazúrral kezeljük.

Érdemes tudni: az indonéziai és nyugat-afrikai fa, a kanadai vörös cédrushoz hasonlóan, ellenőrzött és tartós művelésre berendezett ültetvényekről származik. A természet tehát nem ká­rosodik, az erdőket a kitermelés után újratelepítik.
A pergola a kert többfunkciós „berendezési tárgya"

A pergola a kert többfunkciós „berendezési tárgya”: növények felfuttatására és a belátás elleni védelemre egyaránt alkalmazhatjuk. Ha viszont úgy tetszik, a kikapcsolódás vagy társas együttlét színterének használt, árnyas lugas.

Fából saját kezűleg elkészített kocsibeálló

A téglából épített, masszív garázsnál lényegesen olcsóbb a fából saját kezűleg elkészített kocsibeálló. Az építéshez azonban ebben az esetben is szükség van statikai számításokra és hatósági engedélyre.

Az erdeifenyő és a lucfenyő, ha előzetesen telítéssel impregnálták, a kertben is sokáig ép marad.

A vörös cédrust nem kell impregnálni.

A vörös cédrust nem kell impregnálni. Ha azonban az eredeti színárnyalatot meg akarjuk őrizni,…

....lazúrral kell bevonni

…akkor lazúrral kell bevonni. Ugyanez a helyzet a keményfáknál (bangkirai és iroko) is.

Az erdeifenyőt és a lucfenyőt színezni is lehet

Az erdeifenyőt és a lucfenyőt színezni is lehet, impregnálásra azonban ilyenkor is szükség van.

Néhány ügyes fogás, amelytől a fa tartósan szép marad

Ha kiválasztottuk azt az egy vagy több fafajt, amelyet kertünkben alkalmazni akarunk, akkor gondoljunk még né­hány apróságra is, amivel elérhetjük, hogy a fa tarlósán szép mai adjon. így pl. a rovátkolt felületek és a lekerekí­tett élek kis folyókákat képeznek és hozzájárulnak a fa felületének gombá­sodás elleni védelméhez. Ezeknek kö­szönhetően a fa, miután elállt az eső, hamarosan ismét száraz lesz.

A takarófalakra és az oszlopokra tegyünk profilos fedőléceket és oszlop­sapkákat, így felülről nem tud behatol­ni a víz a szerkezetbe. Rozsdamentes, ötvözött acél csavarok és kapcsok al­kalmazásával megakadályozhatjuk, hogy a nemes fát rozsdanyomok csúfít­sák el. Az oldal közepén lévő keretes szövegrész néhány további érdekes favédelmi intézkedést is bemutat.

A következő, nagyon rövidre fogott felsorolásból megismerhetjük, mit kell tudnunk és hogyan kell eljárnunk, ha pergolát, kocsibeállót, teraszt vagy bár­miféle egyéb faépítményt akarunk felállítani. Ezek az építést előkészítő információk minden esetben azonos elv szerint épülnek fel: tervezési ötletek, javaslatok a szerkezeti kialakítás­hoz, és a vásárlandó anyagok jegyzéke (vásárlási jegyzék).

Pergola és takarófal

Tervezési öt­letek: A pergola olyan többfunkciós „bútordarab”, amely egészen sajátos jelleget kölcsönözhet a kertnek. Ha a pergola „egysoros”, akkor növények felfuttatására alkalmas támaszték és a belátás elleni védelem lehet a rendel­tetése, de két- vagy akár többsorosan is kialakítható és társas együttlétre vagy kikapcsolódásra hívogató, szellős lu­gast alkothat. A pergola építését egyez­tetni kell a szomszédokkal és az illeté­kes építési hatósággal is.

Konstrukciós javaslatok: A tartóosz­lopokat a földbe bevert, ún. talajhüve­lyekbe állítsuk (ez meggyorsítja a sze­relést). Némileg több időre van szük­ség, ha az oszlopokat bebetonozott acéllábakhoz csavarozzuk (részletek az építési útmutatóban találhatók).

Vásárlási jegyzék: A pergola komp­lett építőkészlet formájában kapható (különböző méretek szerint csomagol­va). Vásárlás előtt ellenőrizzük, hogy a még szükséges kiegészítő elemek, pl. takarófalak, növénytartó edények vagy kerti padok is megvehetők-e az alapmodulhoz illeszkedő kivitelben.

Jó tanács

Konstrukciós favédelem: A szabadban alkalmazott tát véde­ni kell, a nap ultraibolya sugárzása ugyanis idővel szétroncsolja annak felületét. Az eredeti állapotában ha­gyott fafelület megszürkül, a színes festékbevonat kifakul. Az időjárásnak kitett felületek bevonatát ezért rend­szeresen fel kell újítani.

A telítéssel impregnált és természetes állapotban hagyott fa bevonatát már 3-9 hónap elteltével fel kell frissíteni. A színesre mázolt fa a második bevonatot már felállítása után két hónappal megkap­ja.

Favédelem
A fa élettartamát a védőbevonatok mellett konstrukciós intézkedésekkel is meg lehet hosszabbítani: A teraszok és kocsibeállók ne érintkezzenek a talajjal (korhadás veszélye), ehelyett olyan fémtartókhoz erősítsük azokat, amelyeket beverünk (talajhüvely, fel­ső kép) vagy bebetonozunk a talajba. A földbe beásott paliszádokat állítsuk kavics szivárgórétegre.

A kocsibeálló építését is egyeztetni kell az építési hatósággal

Kocsibeálló. Tervezési ötletek: A kocsibeálló lehet egyszerűen lába­kon az autó fölé állított, szellős fatető, de több járműnek helyet adó, oldalsó takarófalakkal ellátott építményként is megtervezhető és megépíthető. A kocsibeálló építését is egyeztetni kell a szomszédokkal és az illetékes építési hatósággal.

Konstrukciós javaslatok: A teher­viselő oszlopokat H tartókhoz (H ke­resztmetszetű, bebetonozott tartó­elemekhez) csavarozzuk. Az olyan iker-kocsibeállókhoz, amelyeknek a két kocsiállás között nincsenek közép­ső oszlopaik, különösen erős szaruge­rendákat alkalmazzunk. Ilyen esetben feltétlenül el kell készíttetni a szerke­zet statikai méretezését vagy az itt közölt építési útmutatóban szereplő adatokat kell alkalmazni.

Vásárlási jegyzék: Kocsibeállót is lehet venni építőkészlet formájában, de saját konstrukciónkat is elkészít­hetjük. Az oszlopokat, szarugerendá­kat és a merevítőket a fejezet végén található építési útmutató segítségével méretezzük.

Terasz

Tervezési ötletek: A faterasz formáját és méretét is egyéni elkép­zeléseink szerint alakíthatjuk ki, mert az alatta elhelyezkedő, teherviselő szerkezet megépítése általában semmi­féle problémát nem okoz.

Konstrukciós javaslatok: Az alap­gerendákat erősítsük bebetonozott oszloptalpakra vagy fektessük beton járdalapokra.

Vásárlási jegyzék: A teherviselő gerendák és kereszttartók („szarufák”) hossza, keresztmetszete és száma az adott konstrukciótól függ. A burkoló­deszkák vastagsága legalább 22 mm legyen. Teraszburkolatok és hasonló fapadozatok építőrendszer formájában is kaphatók.

Híd és átjáró

Tervezési ötletek: Csak nagy telken érvényesül. A tó vagy a patak, amely fölött a híd átível, legalább 10 m2 felületű legyen.

Konstrukciós javaslatok: Statikailag ellenőrzött építményt készítsünk.

Vásárlási jegyzék: Lehetőleg tet­szetős részletmegoldásokat (korlát, íves szerkezet) tartalmazó építőkészletet vásároljunk.

Homokozó

Tervezési ötletek: A homokozót ne tegyük tűző nap­fényre.

Vásárlási jegyzék: a kiválasztott területet 75-100 cm hosszúságú pali­szádokkal vegyük körül, amelyek 10-15 cm-re kiállnak a földből (ülő­felület). Alternatív megoldásként: vásároljunk építőkészletet.

Hinta

Tervezési ötletek: Statikailag ellenőrzött építményt készítsünk.

Vásárlási jegyzék: vásároljunk építőkészletet.

Kerékpártároló, szeméttároló

Tervezési ötletek: A tárolók nagyságát és a kertben való elhelyezését a kerék­párok és a szemetes tartályok figyelem­bevételével határozzuk meg. Az a leg­jobb megoldás, ha a helyszínen elő­ször 1 : 1 léptékű modellt készítünk (pl. lécekből és kartonból) és így ki­próbáljuk, hogy annak méretei meg­felelők-e.

Konstrukciós javaslatok: A bebeto­nozott tartóvasakhoz a kocsibeállóhoz hasonlóan csavarozzuk hozzá az osz­lopokat, az oszlopok közti szakaszokat takarófalakkal töltsük ki.

Vásárlási jegyzék: oszlopok (9×9 cm), oszloptalpak vagy bever­hető hüvelyek, takarófalak. A tetőhöz szarufák, deszkák, esetleg tetőfedő lemez.

Kerti lugas/szerszámkamra.

Terve­zési ötletek: Kis kertekben a terület szélén állítsuk fel, nagy kertekben bárhol elhelyezhető.

Konstrukciós javaslatok: Csak stati­kailag ellenőrzött építményt készít­sünk.

Vásárlási jegyzék: A legjobb, ha részletes építési útmutatóval ellátott építőkészletet vásárolunk.

Növénytartó edények, virágládák

Tervezési ötletek: Méretük és számuk egyéni elképzeléseinktől függ.

Konstrukciós javaslatok: A növény­tartó edényeket maradék faanyagból magunk is összeállíthatjuk, de azok készen is kaphatók. A méreteket szabadon meg lehet választani.

Futtatórácsok

Tervezési ötletek: A ház falára szerelhetők, vagy a kocsi­beálló oldalán, növénnyel befuttatott takarófalként alkalmazhatók. A rácsok készen kaphatók, de lécekből magunk is elkészíthetjük azokat.

Anyagok kombinációja

Anyagok kombinációja: Ennél a pergolánál a futtatórácsok és a takarófaiak cédrusfából készültek, az oszlopok anyaga fém, és azok a lecsavarozást lehetővé tevő talpakkal együtt, készen kaphatók.

A faterasz alakját és méretét tetszőlegesen választhatjuk meg

A faterasz alakját és méretét tetszőlegesen választhatjuk meg, mivel az alépítményt bárhol alá lehet támasztani.

Rovátkolt felület

Rovátkolt felület és lekerekített élek gondoskodnak arról, hogy az esővíz le tudjon folyni.

Rozsdamentes csavarokat és kapcsokat alkalmaz­zunk

Rozsdamentes csavarokat és kapcsokat alkalmaz­zunk, így elkerülhetjük a rozsdafoltokat.

Hidacska a patak felett. Nagyszerű dolog, ha nagy telkünk van, amin patak is keresztülfolyik, így a kertet egy kis híddal is tetszetősebbé tehetjük.

Fahomokozó

Az építőkészlet formájában kapható fahomokozót gyorsan össze lehet szerelni.

Hintaállvány

Hintaállvány, mászóka és csúszda is kapható építőkészletek formájában.

Kerékpártároló

A kerékpártárolót oszlopokból és takarófalakból állítjuk össze.

Szeméttároló

Szabványos elemek felhasználásával a kívánt méretű szeméttárolót is könnyen meg lehet építeni.

Támfalak

A paliszádok különböző méretekben kaphatók. Gyakran „támfalakat” is készítenek belőlük.

Tömör fából lépcsőket is lehet készíteni

Tömör fából lépcsőket is lehet készíteni.

Teraszpadló

A különálló farácsokból teherbíró teraszpadlót készíthetünk (gyorsan lerakható).

A deszkakerítésre és az oszlopokra profilos léceket vagy fél gömbfákat erősítünk.

A deszkakerítésre és az oszlopokra profilos léceket vagy fél gömbfákat erősítünk.

Futtatórá­csok

Házilag elkészíthetők, de készen is megvásárolhatók ezek a függőleges felületekre szerelhető futtatórá­csok, amelyekre gyorsan felfut a növényzet.

A sokféle faépítményhez természetesen elsősorban a fából készített székek vagy padok illenek.

A kertben rendet kell tartani, ezért a kerti eszközök is saját házacskát kapnak.

A kertben rendet kell tartani, ezért a kerti eszközök is saját házacskát kapnak.

Kertkapu

Már a kertkapun látszik: itt olyanok laknak, akik szeretik a fát.

Pavilon

Előre gyártott elemekből összeállított pavilon: a kikapcsolódásra és baráti összejövetelre egyaránt alkalmas, kellemes hajlék gyorsan és egyszerűen felépíthető.

A takarófal elválaszt

A sorházak keskeny telkein nehezen lehet megoldani, hogy zavartalanul magunkban legyünk. A szomszédok túl közel laknak egymáshoz. Segít azonban a mindössze néhány centiméter vastagságú fonott kerítés, amely­ből könnyű és a belátást mégis megakadályozó takarófal készít­hető.

Keskeny telkeken a takarófal célja elsősorban a szomszédok egymástól való elkülönítése. Ha nagy telkünk van, a takarófal nagy pergolává vagy meghitt lugassá is bő­víthető. A különböző konstrukciók teherviselő magját minden esetben oszlopok alkotják, amelyeket bevert talajhüvelyekre vagy bebetonozott oszloptalpakra lehet erősíteni.

A most következő elkészítési útmutatóban ezeknek az oszlopoknak és az azokra kerülő takarófalaknak (vagy futtató­rácsoknak) a felállítását mutatjuk be. Először is azt döntsük el, hogy mi­lyen vonal mentén kívánjuk a takaró­falat felállítani, majd annak kezdő- és végpontjait tűzzük ki a terepen.

Az oszlopok helyzetének kijelölése

Az oszlopok helyzetének kijelölése előtt az alkalmazandó elemeket kell kiválasztanunk. A legolcsóbb takaró­falak általában a 180 x 180, 150 x 180 és 100 x 180 cm-es (szélesség x magas­ság) szabványos méretekben kaphatók. A legolcsóbb változatok azonban saj­nálatos módon egyben a legunalmasabbak is.

Mutatósabb a fából készült válaszfal, ha különböző takaróeleme­ket kombináltan alkalmazunk: a ferdén levágott elemek, köríves rátétek vagy közbeiktatott futtatórácsok megtörik a kerítés egyhangúságát. A megoldás tehát: menjünk el a barkácsáruházba vagy a fakereskedésbe és ott nyugodtan keresgéljünk. A fafalunk méreteit tartalmazó tervrajz természetesen legyen nálunk.

Vigyázat: amikor az elemeket össze­válogatjuk, ne feledkezzünk meg arról, hogy a takarófalak vagy futtatórácsok és az oszlopok között kb. 1 cm távolság­nak kell lennie. Pl. ha oszlopaink mé­rete 9 x 9 cm és két darab 180 x 180 cm-es takarófal elemet vásároltunk, akkor az ezekből összeállított takarófal teljes hossza 9 + 1 + 180+1+9+1 + 180 + 1 + 9 cm. összesen tehát 3,91 m lesz.

Betonalap vagy talajhüvely?

A takarófalak szerelésének legstabi­labb módszere bebetonozott tartó­vasak (H keresztmetszetű tartóelemek) alkalmazása. A tervrajz alapján a terepen is kijelöljük, majd kiássuk a tartóvasak 80 cm mély alapgödreit.

Ezután csavarozzuk rá ezeket a H tartókat az oszlopokra. A munka kö­vetkező lépése némi türelmet igényel. A kezdő és záró oszlopot ugyanis „szabadon lebegve” kell az alapgöd­rében a megfelelő helyzetbe beállíta­nunk. A felállítást megkönnyíti, ha az oszlopokra tetőlécekből és deszkákból ideiglenes kitámasztókat készítünk.

A közbenső oszlopokat a két szélső oszlop fejrésze közé kifeszített zsinór­hoz igazodva állítjuk be. Amikor az összes oszlop a megfelelő helyzetben áll, felszerelhetjük azokra a takaró­falakat, futtatórácsokat vagy egyéb ele­meket. A munkának ebben a szaka­szában még nagyon egyszerűen lehet módosítani az oszlopok helyzetét.

A fal tehát már teljesen felépült, azonban még mindig csak ideiglenesen van megtámasztva. Még egyszer ellen­őrizzük vízmértékkel az összes elemet, majd töltsük ki betonnal az alapgöd­röket. Keverési arány: 4 rész kavics, 1 rész cement. Csak annyi vizet adjuk hozzá, hogy a sűrű betont még éppen be lehessen tölteni a gödrökbe.

A betöltött betont vasrudakkal (csömöszölés) vagy a vakolókanállal tö­mörítsük. Óvatosan dolgozzunk, hogy a beállított teljes szerkezet a helyén maradjon. A kitámasztó segédléceket 2 nap múlva le lehet szerelni és ezzel készen is van a takarófal. Hamarosan (2-3 hónapon belül) el kell végezni a bevonat első, felfrissítő felújítását.

A szerelés gyorsabban megy, ha a bebetonozott tartóvasak helyett be­verhető talajhüvelyeket használunk. Ennek előfeltétele természetesen az, hogy a talaj ne legyen túl kemény vagy köves, mert a tartóhüvelyeket csak így lehet függőlegesen beverni. A moz­gatható tartóhüvellyel ellátott beverhető hüvelyek a helyzet kismértékű korrekcióját is lehetővé teszik.

A tervezett takarófal helyét szin­tezővonalzóval jelöljük ki a talajon. A szerelést az egyik oldalon kezdjük el. Üssük be a földbe az első két talajhüvelyt. Ehhez nehéz kalapácsot hasz­náljunk, az oszlopok tartására kialakí­tott nyílásba pedig tegyünk ütőfát, így nem sérülnek meg a tartóvasak.

Csavarozzuk rá a két első tartóra az oszlopokat, majd tegyük be ezek közé az első takarófal elemet. Ezt követően verjük be a harmadik talajhüvelyt, csa­varozzuk rá az oszlopot és szereljük fel a második takarófal elemet. A munkát ebben a ritmusban folytassuk.

A takarófalak és az oszlopok élettar­tamának megnöveléséhez gondoskod­junk arról, hogy azok ne kerüljenek a földdel közvetlen érintkezésbe. Célsze­rű ezért, ha a szerelést az előzőkben említett (akár bebetonozott, akár be­vert) oszloptalpakkal végezzük.

Ha az oszlopokat mégis be akarjuk ásni, akkor legalább a következőkre ügyel­jünk:

  • Olyan mély gödröt ássunk, hogy abba az oszlop magasságának negyede/ harmada beférjen és az oszlop alatt még mintegy 20 cm vastag szivárgóré­teg maradjon. A 2,65 m magas oszlop végül 1,90 m magasan fog a földből kiállni, az alapgödörnek tehát 95 cm mélynek kell lennie. A gödörbe töltsük be a szivárgóréteget alkotó kavicsot, állítsuk be az oszlopot, majd a gödröt magasságának 2/3 részéig töltsük meg földdel. A földet döngöléssel tömörít­sük.
  • Ebben a magasságban formázzunk az oszlop körül egy 10 cm vastag betongyűrűt. Ez a kialakítás növeli a stabilitást. Ezt a gallért takarjuk be termőfölddel.
  • Az oszlopokra csavarozzuk fel a takarófal- vagy futtatórács-elemeket úgy, hogy azok a talajtól mintegy 10 cm távolságban legyenek. Ezzel csökkent­jük a felverődő víz káros hatását.

Jó tanács

Betonozott alapfelületeken (pl. terasz, bejárai stb.) az oszloptartókat sem beverni, sem bebetonozni nem lehet.

Oszloptartók
Ilyen esetekben dübelekkel felerősíthető oszloptartókat válasszunk (felső kép). Ügyeljünk arra, hogy a tartó szára elég hosszú (legalább 40 cm) legyen, hogy a 2 m hosszú oszlopot biztosan meg tudja tartani. Nagyobb terhelés (pl. a nagy takarófalakra ható erős szél) esetén az oszlopokat ún. viharmerevítőkkel is érdemes megerősíteni (alsó kép).

Takarások

Takarófalakat, futtatórácsokat és fantáziadús kiegészítő elemeket sokféle fafajból, különböző színekben és méretekben lehet kapni. Az igényesen kidolgozott kerítésmezők növényzet nélkül is szépek.

Futtatórácsok

Ezen a példán a futtatórácsok elválasztják ugyan a környezetétől a parányi kertet, mégsem keltik a „befalazottság” érzését. Az elhatárolás különösen diszkrétté válik, amikor a növényzet teljesen ellepi majd a rácsokat.

Tervrajz

A takarófal építése előtt készítsünk tervrajzot, figye­lembe véve a rendelkezésre álló elemek méreteit.

Cövekekkel jelöljük ki

Ha a takarófal teljes nyomvonalát véglegesen el­döntöttük, jelöljük meg cövekekkel annak kezdő- és végpontját.

A kezdő- és végpont között feszítsünk ki zsinórt

A kezdő- és végpont között feszítsünk ki zsinórt, ennek segítségével tűzzük ki az összes többi oszlop helyzetét. Itt figyelembe kell vennünk a kiválasztott takarófal elemek méreteit.

A betonalapoknak ássunk 80 cm mély gödröket

A betonalapoknak ássunk 80 cm mély gödröket. Ha az oszlopokat alapozás nélkül ássuk be a talajba, akkor a gödrök mélysége 95 cm legyen.

Oszlopok

Állítsuk be „szabadon lebegve” az első és utolsó oszlopot az alapgödörbe. Az oszlopokat szerelés közben tetőlécekből és deszkákból összeállított, ideiglenes támaszok tartják.

H-tartó

Betonalapba való erősítés esetén az oszlopokat tartóvasakra (H tartókra) szereljük fel.

Beásott oszlop

Beásott oszlop: alul kavics szivárgóréteg, felül betongyűrű.

Közbenső oszlop

A közbenső oszlopokat az első és utolsó oszlop közé kifeszített zsinór mentén állítjuk be. Az oszlopok helyzetét vízmértékkel ellenőrizzük.

Amikor az oszlopok a helyükön vannak, csavarozzuk rá azokra a takarófal elemeket

Amikor az oszlopok a helyükön vannak, csavarozzuk rá azokra a takarófal elemeket. Most még van mód a korrekciókra. Az ezután következő betonozásnál vigyázzunk, hogy a beállított szerkezet a helyén maradjon.

A tartóvasak bebetonozásánál gyorsabb, ha a szerelést beverhető talajhüvelyekkel végezzük

A tartóvasak bebetonozásánál gyorsabb, ha a szerelést beverhető talajhüvelyekkel végezzük.

Lejtős terepen felállítandó takarófalnál először az oszlopokat kell beállítani és beerősíteni

Lejtős terepen felállítandó takarófalnál először az oszlopokat kell beállítani és beerősíteni.

Az oszlopok közé kerülő takarófalakat és futtatórácsokat lécekből magunk is elkészíthetjük

Az oszlopok közé kerülő takarófalakat és futtatórácsokat lécekből magunk is elkészíthetjük. Így a takarófal tökéletesen hozzáidomítható a terep magassági viszonyaihoz.

Fatető az autónak

Kétszer is rá kell néznünk erre a képre, hogy felfedezzük rajta az iker-kocsibeállót. A szerkezetet alkotó, szürke faelemek ugyan­olyan színűek, mint a homlokzati falak burkolata. A többi már a növényzet dolga: a nagy kocsi­beálló nehézkes tömegét néhány év alatt dús lombok rejtik el.

A kocsibeálló szinte soha nem hat olyan nehézkesnek, mint egy épített garázs. A fából készült, szellős tetőzet az építkezés költségvetését is kevésbé terheli. Ha pedig a kerékpárokat és a kerti szerszámokat lakat alatt kívánjuk tartani, kombináljuk a lábakra állított fatetőt egy tároló kamrával – éppen úgy, mint az itt bemutatott példában.

Autóbeálló

Látni fogjuk, hogyan lehet egy tet­szetős, egy kocsit befogadó, kamrával kombinált, nyeregtetős kocsibeállót a multifunkcionális modulrendszer elemeiből felépíteni. A bemutatott kocsi­beálló belső szélessége 2,70 m, de szé­lesebb (max. 3,64 m) kivitel és 5,20 m teljes szélességű iker-kocsibeállók is kaphatók.

Az 1,92 m hosszú, de egyedi­leg le is rövidíthető közbenső modulokkal bármelyik típus tetszőlegesen meghosszabbítható. Ezek a kocsibeál­lók természetesen lapos tetővel, kíván­ságra még füvesíthető tetővel is kap­hatók. Ami pedig szintén nem elha­nyagolható: az építőkészletben lévő oszlopok, szelemenek és szarugeren­dák jó minőségű ragasztott fából készülnek.

Különösen hasznos segítséget jelent, hogy az építőkészletben az utolsó csavarig minden alkatrész kompletten megtalálható. A mellékelt szerelési út­mutató alapján tehát a készlet leszállí­tása után azonnal munkához láthatunk.

Nem voltak ilyen kényelmes helyzet­ben a másodiknak bemutatott kocsibeállót építő szakemberek, akiknek a munkáját szintén meglestük. Az épít­kezés megkezdése előtt terveket, stati­kai számításokat és darabjegyzéket is kellett készíteniük.

Az öt oszlopot fektetve csavarozzuk össze a szelemennel

Cövekekkel és zsinórokkal jelöljük ki a talajon a kocsibeálló külső méreteit. A zsinórok kereszteződési pontjaiban kell kiásni az oszlopok pontalapjainak gödreit. Lécekből összeállított derék­szöggel még egyszer ellenőrizzük a kitűzés helyességét, majd ássuk ki a 80 cm mély alapgödröket.

Ezután egymástól 1,80 m távolság­ban fektessük le a földre az oszlopokat és csavarozzuk azok felső végét a sze­lemengerendához. A faelemek alá te­gyünk deszkadarabokat, nehogy azokat pl. éles kövek megsérthessék. Amikor az oszlopok és a szelemen összeerősí­tése megtörtént, erősítsük fel az oszlopok lábára azokat a H tartókat, ame­lyeket azután az alapgödrökbe fogunk bebetonozni.

Addig azonban még elte­lik egy-két óra. Ellenőrizni kell ugyanis a még mindig a földön fekvő szerkezet összes derékszögének a helyességét, majd ha minden rendben van, az első­nek elkészített oldalrészre fektetve, azzal pontosan fedésben, a másik ol­dalt is össze kell szerelni.

Ezután viszont már tényleg a gödrök következnek: segítőtársunkkal vigyük az első oldalrészt végleges helyére. A H tartók belenyúlnak a gödrökbe, az oldalrész eldőlését támaszok és lécek akadályozzák meg. Tegyük helyére a másik oldalrészt is, majd vízmértékkel ellenőrizzük az oszlopok és a szelemenek megfelelő helyzetét. A támasztékok eltolásával ilyenkor még könnyen el lehet végezni az esetleges módosítá­sokat.

Ha elégedettek vagyunk az ered­ménnyel, töltsük ki betonnal az alap­gödröket (keverési arány: 4 rész kavics, 1 rész cement). Az első munkanap második felét (a beton kötése és keményedése alatt) arra használhatjuk fel, hogy összeszegezzük az oromzat és a szarufák háromszögeit. Az előre gyár­tott léceknek és vízhatlan rétegelt lemez deszkáknak köszönhetően a munka gyorsan megy.

A kiindulási állapot

A kiindulási állapot: a kocsibeállónak tágas, 60 m2-es felületet egyengettünk el és borítottunk be homokos kaviccsal. Egyállásos kocsibeállónak már 3,5 x 8 m-es terület is elegendő lenne.

Kocsibeálló kijelölése

Észreveszik az eltérést a két kép között? Jól látják: itt már cövekekkel és zsinórokkal a kocsibeálló helye is ki van tűzve. A szemben lévő cövekek közé…

Kijelölés zsinórokkal

…zsinórokat feszítettünk ki. A hossz- és keresztirányú zsinórok kereszteződéseihez kerülnek majd az oszlopok.

Egymástól 1,80 m távolságban fektessük le a földre az oszlopokat

Egymástól 1,80 m távolságban fektessük le a földre az oszlopokat és felső részüket csavarozzuk a szele­mengerendához. Az építőkészletben minden csavar, anya és egyéb szerelési segédanyag megtalálható.

Mindegyik ragasztott fából készült oszlop aljára csavarozzuk rá a fém H tartót

Mindegyik ragasztott fából készült oszlop aljára csavarozzuk rá a fém H tartót. Ezt a tartót kell majd az alapba bebetonozni. Most már legfőbb ideje annak, hogy az alapgödröket kiássuk.

Munka közben az oszlopok alá tegyünk deszkadara­bokat

Munka közben az oszlopok alá tegyünk deszkadara­bokat. Az oszlopokból és szelemengerendából álló szerkezetet ideiglenesen átlós lécek rögzítik.

Segítőtársunkkal együtt vigyük a helyszínre az első oldalrészt és állítsuk azt be

Segítőtársunkkal együtt vigyük a helyszínre az első oldalrészt és állítsuk azt be. Az oldalrész eldőlését átlós merevítők és lécek akadályozzák meg.

Amikor a második oldalrész is a helyére került

Amikor a második oldalrész is a helyére került, víz­mértékkel még egyszer ellenőrizzük az oszlopok és szelemenek helyzetét. A merevítők eltolásával ilyen­kor még el lehet végezni az esetleges módosításokat.

Lapos tetőnél 2 % lejtést kell kialakítani

A nyeregtetőnél fontos, hogy a szelemenek vízszin­tesen, azonos magasságban fussanak. Lapos tetőnél 2 % lejtést kell kialakítani.

A szarufák távolsága 90 cm

A munka a következő nap folytatható. Ekkorra már kellőképpen megkemé­nyedett az alapbeton, így elkezdhetjük a szarugerendák felerősítését. A há­romszögeket horganyzott szegekkel és sarokvasakkal erősítsük hozzá a szele­menekhez. Az oromháromszög rétegelt lemez borítást kap. Mutatós tagolását rászegezett lécekkel alakítjuk ki (ennek képei a következő oldalon láthatók).

A tetőszerkezet szükséges merev­ségét a két oromfal között végigmenő és minden szarufához hozzászegezett léc adja meg. Erősítsük fel az esőcsa­tornát (először az összes csatornatartót szereljük fel, utána tegyük be azokba a szögletes szelvényű csatornát), majd elkezdhetjük a tetőlécek felszegezését.

A szarufák közti nagy távolság miatt ezek keresztmetszete 4 x 6 cm legyen. A szárazon felrakott gerinccserepek­kel végzett tetőfedés után csavarozzuk fel az oszlopok és szarufák közé kerülő merevítőket. Az ideiglenes kitámasztók most már eltávolíthatók. Az oszlo­pok közé takarófalakat vagy futtatórá­csokat is lehet szerelni. A kínálatban azonban a kocsibeálló modulméretei­hez illeszkedő tároló kamra is megtalál­ható (mint a bemutatott példában is).

Látható a kocsibeálló végleges mérete

Már látható a kocsibeálló végleges mérete. A szerelésnek ebben a fázisában az oldalrészeket kizárólag az ideiglenes segédlécek tartják.

Amikor a betont betöltöttük és az megkeményedett, már semmi sem csúszhat el

Amikor a betont betöltöttük és az megkeményedett, már semmi sem csúszhat el.

Sorozatgyártás

Sorozatgyártás: a szarufaháromszögeket a szele­mengerendákból és vízálló rétegelt lemezből…

...szegezzük össze és egymástól 90 cm távolságban erősítjük rá a szelemenekre.

…szegezzük össze és egymástól 90 cm távolságban erősítjük rá a szelemenekre.

Az oromháromszögek rétegelt lemez borítást kapnak

Az oromháromszögek rétegelt lemez borítást kapnak.

Saját tervezés, saját méretezés, saját építés

Most bemutatjuk, mi mindent kell tud­nia a kocsibeálló építéséhez annak, aki úgy dönt, hogy nem vásárol komplett építőkészletet. Először is a tervezésre és a statikai számításokra kell figyelmet fordítanunk, nehogy a kocsibeálló a hóteher, a szélnyomás vagy az esőzés hatására „térdre rogyjon”.

A tervezés során háromféle kivitelt kell megkülönböztetnünk: az egyállásos kocsibeállót, a középoszlopos és a középoszlopok nélküli iker-kocsibeál­lót. A megfelelő változatot a helyviszo­nyoktól függően kell megválasztanunk.

Ha azt akarjuk, hogy saját tervezésű szerkezetünk kellően teherbíró legyen, a faelemek keresztmetszeti méreteit (legalább) a következő „statikai típus­méretek” figyelembevételével válasszuk meg.

Az oromfalak mutatós profilozását rászegezett falécekből alakítjuk ki

Az oromfalak mutatós profilozását rászegezett falécekből alakítjuk ki.

A munka megkoronázása

A munka megkoronázása: a kész oromháromszögek egészen egyedi megjelenést kölcsönöznek a tetőszerkezetnek.

A szelemenek végét az oromzat rétegelt lemez borítása zárja le.

A szelemenek végét az oromzat rétegelt lemez borítása zárja le.

Tetőszerkezetet

A tetőszerkezetet egy átlósan elhelyezett léc mere­víti, amelyet minden szarufához hozzá kell szegezni.

Ereszcsatorna tartói

Erősítsük rá a szarufákra az ereszcsatorna tartóit, beállításukat zsinór mentén végezzük el.

Tegyük fel az ereszcsatornákat és a rugók meghajlításával rögzítsük azokat

Tegyük fel az ereszcsatornákat és a rugók meghajlításával rögzítsük azokat.

A tetőlécek pontos távolsága

A tetőlécek pontos távolsága a készlethez tartozó szerelési útmutatóban található.

A tetőlécek keresztmetszete a szarufák közti nagy távolság miatt 4 x 6 cm

A tetőlécek keresztmetszete a szarufák közti nagy távolság miatt 4 x 6 cm.

A tetőfedés gyorsan elkészül.

A tetőfedés gyorsan elkészül. A héjazatot az orom falaknál oromcserepek zárják le.

Csavarozzuk fel az oszlopok és a szelemenek közé kerülő merevítőket, ezután...

Csavarozzuk fel az oszlopok és a szelemenek közé kerülő merevítőket, ezután…

Eltávolíthatjuk az ideiglenes segédléceket

…eltávolíthatjuk az ideiglenes segédléceket. A kocsibeálló tulajdonképpen készen van, azt azonban ízlésünk­nek és szükségleteinknek megfelelően takarófalakkal, futtatórácsokkal és tároló kamrával is kiegészíthetjük. A modulrendszer minden kívánság kielégítését lehetővé teszi.

Minden típushoz más méretű oszlopokra, szelemenekre és szarufákra van szükség

Az itt említett háromféle kocsibeállóra a cikksorozat szerzője „statikai típusszámítá­sokat” végzett, a tervezés során tá­maszkodjunk a számítások következők­ben közölt eredményeire.

Egyállásos, lapos tetős kocsibeálló: belső szélesség max. 2,70 m, max. belmagasság 2,25 m, teljes hossz 5,50 m. Oszlopok: keresztmetszet 10 x 10 cm, az oszlopok közti szabad távolság max. 2 m lehet. Szelemenek (az oszlopok tetején elhelyezett, hosszirányú gerendák): keresztmetszet 6×18 vagy 10 x 14 cm (szélesség x magasság). Szarufák (a szelemenekre fekszenek fel): keresztmetszet 6 x 14 cm (széles­ség x magasság), a szarufák közti sza­bad távolság max. 55 cm.

Lapos tetős, középoszlopos kocsi­beálló: egy kocsiállás belső szélessége max. 2,50 m, max. belmagasság 2,25 m, teljes hossz 5,50 m. Oszlopok: keresztmetszet 12 x 12 cm, az oszlopok közti szabad távolság max. 2 m lehet. Szelemenek: keresztmetszet 6 x 18 vagy 12 x 14 cm (szélesség magasság). Szarufák: keresztmetszet 6 x 14 cm (szélesség x magasság), a szarufák közti szabad távolság max. 55 cm.

Lapos tetős, középoszlopok nélküli iker-kocsibeálló.:Belső szélesség max. 5,20 m, belmagasság max. 2,25 m, teljes hossz 5,50 m. Oszlopok: keresztmetszet 12 x 12 cm, az oszlopok közti szabad távolság max. 2 m lehet. Szelemenek: keresztmetszet 6 x 18 vagy 12 x 14 cm (szélesség x magasság). Szarufák: keresztmetszet 8 x 20 cm (szélesség x magasság), a szarufák közti szabad távolság max. 55 cm.

Az egyes építőelemeket lemez sarokvasalatokkal erősítjük össze. A nyeregtetős kocsibeállók statikai számításait kinek-kinek magának kell elvégeznie.

Az építés a fém rögzítő lábak bebetonozásával kezdődik

Eldöntöttük a kocsibeálló méretét és megvásároltuk a szükséges anyagokat. Ezután tűzzük ki a talajon azokat a pon­tokat, ahová az oszlopok tartóit (a H tartókat) fogjuk bebetonozni. A tartók helyzetét zsinór mentén állítsuk be.

Térburkolás

Az építkezés során kell elvégezni a térburkolásai munkákat is. Maga az építés egyébként a következőképpen megy végbe: Ássuk ki az alapgödröket, mégpedig olyan mélyre, hogy annak alja a térburkolat végleges szintje alatt 80 cm-re legyen. Egy szelemengeren­dára egymástól 2 m távolságban csava­rozzuk rá az egyik oldal rész három H tartóját, majd egyszerre mind a három tartót helyezzük bele a friss betonba és együttesen állítsuk be azokat.

A három pontalap betonjának megkötése egy­ben a kocsibeálló pontos helyzetét is végérvényesen meghatározza. Fektes­sünk rá ezután három szarugerendát az első, valamint a másik oldalon levő (még nem rögzített) szelemenre, így megkapjuk a második oszlopsor tartó­lábainak pontos helyzetét. Ezeket szin­tén betonozzuk be, pontosan az elő­zőkben megismert lépések szerint: tűz­zük ki az alapgödrök helyét, ássuk ki a gödröket, az oszloptartókat csavaroz­zuk rá a második szelemengerendára és állítsuk be a betonba (keverési arány: 4 rész kavics, 1 rész cement). Ezután a friss betonban állítsuk be az oszloptar­tókat a szelemennel együtt. A szeleme­neket néhány nap múlva le lehet venni. Ekkor lehet elvégezni a térburkolást.

Az előkészületek elvégzése után a munka gyorsan megy.

Az oszlopokat két-két (10 mm átmérőjű) fűzőcsavarral erősítjük hozzá a H tartókhoz. Víz-mértékkel állandóan ellenőrizzük az oszlopok függőleges helyzetét! Amikor az összes oszlop a helyére került, a szelemenek következnek. A bemutatott példában az oszlopok felső részét de­rékszögben sarkosan kivágták („belapolták”), így a 6 cm széles szelemenek és a 12 cm vastag oszlopok külső széle pontosan egybeesik.

Az is teljesen jó megoldás, ha a 12 cm vastag szele­meneket felülről tesszük rá az épen hagyott (nem belapolt) oszlopra és azokat egy-egy facsavarral erősítjük oda (a csavarfuratokat fúrjuk elő). Alkalmazhatók lemez sarokvasalatok is. Az oszlopok közé szereljük fel a takarófal elemeket, ezek egyúttal me­revítik is a szerkezetet.

Tegyük rá a szelemenekre az össze­sen 11 szarugerendát és sarokvasalatok­kal erősítsük azokat össze. A tető alap­ját deszkaborítás adja, amelyet tetőfedő lemezzel fedtünk le, a tetőzet lezárá­sáról körbefutó faborítás gondoskodik. A tető lejtését úgy választottuk meg, hogy az esővíz oldalt csorogjon le, ahol kavicságyban szivárog el.

Egyállásos kocsibeálló

Egyállásos kocsibeálló: az oszlopok keresztmetszete 10 x 10 cm, az oszlopok közti távolság max. 2 m.

Középoszlopos iker-kocsibeálló

Középoszlopos iker-kocsibeálló: az oszlopok keresztmetszete itt 12 x 12 cm. A szelemenek mérete 6×18 vagy 12 x 14 cm (szélesség x magasság).

Középoszlopok nélküli iker-kocsibeálló

Középoszlopok nélküli iker-kocsibeálló: a szarufáknak ebben az esetben lényegesen nagyobb terhelést kell felvenniük, mint az előző két kocsibeállónál. A szarufák minimális keresztmetszete ezért 8 x 20 cm.

Magasság

Az itt bemutatott, statikailag ellenőrzött kocsibeálló belső magassága 2,25 m.

A lapos tető részlete (lejtés: 2 %): fém trapézlemez vagy tetőfedő hullámlemez héjazat.

Kocsibeálló

Saját tervezésű kocsibeállónk építésének legelső lépése: eltoljuk az eredeti talajt, ennek helyére a burkolt parkolóhely teherbíró rétegét képező homokos kavics kerül.

Az oszlopok alapjainak 80 cm mély gödröket kell kiásni

Az oszlopok alapjainak 80 cm mély gödröket kell kiásni (a térburkolat végleges felületétől számítva).

Tartók magassága

Az egyik oldalrész három H tartóját rácsavarozzuk egy szelemenre és úgy állítjuk be a friss betonban, így a tartók azonos magasságba kerülnek.

A beton megkötése után már pontosan rögzítve vannak a kocsibeálló sarokpontjai

A beton megkötése után már pontosan rögzítve vannak a kocsibeálló sarokpontjai. Tegyünk most két szarugerendát az első (átmenetileg bebetonozott) és a második (még nem rögzített) szelemenre…

...és ott is jelöljük ki a pontalapok helyét

…és ott is jelöljük ki a pontalapok helyét. Itt is 80 cm mély gödröket kell ásnunk. Ez nem egyszerű feladat, mert a laza ho­mokos kavics állandóan lefolyik a gödörbe.

Előkészületek a másik oldalrész alapjainak betono­zásához

Előkészületek a másik oldalrész alapjainak betono­zásához: ideiglenesen három szarugerendát csava­rozunk rá a két szelemenre.

Állítsuk be a második szelemengerendát

Állítsuk be a második szelemengerendát és a rásze­relt H tartókat. Colstokkal és vízmértékkel többször is ellenőrizzük, hogy minden megfelelően áll-e, majd töltsük ki betonnal az alapgödröket.

Amikor a beton megkötött, a kocsibeálló építését átmenetileg abba kell hagynunk, most ugyanis a térburkolat készítése következik

Amikor a beton megkötött, a kocsibeálló építését átmenetileg abba kell hagynunk, most ugyanis a térburkolat készítése következik.

Az oszlopokat két-két fűzőcsavarral erősítsük a H tartókhoz. Helyzetüket vízmértékkel ellenőrizzük!

Az oszlopokat két-két fűzőcsavarral erősítsük a H tartókhoz. Helyzetüket vízmértékkel ellenőrizzük!

Állnak az oszlopok, jöhetnek a szelemenek!

Állnak az oszlopok, jöhetnek a szelemenek! A szele­meneket az aljazott oszlopfejekre csavarozzuk rá. A szelemenekre azonban előbb még azokat a sarok­vasalatokat is célszerű felszerelni, amelyek majd…

...gondoskodnak a szarugerendák biztos meg­fogásáról

…gondoskodnak a szarugerendák biztos meg­fogásáról. Ha a kocsibeálló szerelését egyedül kell végeznünk, a szelemeneket először pillanatszorítókkal erősítsük fel, így még könnyen el lehet végezni az esetleges korrekciókat.

Az oldalfalak nagyméretű tábláit tartó sarokvasakat először az oszlopokra csavarozzuk fel

Az oldalfalak nagyméretű tábláit tartó sarokvasakat először az oszlopokra csavarozzuk fel.

A takarófalaknak nemcsak merevítő, hanem forma­képző szerepük is van

A takarófalaknak nemcsak merevítő, hanem forma­képző szerepük is van. 1. változat: tömör fatáblák. 2. változat: futtatórácsok, amelyek a belátást csak a növényzet kifejlődése után akadályozzák meg.

A tetőt összesen 11 szarugerenda tartja

A tetőt összesen 11 szarugerenda tartja. Erre deszkaborítás kerül, amit végül tetőfedő lemezzel fedünk le.

Előkészületek a másik oldalrész alapjainak betono­zásához:

A tetőzet lezárásáról és a tetszetős megjelenésről nagyon egyszerűen elkészíthető, körbefutó faborítás gondoskodik. A tető lejtése 2 %.

Faterasz: könnyed és szellős

A burkolattal ellátott terasz felszí­ne általában a hozzá csatlakozó kerttel azonos magasságban helyezkedik el. A faterasznak ezzel szemben saját, némileg megemelt síkja van.

Fateraszok alapozásának készíté­sére mindeddig csupán egyetlen módszer volt ismeretes: oszloptalpakat kellett bebetonozni, azokra súlyos gerendákat szerelni, ezek to­vábbi keresztgerendákat tartottak és azokra került végül a borítás. A teraszalapok készítésének két további módszere is ismeretes, a következőkben ezeket mu­tatjuk be. Az első példa azt szemlélteti, hogyan lehet a teherviselő teraszgerendákat egyszerűen betonlapokra (járdalapokra) fektetve elhelyezni. Ez lénye­gesen gyorsabban megoldható, mint az alapok betonozása. A második esetben az építkező horganyzott acéltartókból készítette el a teherviselő tartószerke­zetet, amely minden bizonnyal még a 22. századot is meg fogja érni.

Az ismertetést az olcsóbb, gyor­san elkészíthető változattal kezdjük, amelyhez cédrusfát alkalmaztunk.

A terasz méretének és helyének kiválasztása után 20 cm mélyen eltávo­lítottuk az eredeti talajt és ezt 0/32 szemcseméretű homokos kaviccsal pótoltuk. Ezzel megoldottuk, hogy a terasz alatt soha ne tudjon összegyűlni a víz, így a lehető legjobban csökken­tettük a talaj felől érkező nedvesség okozta igénybevételt.

Nedvesség és terasz

A fateraszok fő problémája ugyanis az, hogy a folyama­tosan jelen lévő földnedvesség idővel elpusztítja az anyagukat. Tekintettel pedig arra, hogy a terasz szükségkép­pen pontszerűen érintkezik a talajjal, ezt a problémát nagyon komolyan kell vennünk!

A homokos kavics réteg betöltésénél és tömörítésénél a terasz végleges magasságát kellett szem előtt tarta­nunk: a homokos kavics felülete és a faburkolat között még 15 cm helyre van szükség az aránylag keskeny és nagyon egyszerűen megépíthető tartószerke­zetnek.

Mindenekelőtt hatlapfejű csavarok­kal (átmérője 12 mm, hossza 14 cm) 3,8 x 8,9 cm keresztmetszetű lécet csavaroztunk hozzá a ház falához. A csavarfejek alá tett alátétek megakadályozzák, hogy azok benyomódjanak a fába. A dübelfuratok távolsága 70 cm.

Teherviselő gerendák: 89 x 89 mm keresztmetszetű faelemek

A teherviselő tartószerkezethez elegendő volt az aránylag karcsú, 8,9 x 8,9 cm keresztmetszetű faelemek alkalmazása, ezeket 80 cm távolságban elhelyezett betonlap „alapokra” fektettük. A teherviselő gerendákra jutó költség ennél a megoldásnál tehát nagyon csekély.

A munka menete a következő volt:

Az egymástól 60 cm-re lévő faelemeket pontosan beállítottuk az előzőleg már lerakott betonlapokon. A faelem vége most még csak lazán csatlakozik a ház falára erősített léchez. A gerendák végleges helyzetét sorban egymás után, alátétekkel kellett beállítani, ehhez a szintezővonalzót használtuk. A geren­dákat horganyzott sarokvasakkal és rovátkolt szegekkel (vagy csavarokkal) csak akkor erősítettük hozzá a ház falához, amikor minden gerenda végle­ges helyén volt (nem feledkeztünk meg a méterenként 5 mm lejtésről sem).

Terasz készítése

A gerendák a terasz tervbe vett méretéhez nem voltak elég hosszúak, ezért azokat a betonlapok felett tol­dani kellett. Tartós kötést jelentenek az oldalt felcsavarozott deszkadarabok (hevederek), amelyek maguk is a beton alaplapra támaszkodnak. A párnafák (gerendák) talajjal való érintkezését kerülni kell.

A tartószerkezet gerendái a munká­nak ebben a fázisában még csak a ház falához voltak hozzáerősítve, a kert felé eső szabad végüket még el lehetett tol­ni. Azonban már az első padlódeszka (2,6 cm vastag és 14 cm széles, rovát­kolt cédrus) felerősítése végérvényesen rögzíti ezeket a szabad végeket. Egyéb­ként az első deszkát a kert felé eső oldalon helyezzük el, így az utolsó deszka, amelyet a hossza menten rend­szerint méretre kell vágni, a ház mellé kerül. Ott alig tűnik fel, hogy keskenyebb, mint a többi elem.

Terasz készítése 1

Így kezdődik az építés: A terasz méretének és helyének meghatározása után 20 cm mélyen eltávolítottuk az eredeti talajt és ezt homokos kavics (sóder-) réteggel pótoltuk.

Terasz készítése 2

A tartószerkezet készítése azzal kezdődött, hogy a ház falára 3,8 x 8,9 cm méretű lécet csavaroztunk. A dübelfuratok távolsága 70 cm.

Terasz készítése 3

A faelem rögzítésére 12 mm-es, 14 cm hosszú, hatlapfejű csavarokat használtunk. A fa benyomódását a csavarfejek alá tett alátétek akadályozzák meg.

Terasz készítése 4

A teherviselő tartószerkezethez aránylag karcsú (8,9 x 8,9 cm) faelemek is elegendők. A betonlap „alapok” 80 cm-ként támasztják alá ezeket a ge­rendákat.

Terasz készítése 5

A példában a gerendák egymástól való távolsága 60 cm. A gerendák végleges helyzetét vékony fa alátétek adják meg, a beállítást szintvonalzóval végeztük.

Terasz készítése 6

Ha az összes gerendát beállítottuk (és az 5 mm/m minimális lejtésről sem feledkeztünk meg), azokat acél szögidomokkal erősítsük a házfalhoz.

Terasz készítése 7

Ha a gerendák nem elég hosszúak, azokat meg kell toldanunk (az illesztések mindig betonlap fölé kerüljenek). Tartós kötést jelentenek az oldalt odacsavarozott deszkadarabok.

Terasz készítése 8

A gerendák most még csak a házfalhoz vannak hozzáerősítve. A padlóburkolat első deszkájával azonban a gerendák szabad végét is elmozdíthatatlanná tesszük.

Terasz készítése 9

A lécmaradékokból (vagy farostlemez-hulladékból) készített távtartók gondoskodnak róla, hogy minden­hol meglegyen a 4-5 mm szélességű fuga.

Kis lécdarabok gondoskodnak a deszkák közti egyenletes távolságról

Ezután kezdődhetett a „sorozatgyár­tás”: az összesen 60 padlódeszka lecsavarozása. A munka a következő ritmus szerint zajlott le: Első lépés az egy sor­ba kerülő deszkák kiterítése. Az esetleg szükséges illesztéseknek a tartószer­kezet párnafája fölé kell kerülniük. Ezután következik a vágási felületek lazúrral való bevonása.

Harmadikként jön a már helyén lévő és az újonnan lerakandó deszkák közé a távtartók (lécdarabok vagy farostlemez-maradé­kok) behelyezése. Az egyes sorok közti távolság 4-5 mm legyen, ez lehetővé teszi a fa akadálytalan tágulását és a fugákon át az esővíz is le tud folyni.

A padlódeszkákba a tartószerkezet­tel való találkozási pontokon fúrjunk két furatot (4 mm-es csavarok esetén a fúró átmérője 2,5 mm). A csavarokat akkus csavarbehajtóval olyan mélyen csavarjuk be, hogy fejük éppen a recé­zett felület alá kerüljön.

Fontos: rozsdamentes vagy rozsdásodás ellen védett acélcsavaro­kat használjunk.

A padlódeszkák végei először né­hány cm-rel lógjanak túl a terasz maj­dani szegélyén. Amikor a teljes felület készen van, vezetősín mentén végigtolt kézi körfűrésszel készítsük el a terasz egyenes szélét.

A munka befejezéseképpen a terasz faburkolatára körben erősítsünk fel takaródeszkákat, amelyek elrejtik a tartószerkezetet. A takaródeszkák és a talaj között még mindig maradjon néhány cm, hogy a felfröccsenő víz a szerkezetben ne okozhasson kárt és a levegő a terasz alatt kellően áramol­hasson, ami lehetővé teszi az esetleg előforduló nedvesség gyors kiszára­dását.

Fontos: A talaj és a takaródeszkák közötti rést célszerű dróthálóval lezárni, ne­hogy a terasz alatt kutyák, macskák, nyulak vagy egyéb állatok üssenek tanyát.

Teraszburkolatnak csak kiváló mi­nőségű anyagot válasszunk. Az olcsó termékek gyakran szálkásodnak, ami nagyon fájdalmas lehet, ha mezítláb megyünk végig a teraszon.

Jó tanács

Bebetonozott oszloptalpak:

Elsőként ismertetett teraszunknál a tartószerkezet gerendái lazán nyugodtak a betonlapokon. Az alapozás egy másik, noha bonyolultabb mód­szerét jelentik a bebetonozott oszlop­talpak. Mintegy 3 m osztású hálózat kereszteződési pontjaiban ássunk 60-80 cm mély alapgödröket és töltsük ki azokat betonnal (felső kép). Tegyük be a friss betonba az oszloptalpakat és pontosan állítsuk be azokat (középső kép).

Oszloptalpak
A beton megkötése után először a „szelemeneket” tegyük rá az acéltartókra és csavarozzuk is oda azokat. Ezekre merőlegesen helyezzük el a „szarufákat”, azokra pedig a burkolatot. A faanyagok méretei a bemutatott szerkezetnél: a szeleme­nek keresztmetszete 8-14 cm, ha a fesztáv maximum 3 m: a szarufák keresztmetszete 6-14 cm, ha a fesz­táv maximum 3 m és egymástól való távolságuk 50 cm; a burkolat minimá­lis vastagsága 22 mm.

Terasz, 2. példa: acéltartókból készített alépítmény

Az itt bemutatott faterasz nagyon egye­di konstrukció. A tartószerkezet acél­tartóit és az alépítmény, valamint a burkolat faanyagát az építtető két szak­vállalatnál, méretre vágva rendelte meg. A faanyag szállítója a darabolt fát telítéssel impregnálta.

Ennél a terasznál tehát tulajdon­képpen a helyi adottságoknak meg­felelően összeállított, egyedi építőkészlettel van dolgunk.

A teljes konstrukció a következő rétegekből épül fel:

  • Az alap: horganyzott acéltartók (pl. 100 mm magas HEB 100 ka­tegóriájú tartók), amelyek egyik vége a ház falához van erősítve. A tartó­kat 2 m-enként pontalapok támaszt­ják alá. Az alapozás technikája is saját el­gondoláson alapul: Először egy M14 méretű menetes orsót betonozunk be. Erre felcsavarjuk az acél tartólapokat, amíg azok a megfelelő magasságba nem kerülnek. A menetes orsó felfelé kiálló maradékát levágjuk, az acél­tartót feltesszük a tartólapra és oda­hegesztjük. Megjegyzendő, hogy ez nagyon bonyolult, ugyanakkor azonban nagyon tartós szerkezetet létrehozó eljárás.
  • A középrész élükre állított, 7 x 12 cm keresztmetszetű gerendákból áll.
  • A burkolatot 4,5 x 14,5 cm méretű, rovátkolt pallók alkotják. Ezeket a padlódeszkákat 4,5 m hosszban szállí­tották, így toldásokra nem volt szükség.

Az acéltartókra a rosszul tömörített munkagödör áthidalásához van szükség

A teraszt készítő háztulajdonost még ma is gyakran kérdezik, hogy mi ösztö­nözte az acélszerkezet alkalmazására. Egyik indoka mindenképpen az volt, hogy az ilyen alépítmény nem korhad cl, noha a lejtős terep miatt a talajszint alá kellett beépíteni. A másik okot az jelentette, hogy a házépítésnél alkal­mazott építési munkagödröt az épít­kezés után nem tömörítették kellőkép­pen, ezért a ház fala és az épen maradt, termett talaj közé önhordó „hidat” kellett elhelyezni. Ezzel elérték, hogy az elkerülhetetlen ülepedésnek nincs ha­tása a teraszra.

A munka menete a következő volt: Mindenekelőtt a termőföldet kellett el­távolítani és a terveknek megfelelően ki kellett ásni a pontalapok gödreit. A menetes orsók bebetonozása után (megvárva, amíg az alapot alkotó be­ton megköt) durva kavicsból álló szi­várgóréteget terítettek el. Az építkező ezután nagy terhelésű horgonyokkal a ház falára erősítette a felfekvést le­hetővé tevő szögidomokat.

A tartóla­pokat olyan hosszan csavarta rá a bebe­tonozott menetes orsókra, amíg a terv szerinti végső magasságot el nem érte. Az építkező 2 cm/m lejtés alkalmazását határozta el, mert rendkívül fontosnak tartotta, hogy a terasz esőzés után gyor­san megszáradjon.

Ami pedig a menetes orsót illeti: a tartólapok milliméter pontosságú beállítása lehetővé teszi, hogy a desz­kákat alátétek berakása nélkül fektes­sék le. A fáradságos előkészítő munká­val később meg lehet takarítani a tartószerkezet időrabló beállítgatását.

A menetes orsók kiálló végcinek levágása után sor került az első acél­tartók beállítására.

Amikor az összes acéltartó a meg­felelő magasságba került, ellenőrizték és az előírt méretnek megfelelően kor­rigálták a köztük lévő távolságokat. Az acéltartók és a tartólapok össze­hegesztése után már nem kellett tar­tani attól, hogy az alapszerkezet elcsú­szik. Ezzel a munka legfáradságosabb része elkészült, a munka további ré­szében már nem volt szükség a vízmértékre.

Burkolat elhelyezése

A burkolat elhelyezését a következő lépésekben végezzük: az egy sort alkotó deszkákat távtartók közbe­iktatásával fektetjük le és a tartószerkezettel való mindegyik kereszteződés helyén két furatot fúrunk. Ezekbe hajtjuk be azután a csavarokat.

Takaródeszka felcsavarozása

A terasz készen áll. Már csak az utolsó takaródeszka felcsavarozása van hátra. Fontos, hogy a deszka és a talaj között maradjon néhány cm távolság, hogy a terasz alatt keringeni tudjon a levegő.

A körbemenő takaródeszka elrejti a tartószerkezetet

A körbemenő takaródeszka elrejti a tartószerkezetet.

A terasz szabályos szélét körfűrésszel készítjük el

A terasz szabályos szélét körfűrésszel készítjük el.

Így kezdődik az építés

Így kezdődik az építés, 2. példa: az alapozás friss betonjában menetes orsókat helyeztünk el.

Dübelekkel szögidomokat erősítettünk a ház falára, ezekre fognak a tartók felfeküdni

Dübelekkel szögidomokat erősítettünk a ház falára, ezekre fognak a tartók felfeküdni.

Finombeállítás

Finombeállítás: a tartólapokat a kívánt magasságig felcsavarozzuk a bebetonozott menetes orsókra,…

…majd levágjuk a túlnyúló részt, és odahegesztjük az acélprofilt.

Levágjuk a túlnyúló részt

Az acéltartók másik végét a falnál lévő szögidomra tesszük fel és odacsavarozzuk.

Az összes acéltartó a helyén van

Az összes acéltartó a helyén van. Ezután mérjük le az összes távolságot és végezzük el a szükséges igazításokat.

Vezetőzsinór mentén tegyük helyükre a párnafákat

Vezetőzsinór mentén tegyük helyükre a párnafákat és 8 mm-es hatlapfejű csavarokkal…

...erősítsük azokat a tartófülekhez

…erősítsük azokat a tartófülekhez. A fa és az acél közé tegyünk egy darab tetőfedő lemezt.

A házra merőlegesen futó rovátkolt deszkákat könnyebben le lehet söpörni

Ezután a zsinór mentén beállított pár­nafák homlokoldalait átmenő 8 mm-es hatlapfejű csavarokkal hozzáerő­sítették a tartófülekhez. A párnafák illesztése az acéltartók középvonala fölé került.

A teraszburkolat fapallóit a kíván­ságnak megfelelően a ház falára merő­legesen rakták le. A rovátkolt felületet így könnyebben le lehet söpörni, mint ha a deszka profilozása a ház falával párhuzamos lenne.

A deszkák elhelyezését vezetőzsinór kifeszítésével kezdték, aminek köszön­hetően mindegyik deszka a megfelelő helyre került. Ezután, a becsavarozás előtt távtartók és pillanatszorítók segít­ségével minden egyes deszkát ideigle­nesen rögzítettek (a csavarfuratokat előre ki kell fúrni).

Az építkező elmondása szerint a 32 m2 területű terasz burkolását két személy „hihetetlenül gyorsan” elvé­gezte. Tapasztalata szerint azonban nagyon fontos volt, hogy az egyes deszkák helyzetét újra meg újra, a legnagyobb pontossággal ellenőrizzék, nehogy a fa még oly csekély elvetemedése miatt „görbületek” keletkez­zenek: az utolsónak lerakott és az első deszka közötti távolságnak a deszka minden pontján azonosnak kellett lennie.

Méreteltérések kiegyenlítésére kizárólag a fuga szélességének változ­tatása adott lehetőséget. A munka végeztével ennél a terasz­nál is körbefutó homlokdeszkát helyez­tek el.

A tartógerendák toldásai mindig tartóprofil fölé kerüljenek

A tartógerendák toldásai mindig tartóprofil fölé kerüljenek. A kötést furatos lemezzel rögzítsük.

Amikor az első palló túlnyúlását meghatározzuk

Amikor az első palló túlnyúlását meghatározzuk, már az oldalra kerülő takaródeszkára is gondoljunk.

A burkolódeszkákat a ház falára merőlegesen helyezzük el

A burkolódeszkákat a ház falára merőlegesen helyezzük el. Így könnyebben le lehet söpörni a felületet.

Pallók

Az egyes pallókat távtartókkal és pillanatszorítókkal ideiglenesen rögzítsük és…

Csavarozás

…állítsuk be, és csak azután csavarozzuk le azokat. A csavarok furatait fúrjuk elő.

Párnafák

Minden deszkát minden keresztező párnafához csavarozzuk oda.

Deszkák hossza

Munka közben állandóan ellenőrizzük, hogy a burkolat teljes hosszúsága a deszka minden pontján ugyanakkora-e?

Padlódeszkák lecsavarozása

Az építkező elmondása szerint a padlódeszkák lecsavarozása „hihetetlenül gyorsan” megy, ha ketten végzik a munkát.

Takaródeszkák

A munka befejezéseképpen csavarozzuk fel a körbefutó takaródeszkákat.