Hőszigetelő anyagok: szerves és szervetlen
Az építőipari gyakorlatban használt anyagok közül hőszigetelőnek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek két hővezetési tényezője légszáraz állapotban 0,2-0,25 W/(m.K) értéknél kisebb. Az alacsony hőátbocsátási tényezőn kívül az ideális hőszigetelő anyagot – alkalmazási területétől függően – egyéb tulajdonságok is jellemzik. Olyan szilárdságú kell legyen, hogy a rá ható terheket és a saját tömegét káros alakváltozások – összenyomódások – nélkül viselje el, továbbá álljon ellen a nedvességnek, legyen jól vakolható, a gombák és a rovarkártevők ne tegyenek kárt benne stb.
A gyakorlatban sokféle hőszigetelő anyagot használnak, amelyek az előző követelményeket többé-kevésbé kielégítik. Példának okán a szálas hőszigetelő anyagok vagy a hőszigetelő vakolatok .Mindezen anyagokra jellemző a nagyfokú porozitás, és ennek következtében az alacsony testsűrűség. A hőszigetelő anyagok hőszigetelő képességét ugyanis a pórusok igen kis hővezetési tényezőjű nyugvó levegője adja. A megfelelő porozitás érdekében vagy már eleve porózus anyagokat választanak ki (szerves hőszigetelő anyagok), vagy a pórusokat mesterségesen alakítják ki az anyagban.
A lyukak, pórusok számának növelése azonban nemcsak a testsűrűséget, hanem az anyag szilárdságát is csökkenti, tehát a jó hőszigetelő képesség kis szilárdsággal jár együtt. Ebből következik, hogy a testsűrűség ismeretében az anyagok hővezetési tényezője +20% pontosságú becsléssel is megállapítható.
Hőszigetelő képesség, pórusok
A hőszigetelő anyagok hőszigetelő képessége nemcsak a bennük lévő pórusok mennyiségétől, hanem azok alakjától, méretétől és egymáshoz való kapcsolódásuk módjától is függ. Túl nagy pórusok esetén a pórusok szemben lévő oldalain – a hőmérsékletkülönbség miatt – felhajtóerő jön létre, amely a lyukban lévő levegőt áramlásba hozza, ez a jelenség pedig a hőszigetelő képességet csökkenti. Ezért hőszigetelő képesség szempontjából a kisebb lyukak előnyösebbek. (A hőszigetelő képesség szempontjából a kisebb lyukak előnyösebbek. (A hőszigetelő anyagokban lévő lyukak átmérője lehetőleg ne haladja meg az 1 mm-t.)
A pórusok vagy egymástól elzárva helyezkednek el az anyagban, vagy pedig egymással összefüggő vékony cső, illetve csatornahálózatot alkotnak. A nyitott üregű anyagok hőszigetelő képessége a zárt üregűhöz képest lényegesen rosszabb, mert az összefüggő csatornákon a levegő az anyag egyik oldaláról a másik oldalára juthat, ezen felül pedig a nyitott üregű anyagok vízfelvevő képessége is igen nagy. (Ha a pórusokat részben vagy egészben a levegőnél 24-szer jobb hővezető víz tölti ki, ez az anyag hőszigetelő képességét rohamosan csökkenti.)
A felhasznált hőszigetelő anyagok az alapanyagok jellege szerint két fő csoportba oszthatók:
- szervetlen alapanyagból és
- szerves alapanyagból előállított hőszigetelő anyagok.
A két anyagcsoport – tulajdonságaikat tekintve – eléggé különbözik egymástól. Ezek a különbségek a következők: A szervetlen hőszigetelő anyagok a szervesekkel szemben általában
- nagyobb hővezetési tényezőjű anyagok;
- nagyobb a testsűrűségük;
- nyomószilárdságuk nagyobb, de húzószilárdságuk kisebb;
- a kis húzószilárdság miatt kisebb darabokban készíthetők;
- ütésre érzékenyebbek, könnyen törnek;
- a nedvesség hatására hőszigetelő képességük gyorsabban csökken, romlik;
- viszont a nedvesség hatására nem gombásodnak, nem rothadnak;
- a rovarok nem vagy csak nehezen tudnak bennük megtelepedni;
- tűzállóak, nem éghetők.
A hőszigetelő anyagok kiválasztásakor az előző tulajdonságokat mindig figyelembe kell venni.
A hőszigetelő anyagokat
- porok;
- paplanok és matracok;
- kötőanyaggal kevert habarcs;
- idomtest, csőhéj;
- lemez, tégla, tömlő és zsinór formában hozzák forgalomba és használják fel.
Szervetlen hőszigetelő anyagok
Perlit termékek
A duzzasztott perlit őrölt nyers perlit gyors, 1000 °C fölé hevítésével keletkező szemcsés termék. Ezen a hőmérsékleten a nyerskő felülete meglágyul, a benne lévő kristályvíz gőzzé alakul, amely a követ mintegy felfújja. A folyamat eredménye a kb. 8-12-szeres térfogat növekedés, a duzzadás. A keletkezett szemcsés termék:
- laza, kis halmazsűrűségű;
- nagy porozitású, nagy fajlagos felületű;
- jó hőszigetelő képességű;
- éghetetlen és magas hőállóságú;
- semleges kémhatású, öregedésálló, stabil;
- nem mérgező, veszélytelen;
- nem okoz korróziót a különféle építőanyagoknál (beton, tégla, vakolat, fa, szerkezeti acél, egyéb fémek) és nem is korrodálódik.
A forgalomban lévő perlit termékek a következők:
- hidrofób (víztaszító) perlit;
- ömlesztett bitumoperlit;
- bitumoperlit lap;
- perlit paplan.
A hidrofób perlitek a kész, duzzasztott perlitből, por alakú vegyi anyagok hozzáadásával készülnek. Fő jellemzőjük a hidrofób jellegük, ami annyit jelent, hogy a nedvességet az anyag taszítja. Víznyomásnak kitett helyen ennek ellenére nem alkalmazható!
Az ömlesztett bitumoperlit P1 és P2 minőségű duzzasztott perlitből vagy ezek keverékéből, valamint forró bitumenből keveréssel előállított, ömlesztett termék. Alkalmazási területe lapos tetők lejtésadó hőszigetelő rétege, kéthéjú hidegtetők hőszigetelése, valamint pincefödémek és talajra fektetett padozatok ún. úsztatórétege. A bitumoperlit lap ömlesztett bitumoperlitből préseléssel előállított hőszigetelő lap. Alkalmazási területe elsősorban vízszintes és kis lejtőszögű egyhéjú meleg tetők, padlásterek födémjének hőszigetelése. A bitumoperlit lap ömlesztett bitumoperlittel társítva is használható.
A perlit paplan középszemcsés (P1) vagy középfinom (P2) minőségű duzzasztott perlitnek vagy ezek keverékének legalább 0,1 mm vastagságú műanyag huzatba töltésével és lezárásával előállított termék. Alkalmazási területe: egyhéjú meleg tetők teherelosztó réteg alatti hőszigeteléseként padlásterek és pincefödémek hőszigetelése teherelosztó réteg alatt, valamint hűtőházak padozatának hőszigetelése. A Rioporit tégla duzzasztott perlit és agyag keverékéből égetett hőszigetelő anyag. A termalit és a szupertermalit helyett használható (előnyösebb tulajdonságai miatt). Alkalmazási területei a magasabb szilárdsági igényű és tűzálló bélések mögötti falazatok. Mérete azonos a kisméretű tömör tégláéval.
Kovaföldből előállított anyagok
A kovaföld készítményeket elhalt apró tengeri állatok kovatartalmú vázából – páncéljából – állítják elő. Az őrölt kovaföld előállításához a kovaföldet bányászás után szárítják, őrlik, majd osztályozzák, egyes fajtáit izzítják. Töltőanyagként az 1-3 mm-es szemcse nagyság használható. A kovaföldhabarcsot a kovaföldből készült idomtestek, héjelemek illesztésére használják, de önálló hőszigetelő rétegként is megfelel. Összetétele 0-3 mm szemcse nagyságú kovaföldőrlemény, 100-120 kg fehér mészpép m3-enként. A kész habarcs légszáraz testsűrűsége 400-600 kg/m3.
A Termalit alapanyaga a kovaföld, amit 8-10% anyaggal, kiégethető adalékkal (parafadara, fűrészpor, kenderpozdorja, szénpor stb.) és vízzel gyúrnak össze, majd durva kerámiaipari módszerrel formáznak. A kiszárított anyagot 900°C-ra égetik. A benne lévő szerves anyag egyben tüzelő- és pórusképző anyag. Téglatestek és héjidomok formájában kerül forgalomba, a téglatestek 123 x 250 lapmérettel és 30, 40, 65 és 80 mm magassági mérettel készülnek. Testsűrűsége légszáraz állapotban 450-550 kg/m3.
Kőszivacs
A kőszivacs falak és födémek hőszigetelésére alkalmas, különleges, égetett agyagkészítmény. Agyag és éghető szerves anyagok (fűrészpor, szénpor stb.) keverékéből sajtolás útján formázzák, majd szárítás után égetik. Égetéskor a benne lévő szerves anyagok kiégnek és helyüket a jó hőszigetelő képességű levegő foglalja el. Szilárdsága viszonylag kicsi, ezért teherhordó falak készítésére nem alkalmas. Jól faragható, erősen nedvszívó, ezért csak vakolva használható. Kétféle formája van forgalomban.
A kőszivacs pallólap teherhordó, vasalt födémpallók készítésére használható. Lapmérete 20 x 40 cm, vastagsága 6, 8 és 10 cm. A keskeny tagok hosszoldalán horony, illetve ereszték készül. Az egyik alaplapon egy, a másikon két hosszanti hornyot képeznek ki a betonacélok számára. Testsűrűsége max. 1000 kg/m3. A hőszigetelő kőszivacs lap falak és tetőfödémek hőszigetelő burkolására használható. Alaplapja 20 x 40 cm, vastagsága 4,6,8 és 10 cm. Testsűrűsége a 4 cm-es lap esetében max. 110 kg/m3, a többi lapnál max. 750 kg/m3. Vízfelvevő képessége 85%.
Szálas hőszigetelő anyagok
A nagy légtartalmú szálas hőszigetelő anyagokban a levegő gyakorlatilag nem tud mozogni, jó hőszigetelő tulajdonsága előnyösen kihasználható.
A salakgyapotot 1400°C-on, olvadó állapotú kohósalakból, centrifugálással gyártják. A szálképzésnél a porképződés elkerülésére olajat is adagolnak hozzá. Műgyantával kötve lágy, félkemény és kemény lemezek készíthetők belőle, de forgalmazzák matracok és tömlők formájában is. Testsűrűsége a készítmények fajtái szerint változó, általában 220-280 kg/m3.
A kőzetgyapot a természetben található kőzetek (bazalt, mészkő, dolomit stb.) megolvasztásával és szálazásával előállított szálhalmaz, amely kiváló hő-és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A kőzetgyapot termékekre jellemző az üreges szálszerkezet és a nagyfokú stabilitás. A szálhalmaz nem korrodálja a vele érintkező építészeti anyagokat (betont, téglát, vakolatot, fát, szerkezeti acélokat, különféle fémeket stb.), inaktív a nedvességgel, párával és számos korróziós hatású anyaggal szemben.
Az elemi szálak hajlékonyak, ezért a szálhalmaz rugalmas, nem töredezik, összenyomható, rázkódásnak ellenáll. E tulajdonságok a rendeltetésnek megfelelően módosulnak a nem korrozív és nem korrodálódó, kötőanyagot tartalmazó termékeknél, a termék kötőanyag-tartalmának és testsűrűségének megfelelően (könnyen összenyomható, nem terhelhető, terhelhető, lépésálló, rétegei válási és nyíró igénybevételnek kitehető termékek). A kötőanyagot tartalmazó termékek 250°C-ig, a kötőanyagot nem tartalmazó termékek 750°C-ig használhatók. Nem éghetők, nem esnek tűzrendészeti korlátozás alá.
A terméket Isolyth márkanéven forgalmazzák
Az Isolyth NL kötőanyaggal kötött, csupasz, vagy különféle anyagokra (pl. nátronpapírra, alumíniumfóliára, üvegfátyolra, üvegszövetre stb.) kasírozott, sík felületekkel határolt, rugalmas, mechanikai igénybevételeknek kitehető termék.
A normál kőzetgyapot lemezt – az eltérő követelmények miatt – többféle kivitelben gyártják:
- Isolyth NL-kő összenyomható típus;
- Isolyth NL-nt nem terhelhető típus;
- Isolyth NL-t terhelhető típus;
- Isolyth NL-1 lépésálló típus;
- Isolyth NL-r húzó igénybevételnek is kitehető típus.
Az Isopanel szálas anyag lemezcsíkokból (lamellákból) gyártott, különböző anyagokkal (pl. alumíniumfóliával, bitumenes csupaszlemezzel stb.) két oldalról kasírozott, sík felületekkel határolt, felületre merőleges szálirányú, merev termék. Lépésálló, mindkét oldalán bitumenes csupaszlemezzel kasírozva kerül forgalomba. A panel méretei: 1000 x 1000 mm, vastagságuk 10, 32, 44,51,61,85,99 mm.
Az üveggyapot maximálisan 23 µ átmérőjű, 10-60 cm hosszú szálak halmaza. Az üveggyapot termékek korszerű építészeti, hő- és akusztikai, valamint épületgépészeti meleg technológiai szigetelő szerkezetek kialakítását teszi lehetővé.
A szigetelő szerkezetek által megkívánt követelményeket:
- filc,
- lemez,
- ömlesztett gyapot termékek elégítik ki (4/13 táblázat).
A termékek szabványos jelölése tartalmazza a termékek fajtáját, testsűrűségét és alkalmazási típusát. Pl. NL-24-Kő: normál lemez, 24 kg/m3 testsűrűségű, könnyen összenyomható típus. A termékek megrendelésénél a felületi megjelenésre vonatkozó követelményt is meg kell adni, pl. CS/CS mindkét oldalán csupasz terméket jelöl, vagy P/CS egy oldalt nátronpapír kasírozású, másik felén csupasz terméket jelöl. Ezenkívül fel kell tüntetni a vastagságot, szélességet és hosszúságot is. A hő- és páratechnikai, az akusztikai méretezést, illetve ellenőrzést az érvényben lévő műszaki szabályozás alapján minden esetben el kell végezni!
Alkalmazási területei:
- alacsony relatív nedvességtartalmú terek; belső hőmérséklet 20 °C, relatív nedvességtartalom 50%;
- közepes relatív nedvességtartalmú terek; belső hőmérséklet 20 °C, relatív nedvességtartalom 65%;
- magas relatív nedvességtartalmú terek; belső hőmérséklet 20 °C, relatív nedvességtartalom 75%.
Az épületfizikai típusa alapján lehet:
- egyhéjú szerkezet: a szerkezet hőszigetelő és külső burkolati, ill. héjazati rétegei között nincs légrés;
- kéthéjú szerkezet: a hőszigetelés és a külső burkolat vagy héjazat között átszellőztetett légréteg van.
A lemez és filc szigetelőanyagok beépíthetők:
- ragasztással,
- pontonkénti mechanikus rögzítéssel.
Előfordul, hogy a szigetelő szerkezet kialakítása olyan, hogy a megfelelő rögzítés beszorítással megoldható, pl. szerelt homlokzatburkolatoknál a burkolattartó fa segédváz közé. A homlokzatburkoló téglával készülő egy- és kéthéjú falaknál a burkolófal bekötő vasa egyúttal a THERWOOLIN termékek rögzítésére is alkalmas. Bizonyos szerkezeteknél a szigetelőanyag beépítése gyakorlatilag csak elhelyezést jelent (pince, padlásfödémek szerelő jellegű szigetelő szerkezete).
A szigetelő anyagok többféleképpen rögzíthetők
A ragasztásos technológiánál PAL-MAKONTAKT 140 jelű ragasztót kell használni. A vizes diszperziós ragasztót célszerű – a ragasztási szilárdság növelése és a költségek csökkentése végett -1:4 arányban cementtel keverni. A ragasztás csak kiegyenlítő rétegen végezhető, száraz, portalanított felületen! A ragasztóanyagot vagy keveréket az üveggyapot lemez hátoldalára, fogas spatulával kell felhordani, 2-3 mm vastagságban, kb. 6-8 cm szélességű sávokban vagy 1,0 dm2-nyi foltokban. A ragasztósávokat keresztirányban a lemezre, a szélektől 10 cm-re és két-két sávban hordjuk fel. A négy ragasztósáv biztosítja a lemez rögzítését. A ragasztás csak 14 °C feletti hőmérsékleten végezhető! TELJES FELÜLETŰ RAGASZTÁS TILOS! Ez ugyanis párazáró réteget képezne, amely miatt a hőszigetelő lemez leválna.
Mechanikus rögzítések esetén a hőszigetelést szerelő jellegű technológiával rögzítik, ami az időjárási körülményektől függetleníthető, hőhíd mentes megoldást biztosít. Az alkalmazható, hazailag beszerezhető rögzítő a HILTI vagy BERNER típusú szigetelőcsillag vagy – tárcsa. A rögzítéshez 8 mm átmérőjű lyukat kell fúrni, a behelyezett szigetelőcsillag vagy – tárcsa szára ütésre befeszül. A szükséges rögzítési pontok száma mezőben 4 db/m2, falszéleken, a párkánynál, lábazatnál 1,0 m sávon 6 db/m2.
A THERWOOLIN üveggyapot termékek épületakusztikai célú felhasználásának leggyakoribb területei:
- padlószerkezetek úsztató rétegeként, a födémszerkezetek hangszigetelésének javítására;
- hagyományos – párnafa+vakpadlóra készülő – parkettaburkolat hangelnyelő betétrétegeként, a párnafák alá úsztatósávként és peremszigetelésként;
- hangelnyelő burkolat, illetve álmennyezet betétrétegeként, porzás-gátló üvegszövet és mechanikai védelmet biztosító lemez mögé helyezve, a helyiségekben keletkező zajszintek csökkentésére;
- hangelnyelő elemek vagy burkolatok betétrétegeként, teremakusztikai jellegű feladatok esetében, ha a terek megfelelő utórezgési idejének biztosítása vagy kedvezőtlen hangvisszaverődések keletkezésének megakadályozása szükséges;
- hangelnyelő betétrétegként, hangszigetelést javító burkolatok, álmennyezetek mögötti légrétegben elhelyezve;
- hangelnyelő betétrétegként, szerelt jellegű hang gátló válaszfalak kéreglemezei közötti légtérben elhelyezve;
- külső és belsőtéri hangárnyékoló fel szerkezetekben, hangelnyelő betétrétegként;
- gépek, berendezések zajkisugárzását csökkentő tokozás szerkezetének belső oldali hangelnyelő burkolataként.
A Temizol hő- és hangszigetelő lemez polietilén, polipropilén és poliamid hulladékból készül. A szalmásított műanyagot tisztítják, szelektálják, majd tömörítés után hőkezeléssel, tüzesített tűvel átolvasztják. A Temizol lemez kiváló hő- és hangszigetelő, könnyen megmunkálható, vegyszerálló, gombásodásra, penészedésre nem hajlamos, rugalmas, nem porlik és nem törik.
A Temizol lemezek felhasználhatók:
- födémszerkezetek hangszigetelő úsztató rétegeként;
- könnyűszerkezetes homlokzati és válaszfalak hő- és hangszigetelő betéteként;
- Akusztikai (hangelnyelő) burkolatként.
4.13. táblázat THERWOOLIN üveggyapot termékek lemezvastagsága és testsűrűsége:
Természetes eredetű szerves hőszigetelő anyagok
A parafatölgy kérge hőszigetelési szempontból igen értékes anyag. Sejtfalai rendkívül vékonyak, pórusai zártak, ezért testsűrűsége igen kicsi. Rugalmas, szívós, könnyen megmunkálható, a nedvességet és a gázokat csak nehezen engedi át magán. Hőszigetelő képessége kiváló.
300-400°C-os zárt térben a parafa sejtjei felpuffadnak. Az így keletkezett anyag az expandált parafa. Ennek hőszigetelő képessége még jobb, mint az alapanyagé. Két formában hozzák forgalomba: expanzit és szupermit néven. Az expanzit az expandált parafadara expandálásakor kiváló, saját gyantájával való összeragasztásával készül. A lapok mérete 104 x 54 cm, vastagsága 10,7, 12,4 vagy 15,4 cm, testsűrűsége 160 kg/m3.
A szupermit expandált parafadara és kőszénkátrány kötőanyag meleg állapotban való összesajtolásával készül. Előnye, hogy nedvességre kevésbé érzékeny. Testsűrűsége 200 kg/m3. A nádlemezek éretten learatott, leveleitől megfosztott egészséges nádszálakból, kézi vagy gépi sajtolással készülnek. Az összesajtolt lemezeket félkemény horganyzott acélhuzalokkal és kapcsokkal kötik össze. A kézi gyártású lemezek 200 cm hosszú, 50 vagy 100 cm széles, 3,5-8 cm vastagságban készülnek. Testsűrűségük 140-160 kg/m3.
Mesterséges eredetű hőszigetelő anyagok
Műanyag habok
A műanyag habok – nagy nyúlóképességük következtében – rendkívül jól habosíthatók. A nagyon finom eloszlású, kis pórusokba zárt levegő folytán az anyag kitűnő hőszigetelő képességű. Akusztikai célokra is előnyösen felhasználható. Beépítéskor azonban tekintettel kell lenni a kis nyomószilárdságra!
Hazánkban jelenleg kétféle műanyag hab kerül forgalomba: a polisztirol és a poliuretán hab. A polisztirol habok 70 °C felett elvesztik merevségüket, összezsugorodnak. Jelenleg már csak az önkioltó képességű fajtáját gyártják. Nem gőzölhetők, nedves melegre igen érzékenyek. Nagyméretű tömbökben készül, amelyek meleg acélszálakkal lemezekre szabhatók. Ismertebb neve a Hungarocell. A polisztirol alapú hőszigetelő haboknál szabvány szerint többféle kategóriát különböztetünk meg. E kategóriákat a hab testsűrűsége változásának függvényében alakították ki, amely befolyásolja az összes többi tulajdonságot is.
A panelok hőszigetelésére készített habok mechanikai tulajdonságai alá-rendeltebbek, hőszigetelő képességük a lényeges. Zárófödémekhez más típusú hab készül, amelynél igen fontos a lépésállóság. Ehhez a kategóriához hasonló a „Dryvit” hab, amelynek a deformációra való hajlama csökkenthető, ha felhasználás előtt legalább hat hétig pihentetik. A poliuretán habok két fajtája a lágy és a kemény hab. A lágy habok likacsai nyitottak, hézagok tömítésére használhatók. A kemény habok a legjobb hőszigetelők közé tartoznak, mert lyukacsaik zártak, testsűrűségükhöz mérten viszonylag nagyobb szilárdságúak, 130°C-on tartósan hőállóak. Színük sárgásfehér. PORÁN habként is ismert.
Az extrudált polisztirol hab tulajdonságaiban jelentősen eltér az expandált habtól, egyenletes falvastagságú, zártcellás felépítésű. Rendkívül stabil, jó mechanikai tulajdonságú és időjárásálló. Az ún. „fordított” tetőknél külföldön csupán ezt a habtípust engedélyezik, mivel – szerkezete folytán – évtizedeken át nem változtatja hőszigetelő képességét.
Lágy habok, illetve hablemezek
Az építőipari gyakorlat a kemény hőszigetelő műanyag habokon kívül – jóval kisebb mennyiségben – lágy habokat is alkalmaz, általában különféle hablemezek formájában. A Polifoam alumíniumfóliával kasírozott polietilén hablemez. A Polifoam habok jó hő- és hangszigetelő, párazáró és rezgéscsillapító tulajdonságúak.
A Polifoam hablemezek
- habosításuk mértékének megfelelően
- ötféle márkajellel készülnek: S 500; S 1000; S 2000; S 3000 és S 4000.
Ezekből a lemezekből – mint alapanyagból – készülnek a Polifoam-A1 jelű, alumíniumfóliával kasírozott hablemezek. Ezek tekercsben gyártott, egyik oldalukon 9 mm vastagságú alumíniumfóliával kasírozott polietilén hablemezek, 2,3 és 5 mm vastagsággal. Márkajelük S 3002; S 3003 és S 3005.
A Polifoam-A1 sugárzás visszaverő tulajdonságú, így nyári időszakban a tető héjaláson bejutó hőmennyiség hagyományos hornyolt cserépfedés esetén 95%-kal, 10 cm vastagságú kőzetgyapottal hőszigetelt hagyományos cserépfedés esetén pedig 23%-kal csökken.
A Polifoam-A1 termék C, D és E tűzveszélyességi osztályú, (III. IV. és V. tűzállósági fokozatú) lakó-, üdülő- és állattartási épületekben, kéthéjú átszellőztetett tetőszerkezetek sugárzás visszaverő alátétrétegeként alkalmazható. A sugárzás visszaverő réteg alátéthéjazat-ként egyúttal kiegészítő csapadékvíz szigetelés is. A Polifoam-A1 új épületek kivitelezésekor, valamint utólagosan elhelyezve egyaránt beépíthető.