• tetőtér

Tetőtér-beépítés

Számos házban a tető alatt van a legtöbb kihasználatlan hely. A városi lakás bővíté­sének legmegfelelőbb módja egy új emelet fölhúzása, vagy a meglevő padlástér átala­kítása lehet. A tetőtér-beépítés különleges lakóteret hozhat létre, és szép kilátással, sőt tetőkerttel vagy -terasszal is megaján­dékozhat.

Gyakorlati tudnivalók

Ennek az átalakításnak jó néhány gyakor­lati és valószínűleg hivatalos korlátja is van. Elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a munka milyen módon befolyásolja az épület szerkezetét és külsejét. A változta­tásokhoz többnyire meg kell szerezni a szomszédok jóváhagyását, és egész bizto­san szükségünk lesz építési engedélyre.

Ha az épület nem elég erős, először ter­mészetesen alkalmassá kell tenni az új he­lyiségek megtartására. Megfelelő lépcső­sort is ki kell alakítanunk, esetleg meg kell növelnünk a belmagasságot, javítani kell a megvilágítást és a szellőzést, és mindezt úgy, hogy az épület megfeleljen a tűzvé­delmi előírásoknak. Az emeletráépítés miatt talán át kell helyeznünk a kéményt, a külső falakat és az esővízcsatornát.

A munka természete megköveteli, hogy szakemberrel beszéljük meg a gyakorlati problémákat, és olyan építészeti megol­dást dolgoztassunk ki, amely az új egysé­get a ház szerves részévé teszi.

Alulról felfelé

A nyeregtetők alatt sokszor elég hely van ahhoz, hogy a beépítés ne okozzon gon­dot. A legnagyobb probléma a tetőtér megközelítése. Ha a meglévő lépcsősor nem hosszabbítható meg, újat kell építeni, ami néhány szoba átalakításával járhat. Lehet, hogy a mennyezet födémgeren­dái nem elég erősek, ezért nagyobb fö­démgerendákat kell melléjük fektetni, hogy megerősítsük a födémet.

A tetőszerkezet módosítása

A nyeregtetőt a háromszög alakú váz hor­dozza, amely szarufákból, mennyezeti fö­démgerendákból, tartó- és merevítőgeren­dákból áll. Még a legegyszerűbb átalakítás esetén is el kell távolítani ennek a szerke­zetnek egy részét, hogy a teret megnövel­jük. Az alátámasztást új szarufákkal szok­ták megoldani. Mivel a tető viszonylag kis súlyt hordoz, ez a művelet nem okoz nagy gondot; a legrosszabb esetben új acélrudakat kell a külső teherhordó falak közé beiktatni.

A tetőbe vágott kis ablakoktól csak vilá­gosabb lesz a ház, de a belmagassága nem változik; lehet, hogy ablakfülkéket kell be­építenünk, ha lakhatóvá akarjuk tenni a hálószobát vagy a lakóteret.

Amikor kihasítunk egy részt a tetőből a tetőterasz építéséhez, figyelembe kell ven­nünk, merre folyik le a csapadékvíz, és természetesen el kell zárnunk az útját. Az is jó megoldás, ha a faszerkezetű zárófö­démből vágunk ki egy darabot, és a fölső szint szobáinak légterét növeljük meg a tetőtérrel. Az új ablakok ugyanolyan remek hatásúak, mint a galéria, de nem csökken­tik a hasznos alapterületet.

Emeletráépítés

Ha megváltoztatjuk a tető alakját, vagy teljesen új emeletet húzunk fel, jelentősen beavatkozunk az épület arculatába és a szomszédos házakkal való kapcsolatába, ezért biztosan építési engedélyre lesz szükségünk. Gyakori követelmény, hogy ragaszkodni kell a meglévő pártamagas­sághoz. Ha az ingatlan sorház vagy iker­ház, szükség lehet a szomszédok írásos beleegyezésére.

A meglévő külső falakat és válaszfalakat meg kell emelni, ami megkívánhatja a ké­mények, kazánkürtők, esővízcsatornák és vízvezetékek áthelyezését. Számításba kell venni azt is, hogy az új emelet jobban megterheli az épület többi részét, a külső falakat, a belső, szerkezeti falakat és az alapokat. Szükség esetén az alapozásba fúrt „próbalyukak” segítenek megállapíta­ni a teherbíró képességet; ha a ház nem stabil, szükségessé válhat az alapozás megtámasztása.

A mennyezetet itt teljes egészében eltávolították. A levegős tér egyik oldalán padozatot építettek. A kötőgerenda nagyszerűen használható polcnak is. A tetőt csaphornyos deszkalapok borítják. A szoba berendezése ezzel harmonizál. A hatalmas tetőablakok elé fából és vászonból összeszerkesztett redőnyt húztak.

A tetőteret fölnyitották: az új szoba „ablakából” ki lehet lépni a tetőre.