• megvilágítás
• tájolás

Tájolás, megvilágítás – tippek

A tájolástól (vagyis hogy melyik helyiség milyen égtáj felé nézzen) függ, hogy egy-egy helyiség mikor mennyi fényt kap, milyen lesz a megvilágítása és mennyire lesz védett a kedvezőtlen széltől.

Az emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek elhelye­zésének fontos szempontja, hogy elegendő fényt kapjanak. A helyiségeknek a kedvező égtáj felőli megvilágítása több feltételtől is függ, mint azt a következőkben látni fogjuk. A helyiségek funkciója dönti el, hogy adott esetben mi a kedvező, és mi a kedvezőtlen. Például egy rajzos munka­hely megvilágításához a vakításmentességet lehetővé tevő ablakelhelyezés szükséges.

Beépítési módok, tájolás

A beépítési módtól függően igen eltérő tájolásúak lehet­nek a megvilágítás miatt megnyitott tetőfelületek. Ebből a szempontból a több oldalra tájolható tetőtéri lakás min­denképpen előnyösebb. Általánosságban elmondható, hogy a szabadon álló épületek e téren kedvezőbb adottságúak, mint pl., a zárt sorú beépítés épületei. Egy lakás két ellentétes irányú oldalra tájolva, vagyis „átszellőztethetően” például egészségesebb lakótereket nyújt.

Az egymás melletti épületek ereszmagasságai külön­bözők lehetnek. A tetőfelületek árnyékoltsága ettől függően más és más lehet. A környezetéből kiemelkedő tetőtérben nyilván jobbak a fényviszonyok, mint az alacsonyabbak­ban. Ez a magassági eltérés főként a zárt sorú beépítés épületeinél okozhat gondot. Csábító gondolat lehet ilyenkor a nagy, összefüggő tűzfalak megnyitása. Kerüljük azonban ezt az ablakelhelyezést, mert a szomszédos alacsonyabb épület későbbi emeletráépítése esetén megszűnik a bevilágító felület.

Tető alakja

A tető alakja, formája is befolyásolja a homlokzati nyílások helyét. Mindenképpen célszerűbb pl. nyeregtető eseté­ben az oromfalakban elhelyezni az ablakokat, ajtókat, üvegfalakat, mint a ferde tetőfelületen. Ez ellen csak az szól néha, hogy az oromfalak nem mindig az épület ked­vezőbb tájoltságú oldalai. A megvilágíthatóság szempont­jából jobb adottságú kontyolt tetőfelületre többnyire csak bonyolultabb ácsmunkával járó, ún. álló tetőablakot lehet elhelyezni. Az ilyen, tetőfelületre „ültetett” ablakok viszont nagyon barátságossá, derűssé tehetik az épületeket (64. ábra).

64. ábra: Kontytetőre helyezett álló tetőablakok.

A tetőtérbe vezető lépcső elhelyezési lehetőségeit az előzőkben már ismertettük. A bevilágító felületek elhelye­zése szempontjából előnytelenebbek azok a zárt sorú épületek, amelyekben a lépcső (vagy a közlekedőfolyosó) az épület jobb tájoltságú oldalán helyezkedik el. Így például előfordulhat, hogy az épület kelet-nyugati hossztengelyű, és a lépcső a déli oldalon van.

Az ajtók és ablakok helyének megfelelő kiválasztásával a környezet kedvezőtlen hatásai is csökkenthetők. Nagy forgalmú út mellett álló épület ablakait célszerűbb az úttal ellentétes oldalon elhelyezni. így a kellemetlen zajok, a szennyező por káros hatásai csökkenthetők. Abban az esetben, amikor a lépcsőház éppen az úttal ellentétes olda­lon van, mindez nem oldható meg maradéktalanul.

Különleges esetben, pl. műemléki környezetben elő­fordulhat, hogy nem kerülhetnek tetőablakok a jobb adott­ságú utcai oldalra. Ebben az esetben mérlegelni kell: érdemes-e vállalni a kedvezőtlenebb ablakelhelyezést.

Összegzés

Összegzésként tehát elmondható, hogy a megfelelő tájolás sajnos nem biztosítható minden esetben. Így, ha elkerülhetetlen, mód nyílik északi tájolású nappali vagy hálószoba kialakítására is.

A lakások lakóhelyiségeinek tájolására javasolható ég­tájak:

• hálóhelyiségek: ÉK, K, DK;
• nappali: DK, D, DNy;
• gyermekszoba: DK.

A délutáni perzselő nap sugarai ellen a nyugati fekvésű háló-, ill. nappali szobákat célszerű megfelelő árnyékolás­sal védeni a túlzott felmelegedéstől (pl. loggiával, előtető­vel, zsalutáblával, esetleg speciális fényvédő üveg alkal­mazásával). A különböző színű, az időjárás viszontag­ságainak ellenálló, vászonból készített és helyhez kötött vagy esetleg mozgatható árnyékolószerkezetek például — természetesen megfelelő megjelenéssel, vagyis terve­zéssel — az üdülőterületek tetőteraszainak vidámságát fokozhatják. Ugyanez mondható el a növényekkel befutta­tott ún. pergolákról is, amelyeket adott szerkezeti kialakítás esetében a tetőszerkezet szarufáinak segítségével készít­hetünk.

Az ablak-, ill. az ajtószerkezetek nemcsak a helyiségek megvilágításra, hanem a használat során keletkezett légszennyeződések eltávolítására is szolgálnak. Általuk biztosítható a lakások lakóhelyiségeinek és konyhájának természetes szellőzése. A mellékhelyiségek szellőztetése megoldható az említett szellőzőkürtőkkel vagy szellőzőcsatornákkal is.

A megvilágításon és a szellőzésen kívül az ablakok és ajtók biztosítják a kapcsolatot a külvilággal. A tetőablakok kialakítása és megjelenése — a külső és a belső térben egyaránt — igen különböző lehet Kiválasztásukkor feltétlenül vegyük figyelembe a tető alakját, tagozottságát, de ne feledjük, hogy a tetőablakkal is alakíthatjuk azt.