Felújítási alapkérdések, régi épületek
Napjainkban, amikor a gazdasági növekedés csökken, környezetünket pedig egyre áttekinthetetlenebb és mélyebbre hatoló károsodások érik, az egészségre nem ártalmas építőanyagok és környezetkímélő építési eljárások alkalmazása iránti igény a lakásépítésnek szinte alapszabályává vált és a meglévő épületállomány fenntartása és felújítása minden bizonnyal az elkövetkező évek központi építészeti feladata lesz.
A vidéki épületeknek megvannak a maguk jellegzetes problémái. Ám gyakran még az 50-es és 60-as évek „új lakótelepein” épített családi házak sem felelnek meg az egészségügyi felszereltségnek, az alaprajz kialakítása, a helyiségek nagysága és a racionális energiafelhasználás vonatkozásában ma támasztott kívánságoknak.
Azt, hogy ezek a régi házak felújításának vannak tipikus problémái, szemléletesen mutatják azok az újra meg újra ismétlődő kérdések, amelyeket az építtetők építészekhez intéztek. Megkíséreltük ezért, hogy válaszainkat, melyeket a felmerült kérdésekre adtunk, az önerőből építkezők számára is érthetően és áttekinthetően fogalmazzuk meg.
A régi épület
Egy régi ház korszerűsítése vagy átépítése izgalmas és kifizetődő feladatot jelenthet. Egy jói felújított régi épületben gyakran kellemesebb és lakályosabb lakni, mint egy ridegen berendezett új házban. Sok régi házban érezni lehet, hogy céljukat már régóta szolgálják és lakóiknak kellemes és barátságos otthont nyújtanak. Ugyanez mondható a régi házak környezetére is. A települések történelmileg kialakult részei mindig a hagyományok és a biztonság levegőjét árasztják.
Aki olyan épületben lakik, amely még magán viseli a szakmájukat művészi szinten művelő kézművesek keze nyomát, az biztos lehet abban, hogy az alkalmazott építőanyagok, a terméskő, a fa, az agyag, a tégla az egészségre semmilyen veszélyt nem jelentenek, hacsak azokat a modern technika vívmányaival utólag „tökéletesebbé” nem tették.
A régi épületállomány fenntartásának, felújításának és használatának mindezen túl egész sor „anyagi” természetű előnye is van: a régi épületekből álló negyedek általában a város vagy falu központjának közelében helyezkednek el, így sok utat gyalog vagy kerékpárral lehet megtenni. Egy régi épület a telekkel együtt rendszerint olcsóbb, mint egy megfelelő új épület. Egy régi házba sokszor közvetlenül a megvétel után be lehet költözni és az átalakításokat fokozatosan lehet elvégezni.
A régi épületállomány újrahasznosítása megfelel a meglévő értékeink megóvását, valamint az energiával és nyersanyagokkal való takarékoskodást szorgalmazó környezetvédelmi követelményeknek. Ha a „korszerű komfort” iránti igényeinket a valóban szükséges szintre redukáljuk, az épület maga pedig jó állapotban van, a felújítási munkák ráfordításai egyáltalán nem is lesznek olyan nagyok.
Kivitelezési költségek
Vannak azonban olyan esetek is, amelyekben a régi épületeken végzendő felújítási munkák tervezése és kivitelezése költséges és nehéz, főleg akkor, ha az épület rossz állapotban van, vagy, ha a lakott házban kiterjedt építési munkálatokat kell végezni. A régi házak némely problémáját csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem lehet megszüntetni.
A sűrűn beépített faluközpontokban vagy városmagokban lévő házak gyakran kevés fényt és napot kapnak, ez az államilag támogatott szanálási programok egyik fő indítéka. Ha a ház teherhordó épületelemeiben számottevő hiányosságok mutatkoznak, pl. hibák az alapozásban, nedves, kilúgozott alapfalak vagy korhadt fagerendák, akkor a szanálás költségei gyakran elviselhetetlen magasságokba emelkedhetnek.
Hiányosságok
Ha ráadásul ezek a hiányosságok csak az építkezés során válnak nyilvánvalóvá, a vállalkozás feneketlen hordóvá válik. Akinek műemlékvédelem alatt álló épülete van, számítson még arra is, hogy számos tervezői elképzelést esetleg nem lehet nehézségek nélkül összeegyeztetni a kultúrtörténeti szempontok szerinti fenntartás és kialakítás célkitűzéseivel. Műemlék épületekhez állami pénzügyi támogatást, sajnos, csak korlátozott mértékben lehet szerezni.