Mésszel, vagy ész nélkül?
Vannak egyértelmű dolgok: ilyen az is, hogy a habarcsok egyik alapanyaga a mész. Olykor azonban alapigazságokat is érdemes végiggondolni, hogy megerősítsük magunkban: amellett, hogy igénybe vesszük az építőanyagipar által felkínált korszerű anyagok adta lehetőségeket, alapvető értékeket nem kell döntéseinkkel veszélyeztetnünk.
Gondoljuk át, hogy a megnyugtató megszokás, amely alapján a habarcsokat mésszel készítjük, milyen alapvető tényeken nyugszik, a mész mely tulajdonságai adják a habarcsokban való felhasználás alapját.
A mész elsősorban kötőanyag!
Ezt a tulajdonságát évezredek óta ismerik és hasznosítják az építőmesterek. Épített környezetünk minden elemében megtalálható a mész mint kötőanyag: az apró falusi házaktól a kastélyok, kúriák anyagain keresztül egészen a hatalmas katedrálisok, vagy akár a piramisok építésekor örökérvényű anyagként tartották és tartják számon. Megbízhatóságát, fontosságát bizonyítani tehát szükségtelen.
Azt azonban érdemes áttekinteni, hogy ezt a szerepet valójában hogyan is tölti be. Ehhez nyújt segítséget a következő, a mész gyártására vonatkozó rövid összegzés.
A mész a legtisztább építőipari alapanyag, gyártása minden adalékanyagtól mentes
A folyamat rendkívül egyszerű: a legjobb minőségű mészkő szabályozott körülmények között való kiégetésével kapjuk az égetett meszet. Ezt építőipari felhasználásra alkalmassá hidrátalas, vagyis vízzel oltás útján tehetjük. Amit az építőmester a zsákban talál, az az oltott mész két formája lehet. Vagy porrá oltott mész, közismert nevén mészhidrát, amely a cementhez hasonlóan por formájú, csomagolása és felhasználási módja a cementéhez hasonló azzal a különbséggel, hogy a könnyebb mozgathatóság, valamint lényegesen kisebb sűrűsége miatt mindössze 25 kg-os zsákokba csomagolják. A másik formája az oltott mész, amely nagyobb mennyiségű vizet tartalmaz és felhasználásra kész állapotú.
- A kalcium-karbonát (mész) mint kötőanyag
- A mész megszilárdulása – karbonátosodás
- A mész – tudnivalók
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mészgyártás
A mészgyártásban azonban – a közelmúlthoz képest is – több változás ment végbe. Ez elsősorban az égetési folyamat korszerűsítése és a minőségellenőrzés területén jelentkezik. A mész bármelyik formáját választjuk is, minden esetben igaz, hogy a mészgyártás is lépést tart a korszerű elvárásokkal.
A mészhidrát csomagolása, a rakatok időjárásálló fóliázása az összes szokásos építőanyaggal azonos „komfortot” jelent a felhasználóknak. Ugyanakkor a szabványok változásával párhuzamosan folyamatos és szigorú minőségellenőrzés mellett folyik a mész gyártása, ami nem csak a mészégetés és hidrátalas folyamatára vonatkozik, de a mészoltók által gyártott mészpép ellenőrzésére is.
Mész mint kötőanyag
Ahogy tehát említettük, a mész a habarcsban kötőanyagként funkcionál, és azáltal fejti ki hatását, hogy a levegő szén-dioxidjával egyesülve köt, illetve szilárdul meg. Ez a folyamat a karbonátosodás, melynek során a mész gyakorlatilag az eredetivel azonosan mészkövet alkot, tehát a habarcsban nem csak a hatása, de a mennyisége is érvényesül!
Repedések…
Ugyanakkor – tizedmilliméteres tartományban – a meszes habarcs rendelkezik úgynevezett repedésátfedő képességgel is, amely az előzőekhez hasonlóan abból adódik, hogy az estleges repedések mentén a levegőben található szén-dioxiddal érintkezésbe kerülő mészszemcsék visszakarbonátosodnak, ezáltal térfogatuk megnő, kitöltve a keletkezett repedéseket. Mindeközben a mész további fontos tulajdonságokkal ruházza fel a habarcsokat.
Minden mester tudja, hogy a habarcs a mésztől válik „zsírossá”, jól kenhetővé. A mész adja a vele készített habarcsok kiváló levegőáteresztő képességét, engedi a falak páraáteresztő képességét érvényesülni. Mindez egyre fontosabbá válik, hiszen a korszerű, jó hőszigetelő képességű téglákból épített falak önmagukban is kiváló páraáteresztők, többek között ezzel gondoskodva a kellemes lakóérzetről. A meszes habarcsok ehhez is kitűnően alkalmazkodnak, garantálva, hogy a korszerű anyagok megtartják kiváló tulajdonságaikat.