• alapozás
• lépcsők

Jól megtervezett lépcsők, alapok

Lépcsőkön végzett vizsgálatok

A lépcsőépítő legfőbb feladata, hogy építendő lépcsőjéhez megfelelő me­redekségi arányt (2m + sz = 63 cm; m = a fellépési magasság, sz = a be­lépési szélesség, 63 cm = a lépés­távolság) válasszon; ezzel eléri, hogy a lépcsőn könnyen lehet fel- és lemenni.

Mi történt viszont ott, ahol ez a feltétel ugyan teljesül, a lépcsőn való járás mégis fáradságos? Ezzel a jelenség­gel a Lépcsőkutatási Társaság bécsi kirándulásának résztvevői is találkoz­tak, amikor megtekintették Ottó Wag­ner építésznek a századforduló táján épített szecessziós házait.

Ez a tapasztalat lett azután az ösztön­zője a lépcsők kényelmességére irá­nyuló vizsgálatoknak. Ennek során táblázatokat állítottak össze, amelyek az adatokat a legkülönbözőbb osztá­lyozási szempontok, például meredekségi arány, a lépcsőfokok burkolata és felületi tulajdonságai, a lépcső fajtája és áttekinthetősége szerint csoportosí­tották. A felhasználókat nemük, életko­ruk, cipőjük jellemzői szerint, valamint a magukkal vitt tárgyak alapján osztot­ták fel. A járás módja lehetett sportos, elegáns, nehézkes, csoszogó, gyors, lassú, a lépcsőfokokat néző vagy nem néző.

Barokk kastélyokban élvezet a lépcsőn járás

A látogató már az épületen kívül rá­hangolódik arra, amire bent számíthat. A fákkal szegélyezett út határozottan a kastély felé irányít, a homlokzat játékos­sága pedig még inkább vonzza a te­kintetet. Az előcsarnokba belépőt a fo­gadótér lenyűgöző méretei és pompás kialakítása fogadja.

Általában többka­rú lépcsők vezetnek az első emeletre, ahol a lakószobák mellett a díszterem is megtalálható. A lépcsőn felfelé ha­ladva a látogató az épület belsejének teljes építészeti perspektívájában gyönyörködhet. A lépésről lépésre változó látószög még jobban felcsigázza az érdeklődésünket. Az építész zseniális trükkjeinek köszönhetően az ilyen lép­csőházakban a lépcsőn járás egyáltalán nem fárasztó.

Friedrich Mielke professzor szerint „a lépcsőn járás nem egyszerűen fizi­kai folyamat, legalább annyira lélektani is”. Nemcsak fizikai értelemben me­gyünk felfelé, hanem értelmünkkel is. Szemünk, fülünk, orrunk irányítja moz­gásunkat, az irányt, a tempót, az igyekvést vagy a habozást, röviden mind­azt, amit lépcsőn járási szokásoknak nevezhetünk.

A feng shui és a lépcsők

A feng shui a térrendezés ősrégi kínai művészete, amelynek célja, hogy a há­zakban, azok helyiségeiben a lakók jól érezzék magukat. A manapság művelt lakástudományokkal, így a lakáspszichológiával, az ergonómiával és az épí­tészeti biológiával együtt a feng shui is hozzájárul lakás- és munkakultúránk gazdagításához.

A feng shui sok párhuzamosságot mu­tat a barokk idők építőművészetével, pl. azzal, hogy a bejárati ajtó jól lát­ható, barátságos, lehetőleg érdekes kialakítású és ne elzárkózó legyen; azt szegélyezhetjük virágokkal és növé­nyekkel. Régebben azt tartották, hogy az első benyomás legyen a legjobb. Rossz hatást kelt, ha hiányzik a ház­szám és a névtábla, és az érkező első pillantása a kukaedényre esik. A feng shui tanítása arra is kiterjed, hogy az élet előfeltételeihez a tisztán tartott helyiségek is hozzátartoznak.

Tetszetős ívek, meleg hatású anyagok

A belsőépítészek szeretik a lágy íve­ket, vagyis az ívelt lépcsőket. A lép­csőfokokat úgy kell elhúzni, hogy a lépcsőn csukott szemmel is fel lehes­sen menni. A fel- és lemenetel kelle­mes érzéssel járjon, ez eltereli a lép­csőn járó figyelmét az erőfeszítésről. A lépcsőfokok adják meg a biztonság érzetét, azaz megfelelő méreteik mel­lett fokbélésekkel is rendelkezzenek. A fokok anyagainak megválasztásánál mellőzzük a fémrácsot és az üveget. A lépcsőkorlátok a biztonság fizikai feltételét teremtik meg.

Ne legyenek nagyon átlátszók, mert akkor bizonyta­lan érzést keltenek. Acélt, üveget, követ és hasonló anyagokat ne hasz­náljunk fogódzónak, mert ezeknek a hideg anyagoknak az érintése kife­jezetten kellemetlen. Az éleket törjük, vagy ami még jobb, kerekítsük le. Ne tervezzünk egyenes lépcsőket, mert ezeken fáradságos a felmenetel és nem nyújt semmiféle változatosságot, lemenetelkor pedig az alsó szint mélységébe való lelátás félelemérzetet okozhat. Jellemző, hogy napjainkban egyre több megrendelő a feng shui tanításai szerint tervezett lépcsőt sze­retne.

Az utóbbi években az igény a karcsú és könnyed formák felé tolódott el. A tendenciára a kis keresztmetszetű acél pofatartók, a 2 cm-nél is véko­nyabb fa, valamint a matt vagy át­látszó üveg lépcsőfokok jellemzők. A szerző azonban egyszer egy általa épített lépcsőn állva a 2. emeletről a fokokon át letekintett a pincébe, és szó­hoz sem jutott a rémülettől. Tapasz­talhatta, hogy az ilyen lépcsőn úgy jár az ember, mintha tojásokon lépkedne. Ennek is köszönhető, hogy a feng shui tanításának tanulmányozása végül arra ösztönözte, hogy visszatérjen a kevésbé merész formákhoz.

A római Spanyol lépcső

Földsugarak – valóságos tények vagy hókuszpókusz?

Földünk felszíne alatt különböző kő­zetek, például gránit, bazalt, pala, kvarc található; a talajrétegek eltoló­dásakor ezekben a kőzetekben törés­vonalak keletkeznek, az egyes táblák többé-kevésbé eltávolodhatnak egy­mástól. Azt is tudjuk, hogy szinte az összes üreget víz (talajvíz, ill. az ún. vízerek) tölti ki. Varázsvesszővel az ilyen vízereket fel lehet fedezni. A víz fontos információhordozó és radioak­tív részecskék formájában energiát vesz fel a talajból. Minél gyorsabban áramlik, annál több energiarészecskét ragad magához. Az így keletkező, sejt­magot gerjesztő állapot függőlegesen felfelé irányuló sugárzást hoz létre.

Joachim Lang, a Lép­csőkutatási Társaság egyik tagja radiesztéziával foglalkozik. Gyakran bebizonyí­totta, hogy a lépcsők alatt vízerek kereszteződési pontjai talál­hatók. A jobb forgású felhajtóerő jó ha­tással van a felfelé menésre. Bizonyára vannak, akik nem egykönnyen hisznek az ilyen erőkben. Ne­kik szeretnénk elmon­dani a következőket: 1988-ban a szerző megbízást kapott a Taunusban lévő, a 19. század második fe­lében épült Andreas Königstein-kastély főlépcsőjének felújí­tására. Két sarokpihenővel kialakított, kétkarú lépcsőről van szó, a lépcső által áthidalt szint­különbség 13 m.

Az építkezés ideje alatt feltűnt, hogy milyen könnyen és fáradság nélkül le lehet küzdeni ezt a magasságot. A varázsvesszővel vég­zett ellenőrzés az adott helyen pozitív eredményt adott. Egy geológus azt gyanította, hogy ezt a sugárzást a kőzetek vetődése okozza. A vetődés során különböző elektromos töltésű kőzetrétegek ütköznek egymásnak és villamos feszültségtereket, ennek ré­vén pedig földsugárzást hoznak létre. Ebben a több száz éves felismerésben biztosan van valami igazság; az ipa­rosodás kezdeti szakaszában a víz (vagy érc) lelőhelyeinek varázsvesszős kutatói elismert személyiségek voltak.

Összefoglalás

A barokk kastélyok építőmesterei és a feng shui tanítása között olyan pár­huzamosságok fedezhetők fel, ame­lyek felett nem lehet közönyösen át­siklani. A lépcső tervezőjének és építőjének az a feladata, hogy a lép­csőházban olyan környezetet teremt­sen, amely kedvező hatással van a lépcső használójára és arra készteti, hogy feledkezzen meg az erőkifejtés­ről. Ehhez tartozik az ember tudatalat­tijának befolyásolása is, azaz annak a sugalmazása, hogy a lépcső hasz­nálója jól érezze magát. Jó példa erre a Spanyol lépcső Rómában.

A Blondel által 1683-ban kiszámított meredekségi arány 65 cm-es lépéstá­volságot ad (ma 63 cm-t veszünk ala­pul). Ezt a két-három szintet áthidaló lépcsőknél használjuk. Ennél nagyobb szintkülönbségnél célszerű csökken­teni a lépéstávolságot.