Hőszigeteléssel kapcsolatos vélemény: alga, több fűtés, penész [VÉLEMÉNY]
A németországi lakóházak használják fel az ország energiaszükségletének 40 százalékát. Ebből a több szigetelésnek köszönhetően sok megtakarítható. A politika számára ez az energiarendszer átalakításának központi témája, a kritikusok szerint viszont óriási tévedés.
Aki Matthias Henselt hallgatja, töprengésbe kezd. Hiszen szerinte a Németországban sokat magasztalt energiarendszer átalakítása még nagyon a kezdeti stádiumban van. Hensel, a Német Ipar Országos Szövetségének (BDI) nagyobb energiahatékonyságát célzó információs kampány elnöke a helytelen politikai célkitűzéseket kritizálja.
Németországban az energiarendszer átalakítása során túlságosan hosszú ideig minden csak a megújuló energiaforrások használata körül forgott. Figyelmen kívül hagyták viszont azt a területet, amely az ország energiaszükségletének közel 40 százalékát jelenti, az épületszektort.
Ezen tényező feletti átsiklás nagy hiba volt hiszen a beltéri hőszigetelés a túlzásba vitt külső szigeteléssel szemben biztonságosabb lett volna.
„Energetikai épületkorszerűsítés nélkül nem lehet átalakítani az energiarendszert”, mondja Hensel.
Kép: Tényleg a szigetelés a leghatékonyabb megoldás a klímavédelemre?
Új politikai eszközökre lenne szükség ahhoz, hogy a jelenleg elenyésző épületkorszerűsítési tevékenységet felélénkítsék. A meglévő épületek felújítási kvótája Németországban pillanatnyilag pont egy százalékon áll. Éves szinten azonban 2,5 százalékos kvóta lenne szükséges Hensel szerint, hogy a meglévő épületeket 40 év alatt egyszer teljeskörűen felújítsák – és ezáltal energiahatékonyabbá tegyék. Csak így lehetne azt a politikailag kitűzött célt elérni, hogy 2050-ig megtakarítsák a napjainkban az épületekben elhasznált energia közel 80 százalékát.
Végkövetkeztetése szerint:
„Az utolsó évtizedet az épületkorszerűsítés dolgait tekintve elpazaroltuk.”
A politika korszerűsítési hullámot akar elindítani
A szövetségi környezetvédelmi miniszter Peter Altmaier (CDU) személyében Hensel az „Energiahatékony épületek” elnevezésű BDI-kezdeményezésével óriási szövetségest nyert meg maga mellé. Altmaier bejelentette, hogy nem csupán a megújuló energiaforrásokra történő átállás, hanem az energiahatékonyság növelése is a következő hónapok elsődleges politikai céljai közé fog tartozni. „
Motivációs hullámra van szükségünk”, mondta a miniszter. „Elsősorban a 60-as és 70-es években épült házakról beszélünk, amikor még nem volt szigetelés, és ahol az energia vég nélkül elveszik”.
Itt az is érvényes, hogy pénzbeli motivációt biztosítsanak az energetikai korszerűsítéshez.
Kép: Nem csak a szélerőművek vannak a látókörében: a szövetségi környezetvédelmi miniszter Altmaier
Altmaier elsősorban a hazai ingatlantulajdonosok elbizonytalanítása ellen szeretne fellépni. A szövetség és a tartományok között az épületkorszerűsítés során igénybevehető adókedvezményekről folytatott vita számos projektet késleltetett, mivel a tulajdonosok nem szeretnék veszélybe sodorni a lehetséges kedvezményeket a túl korai intézkedések miatt.
„Ha azt nézem, hogy milyen befektetési dugóban ülünk ezt a kérdést tekintve, akkor azt mondom: szeptemberben tudnunk kell, hogy hová tartunk”
mondta Altmaier egy eddig még el nem búcsúztatott törvénycsomagra tekintettel, amely a házak korszerűsítését 1,5 milliárd euró nagyságú adókedvezményekkel támogatná. A vita, hogy ki fizesse ezeket a támogatásokat, messze túlnyúlik a pártok határain és a szövetségi felelősségeken. Ennek segítségével finanszíroznák a házak külső szigetelését éppúgy, mint a fűtőberendezések cseréjét, az új ablakok beépítését és a padlások szigetelését, elsősorban régi épületek esetén.
Kép: nagy megtakarítási potenciál: egy lakóház hőkamerás felvétele
Korszerűsítési dugó vagy szigetelési őrület?
Az új építésű házakra Németországban már évek óta szigorú törvényi előírások érvényesek a nagyobb energiahatékonyságra vonatkozóan. Az úgynevezett energiahatékonysági rendeletben (EnEV) a törvényalkotó előírja, hogy mennyire kell kívülről szigetelni az épületeket, illetve hogy milyen hatásfokkal kell működni mind a fosszilis, mind pedig a megújuló energiaforrásokat használó fűtőberendezéseknek. Valójában ezáltal szigetelési kényszer keletkezik, amelyet a politika támogatói az eddig hiányzó szén-dioxid megtakarítási célok alapján még inkább megszigorítani és a régi épületek területére is kiterjeszteni szeretnének.
„A szigetelés növeli a fűtési költségeket”: Konrad Fischer építész
Azonban már hónapok óta ellenállás mutatkozik. A kritikusok óva intenek az építés során végzett kontármunkától és a drága kimenetelű téves befektetésektől.
„A szigetelésre helyezik a hangsúlyt, amely egyáltalán nem energiamegtakarítást hoz magával, viszont annál inkább elrontott homlokzatot, és – túlságosan tömített ablakoknál – penészképződést”
…mondja az államilag kikényszerített épületszigetelés egyik leghíresebb németországi ellenzője. Az építész Konrad Fischer figyelmeztet az úgynevezett „hűtőszekrény hatásra”, amelynek során a házat olyannyira hermetikus módon szigetelik, hogy nyáron fűteni kellene, ami miatt a szigetelt házak energiaszükséglete a rendelkezésére álló tanulmányok szerint a szigetelés nélküli épületek sokszorosára rúg. A politikusok által propagált, a kötelezően elrendelt szigetelés útján megvalósuló energiamegtakarítási hatás így csak a nyilvánosság tudatos megtévesztése.
A problémát nem a megfelelő helyen ragadták meg
„Csak ott lehet valamit az energiamegtakarítás területén elérni, ahol az energiát fogyasztjuk, azaz a fűtőberendezésnél”
érvel Fischer a szigetelőanyag-ipar, környezetvédelmi szövetségek és politikai többségi vélemény sokaságával szemben. A túl sok vagy rossz szigetelés negatív következményekkel jár a ház állagát tekintve. A homlokzatok szó szerint elpenészedtek, mivel
„a szigetelőanyagok a harmatpont alá hűlnek, emiatt belül nedvessé válnak anélkül, hogy a nedvességet kifelé le tudnák adni.”
Ezen kívül a túlságosan tömített ablakokkal rendelkező erősen szigetelt házak beltéri klímája rossz, és betegséget okozhat a lakóknak, mondja Fischer. Ráadásul a jelenleg szigetelési célokra használt sztiroportáblák majdnem mindegyike egy épülettűz esetén kigyulladhat, fatális következményeket okozva a tűzvédelem számára, vélekedik az építész.
Ha nem cserélődik a levegő, penészgomba-fertőzés fenyeget
Fischer érveit elsősorban a szigetelőanyag-ipar félrevezetett fantomvitaként rendezi le. Minden elérhető szigetelőanyag megfelel a német és az európai építési szabványoknak, reagál az ágazat. A szigetlés-kritikus Fischer azonban ragaszkodik álláspontjához: mielőtt állami támogatásokkal szigetelés-őrületet indítanának el Németországban, legalább az alternatív lehetőségeket meg kellene vizsgálni. Hiszen a szén-dioxid csökkentést épületek millióinak penészgomba-fertőzése , penészmentesítés nélkül is el lehetne érni, mondja Fischer.
Forrás: dw.com/de/die-kaputtgedämmte-republik/a-16240512