Beton és vakolt falfelületek előkezelése és előkészítése
A különféle falfestések (enyves festés, mészfestés, diszperziós festés, festés zománcfestékkel) különféle előkezelést igényelnek a felület fajtájától és állapotától (friss vagy régi) függően. Különösen problémás a beton és a cementhabarcs vakolat festése, mert a szerves bevonóanyagok és a beton határfelületén olyan nagy a polaritás különbség, hogy bármilyen jó tapadású bevonatot is leszoríthat a betonfelület felől érkező víz. Ezeknél a felületeknél építészeti megoldásokkal ki kell küszöbölni a negatív oldalról érkező vizet.
A túlságosan porózus, szívó felületek a falfesték kötőanyagát, oldószerét vagy diszperziós folyadékát magukba szívják, a bevonatképzést hátrányosan befolyásolják, foltosodást okoznak. Ezeket a felületeket impregnálni kell a porozitás csökkentése érdekében. Az enyves festékek bizonyos fajtái lúgos felületeken elbomlanak, ezért a festést megelőzően a felület bázikusságát meg kell szüntetni. A falfelületek előkezelése a lúgos kémhatás megszüntetésére és/vagy a porozitás csökkentésére irányul.
Az előkezelés módjai
Fluátozás
Kiváló pórustömítést biztosító művelet mész- és cementhabarcs vakolatokon és betonfelületeken. A fluátozás során kovafolysavval (hidrogén-szilikofluorid) vagy inkább vízoldható fémsóival (pl. magnézium-szilikoíluorid) kezelik a vakolat- és betonfelületeket.
Fluátozással a pórusok szűkítése mellett, a meglevő kivirágzások és gombásodások is megszüntethetők és a kalcium-hidroxid átalakításával a felület lúgossága is csökken. A felületeket általában egyszer-kétszer kell bekenni. Az alap csak akkor közömbös, ha szén-dioxid már nem keletkezik (nincs pezsgés). A nem reagált fluátmaradványokat vízzel mossuk le.
Szappanozás + timsózás
A cement-, gipsz- és mészhabarcs felületek jól tömíthetők és egyben víztaszítóvá tehetők káliszappanos kezeléssel. A káliszappan a mésszel vízben oldhatatlan kalcium-szappant eredményez, csökkenti a felület szívóképességét és bázikus kémhatását. Az önmagában is alkalmazható timsózás, a szappanozást követően vízben oldható alumíniumszappanok képzésével fokozza a szappanozás hatását.
A szappanoldat készítés
10 liter vízhez 1,5 kg káliszappant adunk úgy, hogy előzetesen 2-3 liter forró vízben a pépszerű kenőszappant feltörjük és csomómentesre keverjük, majd a maradék vízzel felhígítjuk, majd 1 mm-es szűrőszitán átszűrjük.
A timsóoldat készítése
A darabos timsót védőszemüveget használva kalapáccsal borsó nagyságúra összetörjük. 1 kg timsóból 7-7,5 liter timsóoldatot lehet készíteni úgy, hogy a szükséges mennyiségű timsót zománcozott fazékba tesszük, és annyi vizet öntünk rá, hogy 4-5 cm-el ellepje. Majd addig forraljuk, míg a timsó teljesen fel nem oldódik, ezt követően a maradék vízzel teljes térfogatra hígítjuk.
A timsó savas kémhatású, ezért felhordása során gondoskodni kell a bőr (munkaruha, kesztyű) és a szem védelméről.
Felület előkészítés
A festetlen mész-, mészcement- és cementhabarcs vakolatokat fa simítólappal dörzsöljük le a felületük lesimítása és a laza homokszemcsék eltávolítása érdekében. A lúgos kémhatású vakolatot fluáttal közömbösítjük, a homokoldó vakolatot szilárdítsuk meg.
Erre a célra vizes diszperziós impregnáló mélyalapozót is használhatunk. A repedéseket és a vakolat egyéb sérüléseit kaparjuk ki és gipsz vagy diszperziós alapú glettel zárjuk el. Szórható glettekkel rendkívül gyorsan végezhető a glettelés, a glettet géppel felszórjuk a falra, majd glettvassal elsimítjuk, vagy strukturált felületet is képezhetünk.
Foltkezelő szer
A hidraulikus kötőelemek és különleges adalékok alapján készített anyag használható régi felületeken, beázások, foltok, nikotin megszüntetésénél, kormos felület, régi mintás hengerek nyomának eltüntetésénél, minden olyan felületen, amelyet a diszperziós bevonat önállóan nem tud elfedni (kémiai reakció).
A foltosodás, elszíneződés általában régi felületeken jelenik meg. A foltkezelő szer felhasználása előtt a felületet le kell kaparni, takarítani. A felhordást az elszíneződött, foltos felület elszíneződésének mértéktől függően egy-két rétegben ecsettel vagy teddy-hengerrel kell végezni, lehetőleg hígítás nélkül. A foltkezelő szer használatánál nagyon fontos a rétegek felhordása közötti teljes száradás.
Ha ezt elmulasztjuk, és nyers állapotban hordjuk fel a rétegeket, akkor a kezelt folt anyaga visszaoldódik. Előírás szerinti használat esetén a kiégett, kormos felületek kétszeri bevonás és két diszperziós festékbevonat után teljesen kitisztulnak. A szer erősen alkáli, így felhordás közben fokozottan gondoskodni kell a megfelelő munkavédelmi előírások betartásáról. Csak belső használatra alkalmas.
Zsákos száraz glettanyag
A száraz glettanyagot vízben elnyeletve állandó keverés mellett keverjük a felvevőképesség határáig. Pihentetjük 20-25 percig, majd újra megkeverjük, és víz újbóli hozzáadásával állítjuk be a felhordási vastagságot. Az így elkészített glettanyag nyitott ideje 24 óra. A kész anyagot az előkészített felületre rozsdamentes glettvassal, spaklival hordjuk fel.
Az így előkészített glettelt, csiszolt felület nagy fehérséggel rendelkezik, ami a további felületképzésnél, színek tiszta felvitelénél igen sok előnnyel rendelkezik. A száraz zsákos glettek felhordása után a felületek enyhén szívó tulajdonságúak, így az első diszperziós bevonatot hígított állapotban, impregnáló anyagként is kell kezelnünk. Az így előkészített felületet a felhordás módjától függően igen finom eloszlású felületet képez.
Előkevert glett
Műgyanták vizes diszperziója alapján készített glettanyag, amely beltéri felületek glettelésére alkalmas. Kitűnően tapad minden ásványi alapra, rugalmas könnyen felhordható, jól simuló és száradás után könnyen csiszolható felületet képez.
A szívó felületet diszperziós mélyalapozóval készítjük elő. A glettet rozsdamentes glettvassal, spaklival hordjuk fel. A glett alkalmas gépi felhordásra is, amit a felszórás után (AIRLESS) 40-60 cm-es rozsdamentes glettvassal simítunk. Igen gazdaságos az anyag felhordása, nagyobb anyagvastagságban sem apad vissza, így a leggyengébb minőségű felület is megfelelően készíthető el két réteggel.
A glettelés után célszerű ismételten impregnálni a felületet. Ez különösen fontos a mattnál fényesebb (selyemmatt, selyemfényű) bevonatot adó falfestékeknél, hogy a felület ne legyen foltos. A festetlen gipsz- és anhidrithabarcs vakolatok és a gipszkarton lemezeket először gipszalapú vagy diszperziós glettanyagokkal javítsuk ki, ezután vizes diszperziós (vagy oldószeres) mélyalapozóval impregnáljuk. A nem szívó gépi vakolatok esetén mélyalapozás nem szükséges, hígított diszperziós falfestékkel végzett alapozás is elegendő.
A festetlen mészhomoktéglát, téglát, azbesztlemezeket előzetesen vizes diszperziós impregnáló mélyalapozóval vagy oldószer tartalmú alapozófestékkel (mélyalapozóval) kezeljük. A belső tereken alkalmazott betont először tisztítsuk meg az elválasztó szer maradványaitól, azután a sérüléseket zárjuk el cement- vagy gipszalapú tapasszal. Ezután következik a vizes diszperziós impregnáló mélyalapozóval való festés.