Szobafestés-tapétázás tudástár

Beltéri falfelületek festése

A szokásos bevonatok az enyves festékkel, a mészfestékkel, a diszperziós festék­kel és az oldószeres zománcfestékkel készített bevonatok, melyeknek fontosabb igénybevételi tulajdonságait az alábbi táblázat mutatja be.

Bevonati tulajdonságEnyves festésMész-festésDiszperziós festésZománc-festés
Ledörzsölhető-e?IgenIgenNemNem
Vízzel újra feloldható-e?IgenNemNemNem
Alifás oldószerrel újra feloldható-e?NemNemIgenNem
Aromás oldószerrel újra feloldható-e?NemNemIgenIgen
Nagy igénybevétellel (pl. súrolás) terhelhető-e?NemNemIgenIgen

Beltéri falfestés enyves festékkel

Az enyves beltéri falfestékkel készített bevonat olcsó, jól fedő és egyenletesen mattra szára­dó bevonat, amelynek azonban kicsi a kopásállósága. Csak teljesen száraz helyiségek­ben alkalmazható, mivel kötőanyaga nem víz- és időjárásálló. Alapjául az összes vako­lat, beton, építőlapok, textíliák, érdes farostlemez, jól tapadó régi festékbevonat (olaj-, lakk- és diszperziós festékek), valamint tapéták alkalmasak.

Felület előkészítés

A festetlen mész-, mészcement- és cementhabarcs vakolatokat fa simítólappal dör­zsöljük le, hogy felületüket lesimítsuk és a laza homokszemcséket eltávolítsuk. A lú­gos kémhatású vakolatot szilárdítsuk meg. A repedéseket és a vakolat egyéb sérülé­seit kaparjuk ki, és gipszalapú tapasszal zárjuk el.

A festetlen gipsz- és anhidrithabarcs vakolatok a gépi vakolatok kivételével erősen szívó hatásúak és azokat enyves festékkel való festés előtt 1-2 %-os szappanoldattal, ill. timsóval ki kell egyenlíteni.

A régi enyves festék bevonatok lazák és porosak. A régi festékrétegre készített új bevonat feszültségeket okozna és leválna. Ezenkívül a piszoklerakódásokban megbúvó baktériumok és gombák a lakók egészségét veszélyeztetnék. A régi eny­ves festéket maradéktalanul le kell mosni. A vastag rétegeket előzetes benedvesítés után spatulával letoljuk. A lemosáshoz többnyire színeit keféket (lemosó kefe) használunk.

A bevonatrendszer felépítése: saját készítésű enyves festékkel:

  • alapozó bevonat enyvoldattal, melybe 20-30 % kész enyves festéket keverünk;
  • átvonó bevonat kész enyves festékkel.

A bevonatrendszer felépítése: mészfestés + enyves festés:

  • alapozó bevonat mészfestéssel; b.) glettelés;
  • szappanozás + timsózás;
  • átvonó bevonat kész enyves festékkel.

A bevonatrendszer felépítése: gyári készítésű enyves festékkel:

  • alapozó bevonat hígított enyves festékkel;
  • 1-2 réteg átvonó bevonat hígítatlan enyves festékkel.

Az enyves festék felhordását a fény beesése felől kezdve mennyezetkefével vagy festőhengerrel végezzük.

A gyári kész enyves festékek

A készen kapható enyves festékek beltéri használatra alkalmas, törlés- és dörzsölésálló, lélegző, nagyon jól kötő enyves festékek. Minőségüket tekintve az ol­csó beltéri diszperziós festékekhez hasonlóak.

A gyárilag előállított kész enyves festékek a saját készítésű enyves festékek és a törlésálló diszperziós festékek között közbenső helyet foglalnak el. A kész enyves festékek enyv, kréta vagy színes pigmentek keverékei, leegyszerűsítik az elkészítést és kizárják a túlenyvezés lehetőségét. A felhasználásra kész enyves festékek mellett porkeverékek is léteznek, amelyek kötőanyag alapként száraz keményítő- vagy cellulózenyvet tartalmaznak. A fehér vagy színes száraz masszát vízbe kell áztatni, és egy meghatározott duzzadási és feltárási idő elteltével vízzel ecsetelhető állagúra le­het hígítani.

Beltéri falfestés mészfestékkel

A mészfesték bevonatok az enyves festékkel készített bevonatokhoz hasonlóan a szokásos bevonatokhoz tartoznak. Az előbbivel ellentétben azonban több tapasztalat szükséges ahhoz, hogy jól fedő, matt, festett felületeket kapjunk. Színezésre csak mésztűrő és fényálló pigmentek (elsősorban földpigmentek) alkalmasak, amelyeket csak kis mennyiségben (max. 10 %) lehet használni. Ebből következően sötét színár­nyalatokat mészfestési technikával nem lehet elérni.

A mészfesték felhordásakor át­tetsző, fedőképessége csak a száradási folyamat során alakul ki. A fedőerő és a ko­pásállóság lényegesen megnövekszik, ha sikerül a száradási időt késleltetni és az eközben végbemenő karbonátképződést lassítani (előzetes benedvesítés, festés ned­ves időjárás mellett). A mészfesték alapjául a festetlen mész-, mészcement és ce­menthabarcs vakolatok, a beton, valamint régi mészfesték bevonatok alkalmasak. A vakolatsérüléseket az alapozófestés után gipszalapú tapasszal vagy diszperziós glett-anyaggal lehet kitölteni.

Mészfestést használnak nedves lakóhelyiségek, konyha, fürdőszoba, pince, gará­zsok, templomok festésére.

A bevonatrendszer felépítése: 3 réteg mészfestékkel:

  • alapozóréteg erősen hígított mészfestékkel (mésztejjel), a hígítás előtt max. 0,5 – 1 % lenolajkencét lehet adagolni;
  • közbenső réteg színezett mészfestékkel;
  • átvonó réteg színezett mészfestékkel.

Korongkefével vagy meszelőkefével keresztbe (először párhuzamosan egy irány­ba, majd rá merőlegesen) festünk. A festést a fény beesése felől kezdjük.

Beltéri falfestés diszperziós festékkel

A műanyag-diszperziós festékek minden igényt kielégítenek, amelyet ma egy tar­tós falfestéssel szemben támasztunk. Jó tapadási képességük van, kopásállók és víz­gőzáteresztők, kémiai és légköri hatásokkal szemben ellenállók. Vastag védőfilmet alkotnak. A diszperziós festékek sokféle alaphoz alkalmasak, elsősorban vakolat­hoz, durva falakhoz, betonhoz, építőlapokhoz és megfelelő előkezelés után fémek­hez is. A bevonatok az anyagtól függően sima vagy strukturált jellegűek.

A diszperziós festékek lendületes, folyamatos munkát kívánnak, mivel gyorsan megkötnek. A festést festőkefével vagy hengerrel végezzük, a szebb felületi struktú­ra miatt a hengert részesítsük előnyben. A felületek elkészítése előtt kis ecsettel tisz­tán dolgozzuk ki az éleket és a határoló szakaszokat.

Rusztikus (cuppantott) bevonat:

Vastag rétegű, vizes alapú habarcskeverék, amelynek alkalmazását belső felületek dekoratív, egyedi bevonásához alkalmazzuk.

A száraz anyagot vízben elkeverjük, 10 percig állni hagyjuk, hogy az anyag meg­duzzadjon, a végleges anyagsűrűséget további víz hozzáadásával állítjuk be. Egybe­függő, nagyobb felületeknél figyeljük a csomagoláson az anyag gyártásának soroza­tát, illetve dátumozását.

A felületek erősen rusztikus (cuppantott) megmunkálását igen régen és igen sok­féle anyaggal végezték. Megoldatlan probléma volt az egyedi anyagok kötésgyorsu­lása, más szóval a nyitott idő lerövidülése. A rusztikus vakolat nyitott ideje 4 óra, a legnagyobb cuppantott élmagasság elérheti a 1,5 – 2 cm-t is. Ez a felületképzési for­ma egyedi díszítési lehetőséget biztosít a felhasználó részére, mivel a felületképzés szerszámai korlátlanok. Így: szivacshenger, tengeri szivacs, rozsdamentes glettvas, spakli, kopott festőkefe és minden, ami a felületen megfelelő nyomot hagy maga után.

A bevonat felhasználási paramétere nagyban függ a felületen hagyott anyag kí­vánt mintázatától, illetve a díszített felület minőségétől. Igen gyenge minőségű bel­ső falfelületeket is át lehet alakítani megfelelő alapozással és a jól kiválasztott min­tázat alkalmazásával. A rusztikus felület száradás után diszperziós festékkel átvon­ható, színre festhető. Az anyag felépítése alkalmas az antikoláshoz szükséges bevo­nat képzésére is.

Diszperziós festékek színezése

A fehér diszperziós festékek színezése általában színező pasztákkal (pigment koncentrátumokkal) történik. A cellulózenyves színező paszták csak beltéri diszperziós falfestékekhez használhatók és maximum 5 % mennyiségben, tehát elsősorban pasz­tellszínekhez. Enyves festékekhez nagyobb mennyiségben is alkalmasak. A diszper­ziós színezők tulajdonképpen színes diszperziós falfestékek, amelyek magas kötőanyagtartalmuk miatt kültéri homlokzatfestékekhez is használhatók és nagyobb mennyiségben telítettebb színekhez is megfelelőek.

A különféle színkeverő gépeken univerzális színező pasztákkal történik a beltéri falfestékek színezése. Ezek általában kötőanyagmentes, glikolokat és nedvesítőszereket tartalmazó színező paszták, ame­lyeket lakkbenzines zománcfestékekhez és diszperziós festékekhez is lehet használni, de csak maximált mennyiségben.

A bevonatrendszer felépítése: 3 réteg diszperziós festékkel:

  • alapozóréteg általában vizes diszperziós mélyalapozóval;
  • első közbenső réteg, vízzel az ecsetelhetőségig hígítva;
  • második közbenső réteg, színezve és csak kissé hígítva;
  • átvonó réteg, színezve és csak kissé hígítva.

A bevonatrendszer felépítése: 2 réteg strukturált felületet adó, pasztaszerű, diszperziós festékkel:

  • alapozóréteg általában vizes diszperziós mélyalapozóval;
  • közbenső réteg, vízzel az ecsetelhetőségig hígítva;
  • átvonó réteg, hígítatlanul, strukturált, hengerrel vagy ütögetőkefével készítve.

A bevonatrendszer felépítése: penészgátló diszperziós festékkel:

  • alapozóréteg gombaölő vizes diszperziós mélyalapozóval;
  • közbenső réteg, penészgátló diszperziós festékkel hígítva;
  • átvonó réteg, penészgátló diszperziós festékkel hígítatlanul.

A bevonatrendszer felépítése: mészfesték + 2 réteg diszperziós festék:

  • alapozóréteg mészfestéssel;
  • impregnáló alapozás vizes diszperziós mélyalapozóval;
  • közbenső réteg súrolásálló, selyemmatt diszperziós festékkel, kissé hígítva;
  • átvonó réteg súrolásálló, selyemmatt diszperziós festékkel, hígítatlanul.

Beltéri falfestés oldószeres zománcfestékkel vagy olajfestékkel

A zománcfesték bevonatokat akkor alkalmazzuk, ha a festékbevonat különösen nagy terhelésnek van kitéve és a diszperziós festékkel készített bevonatok nem elég­ségesek. Néhány példa: nikotintól füstös falak és mennyezetek, erős, főleg zsír által okozott szennyeződések. A lakkfesték alapját mindig a bevonat speciális igénybevéte­le szerint válasszuk ki. Nem minden oldószeres zománcfesték alkalmas minden célra. A klórkaucsuk pl. kitűnő védelmet nyújt nedves helyiségekben és laboratóriumokban, ugyanakkor mészárszékekben, vágóhidakon az ilyen alapú festék felhasználásával ké­szített bevonatok hamar tönkremennének.

Az elszappanosítható kötőanyagú alkid műgyantát tartalmazó zománcfestékeket és az olajfestékeket ne használjuk 1 évesnél frissebb vakolatokon, vagy ha igen, akkor valamilyen előkezeléssel meg kell szüntetni a felület lúgos kémhatását.

Néhány alkalmazási példa:

A bevonatrendszer felépítése matt alkidgyantás zománcfestékkel: (például: füstös, nikotin lerakódásos vendéglátóipari helyiségek)

  • a felület alapos tisztítása;
  • a vakolatjavítása, simítása gipszalapú vagy diszperziós glettanyaggal;
  • előbevonat matt alkid-zománcfestékkel, ecsetelhetőségig hígítva lakkbenzinnel;
  • átvonó bevonat matt alkid-zománcfestékkel, hígítás nélkül.

A bevonatrendszer felépítése selyemfényű olaj festékkel: (például: lépcsőházi mosható olajlábazatok)

  • a vakolat javítása gipszalapú vagy diszperziós glettanyaggal;
  • beeresztés lenolajos vagy lenkencés beeresztővel;
  • közbenső bevonat selyemfényű olajfestékkel, hígítva;
  • átvonó bevonat selyemfényű olajfestékkel, hígítás nélkül.

A bevonatrendszer felépítése epoxi-bevonóanyaggal: (például: vágóhidak, ahol állati zsiradékok lerakódása valószínű)

  • mész-, mészcement- és cementhabarcs vakolatok alapos tisztítása;
  • alapozó bevonat, epoxi-alapozófestékkel;
  • vakolat-javítás epoxitapasszal;
  • közbenső bevonat színes epoxi-bevonóanyaggal;
  • átvonó bevonat színes epoxi-bevonóanyaggal.

A bevonatrendszer felépítése vinilkopolimer festékkel (klórkaucsukhoz hasonló): (például: laboratórium, ahol vegyszerek lehetnek szennyező hatásúak)

  • mész-, mészcement- és cementhabarcs vakolatok alapos tisztítása;
  • vakolatjavítása cement-alapú tapasszal;
  • első közbenső bevonat vinilkopolimer kötőanyagú festékkel, erősen hígítva;
  • második közbenső bevonat vinilkopolimer kötőanyagú festékkel, hígítva;
  • átvonó bevonat vinilkopolimer kötőanyagú festékkel, hígítás nélkül.

Figyelem! 10 elkerülendő dolog falfestéskor>>