Hogyan tudunk az otthoni levegő minőségén javítani? [SZAKÉRTŐ]
Az emberek számára belső lakókörnyezetük az, ahol leginkább ki vannak téve a leggyakoribb allergiás megbetegedéseknek, például az asztmát, náthát és az ekcémát okozó allergéneknek. Az allergének egy része a levegőben lebeg (ilyenek az állatok hámpikkelyei és a penészgomba spórái); mások (például az atkaürülékek) a szőnyegeken és ágyakon telepszenek meg, és akkor kerülnek a levegőbe, ha felkavarják őket.
Ezenkívül az épületek levegője más szennyező anyagokat is tartalmaz, például a fűtőanyagok égéstermékét, a kén-dioxidot, amely önmagában nem okoz allergiát, ám súlyosbíthatja az allergiás betegségek tüneteit
Az épületek légszennyezettségének vizsgálatai az alábbi anyagok jelenlétét mutatták ki:
- házi poratkaallergén
- csótányallergén
- penészgombaspórák
- háziállatok hámpikkelyei
- virágpor
- égési melléktermékek, mint a szénmonoxid, nitrogén-oxidok és kéndioxid
- dohányfüst
- vegyi anyagok, melyek a lakásfelújításnál, illetve a háztartási cikkekből kerülnek a levegőbe
- baktériumok és vírusok
- fémek nyomelemei;
- rovarirtók.
Szennyező anyagok – allergén vagy irritáns?
Egyes beltéri szennyező anyagok, mint a macska hámpikkelye, allergének; s ezek allergiát okoznak. A macska hámpikkelye igen makacs, még évekkel azután is, hogy a macska már nem ott él, megtalálható a lakásokban. Más benti szennyező anyagok, például a festékek oldószerei, irritánsok, ezek kiválthatják vagy súlyosbíthatják az allergiás tüneteket olyan embereknél, akik allergiájuk miatt már eleve alacsonyabb tűréshatárral rendelkeznek a levegőben lebegő anyagokkal szemben.
A beltéri légszennyezettség okai
Az épületek légszennyezettségének oka részben a rossz szellőzés, ami lehetővé teszi, hogy a levegő szennyező anyagai nagymértékben felhalmozódjanak. Otthonaink az évek során egyre inkább energiatakarékossá váltak a dupla üvegezésű ablakok, a nyílászárók és a falak szigetelése révén.
- Szobanövények tisztítják a levegőt!
- A légkondicionálók rejtett veszélyei
- A rosszul szellőzött helységek allergiamentes átalakítása
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A kandallókat és kályhákat felváltotta a központi fűtés, így a kémények nagy részét lebontották vagy eltömítették. Igaz, hogy ezáltal az otthonok mára melegebbekké váltak, de régen a nyílt tüzek friss levegőt áramoltattak át a házon fel a kéményekbe, így az állott benti levegő állandóan cserélődött.
A modern otthonokat ellepik a vegyszerekkel:
Tisztítószerek, hobby vagy lakásfelújítási kellékek, avagy a szőnyegekbe, ruhákba és bútorokba a gyártási eljárás során bekerült anyagok Ezeknek jó része apránként bekerül a levegőbe (kipárolog), néha hónapok vagy évek alatt, széles skáláját teremtve meg a belső légszennyező anyagoknak, melyekkel meg kell birkóznunk.
Az 1980-as években épült házakban például valószínűleg magasabb a formaldehid gáz szintje, mint a régebbi lakásokban, ahol ritkábban találkozhatunk modern, bútorlapokból készült bútorokkal. A belső szennyező anyagok másik jelentős csoportja az illékony szerves vegyületek, amelyek sok háztartási cikk és takarítószer melléktermékei.
Hogyan javíthatjuk a lakás levegőjének minőségét?
A szobalevegő minőségének javításához elengedhetetlen a szellőztetés. Ez megoldható szellőztetéssel vagy páraelszívó beszerelésével a fürdőszobába és a konyhába, avagy a légkondicionáló szűrőberendezésének kicserélése révén. Nagyobb szabású munka az egész házra vagy egy részére kiterjedő szellőzőrendszer kiépítése. Az is befolyásolja a levegő minőségét, hogy hogyan dekoráljuk, illetve mivel takarítjuk otthonunkat.
Hogyan függ össze a szellőzés és páratartalom?
A jó szellőzés a ház áporodott, szennyezett levegőjét kinti, kevésbé szennyezett levegővel cseréli fel. A szellőztetés egyik legfőbb célja az, hogy eltávolítsuk a felesleges páratartalmat (a levegőben lévő vízpárát), amelyből egy átlagos család meglepően nagy mennyiséget termel. További feladatai a belső (például főzés alatt keletkezett) légszennyező anyagok eltávolítása; a belégzéssel elhasznált oxigén cseréje; valamint az általunk kilélegzett szén-dioxid eltávolítása.
A helytelen szellőzésből adódó gondok akkor jelentkeznek, amikor az energiatakarékosság jegyében olyan „helyes” lépésekre szánjuk magunkat, mint a kettős üvegezés, illetve a szigetelés. Ezzel lezárjuk a levegő ki-be áramlásának megszokott útját, csökkentve a szellőzést. Ezzel együtt nő a levegő páratartalma és a szennyező anyagok mennyisége.
Mi a páratartalom?
A levegő mindig tartalmaz vizet a szemnek láthatatlan apró pára formájában. A hőmérséklet emelkedésével nő a levegő páramegtartó képessége, azaz a meleg levegő több vízpárát képes megtartani, mint a hideg. Akármilyen meleg is a levegő hőmérséklete, van egy pont, melyen túl nem képes több párát felszívni, és telítődik.
Relatív páratartalom
A relatív páratartalom azt jelzi, hogy mennyire telített a levegő az adott hőmérsékleten, azaz hogy mennyi vizet képes még felvenni. A százszázalékos relatív páratartalmú levegő teljesen telített, tehát nem képes több víz felvételére, míg az ötvenszázalékos relatív páratartalmú levegő még kétszer annyi vizet képes felvenni a telítettség eléréséig.
Az alacsony relatív páratartalmú levegő száraznak tűnik, és jóval több vízpárát képes felvenni, mint a magasabb relatív páratartalmú levegő. A száraz levegő rosszat jelent a házi poratkának, mert nehezebb számára a levegőből megszerezni a létfenntartásához szükséges nedvességet. Az atkák tehát, a penészgombákhoz hasonlóan, gyorsabban szaporodnak magasabb relatív páratartalmú levegőn.
Magas páratartalom
Magas relatív páratartalomnál a nedvesség könnyebben kicsapódik a hideg felületeken, mint például az ablakpárkányokon, ahol megindul a penészesedés, ha nem töröljük le a vizet Az állandó magas relatív páratartalom elősegíti számos kémiai anyag felszabadulását is otthonunk különböző termékeiből.
A magas relatív páratartalmat kellemetlenül fülledtnek érezzük. Az ember számára a komfortzóna negyven-hetven százalék között van, a házi poratkák szaporodási aránya viszont csökken, ha a levegő relatív páratartalma hetven százalék alá süllyed.
A legfontosabb lépések
Az alábbi tanácsok megfogadásával minden, a jobb szellőzés érdekében tett erőfeszítés, hatékonyabb lesz.
A nedvesség visszaszorítása
Keressük meg és kezeljük a nedvesség forrásait. A fő okok a beázás, a felszivárgás és a páralecsapódás. Nem mindig könnyű megtalálni az okot, néha még a szakemberek is tévedhetnek. Kérjük ki tehát több társaság szakértői véleményét is!
A szigetelés javítása
Az alapvető szigetelés elvégzése otthonunkat melegebbé, kényelmesebbé és olcsóbbá varázsolja. A szigetelés abban is segít, hogy megszüntessük vagy lecsökkentsük a hideg helyeket, ami viszont a páralecsapódást és penészesedést fogja visszaszorítani.
Nyílászárók szigetelése
Szorosabban záró nyílászárókkal kényelmesebbé tesszük otthonunkat és energiát takarítunk meg. Jó kiindulópont a jól szigetelt nyílászáró, ám más módon is befolyásolhatjuk az otthonunkban ki-bejáró levegő mennyiségét:
- A ház szépítgetésekor tömítsük el a réseket a szegélylécek alatt, az ablakrámák körül és az ablakpárkányok alatt!
- Ellenőrizzük, hogy nincsenek-e rések ott, ahol a különböző csövek lejönnek a padlásról, és szigeteljük le a padláslejárót is!
- Javítsuk ki a külső fal repedéseit is szigetelőanyaggal, hogy csökkentsük a huzatot és a hőveszteséget!
Mindezek elvégzése után azonban jobban oda kell figyelni otthonunk szellőztetésére, hogy megfelelő helyen és megfelelő időben, megfelelő mennyiségű levegő legyen.
A természetes szellőzés
Minden otthonnak van bizonyos természetes szellőzése. A szél keresztülfúj az épületszerkezet résein – a falakon és az ablakréseken, az ajtók alatt stb. Ráadásnak a meleg levegő természetes felfelé áramlása és távozása az épület tetején át, friss levegőt szippant be kívülről – ez a kéményszellőzés.
A mérsékelt éghajlati övben (enyhe, csapadékos tél, forró, száraz nyár) a természetes szellőzés gyakran elég ahhoz, hogy csökkentse a páratartalmat és a benti szennyező anyagok szintjét elviselhető szintre szorítsa. Helyes tehát, ha résnyire nyitott hálószobaablak mellett alszunk, vagy legalábbis reggel első dolgunk legyen, hogy kinyissuk az ablakot! A friss, hideg levegő beáramlása csökkenti a páratartalmat, s ezzel az atkák számát is, amelyeknek magas páratartalom szükséges a szaporodáshoz.
Asztmás tünetek
Ha azonban a hideg levegő asztmás tüneteket vált ki, ne hagyjuk nyitva az ablakokat éjszakára. Ebben az esetben a nap valamely más szakában szellőztessük jól ki a hálót. A pollenallergiában szenvedőknek szintén zárva kell tartaniuk az ablakot a pollenidény alatt. Szellőztessük a szobát délután, amikor a legalacsonyabb a pollenszint!
Továbbá, fürdés után a fürdőszobában, főzés közben pedig a konyhában mindig nyissunk ablakot, hogy a páradús levegő eltávozhasson a lakásból! Az ajtókat viszont tartsuk ilyenkor csukva, hogy a többi helyiségbe ne szökhessen be a nedvesség!