A mesterséges szellőztetés
A természetes szellőzés ellenőrizhetetlenségének, a túl nagy hőveszteségek veszélyének és a néha a teljes működésképtelenséget okozó időjárástól való függés kiküszöbölésére egy másik utat kínálnak a ventilátoros mesterséges szellőztetőrend-szerek. Megfelelő vezérlőegységekkel ezek üzemmódját a lakók igényeihez lehet illeszteni. Alkalmazhatók helyiségenként vagy lakóegységenként különálló, egyedi szellőztetőberendezések, ezek különösen az energiatakarékosságot szem előtt tartók körében népszerűek, de vannak több lakást kiszolgáló, központi létesítmények is. A külső fal mentén elhelyezkedő helyiségekben a legolcsóbb megoldás a fali- vagy ablakszellőzők. A levegő ki- vagy bevezetésére egyaránt alkalmazhatók.
Mesterséges szellőztetés esetén azonban a beáramló friss levegőt melegíteni kell. A belső helyiségek friss levegővel való ellátását rendszerint csöves tetőszellőztetőkkel oldják meg, a csöveket sokszor más közművezetékekkel együtt, aknákban vezetik. Jól bevált az alap- vagy finomszellőztetés, és a szükség szerinti szellőztetés kombinálása is. Ilyenkor a finomszellőztetést is az elszívó ventilátorokkal végezzük, amelyekben egy csendes járású, kis fordulatszámú motor van. Téli és nyári üzemre állíthatók és olyan érzékelővel vezérelhetők, amely a belső levegő nedvességtartalmát figyeli.
Ha szellőztetőberendezés beépítésének gondolatával foglalkozunk, feltétlenül célszerű a fűtő- és szellőztetőberendezések gyártójával kell időben felvenni a kapcsolatot. Az ilyen szakcégek a szakmai telefonkönyvekben, az F (Fűtés) és Sz (Szellőztetés), vagy az Épületgépészet betű alatt találhatók.
A mesterséges szellőztetés mellett szóló érvek
- A természetes szellőztetéstől eltérően a széláramlástól és a hőmérséklet-különbségektől való függetlenség
- A levegőcsere ellenőrizhetővé válik
- A bevezetett külső levegő térfogatáramát a lakók igényeihez lehet igazítani
- A szellőztetést az egyes helyiségek levegőjének elhasználtságához lehet illeszteni: a friss levegőt a lakó- és hálószobákba vezetjük be, majd az ajtókban lévő szellőztetőrácsokon át olyan helyiségekbe vezetjük tovább, amelyekben a levegő gyorsabban elhasználódik, mint pi. a fürdőszobába, WC-be és a konyhába, ahonnan azután az elhasználódott levegő a szabadba távozik
- A téli friss levegő előmelegíthető
- A szellőztetéssel járó hőveszteséget hőcserélővel csökkenteni lehet: a távozó, elhasználódott levegőtől elvonjuk a hőt és azt a friss levegő előmelegítésére használjuk fel
- Elkerülhető a belső falfelületek túlzott lehűlése
- Csökken a páralecsapódás okozta átnedvesedés, és ezzel együtt a penészesedés veszélye
- Az állandó alapszellőztetést össze lehet kapcsolni egy mesterséges szellőztetőbe-rendezéssel, így nem csak a káros anyagok problémakörét lehet szinte maradéktalanul megoldani, hanem az alapszellőztetést is függetleníteni lehet a széltől és a hőmérséklet-különbségektől.
- (1) az elszívott levegő szelepe nedves helyiségekben
- (2) a bevezetett levegő szelepe
- (3) szellőzőnyílások
- (4) ventilátor
- (A) külső levegő
- (B) elhasználódott levegő
- (C) távozó levegő
- (D) bevezetett levegő
- (1) hőcserélő
- (2) ventilátor
- (3) hőszivattyú
- (A) külső levegő
- (B) elhasználódott levegő
- (C) távozó levegő
- (D) bevezetett levegő
- (1)hőcserélő
- (2, 3) ventilátor
- (4)szűrő
- (5) elpárologtató
- (6) kompresszor
- (7) kondenzátor
- (1) külső levegő
- (2) belépő levegő
- (3) szennyezett levegő
- (4) távozó levegő
- (5) lakásszellőztető rendszer
- (6) fűtőkazán
- (7) tárolós vízmelegítő
- (8) napelem
- (9) napkollektor
- (10) rozsdamentes acélkémény
- (A) hálószoba
- (B) fürdőszoba/ WC
- (C) konyha
- (D) lakószoba
(1) nappali szoba, (2) szülők szobája, (3) gyerekszoba, (4) konyha, (5) WC, (6) fürdőszoba, (7) előszoba
A frisslevegő-elosztón lévő számok a bevezetett friss levegő óránkénti mennyiségét adják meg köbméterben, a fürdőszobában, WC-ben és konyhában lévő elszívószelepeken megadott számok pedig az elvezetett levegő mennyiségét
Tiszta elszívóberendezésekről van szó, tehát csak az elhasználódott levegő eltávolítását végzik, a friss levegő az épület tömítetlenségein, vagy, ami sokkal jobb, szellőztetőnyílásokon át jut be a ház belsejébe. A hangszigetelt szellőzőrendszereknél is jól bevált a friss levegőnek az ablaktokon és ablakszárnyon át való bevezetése. Vannak olyan kombinált rendszerek is, amelyeknél a szennyezett levegő elvezetése és a friss levegő bejuttatása egyaránt gépi úton történik. Ezek a berendezések, amelyek mindenesetre jól tömített burkolatot igényelnek, nem csak szabályozható alapszellőztetést biztosítanak, hanem a beszívott levegőt a távozó levegőtől a hőcserélőben elvont hővel előmelegítik. Ha a külső hőmérséklet kicsi, akkor a hőcserélőben előmelegített levegő további melegítésére is szükség lehet, erre a célra a fűtővízzel táplált utánmelegítő vagy elektromos fűtőtest használható. A bevezetett levegőt szűrni is lehet, így megakadályozható, hogy allergiát okozó porszemcsék, gombaspórák és pollenek kerüljenek be a helyiségbe.
Ez a fali szerkezet a helyiségek decentralizált szellőztetésére való és komplett egységként, beépítésre készen kapható. A levegőt a falon át teleszkópos cső vezeti be és ki. A ventilátor teljesítménye három fokozatban állítható. A készülékben zajcsillapító van.