Medencés fürdő a lakásban
Nem kevés azok száma, akik lakóházuk és hétvégi házuk kertjében eddig is építettek fürdőmedencét, ha csak státusszimbólumként is, ám azt általában még nyáron sem tudták használni. A legtöbb esetben természetesen az alapvető szakmai ismeretek hiánya okozta a célszerűtlen és alkalmatlan beruházás használhatatlanságát.
Ennek fő okai a következők:
- a medence célszerűtlen elhelyezése és tájolása;
- a vízellátás (töltés-ürítés) megoldatlansága;
- a víz szűrésének lehetetlensége;
- az elhasznált víz elvezetésének megoldatlansága;
- a medence rossz tervezése és kivitelezése;
- a víz temperálásának megoldatlansága, illetve lehetetlensége;
- a medence közelében helytelenül telepített fák okozta használati és üzemi károk;
- az épületfizikai és -kémiai károk megelőzésének hiánya;
- a medencék, fürdők burkolatának alkalmatlansága;
- a fűtött vizű medencék rossz energetikai méretezése (falak és víztükör hőmérlege stb.).
A medence és a lakás kapcsolata
A nagyobb terű, újonnan épülő lakó- vagy közösségi épületeknél a kisebb merülőkádakon túl különböző alakú medencék is létesíthetők, természetesen belső térkapcsolattal. A medencék lehetnek kisebb méretű fürdő- vagy örvénymedencék, úszómedencék, esetleg feszített víztükörrel, ez utóbbiak azonban – nagyságuknál fogva – csakis sportolási céllal épülnek, ellentétben a kisebb, házi fürdőzésre használható változatokkal.
Az örvénymedence jelenleg még kevésbé ismert, de a gazdaságilag fejlett országokban erőteljesen terjed. Lényege, hogy kis helyigényű, de mégis az úszás élményét képes nyújtani. Az örvény medencében a vizet egy szűkebb keresztmetszetű medencecsatornában, az úszási sebességnek megfelelően, az úszóval szemben áramoltatják. Az áramlást egy vagy több nagy teljesítményű keringetőszivattyú idézi elő, vagy a köráramlást egy nagy keresztmetszetű kerülőcsatornába telepített lapátkerék hozza létre. Hely szempontjából az első megoldás, a költségek vonatkozásában és az üzemeltetés egyszerűsége miatt viszont a második célszerűbb.
Fürdőmedence az épületben
Az épületben elhelyezett fürdőmedence kapcsolódhat közvetlenül a lakótérhez, a nappali térhez is, azonban a jelentős páraképződés épületszerkezetre gyakorolt hatása miatt költséges légtechnikai berendezést kell beépíteni. A lakótérben elhelyezett medence nagy alapterületet igényel, és egyébként is jelentősen befolyásolja a lakás használatát. A fürdő- vagy úszómedence a lakás nappalijában, esetleg az épület eltolt vagy alsó szintjén is elhelyezhető, ha viszont a kertbe kerül, be kell tartani bizonyos védőtávolságokat.
Nyugat-Európában egyre gyakoribb az épületekben vagy azok toldalékaiban elhelyezhető, kis elemekből szerelhető „dobozmedence”. A medencék és előterük teljesen előre gyártottak, emberi erővel könnyen beszállítható elemekből a helyszínen – megfelelően tömített kapcsolatokkal – összeállíthatók. Kisebb szaktudással is bárki által elkészíthetők.
Házi medencét helyigénye és a kapcsolt kiszolgálóhelyiségek szükségessége miatt csakis nagyobb, reprezentatív lakásokba szoktak tervezni. A medencetérhez általában külön zuhanyozó és WC, esetleg kondicionálószoba és szauna kapcsolódik. Ezek együttese már a házi fitneszigényeket is kielégíti, főként ha a kondiszobában szolárium is van.